Ezért tart itt az ország, mert fizetet egyéneket tesznek ide gerbera tészta és KBS. Ha értelmes gondolatott nem tud hozzá tenni más ember belerúgása nélkül, akkor a bölcs csöndben marad. És én tartom is ehhez a dologhoz. Viszont jogi dolgokat nem is halottunk tőletek csak kioktatást. Azt hittem jogi fórum ez és tévedtem agyő
Gerbera. Ügyvédet fogadott, hogy ne legyen törvénytelen és ott az ügyvéd se vette észre az elönytelen részletett. Ejnye bemész egy boltba és átvernek, mert nem mindenki ügyvédnek született.:(
tisztelt Gerbera,ön szerintem ebben az ügyekben ne foglaljon állást,mert ez nem a szakterület!
Kovács_Béla_Sándor önt meg végképp arra kérem a megjegyzéseit tartsa meg,ráadásul aki a Facebookon szembe száll egy olyan ügyvéddel aki erre szakosodott és 100-nál több pert nyert a bankok ellen,ön ezt nyilvánosan megkérdőjelezte,és amikor megkapta a választ mint egy sértődött kiskutya el csaholt,szóval kérem szépen húzódjon vissza a kutyaházba és hagyja azokra ezt a játékteret akik erre szakosodtak. Köszönöm!
Utóirat!..még mielőtt válaszolna számoljon el 10-ig és tájékoztatom én nem értek hozzá,de vannak akik igen és sikeresen pert nyertek a bank ellen.
Arra a kérdésre még mindig nem kaptam viszont választ, hogy ha tisztességtelenül jutott a bank a közokirathoz ami közvetlenül végrehajtható, akkor az a közokiratra magára milyen hatással van?
Gebera:
Ha nem is vagy mindenben tajekozatlan, azert az kiderult , hogy a egyes VH-k eseteben azert van sotet folt.... :)
Amugy senki sem mondta, hogy az adosok elonytelen szerzodeseket irnak ala....nekik ugy "adtak" El ezt a penzugyi termeket, hogy ez a legelonyosebb :)))
Nem gyere azzal, hogy a bankoknak nem lehet hinni, Meg nezesd at ugyveddel....miert kellene AZT feltetelezned, hogy egy "prudensen" mukodo penzugyi intezmeny at akar vagni????
Nem a sarki ucsorassal kotott az ember szerzodest.
A markakereskedesbe sem viszel magaddal autoszerelot, ha uj autot veszel!!!
Nem is kell elolvasni, mert a lényeget már megtudtad (csak nem értetted meg): amikor aláírsz egy számodra előnytelen szerződést, nincs ott az állambácsi, hogy ráverjen a kezedre. Nen is értem, felnőtt létedre hogyan gondolkodhatsz ennyire gyerekesen.
A megoldás egyébként rém egyszerű: nem kell előnytelen szerződéseket aláírogatni.
Látom itt csak a hatalom fiai vannak itt.:) Ez is egy okostojás fórum semmi jogi infókkal.:) Leírtátok magatokat. semmit nem tudtok csak okoskodni pá. Nem kell púder nem fogom el olvasni. Fő kép hatalom kutyáit nem olvasom el.
„Tájékozódj”
Ja, hogy én tájékozatlan vagyok... LOL. Egyébként, rémlik, mintha az univerzum magától tágulna, mindenféle mszp meg Orbán nélkül.
Még egy okostojás...
Gerbera. orbán indította be ezt a hitelt. Mszp tágította tovább az univerzumot. Bankot és pénz ügyi ügyletett állam bele egyezés nélkül nem indíthat. Tájékozódj
Tényleg? És ki volt ott az állam részéről? Csak azt ne mondd, hogy a közjegyző.
tisztelt gerbera.
A devizza hitelnél ott voltak és Állami segédlettel csinálták. Második hogy ha ez kiderülne, akkor el kellet volna járni a tiszteségtelen szerződés ellen. Így a nép magára maradt sajnos, ha érted a csiziót.:)
KBS:
Tovabba a kozokirattal elert joghatas az ami tisztessegtelen, legalabb is fogyasztoi szerzodes eseten.
KBS:
Igen kozokiratot akartam irni.
Nem a kozokiratba foglalas tisztessegtelen, hanem a kozokiratba foglalas elorirasafeltetelul szabasa a bank reszerol.
Nyilván közokiratot akartál írni. Bár akkor sem értem, miért lenne tisztességtelen egy szerződés közokiratba foglalása.
Nekem pedig az lenne a kerdesem, hogy ha van egy olyan iteleted ami szerint tisztessegtelen feltetel volt a szerzodes okiratba foglalasanak elorirasa a bank reszerol, akkor ennek milyen hatasa van magara az elkeszult okiratra?
„Mi alapján van az, hogy olyan szerződést enged az állam ami manipulálható?”
Tegyük fel, hogy te kötöttél ilyen szerződést. Kérdésem: Ott volt az állam a szerződéskötésnél, hogy rögtön belepofázhatott volna? Ugye-ugye...
Tisztelt tagok.
Egy buta kérdés lesz.
Mi alapján van az, hogy olyan szerződést enged az állam ami manipulálható? Tegyük fel azt, hogy én vállalkozó vagyok és banktől veszek fel kölcsönt, hogy több házat építsek és a szerződésbe beírom, hogy ha én nem fizettem a bank felé a kötelezetségemet, akkor azt a vevőre háríthatom! Így ha nem fizetek a vevő fogja kifizetni azt? 1. lehetséges e ilyet íratni? 2. kérdés. Az alap kérdésem is: Nok és a chf között mi a különbség? Tegyük fel, hogy az állami konstrukcióban nok-ot kaptam volna és nem chf-et. Mert itt úgyanis azért érdekes a kettő között, mert 3 ft 2006tól 2006.06.12. 34,13ft most 33 ft tehát még jól is járhattam volna. Viszont 1 érdekessége, hogy a nok világon a legelső piac vezető csődőrnek is mondható. Paraszti ésszel a swájc csak pisloghatna és mégis jelentős a különbség. A józan paraszti ésszel gondolva, hogy ha a forint gyengül a nokhoz képest miért nem? Köszönöm a válaszokat.
KBS:
Mire is gondolsz pontosan? :)
Istenem... Remélem, megérem még, hogy egyszer vége lesz ennek az agyrémnek.
Ius:
Van a deviza torveny es van a droid Biro...
A torveny AZT mondja, hogy ha ervenytelenseg hivatkozik, akkor Meg kell jelolnod a kivant jogkovetkezmenyt.
Ezert a droid az agyatlanul keri a kiegeszitest ajogkovetkezmeny megjelolesere.
Az nem jut El a tudataig, hogy VH megszuntetesi perben az ervenytelenseg csak a VH megszuntetes oka.
Lasd elobbi poszt utolso bekezdese, nem dont az itelet rrendelkezo reszeben az ervenytelenseg rol, AZT csak az indoklasi reszben jeloli Meg, mint a VH megszuntetes okat.
Ezert hulyeseg, hogy a felperestol az ervenytelenseg jogkovetkezmenyenek megjeloleset keri a Biro, mikor nem is Errol fog iteletet hozni :))))))
Remelem igy mar ertheto :)
sziasztok esetleg többeket is érinthet a kérdés ha a bank az elszámolásában elismeri, hogy adott időszak alatt tisztességtelenűl számított fel összegeket akkor lehet alapítani erre bizalomvesztés okán keresetet és ha igen akkor mi lehet az érvényesíteni kívánt jog ?
A bank megállapította magáról, hogy tisszeségtelenül számított fel összegeket, tájékoztatott, hogy ennek jóváírását a hitelszámlán írta jóvá a fennálló tartozásból.
Kérdésem az lenne, hogy
1.) követelhetek-e ezen összeg után kamatot ?
2.) követelhetem-e az összeg vissza-ill-kifizetését ?
3.) többszöri kérésre sem küld a bank részletes számlatörténeti kimutatást, mit hova mikor milyen összegben könyvelt el, elálhatok a szerződéstől a feltebb felsoroltak bármelyikére alapítottan ?
köszi a választ előre is:-D
Akkor most nem az van, hogy mi van? Nem lehet, hogy ugyanazt mondjátok mindketten? A vh megszüntetési perben pusztán azt hiányolta a bíróság, hogy az adós hiálooo kee jogkövetkezményt.
Most meg azon vitáztok, hogy ezt a törvény alapján tette-e, vagy saját szakállára?
Ha megint nem értem (jelzem: ezt már nem is fogom), akkor pofozzatok már helyre!
Gerbera, látom még mindig nem érted.
De lássuk akkor lépésről-lépésre...
„Miért kellene a szerződést érvényessé nyilvánítani? ”
Hát ez az , a bíró mégis azt kéri a felperestől, hogy nyilatkozzon az érvénytelenség mely jogkövetkezményének alkalmazását kéri, pedig VH perben a jogkövetkezmény alkalmazására nincs lehetőség !!!!
„Arról ellenkező bebizonyításig eleve vélelmezni kell, hogy létrejött. Aki ezt vitatja, az ne végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben vitassa ezt, mert ilyen perben a bíróság nem vizsgálhatja a szerződés érvényességét.”
Eltérő a helyzet, ha a végrehajtás végrehajtási záradékkal (Vht.20-23/C.§) indult: ekkor a közjegyző vagy a bíróság a megfelelő alakban kiállított okiratot (közjegyzői okiratba foglalt szerződést, munkáltatói határozatot, stb.) látja el végrehajtási záradékkal,
anélkül azonban, hogy az abban foglalt jogügylet létrejöttét és érvényességét vizsgálhatná. Emiatt a végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtás megszüntetésére indult perben a Pp. megengedi a követelés érvényes létrejöttének vizsgálatát: a Pp.369.§ a) pontja szerint záradék kiállításával elrendelt végrehajtás esetén akkor is indítható végrehajtás megszüntetési per, ha „a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre”.
„Szükséges megjegyezni, hogy a végrehajtási és érvénytelenségi perek „párhuzamos”
megindításának lehetősége korábban is fennállt, hiszen a végrehajtási és az érvénytelenségi perek megindítására és lefolytatására vonatkozó eljárási rendelkezések
az elmúlt hat évtizedben lényegében nem változtak. Az, hogy a következőkben megjelölt problémák az 2013-2014. években merültek fel, a devizalapú kölcsönökkel kapcsolatos. Devizaalapú kölcsön esetén a végrehajtás - tipikus esetben - a kölcsönszerződést (vagy
a kölcsönszerződéssel kapcsolatos tartozáselismerést) valamint a kölcsönszerződés felmondását tartalmazó közjegyzői okiratok záradékolásával indul, s az ekként
megindult végrehajtás megszüntetése a Pp. előbbiekben idézett 369.§-a alapján kérhető, így a Pp.369.§ a) pontjának megfelelően a végrehajtási perben is sor kerülhet annak vizsgálatára, hogy a kölcsöntartozás érvényesen létrejött-e.
Az úgynevezett „devizahiteles” perek megjelenését megelőzően az adósok (értve ezalatt egyaránt a kölcsöntartozások és a végrehajtási eljárások adósait) választottak a számukra nyitva álló lehetőségek közül: ha vitatták a tartozást, de még nem indult meg
ellenük a végrehajtás, akkor a végrehajtás alapját képező jogügylet érvénytelenségének megállapítása iránt indítottak pert, ha viszont nem indították meg idejekorán az érvénytelenségi pert és a követelés időközben végrehajtási szakba jutott, a végrehajtás
megszüntetése (részbeni érvénytelenség esetén korlátozása) iránt indítottak pert, hiszen
záradékkal indult végrehajtások esetén a végrehajtás megszüntetési perben is hivatkozhattak arra, hogy a követelés nem jött létre érvényesen.
Annak, hogy a „párhuzamos” perindítás kérdései csak az utóbbi egy-két évben kerültek a joggyakorlat látókörébe, a devizahitelesek elkeseredettsége volt az oka: a vagyonuk elvesztésétől való félelem háttérbe szorította azt a problémát, hogy igen magas költséget
vállalnak magukra, ha mindkét pert megindítják. ”
„ A joggyakorlat-elemző csoport tagjai a válaszlehetőségek közül végül a módosított tartalmú „B” választ támogatták, amely szerint „párhuzamosan” megindított perek esetén azonos feleknek ugyanazon tényekre alapított ugyanazon érvénytelenségi ok esetén sem azonos az egyes perekben érvényesíteni kívánt igénye, és eltérő a két per joghatása is, hiszen a bíróság a Pp.369.§ a) pontjára alapított végrehajtás megszüntetési perben a felperes keresete nem a jogügylet érvénytelenségének megállapítására irányul. Ha a végrehajtási per nem kapcsolható össze az érvénytelenség megállapítása iránti keresettel, a végrehajtási pert tárgyaló bíróság (a kereset körében maradva) ítéletének rendelkező részében nem állapíthatja meg, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló jogügylet nem jött létre érvényesen, nem mondhatja ki a jogügylet érvénytelenségét (hatálytalanságát). A végrehajtási pert tárgyaló bíróság a követelés érvényes létrejöttére vonatkozó álláspontját ítéletének indokolásában – mint a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) keresetnek helyt adó vagy azt elutasító döntés indokát – fejtheti ki. ”
Gondolom ezt az utolsó fejezetben leírtakat illene tudni a bírónak is!!!
Miért kellene a szerződést érvényessé nyilvánítani? Arról ellenkező bebizonyításig eleve vélelmezni kell, hogy létrejött. Aki ezt vitatja, az ne végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben vitassa ezt, mert ilyen perben a bíróság nem vizsgálhatja a szerződés érvényességét.
Végrehajtáson kívül pert kell indítani a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, és a perben hozott határozatnak a Vht. 56. § szerint lehet érvényt szerezni a végrehajtásban:
56. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta vagy jogerős bírósági határozat - ide nem értve a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben hozott jogerős határozatot - megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget. (Vegyük észre azt is, hogy a jogalkotó külön megemlíti, hogy ugyanennek a joghatásnak a kiváltására a végrehajtás megszüntetési/korlátozási perben hozott ítélet nem alkalmas.)