Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Hogyne. Ha pedig a fővárost adod meg, akkor már két év alatt.

Tisztelt fórum lakók.

Ha én kijelentkezek a lakásomból és csak kerületet adok meg a lakcím kártyámon, akkor csöves lettem? Így 5 év múlva elévül a hiteleim? Köszönöm.

@Gerbera

Kozjegyzonek ugyben maradjunk annyiban, hogy nehez valamit aggalyosnak talalni, ha nem is vizsgaljuk, csak felolvassuk Amit a bank emailben atkuldott es atkotjuk nemzeti szinu szalaggal.

Az en okiratom elso mondata mar jogszabalyba utkozik es tisztessegtelen, megis ezt az egy mondatot maga a KJ fogalmazta.

„XY megjelent az irodaban, hogy a BANK KERESERE szorol-szora okiratba foglaltassa az alairt szerzodest.”

De ugye tudjuk, hogy mar maga a bank feltetele is tisztessegtelen volt, a KJ-nek ez megsem tunt fel....es nem tagadta Meg az okiratba foglalast, a Kjt 3. szakasza alapjan :)

@Gerbera

Bocsanat, megkovetlek.

En nem vettem eszre, hogy a telefonon onallositta magat, a kerdes a birora vonatkozott.

Miert ker olyat az adostol a biro amiben nem donthet?

Ez Lett volna az eredeti kerdes.

Tudom elirtam, de a tobbirol hozzaszolasombol AZT hittem kiderul, hogy a Biroval van problems, nem az adossal.

Pontosan ezekért a dolgokért mondják a devizahitelre, hogy "hibás termék" mert nem felel meg a pénzkölcsön definíciójának sem.
De kérdem én, ha hibás terméket kap az ügyfél, milyen már az, hogy kötelezem a termék megtartására, használatára (-> forintosítás).
Veszek egy kanalat 100ft-ért, kiderül, hogy hibás visszaviszem, azt mondják csak 50ft-ot ér, ezért hajlandóak kicserélni ha kiegészítem 100ft-ra, azaz adok még 50 ft-ot. Így vettem egy jó kanalat 150 ft-ért, miközben a kanál csak 100ft-ba kerül.
Na így lett az adósnak is a devizahitele olyan hitel, hogy felvett 10M ft-ot, kifizetett 4M ft-ot és még kérnek tőle 12M ft-ot és a kamatjait. Tehát a 10M ft-os hitel valójában nem 10M ft + kamatok, hanem 18M ft + kamatok...

Gerbera, a probléma az, hogy közjegyző közhiteles okiratot készít. Azaz, ha bemész és azt állítod debil vagy, nem azt foglalja okiratba, hogy debil vagy, hanem, hogy te azt állítod, hogy debil vagy. Az előbbi egy tényállás, az utóbbi egy vélemény.

Minek után a Kásler-perből kiderült:
„A közjegyzői okirat a közjegyzőhelyettes előtt tett nyilatkozatot, illetőleg a neki bemutatott nyilvántartások tartalmát az általa észlelteknek megfelelően tartalmazza, így bűncselekmény nem valósult meg. Azt, hogy a közjegyző helyettesnek bemutatott nyilvántartások egyébként valóságosak, a közjegyzői okirat nem tanúsította közhitelesen, így közokirat hamisítás bűntette azok esetleges valótlansága esetén sem valósult meg.”
(Kásler a közjegyzőt vádolta meg okirat-hamisítással.)

Tehát az ügyész szerint a közjegyzői okirat, nem tanúsítja közhitelesen azt, hogy mennyivel tartozik az adós... Ugynis ez minden devizahitel alapja. Mert a hatályos PTK szerint pénzkölcsönért két dolog kérhető: a tőke és a kockázati tényező, azaz a kamat. Ezzel a nyomorult húzással akarta a bank a devizaösszeget az adós nyakába varrni, ÚGY hogy esze ágában sem volt devizát folyósítani, sőt, duplán megvágta az adóst (folyósításkor vételi, törlesztéskor eladási árfolyamon való számítás)

Érdekes akkor a közjegyző hogyan záradékol nemfizető adósok végrehajtásaiban?

Amúgy osztom azon véleményt, hogy az okirat nem közhiteles, mert:

• Az okirat keltének pillanatában a leendő Adósnak nincs tartozása, csak egy szerződés van, azaz mindkét fél kijelenti, hogy ügyletet KÍVÁNNAK kötni. Az adós kölcsönvenne, a bank kölcsönadna, pénzkölcsönt.
• A bank tehát pénzkölcsön jogcímen szeretne nyújtani szolgáltatást, de a pénzkölcsön tárgyát nem bocsátja az adós rendelkezésére (létre sem jön az ügylet, hiszen az adós nem kapta meg a kölcsön tárgyát)
• ... hanem ezzel ellentétben, a pénzkölcsön tárgyának VÉTELÁRÁT bocsátja az adós rendelkezésére
• Tehát a kölcsönadó nem pénzkölcsönt nyújt, így nem is számolhatna fel ügyleti kamatot (minden kamatbeszedésre irányuló kikötés kvázi semmisnek mondható)

Az okirat semmi mást nem bizonyít közhitelesen, csak azt:

• az adós kölcsönvenne XY devizát
• a bank kölcsönadna XY devizát
• a bank a kölcsönadást milyen feltételekkel tenné

Minekután maga az ügylet nem jön létre, a közjegyzői okirat nem más csak egy kinyilatkoztatás, amivel végrehajtást kezdeményezni - jogállamban - nem lenne szabad. Minden közjegyző aki záradékol ilyen követelést az minimum jogsértést követ el.

„Ha bemész hozzá, és kéred közokiratba foglalni, hogy debil vagy, simán megteszi. Na nem azt foglalja közokiratba, hogy debil vagy, hiszen ezt ő nem állapíthatja meg, hanem azt, hogy te ezt állítod magadról, és ezt kéred közokiratba foglalni.
Nem nem természetes a KJ-t köti a közjegyzői törvény.”

Ha beállítasz egy közjegyzőhöz azzal, hogy foglalja közokiratban, hogy te azt állítod magadról, hogy debil vagy, akkor ő annak eleget fog tenni. Mivel a kérésed nem ütközik sem jogszabályba, sem jogszabály megkerülésére nem irányul, illetőleg a célja nem tűnik tiltottnak vagy tisztességtelennek. Hanem egyszerűen csak ilyen napod van. Az erősen valószínű, hogy a kérésedet úgy foglalja közokiratba, hogy a saját észrevételét is hozzásfűzi, miszerint nem tűnsz debilnek. Ha te ehhez nem járulsz hozzá, akkor köteles a közokirat kiállítását megtagadni, de egyébként nem fogja.

Nem akarok jósolgatni, és főleg nem védeni a száját rongyosra olvasó közjegyzőt, de szerintem az a kollektív per nem lesz eredményes. Közokiratba foglalt valamit, amit nem talált aggályosnak, magyarán: az ügylet átment a Kjőtv. 3. § szűrőjén. Most inkább arra kéne gyúrni, hogy a bíróság szűrőjén már semmiképp ne menjen át az ügylet, különben nem lesz vh-megszüntetés sem.

Ycal, a bíró követelésével azt kezdesz, amit akarsz. Az eredeti kérdésed, amire bekapcsolódtam, ez volt: „Miért kérjen olyat az adós amiben nem is dönthet a bíróság?” Ha így látod, akkor ne kérje az adós, aztán lesz, ami lesz. Én eleve nem megszüntetés iránti pert indítottam volna, hanem a szerződést érvénytelenítése iránti pert, aminek sikere esetén a bíróság egyébként is megszüntetheti a végrehajtást, nagyjából így: "a bíróság a vh-t megszünteti, mert jogerős bírósági határozat megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre." Mennyivel egyszerűbb így a képlet, mint vh-megszüntetése iránti perben vizsgágatani (ha ugyan vizsgálhatja a bíróság), hogy a közjegyző előtt aláírt szerződés egyáltalán érvényes-e.

Csak védi a védhetetlent...
Az összes közjegyző aki devizahitelt foglalt okiratba, vagy devizahiteles végrehajtást záradékolt magasan sáros.
Ha jól tudom kollektív per van a Közjegyzői Kamara ellen fél éve, bár nem tudok semmi pontosabb infót ez ügyben de marhára érdekel a kimenetele.
Egy adós igazán beperelhetné ill. fegyelmit indíthatna a közjegyzője ellen, ahol eskü alatt kellene a közjegyzőnek bevallania, hogy semmit sem csinált csak felolvasott egy 10 oldalas maszlagot, amit ő se hitt el, 80e ft-ért.

@ Gernbera:

Ezt irják a KJ eljárásáról:

A közjegyző eljárása a szerződések közjegyzői okiratba foglalása esetében is garancia a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű és a felek valóságos akaratát kifejező szerződéses tartalom kialakításá-nak.

Te pedig ezt válaszoltad:

„A Kjegyző, mindenféle jogi kontroll nélkül okiratba foglalt egy banki szerződést.”

Ez csak természetes......

Ugye látod az ellentmondást? :)))))

@ Gerbera:

1. Ez csak természetes. Ha bemész hozzá, és kéred közokiratba foglalni, hogy debil vagy, simán megteszi. Na nem azt foglalja közokiratba, hogy debil vagy, hiszen ezt ő nem állapíthatja meg, hanem azt, hogy te ezt állítod magadról, és ezt kéred közokiratba foglalni.

Nem nem természetes a KJ-t köti a közjegyzői törvény.

3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

Ha közjegyző nem vizsgálta meg a kölcsönszerződést , akkor honnan tudta, hogy nem ütközik jogszabályba vagy nem tisztességtelen?????

Gondolom már arról is hallottál, mikor a bank képviselői azzal érvelnek, hogy ha szerződésben tisztességtelen feltételek lennének, akkor azt a közjegyző nem foglalta volna okiratba.

Ha elgondolkozol azon, hogy mi a közokiratba foglalás egyik fő tulajdonsága, akkor az is meglesz, hogy miért volt tisztességtelen a banknak ezt előírni és miért kellett volna a közjegyzőnek erről az adóst tájékoztatni.

„(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.”

Érdekes, hogy neked semmi problémád azzal, hogy a KJ bármit KJ okiratba foglal és bármit VH záradékkal lát el....semmit nem ellenőriz , semmit nem vizsgál.
Semmi felelőssége nincs,mégis:
„(4) A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.”

Mióta csak beszálltam a témába, ezt pofázom: végrehajtáson kívül pert kell indítani a szerződés semmissé nyilvánítása végett, és a ha a (per)bíróság ezt kimondja, akkor a (végrehajtást foganatosító) bíróság a Vht. 56. § szerint megszünteti (vagy korlátozza a végrehajtást).

De miért indítson érvénytelenségi pert, mikor pont a Kj záradékolás miatt, a jog szerint VH megszüntetésit is indíthat?

Csak mert neked nem tetszik?

Az úgynevezett „devizahiteles” perek megjelenését megelőzően az adósok (értve ezalatt egyaránt a kölcsöntartozások és a végrehajtási eljárások adósait) választottak a számukra nyitva álló lehetőségek közül: ha vitatták a tartozást, de még nem indult meg
ellenük a végrehajtás, akkor a végrehajtás alapját képező jogügylet érvénytelenségének megállapítása iránt indítottak pert, ha viszont nem indították meg idejekorán az érvénytelenségi pert és a követelés időközben végrehajtási szakba jutott, a végrehajtás
megszüntetése (részbeni érvénytelenség esetén korlátozása) iránt indítottak pert, hiszen
záradékkal indult végrehajtások esetén a végrehajtás megszüntetési perben is hivatkozhattak arra, hogy a követelés nem jött létre érvényesen.

@ Gerbera:

„Viszont én tudok - gyakorlatból(!) - valamit, amit te nem: A legtöbb adós arra számít, hogy a végén semmit nem kell visszafizetnie. Látnod kéne az arcukat, amikor szembesülnek azzal, hogy rosszul számítottak.”

Az, hogy vegulis mennyit kell az adósnak visszafizetni, az elég képlékeny....

Pl: létre nem jöttnél ott a jogalap nélküli gazdagodás szerinti elszámolás, stb

„Miért kellett vh-megszüntetés iránt pert indítani?”

Már vártam, hogy mikor lesz az , hogy az a hibás ezesetben is :))))

Gondolom , mert a bank a KJ okiratot VH záradékkal láttatta el a közjegyzővel és 10 milla folyósitott összeg után megindította 30 millára a VH-t, mert az neki jár.

Kicsit Off

2006-ban vettem fel hitelt. Természetesen közjegyzői okirat is kellett a szerződéshez. A közjegyző asszony elkészítette az okiratot, s este egy vacsora mellett átnéztük. Amikor a második mondathoz értünk, amely úgy szólt, hogy "az általam személyesen ismert T. B. ...", akkor megkérdeztem tőle, hogy ez miért fontos, azon kívül, hogy rokonok vagyunk? Azt mondta, azért mert holnap reggel nem ő lesz mégsem, aki a bank képviselői előtt aláírja mindezt. Délután még a kedves dolgozók elkészítették a kedvenc keresztfia okiratát, de estére úgy döntött, hogy ezt mégsem.
Azóta kifizettem. Mostanában sokat szóba kerülnek ezek a dolgok, családban van még vagy kettő lakáshiteles. Mindenki hozzá rohan bőgni.

• Higgyük el, fájt az ő feje is eleget, - mindenkinek ezt mondja.

Persze, csak azt felejti el, hogy 3 évig tízmilliókat keresett ezzel. Mondjuk én pontosan nem tudom, hogy mennyiért dolgoztak, mert amikor továbbpasszolt egy másik közjegyzőhöz, az nem kért semmit, mert a "Klárika" jelezte, hogy érkezünk...
A másik jótevő.
Brrr.
Fura egy kaszt, meg kell hagyni.
Ja, már nem vagyok a kedvenc keresztfia.
:)

On

„Látom itt azért le vagy maradva....a legtöbb adós, ügyvéd és mindenki, azért harcol, hogy a "folyósított összeget" kelljen az adósnak visszafizetni és ne azt amit a bank a szerződésre hivatkozva követel :-)”

Ez számomra is világos. Viszont én tudok - gyakorlatból(!) - valamit, amit te nem: A legtöbb adós arra számít, hogy a végén semmit nem kell visszafizetnie. Látnod kéne az arcukat, amikor szembesülnek azzal, hogy rosszul számítottak.

„Mert FELESLEGES!!!, ez egy VH megszüntetési per, melynek 2 kimenetele lehet:...”

Egyáltalán: Miért kellett vh-megszüntetés iránt pert indítani?

„Az agyad nem képes elfogadni, hogy itt egy olyan VH-ról van szó, amit nem előzött meg bírósági kontroll vagy jogerős ítélet.”

Aztán miért ne volna képes? Minden záradékkal elrendelt végrehajtás ilyen.

„A Kjegyző, mindenféle jogi kontroll nélkül okiratba foglalt egy banki szerződést.”

1. Ez csak természetes. Ha bemész hozzá, és kéred közokiratba foglalni, hogy debil vagy, simán megteszi. Na nem azt foglalja közokiratba, hogy debil vagy, hiszen ezt ő nem állapíthatja meg, hanem azt, hogy te ezt állítod magadról, és ezt kéred közokiratba foglalni.
2. Miért is vizsgálná? Az a bíróság dolga. A hitelező állít valamit, a közjegyző pedig bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül záradékolja kölcsönszerződést. Vita esetén majd a bíróságnak kell döntenie.
3. Hiába hivatkozik a követelés létre nem jöttére, ha a záradéknak (többnyire) melléklete egy tartozáselismerő nyilatkozat is. Marad a 4. pont.
4. Mióta csak beszálltam a témába, ezt pofázom: végrehajtáson kívül pert kell indítani a szerződés semmissé nyilvánítása végett, és a ha a (per)bíróság ezt kimondja, akkor a (végrehajtást foganatosító) bíróság a Vht. 56. § szerint megszünteti (vagy korlátozza a végrehajtást).

@ Gerbera:

„Igen. Ezzel meg az a gond, hogy a kölcsönös akaratnyilvánítás megvolt, és amíg a bíróság ki nem mondja, hogy a kölcsönös akaratnyilvánítás semmis, addig az továbbra is fennáll. ”

Tévedsz , ezzel egy szerződés aláírása történt meg, azt majd a bíróságnak kell eldönteni-e, hogy volt-e valóságos akarategyezés, a felek hogyan értelmezték a szerződést és megfelelt-e a szerződés az akaratuknak.
Esetleg disszenzus vagy rejett disszenzus , nem állt-e fenn.
Továbbá a felek megegyeztek-e minden fontos vagy bármelyik fél áltat fontosnak ítélt kérdésben.

Mert:
BH2004. 142. I. határozat, mely kimondja, hogy ”A szerződés valamely lényeges tartalmi elemében való megállapodás hiánya a szerződés létre nem jöttének, és nem semmisségének megállapítására ad alapot.

Az nem elég, hogy én kölcsön akartam, a bank, meg folyósított nekem egy összeget, ebből még nem lesz szerződés.

„Ugye nem azt akarod mondani, hogy ha a bíróság kimondja a szerződés semmisségét, a már folyósított összeget nem kell visszafizetni?”

Látom itt azért le vagy maradva....a legtöbb adós, ügyvéd és mindenki, azért harcol, hogy a "folyósított összeget" kelljen az adósnak visszafizetni és ne azt amit a bank a szerződésre hivatkozva követel :-)

SZERINTED MIÉRT NEM HAGYJA A KÚRIA ÉS A TÖRVÉNYHOZÓK, HOGY A SZERZŐDÉS SEMMIS, LÉTRE NEM JÖTT LEGYEN?

IGEN JÓL LÁTOD, AZÉRT MERT:

FOLYÓSÍTOTT ÖSSZEG (nem egyenlő) SZERZŐDÉS SZERINT KÖVETELT ÖSSZEG

Az egyik 10 millió , a másik 30 millió

„Beavatnál, miért fáj eleget tenni a bíró követelésének, és megnevezni egy elfogadható jogkövetkezményt?”

Mert FELESLEGES!!!, ez egy VH megszüntetési per, melynek 2 kimenetele lehet:

1. a VH megszüntetése
2. a VH folytatása

Beavatnál miért kellene az érvénytelen szerződés jogkövetkezményét megjelölni, mikor nem ez a per tárgya?

@ Gerbera:

Azt hiszem rájöttem mi a probléma....

Az agyad nem képes elfogadni, hogy itt egy olyan VH-ról van szó, amit nem előzött meg bírósági kontroll vagy jogerős ítélet.
(Gondolom azért , mert így a "jogos" jelzőt nem lehet használni követelésre)
Ezért írtad ezt kapásból, az első hozzászólásodban:

„A bíróság megítél a jogosultnak 100 forintot. Az adós megfizet ebből 50 forintot. A jogosult ennek ellenére 100 forint behajtása iránt indít végrehajtást. ”

Itt ugye az van, hogy:

1. A Kjegyző, mindenféle jogi kontroll nélkül okiratba foglalt egy banki szerződést.
2. A bank az okirat VH záradékkal történő ellátását kéri, ez esetben a közjegyző ismét csak alakiságot vizsgál, vagyis a követelés jogosságát nem.

3. Ezért hivatkozhat az adós a VH megszüntető perben a követelés létre nem jöttére a szerződés érvénytelenségének okából, mert ezt előtte senki nem vizsgálta.

4. A bíróság VH megszüntetési perben nem dönthet a szerződés érvénytelenségéről vagy részbeni érvényességéről. Azt egy szerződés érvénytelensége miatt indított perben tehetné meg.
Ezesetben kizárólag arról, hogy a követelés összege és jogcímét tekintve jogos vagy nem. Ha a követelés jogos, akkor elutasítja a keresetet, ha nem akkor megszünteti a VH-t.

„Pont arról beszéltünk, már párszor, hogy a kölcsön nem a folyósítással jön létre, hanem a kölcsönös akarat nyilvánítással...”

Igen. Ezzel meg az a gond, hogy a kölcsönös akaratnyilvánítás megvolt, és amíg a bíróság ki nem mondja, hogy a kölcsönös akaratnyilvánítás semmis, addig az továbbra is fennáll. Ráadásul, annak a szerződésnek van egy olyan része, amelynek lényege, hogy "a kölcsönadó kölcsönad, a kölcsönvevő pedig kölcsönvesz", és erről nagyon nehéz lesz bizonyítani, hogy nem közös akaratból született.
Egyébként pedig nem kölcsönről meg szerződésről beszélek, hanem követelésről. Ugye nem azt akarod mondani, hogy ha a bíróság kimondja a szerződés semmisségét, a már folyósított összeget nem kell visszafizetni?

Beavatnál, miért fáj eleget tenni a bíró követelésének, és megnevezni egy elfogadható jogkövetkezményt?

@ Gerbera:

Ezzel az a gond, hogy a követelés a kölcsön folyósításával létrejött.

Vigyazz mit mondasz, mert KBS-ék kinevetnek :-)
Pont arról beszéltünk, már párszor, hogy a kölcsön nem a folyósítással jön létre, hanem a kölcsönös akarat nyilvánítással....

A másik, hogy akkor te a folyósított forint összeget tekinted a KÖLCSÖN TÁRGYÁNAK, mert akkor az adós annak visszafizetésével fog tartozni...

„ A szerződést semmissé lehet nyilvánítani, de ettől még fennáll egy követelés, ami nem hagyható figyelmen kívül. A követelésnek erre a részére indult végrehajtást a bíróság nem fogja megszüntetni, hanem ennek a végrehajtására fogja korlátozni a végrehajtást, annak alapján, hogy a szerződés egyéb részeiről megállapíthatja, hogy azok semmisek.”

Te is és a Kúria is és én is egyetértettünk abban, hogy egy VH megszüntetési perben , nincs lehetőség a szerződés semmisségéről vagy részbeni semmisségéről dönteni, ítéletet hozni.
Azzal csak indoklod a VH megszüntetését, de a szerződésről nem hozol ítéletet.

„ végrehajtási pert tárgyaló bíróság (a kereset körében maradva) ítéletének rendelkező részében nem állapíthatja meg, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló jogügylet nem jött létre érvényesen, nem mondhatja ki a jogügylet érvénytelenségét (hatálytalanságát). A végrehajtási pert tárgyaló bíróság a követelés érvényes létrejöttére vonatkozó álláspontját ítéletének indokolásában – mint a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) keresetnek helyt adó vagy azt elutasító döntés indokát – fejtheti ki”

A szerződésről magáról hozott ítélet nélkül, pedig, hogy dönthetné el a bíróság, hogy a követelés mely része jogos avagy jogtalan?

Te is azzal kezdted, hogy VH-hoz ítélt dolog kell.

„A bíróság megítél a jogosultnak 100 forintot. Az adós megfizet ebből 50 forintot. A jogosult ennek ellenére 100 forint behajtása iránt indít végrehajtást. ”

Igaz ugyan, hogy valahol olvastam olyat, hogy amennyiben a létrejött követelés és a létre nem jött követelés elkülöníthető egymástól, akkor esetleg lehet helye korlátozásnak, de esetünkben ez nem igazán áll fenn.

De már nagyon elkanyarodtunk a témától, mert az eredeti kérdés pont , arra irányult, amit te is megerősítettél:

„a felperes nevezze meg a megszüntetési per jogkövetkezményét (ami egyébként nyilvánvaló agymenés)”

369. § a) A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha
a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.

Ezzel az a gond, hogy a követelés a kölcsön folyósításával létrejött. A szerződést semmissé lehet nyilvánítani, de ettől még fennáll egy követelés, ami nem hagyható figyelmen kívül. A követelésnek erre a részére indult végrehajtást a bíróság nem fogja megszüntetni, hanem ennek a végrehajtására fogja korlátozni a végrehajtást, annak alapján, hogy a szerződés egyéb részeiről megállapíthatja, hogy azok semmisek.

Ha valaki az eredeti állapot helyreállítását követeli, az ne felejtse el, hogy az eredeti, szerződés előtti állapothoz hozzátartozik az is, hogy a kölcsönösszeg a banknál leledzik, nem pedig az adósnál, vagy valahol elköltve. Ha tehát a bíróság az eredeti állapot helyreállításáról dönt, a folyósított összeg sorsáról is határoznia kell. Ha pedig az már nem fizethető vissza...

Bocs a végén megfordult a kiemelés.

@Gerbera:

Te ezt írod:

„Tehát: végrehajtáson kívül pert kell indítani a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, vagy az iránt, hogy a záradékolt közjegyzői okirat szerinti követelés nem jött létre, és a perben hozott határozatnak a Vht. 56. § szerint lehet érvényt szerezni a végrehajtásban. ”

A Kúria joggyakorlat elemző csoportja viszont ezt:

„A Kúria elnöke 2014. március 26. napján 2014.El.II.JGY.1/1-157. számon a vizsgálat
tárgykörét a következők szerint határozta meg: „A párhuzamosan megindított szerződés érvénytelenségének megállapítása és végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perek egyes anyagi- és eljárásjogi kérdései”.
A Kúria elnöke a vizsgálat tárgykörének meghatározásával egyidejűleg kijelölte az elemző csoport tagjait, azonban a vizsgálat időtartama alatt a tagok személyében
változások történtek.

....záradékkal indult végrehajtások esetén a végrehajtás megszüntetési perben is hivatkozhattak arra, hogy a követelés nem jött létre érvényesen.

Te ezt írod:

” a per nem lehet végrehajtás megszüntetése iránti per, mivel az nem alkalmas a szerződés érvénytelenségének a megállapítására.„

Ez így is van, de a bíróság nem is a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, hanem kizárólag, mint idéztem a joggyakorlat elemző csoporttól, a VH megszüntetés indokaként jelöli meg az érvénytelenséget, mert a szerződés érvénytelensége folytán megállapítható, hogy a követelés nem jött létre érvényesen:

Ezt a részt olvastad a múltkori válaszomban vagy nem olvastad el mert túl hosszú lett volna.

A Kúria joggyakorlat elemző csoport:

” A joggyakorlat-elemző csoport tagjai a válaszlehetőségek közül végül a módosított tartalmú „B” választ támogatták, amely szerint „párhuzamosan” megindított perek esetén azonos feleknek ugyanazon tényekre alapított ugyanazon érvénytelenségi ok esetén sem azonos az egyes perekben érvényesíteni kívánt igénye, és eltérő a két per joghatása is, hiszen a bíróság a Pp.369.§ a) pontjára alapított végrehajtás megszüntetési perben a felperes keresete nem a jogügylet érvénytelenségének megállapítására irányul. Ha a végrehajtási per nem kapcsolható össze az érvénytelenség megállapítása iránti keresettel, a végrehajtási pert tárgyaló bíróság (a kereset körében maradva) ítéletének rendelkező részében nem állapíthatja meg, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló jogügylet nem jött létre érvényesen, nem mondhatja ki a jogügylet érvénytelenségét (hatálytalanságát). A végrehajtási pert tárgyaló bíróság a követelés érvényes létrejöttére vonatkozó álláspontját ítéletének indokolásában – mint a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) keresetnek helyt adó vagy azt elutasító döntés indokát – fejtheti ki.

@Gerbera:

Köszi olvastam, nem volt túl sok a betű....de ezek szerint te nem olvastad azt amit erre írtam válaszként:
(vigyázz, ebben is sok lesz a betű)

„Devizaalapú kölcsön esetén a végrehajtás - tipikus esetben - a kölcsönszerződést (vagy
a kölcsönszerződéssel kapcsolatos tartozáselismerést) valamint a kölcsönszerződés felmondását tartalmazó közjegyzői okiratok záradékolásával indul, s az ekként
megindult végrehajtás megszüntetése a Pp. előbbiekben idézett 369.§-a alapján kérhető, így a Pp.369.§ a) pontjának megfelelően a végrehajtási perben is sor kerülhet annak vizsgálatára, hogy a kölcsöntartozás érvényesen létrejött-e.
Az úgynevezett „devizahiteles” perek megjelenését megelőzően az adósok (értve ezalatt egyaránt a kölcsöntartozások és a végrehajtási eljárások adósait) választottak a számukra nyitva álló lehetőségek közül: ha vitatták a tartozást, de még nem indult meg
ellenük a végrehajtás, akkor a végrehajtás alapját képező jogügylet érvénytelenségének megállapítása iránt indítottak pert, ha viszont nem indították meg idejekorán az érvénytelenségi pert és a követelés időközben végrehajtási szakba jutott, a végrehajtás
megszüntetése (részbeni érvénytelenség esetén korlátozása) iránt indítottak pert, hiszen
záradékkal indult végrehajtások esetén a végrehajtás megszüntetési perben is hivatkozhattak arra, hogy a követelés nem jött létre érvényesen.

@Norbesz

„A legelőnyösebbet is át kell esni-e egy hitel bírálatnak. Ott miért nem bukot meg a folyamat”

Ezt bizonyára azért kérdezed, mert azt hiszed, hogy az elbírálást az állam végzi. Hát nem. Ott a bank bírálja el, hogy akarjon-e egyáltalán kölcsönadni neked. Ennek során a bank - érhetetlen okból - nem vizsgálja a saját tisztességtelenségét. :-)

@Ycal

Kaptál választ a 2016.01.22. 09:11 alatti posztomban. Kivonatolom a kedvedért, hátha csak az volt a gond, hogy túl sok a betű:

56. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha jogerős bírósági határozat megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.
Tehát: végrehajtáson kívül pert kell indítani a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, vagy az iránt, hogy a záradékolt közjegyzői okirat szerinti követelés nem jött létre, és a perben hozott határozatnak a Vht. 56. § szerint lehet érvényt szerezni a végrehajtásban. Még annyit, hogy az a per nem lehet végrehajtás megszüntetése iránti per, mivel az nem alkalmas a szerződés érvénytelenségének a megállapítására. Itt nem a bíró hibázott, aki most azt követeli, hogy a felperes nevezze meg a megszüntetési per jogkövetkezményét (ami egyébként nyilvánvaló agymenés), hanem a felperes, aki nem megfelelő keresetet terjesztett elő.

Igen, a végrehajtáshoz valóban nem értek, egy kicsit sem, és a Vht-ről sem tudom, mi fán terem...

"Amugy senki sem mondta, hogy az adosok elonytelen szerzodeseket irnak ala....nekik ugy "adtak" El ezt a penzugyi termeket, hogy ez a legelonyosebb :)))"

A legelőnyösebbet is át kell esni-e egy hitel bírálatnak. Ott miért nem bukot meg a folyamat, mert látható dolog, hogy fedezet ki egyenlítí a tartozást és ha még folyik is be valami, akkor neveezük helyén gyarapodásnak. Ezért tartom, azt hogy állami segédlettel let ez létre hozva és mesterségesen volt a forint magasson tartva. Ha ez nem csalás, akkor nem szóltam. KBS garbara nem válaszolhatnak.xD