Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

ZollR:

Az én ügyem jelenleg áll :)
Indult Ráckevén, aki tovább dobta a PKKB-re, ott kétszeri hiánypótlás után kitalálták, hogy ők mégsem illetékesek, túl nagy a pertárgyérték.
(Az indoklás az volt, hogy mivel a szerződés létre nem jöttét és ebből adódóan a jelzálog szerződés és a közjegyzői okirat semmisségének kimondását kértem, így a pertárgyérték nem 15,6 millió, hanem a 3 papíros miatt 3x15.6 vagyis 46.8 millió.)
Átpasszolták a Fővárosi Törvényszékre, ahol felfüggesztették, mert mikor beadtam még nem volt törvény az árfolyamrésről, de időközben lett, eztért mivel ha jól emlékszem az 5-öd vagy 6-odlagos kereseti kérelemben szerepelt az árfolyamrés tisztességtelensége ezért rögtön felfüggesztették, mert úgy gondolták, így az első 3 kérelemben sem tudnak dönteni, ami a szerződés létre nem jöttéről szólt.
Még azóta sem kaptam semmit, hogy mikor folytatódik a per :)))

Nyilván Endrét is mint sok más adóst az egyszerű megoldások érdeklik. Ezzel nincs is semmi baj. De ez az elállós megoldás minden csak nem egyszerű, mivel nagyon sok ponton nincs védve az adós, és a hitelező bármikor ráboríthatja az asztalt, akár azzal, hogy elfogadja az elállást és kiküldi a végösszegről a számlát. Vagy azzal, hogy elindítja a közjegyzői záradékkal a végrehajtást, mivel a szerződéstől való elállás nem jelenti a tartozás megszűnését.
Éppen ezért szerintem az elállás nem megoldás.
A semmisség pedig szintén ilyen, erkölcsi győzelmet könnyen arathat az adós, azonban hirtelen kellemetlen összegekkel találja szembe magát.
Be kell bizonyítani a banknak hogy a szerződés létre sem jött, és felkérni hogy számoljatok el. Ha nem megy be kell adni a periratot és rá kell borítani az asztalt. A szerződés létre nem jöttségének igazolása azonban nem könnyű, de ha kimondja a bíróság, akkor nincs közjegyzői okirat, nincs végrehajtási záradék és nincs jelzálogszerződés, illetve földhivatali bejegyzés sem. Ha a bank elvesztette minden kártyáját akkor meg le kell ülni vele és tárgyalni, elszámolni és kiállíttatni vele a papírt hogy semmilyen tartozást nem tart nyilván az adóssal - adósokkal szemben.
Egyébként Ycal, te még csak puhatolózol vagy pereltél is?

EndreV:

Kicsit az érzem, hogy te azt hiszed, hogy mi támadni akarunk téged.
Ha visszaolvasod a topikot, akkor rájössz, hogy nem így van.

Te most az árfolyamrésről vagy az árfolyamváltozásról beszélsz?

Az árfolyamrés, a Kásler per miatt lett tisztességtelen kikötés, mert így tudott a Kúria kihátrálni a PITEE perében hozott semmisségi ítéletből.
(Mikor azt mondta, hogy az árfolyamrés tisztességtelen, nem vált a szerződős részévé, így nem is kellett feltüntetni , mint költséget.)

Amit nem akarsz megérteni, hogy a folyósított forint kizárólag akkor jelenhet meg a tartozás összegeként, ha a szerződésről a bíróság kimondja, hogy létre sem jött és ezáltal az elszámolás nem a szerződési kötelem, hanem a jogalap nélküli gazdagodás szabálya szerint fog végbemenni.
(Ebben az egy esetben lesz az a mérvadó, hogy te forintot kaptál!!!)
Az összes többi esetben, de főleg az elállásnál, mikor érvényesnek fogadod el a szerződést, akkor az lesz a felálás, hogy te devizát kaptál, amit a Ptk 231 értelmében forintban folyósított a bank.

1.
Ha gonosz akarok lenni, akkor azt azért megkérdezném, hogy ha a szerződés semmissége iránt pert indítottál, mert szerinted SEMMIS a szerződésed, akkor most , hogy jutott eszedbe elállni tőle, mikor elállni csak érvényes szerződéstől lehet.

2.MIÉRT AKAROD ENNYIRE, HOGY ÉRVÉNYES LEGYEN EGY OLYAN SZERZŐDÉS, AMI 1000 SEBBŐL VÉRZIK????

3. Még mindig nem mondtad el, hogy honnan veszed, hogy a folyósításkori árfolyam szóba jön a szerződésnél?

3.
„a kölcsönt forintban kaptam meg”

Igy van, de erre mondta a Kúria, igaz azért, mert egy az egyben kimásolta egy Bankszövetség által megrendelt írásból, amit egy bizonyos Gárdos úr jegyez, hogy a felek akarata devizára szólt, amit a bank forintban folyósított, így devizával tartozol.
Ehhez hozzák fel ezt példának sokan:

„„A hitelező tartozik az ígért kölcsönösszeget a pénztartozás fizetésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kifizetni. Az általános szabály, amely külön kikötés nélkül érvényesül, az, hogy a hitelező az ígért kölcsönösszeget, bármiképp is van annak összege megállapítva, a kifizetés helyének törvényes pénzében tartozik folyósítani. Ha a kirovás nem ebben a pénzben történt, az átszámítás a tényleges fizetés időpontjának árfolyamán történik. Természetesen a jogügyletben történhetik megállapodás arra, hogy a kölcsönösszeg folyósítása a kirovó pénzben valóságban történjék, vagy valamely más pénzben effektíve. Mindezekben az esetekben a hitelező a kikötésnek megfelelően tartozik a valóságos teljesítésre kijelölt pénzben a kölcsönösszeget kifizetni. Bármiben történt a lerovás, ezzel a hitelező nem azt a pénznemösszeget adta kölcsön, amelyben a lerovás történt, hanem azt a pénzösszeget, amelynek lerovása céljából a fizetést teljesítette. Ha tehát a hitelező 100 angol font kölcsönzésére kötelezte magát és a kölcsönösszeget Zürichben fizeti ki s a fizetés napján az árfolyam fontonként 15 frank, úgy amikor a hitelező az 1500 frankot a kölcsönvevőnek kifizette, ezzel nem 1500 frankot kölcsönzött, hanem 100 angol fontot.”
”

Szladits Károly: Magyar Magánjog, Kötelmi Jog Különös Része, Budapest, 1942.

Bár azért itt is vannak problémák ami felett mindenki nagyvonalúan átsiklik, de ez egy újabb történet :))))))

Endre szerződés és szerződés között nagy a különbség, de az biztosan biztos, hogy attól, hogy definiálva nem volt a szerződéskötés pillanatában a devizában nyilvántartott hitel, vagy kölcsön attól még az lehet az ami. Tekintettel, hogy a szerződéses akarat kvázi korlátlan szabadságot ad a feleknek arra hogy szerződjenek.

Még ha valami csoda folytán a bíróság el is fogadná ezen gyenge érvet, és az adós finanszírozási igényét tekintené a folyósított összegnek (ami kizárt, hiszen közhiteles dokumentum bizonyítja, hogy devizaösszeggel tartozott az adós a forintosításig) akkor is az elszámolás egy összegben kamatokkal együtt kell történjen. A legtöbb adós aki a válság előtt vette fel a devizahitelt még éppen ott tart, hogy a finanszírozási igény 70-90% körüli összeget fizetett vissza, ami azt engedi következtetni, hogy 10-30%-al és a teljes összeg 0-8 évnyi kamataival tartozik, ami egy-számjegyű kamatláb esetén és 10-15 millió forintösszeg esetén is több millió forint.

Az előző kommentben kifejtettem, hogy elálláskor elszámolni egy összegben kell, így azon kevés ügyféltől eltekintve aki úgy vette fel a hitelt, hogy a kölcsönzött összeg mindvégig befektetve a számláján volt (és amúgy vég-törlesztett 180-on) nem látom, hogy ki tudna élni ezzel a lehetőséggel, miközben a legtöbb embernek az 50-60 helyett 120-130e ft kifizetése is súrolja a teljesítőképessége határát.

Ezért mondom, hogy ha valami csoda folytán még sikerülne is a dolog, és megállna a bíróságon a dolog, a törvény explicit módon fogalmaz:
"elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy elállásra a fél akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja." Ez a legtöbb adós esetében nem megoldás, kvázi kontra-produktív, hiszen újabb hitelt felvenni nem tud az adós (gyanítom nem is venne) mivel terhelt az ingatlan és/vagy KHR-ben nyilvántartott.

A Két Patrónus Reloaded ellen 5 végrehajtás folyik jelenleg is, egy köztartozás miatt, és 4 bírósági (ugyanaz négyszer) végrehajtó van bejegyezve a céghez. Az e-cegjegyzeket vagy ezen fórum alábbi topikját ajánlom figyelmedbe:
http://www.jogiforum.hu/…32/38414.1.0
Gyanítom a letétezés és e miatt van, és nem az ügyfélbarát magatartás egyik eszköze...
De persze mindenkinek joga van azzal szerződni akivel akar, úgy ahogy akar.

Ycal és Zollr

Ti azt állítjátok, hogy jogilag devizát kaptam, így elállás esetén abban, illetve annak árfolyamán kell forintban elszámolnom. Nos, ha ez valóban így van, akkor viszont a 2014/XXXVIII-as és 2014/XL-es ún. forintosítási törvény nem vonatkozik rám, mivel akkor nem felelek meg a deviza alapú hitel és kölcsön fogalmának. [Az előbbit 2010-ben 83/2010. (III. 25.) Kormányrendeletben, az utóbbit csak 2014-ben definiálták jogilag, így nagyon sokan tulajdonképpen egy jogilag nem létező terméket kaptak, amit a közjegyzők nem is foglalhattak volna okiratba. Ha jól megnézzük a 2010 előtti közjegyzői dokumentumokat, akkor láthatjuk, hogy a terméket nem is deviza alapú hitelnek vagy kölcsönnek nevezik, hanem csak körülírt megfogalmazásokat használnak.] Tehát, ha nem felel meg a szerződésem a deviza alapú hitel fogalmának és a deviza alapú kölcsönnek sem, akkor az én kölcsönöm nem deviza alapú, vagyis rám nem vonatkoznak a forintosítási törvények. Ha pedig nem tartozom e törvények hatálya alá, akkor viszont a Kúria 2/2014-es jogegységi határozata sem vonatkozik rám, vagyis a

Hpt. 213 § (1) c) pontja alapján benyújthatom a keresetemet (amit a Kúria mocskos módon önhatalmúlag módosított: a semmisséget tisztességtelenségre változtatta, pedig ezt jogalkalmazóként nem tehette volna meg).
Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

3. a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét.

Mivel a szerződésem nem tartalmazza az árfolyam különbözetet (ami miatt megkaptam az elszámolást, azaz a bank elismerte annak alkalmazását), ami egyértelműen fel nem tüntetett költség, így az teljes mértékben semmis.

Egyébként a szerződésemben a hitel és kölcsön fogalma összevissza van használva, pedig pénzügyileg és jogilag is teljesen különbözik a kettő egymástól. A szerződésemben az szerepel, hogy: „A Hitelező kötelezettséget vállal arra, hogy […] devizában jelzáloghitelt nyújt…”, egy oldallal később pedig: „Kölcsön összege: 11.000.000, -Ft, azaz tizenegymillió forint”

Tehát ténylegesen 11 millió magyar forintot kaptam, ami a szerződés tárgya, és csak a hitelemet állapították meg devizában, ami senkit nem érdekel, mert lehetne például aranyban, termőföldben, búzában, satöbbiben is megállapítani, a lényeg az, hogy fizikálisan HUF-ot kaptam. A hitel annyit tesz, hogy hiteles vagy banknál, vagyis rendelkezel számára azokkal a feltételekkel, ami lehetővé teszi azt, hogy meghatározott mértékig kölcsönt biztosítson neked. Hitelt nem lehet folyósítani, csak kölcsönt! Esetemben pedig a kölcsönt forintban kaptam meg, de ez nagyon sokunkkal így van, és ez a bíróságokon egyértelműen bizonyítható is, így elállás esetén csakis forintban történhet az elszámolás, méghozzá a szerződéskötés, pontosabban annak aláírása időpontjában történtek alapján.

Dr. Léhmann György: úgy tudom, Ő csak 2015 második felében kezdett el foglalkozni az elállás gyakorlásának jogával, és az alább említésre kerülő úr érvei alapján látta be, hogy a deviza alapú hitelesek számára ez a legjárhatóbb út. A háromrészes írása itt elolvasható (a 2. résztől érdemes nekiveselkedni): http://www.civilkontroll.com/…lasa-i-resz/

A Két Patrónus Reload Kft-ről annyit, hogy ez nem azonos a Két Patrónus Kft-vel. Ez utóbbi valóban anyagi gondokkal küszködött, de a jogutódjának a problémákhoz nincs köze. Gulya Tibor úr jogászgárdája nagyon profin megszerkesztett, személyre szabott elálló nyilatkozatot ad ki a kezéből. Ugyan nem olcsó (5 milliós kölcsönszerződés esetén 150 ezer, 10 milliósnál 650 ezer forintot kérnek el, a kettő között pedig arányos megoszlás van), viszont a díjat ügyvédnél kell letétbe helyezni, amit csak akkor kapnak meg, ha győzelem van, kudarc esetén a megbízónak a pénz visszajár. Azért ez elégé komollyá teszi a munkásságukat, a cég rendkívül érdekelt az ügyfél boldogságában. Az átlagosan 9 oldalas, igen komoly érvekkel alátámasztott elálló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglaltatik, és úgy kerül benyújtásra a bankhoz. Ha a pénzügyi intézmény elkezd izmozni, akkor Patrónuséktól olyan viszontválaszt kapnak, hogy akkor látják be vereségüket. Mindössze néhány alkalommal adták csak be a bankok a keresetüket a bíróságra, de ekkor olyan levelet kaptak Gulya Tiboréktól, hogy azonnal visszavonták. Gondoljuk végig logikusan: a Patrónus egy éve foglalkozik az üggyel, több ezer ügyféllel rendelkezik, ha lehúznák őket, akkor már régen bezárhatták volna a boltot. De nem ez, hanem ennek ellenkezője történik. Hónapról-hónapra egyre többen és többen keresik fel őket. Van olyan munkatársuk, akinek mielőtt ott dolgozott, volt deviza alapú hitele, kihúzták a slamasztikából, és annyira megtetszett neki a csapat munkája, hogy csatlakozott hozzájuk. A cég dolgozóinak korrektségét mutatja, hogy a szerződés tüzetes átnézése után döntenek csak róla, hogy vállalják-e, mert volt már rá néhány példa, hogy el kellett szomorítaniuk az adóst, mert kivételesen profin megszerkesztett, megtámadhatatlan közjegyzői okirattal rendelkezett.

Ez nem propagandaírás, hiszen nem én hoztam föl a céget a fórumban.

Még valamit elfelejtettem az elállással kapcsolatban.
Az elállást csak akkor gyakorolhatod, ha egy összegben tudsz elszámolni.

"6:213. § [Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal]

(1) Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva felmondásra vagy elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. A szerződés felmondása esetén a szerződés megszüntetésének, elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy elállásra a fél akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja."

Tehát a bíró első kérdése az elállási peren az lesz, hogy hiánytalanul el tudsz számolni a bankkal? Nyilván akik havi szinten nem tudnak extra 50-60 ezret kifizetni, azoknak nincs a zsebükben a teljes tartozás, még ha csak a forintösszeget is számítjuk, akkor sem.

Ráadásul elálláskor mint említettük a szerződés a létesítésétől, visszamenőlegesen (gyk. a folyósítástól) - ex tunc került felbontásra, tehát kamatot mindenképpen kell fizetni.

Minekután felbontani csak érvényes szerződéstől lehet, nem vitathatod a szerződés kikötéseit, így a devizában való elszámolást sem, tehát frankösszeget fogják számon kérni rajtad, kamataival, valószínűleg svájci jegybanki alapkamattal. És ahogy Ycal is írta, az a te problémád lesz, hogy jelen piaci körülmények között hogyan teremted elő a maradék frankösszeget, egy összegben... de ezt már egyszer leírtam.

ZollR:

Amugy igen :)

@Ycal: (Amúgy Lacy, nem?) Ezzel az elállással nem jogerősen Lehmann egyszer nyert pert, de a rájátszást elbukta, azt hiszem 2010-ben.
Ha jól emlékszem a Két Patrónus banda - Gulya Tiborék melegítették fel ezt 2015-ben, és házaltak és húztak le embereket a becsődölt cégükkel.
A legjobb, hogy saját FB oldalukon kitettek egy banki választ az elállásra:
https://www.facebook.com/…21591413466/?…
Mindenki vonja le a következtetéseit...

Endre:

A probléma a következő. a szerződések közjegyzői okiratba vannak foglalva, ami azt jelenti, addig közhitelesen tanúsítják azt, hogy mennyivel tartozol (CHF összeg), amíg ennek az ellenkezőjét ki nem mondja a bíróság jogerősen.

Ha tehát elállsz a szerződéstől, amit természetesen megtehetsz, két út van:

• a bank elfogadja az elállást és
• a bank nem fogadja el az elállást.

Ha a bank nem fogadja el az elállást, akkor a jogviszony továbbra is fennáll, neked teljesíteni kell. Ha nem teljesítesz, akkor végrehajtást kezdeményez a közjegyzői okirattal.
Ha a bank elfogadja az elállást akkor, a bank 8 napon belül felszólít, hogy fáradj be a bankba és fizesd ki a forintosítás után fennálló forinttartozást. Ha lejár a 8 napos határidő akkor mivel megszűnt a köztetek lévő jogviszony (és ha e közben nem fizetted vissza a teljes kintlévőséget) a bank végrehajtást kezdeményez és elveszi a lakást.

Jól láthatod, hogy az elállás gyakorlatban semmi mást nem jelent, mint klasszikus végtörlesztést.

Ha azonban a bank nem fogadja el az elállást, a törvény szerint indíthatsz elállási pert a bank ellen, mivel neked származik ebből valós gazdasági érdeked. A perben indokolnod kell, hogy miért állsz el. Ha a bíróság elfogadja az elállási indokaidat, helyreállítja az eredeti állapotot, azaz a szerződés előtti állapotot. Megnézi, mi szerepel a szerződésben, frankösszeg, bekéri a banktól az aktuális tartozást, amit a bank a forintosítás után közölni fog. Tehát kvázi megvetetik veled az összes hátralévő frankot forintosítási árfolyamon. Ebben az esetben kötelezni fog a bíróság, hogy fizesd ki a fennálló tartozást a bank felé. Ha nem tudod végrehajtják, viszik a lakást és az árverezési ár illetve a tartozás különbözetét kifizetheted 12 részletben.

Mindezt azért, mert a közjegyzői okiratban azt ismered el, hogy a frankösszeggel tartozol. A kulcsa ezen pereknek a közjegyzői okiratban van. Amíg az érvényben van, addig hiába mondod, hogy te forintot kaptál, a bíróság a közhiteles dokumentumot fogja alapul venni a tartozás megítéléséhez, nem pedig azt amit te kiszámoltál.

Tehát két út van:

• a szerződés létre sem jött (nincs közjegyzői okirat)
• a szerződés létrejött ugyan, de az a kezdetektől semmis

A szerződés semmissége esetén azonban vagy egy döntés mi szerint ha a bíróság kimondja, hogy a szerződés semmis, törekedni kell arra, hogy a szerződésből kiemeljék a semmis elemeket és ezáltal érvényes szerződéssé váljék. Ezzel természetesen megnyered az árfolyamrést és az emelkedett kamatot, ami természetesen némi pénz, de attól még ugyanúgy ki kell fizetni a tőketartozást devizában (forintban, a forintosítási árfolyamon). Ráadásképpen a semmisségi perekben a jogalkotó kötelezte az adóst, hogy ahhoz hogy érdemben lehessen vizsgálni a szerződés semmisségét az adós kell megnevezze a jogkövetkezményt, azaz hogyan válik a szerződés kóserré. Ha ezt nem teszi meg, akkor a per el sem indul.

Az egyetlen út amit a kedves jogalkotó - még - nem zárt be az adós előtt a szerződés létre sem jött út. Ennek a végén - ha kimondja a bíróság - a jogalap nélküli gazdagodás szerint számolnak el a felek. Jegybanki alapkamatot megítél a bíróság, a bank minden kamatra és egyéb költségére fittyet vethet.
Ilyenkor (felvett forintösszeg - befizetett forintösszeg) x jegybanki alapkamat a folyósítás óta. A legtöbb ügyfél aki 2007/2008 körül vette fel a hitelt már kifizette a folyósított összeg 70-90%-át így marad pár millió forint amit vissza kell fizetni.

EndreV:

Utána néztem.

Nem értem, hogy honnan veszed ezt a folyósításkori árfolyamot?????

A bíróság csak arról fog dönteni, hogy az elállás miatt megszűnik a szerződés, igaz visszamenőlegesen.
De mivel az elállás előtt érvényes volt a szerződés , így jogilag te X CHF-et kaptál, amit a bank forintban folyósított, a tartozásod is CHF lesz!
Semmilyen folyósításkori árfolyamról nem lesz szó a bíróságon.

Vagyis kötelez téged mondjuk 50.000 CHF megfizetésére.
Az pedig a te dolgod lesz, hogy milyen árfolyamon fogsz hozzájutni most a CHF-hez.

Azt nem érted, hogy attól, hogy elállsz a szerződéstől a bank pénzszolgáltatásának jogcíme még kölcsön marad, te jogilag az elállással elismered, hogy CHF-et kaptál, amit forintban folyósított a bank, így az árfolyamváltozás téged fog terhelni.

„Nem hat ki a szerződés érvényességére a szerződésen vagy jogszabályon alapuló elállási jog gyakorlása sem, sőt ellenkezőleg: csak érvényes szerződéstől lehet elállni. A jogszerű elállás azonban a szerződést felbontja, azaz a szerződés a megkötéséig visszaható hatállyal szűnik meg [Ptk. 320. § (1), Ptk. 319. § (3)] és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak...

Az érvényes kötelmi jogcím meglétét a gyakorlat értékeli....”

Továbbá:

Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, ezt a jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolhatja. Az elállás tehát a másik félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést felbontja. Az elállás ugyanolyan jogi helyzetet teremt, mint a felbontó szerződés, és itt is a szerződés megkötése előtti helyzet visszaállításának van helye. A visszaszolgáltatási kötelezettség a szerződés megkötésének időpontjától esedékes (ex tunc), így azt a felet, aki pénzt szolgáltatott, az esedékességtől (a szerződéskötés időpontjától, illetőleg a teljesítéstől) kamat illeti meg.

Vagyis a bíróság a CHF megfizetésén felül, még kamatfizetésre is kötelezni fog.

Azt értsd meg, hogy CHF-fel fogsz tartozni és ezzel pont azt éred el amit el akarsz kerülni.

Ycal

Az teljesen mindegy, hogy idővel mennyire nőtt az árfolyamváltozás miatt a tartozás, mivel elállás esetén a szerződéskötés elején történtek a mérvadóak, jogilag az alaphelyzetre kerül vissza az ügy. Ha a szerződésben 15 millió forint van feltüntetve, és annyit is kaptál, akkor annak figyelembevételére kerül sor. Hiába határozták meg CHF-ben, a szerződéskötés, pontosabban a folyósítás napján érvényben lévő MNB középárfolyam szerint történik az átváltás, illetve elszámolás. Nézz utána az szerződéstől való elállás jogának!

EndreV:

„Fontos1: a szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy visszaáll a helyzet a szerződéskötés előtti állapotra, vagyis mintha meg sem történt volna az egész. Az elszámolás nagyon egyszerűen történik: mindkét fél adott valamennyi összeget a másiknak, és aki még tartozik a különbözettel, azt még átadja és kész. Ha pl. felvettél 10 milliót, és befizettél 9-et, akkor a banknak még kell adnod egy millát (ezt akár személyi kölcsön igénybevételével is meg lehet tenni), amennyiben pedig túlfizetés van, akkor a 10 millió fölötti részt adja vissza neked a bank. Elállás elszámolásakor nincs semmilyen kamat, egyik irányba sem!”

Na látod ott a bökkenő a kiemelt részben. A szerződés amit érvényesnek tekintesz és amitől el akarsz állni, azt mondja, hogy a tartozásod 100.000 CHF , ami igaz , hogy mikor megkaptad , akkor 15 millió forint volt, de most mikor átszámítják, már 28 millió lesz.

Amit nem értesz, az az , hogy ha érvényesen elállsz a szerződéstől, akkor CHF összeggel fogsz tartozni és nem forinttal, mert érvényesnek fogadod el azt is, hogy te CHF-ben adósodtál el , amit a bank neked akkori árfolyamon forintban folyósított.

Ycal

A szerződéstől való elállástól nem kell félni, ha az abban foglaltak az adós számára hátrányos elemeket tartalmaz, nyugodtan meg lehet lépni. A forintosításkor számos hibát elkövettek a bankok, ezért nem baj, ha ezt az új szerződést elfogadjuk. Például az én esetemben a 100 hónapos türelmi időt felrúgták arra hivatkozva, hogy a forintosításkor megállapított havi törlesztő részlet és a türelmi idő lejárta utáni részletek között óriási a különbség, és csak az én érdekemben szakították meg 84 hónapnál az egyébként közjegyzői okiratba foglalt türelmi időt. Ez a kutyát nem érdekli, szerződésszegést hajtottak végre, ami erősen megalapozza az elállást. A Ptk. 2013. évi V. törvény 6:137. § - 6:140. § egyértelműen kimondja, hogy a jogsértettnek szerződésszegés esetén joga van a pénzt visszakövetelni vagy a szerződéstől elállni. Tehát a jogsértettnek választási lehetőséget kínál fel: visszakövetelés vagy elállás. Elegendő egyetlen erős érv, mint ahogy korábban a Kúria 2/2014-es jogegységi határozata előtti időszakban számos ügyvéd mindössze a Hpt. 213.§ (1) bekezdés c) pontja alapján vitte sikerre a pert. (Semmis az a szerződés, amelyik nem tartalmazza az összes költséget, és mint tudjuk, egyik deviza alapú kölcsönszerződésben sincs benne az árfolyam különbözet, ami egyértelműen költség. A Kúria galád módon a bankok mellé állva többek közt ezt a pontot ütötte ki a jogegységi határozatával, amihez a kormány asszisztált. A Kúria tehát nem jogalkalmazóként, hanem jogalkotóként cselekedett, ami Alkotmányellenes, illetve Alaptörvény-ellenes.)

Érdemes a forintosított szerződésben a hibákat keresni, ezért vetettem fel az egy napon két érvényes árfolyamot. Esetemben a bank a következő óriási bakit követte el: a kölcsön folyósítását 11 óra utáni MNB középárfolyamon számolta át, viszont a havi törlesztő részleteket minden hónapot tekintve a 11 óra előtti alapján állapította meg, vagyis a még előző napon közzétettel számolt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a jogszabályt ugyanúgy értelmezték, mint én, vagyis tisztában voltak a napi két árfolyam érvényességével, csak a hibát nem jelentették, hanem inkább saját szájízük szerint válogattak a két árfolyam között. Mivel mindkét esetben (folyósítás és havi törlesztő részletek megállapítása) a számomra kedvezőtlenebb árfolyamot választotta a bank, így még egy érvet adott a kezembe az elálláshoz. Ugyanis azt nem tudja megmagyarázni a bank, hogy a két esetben miért alkalmazott más-más árfolyamot, mikor a törvény a folyósításra és a törlesztő megállapítására ugyanazt az időpontot jelöli meg [2014. évi XL. Törvény 3. § (2)]

Én azt mondom, keresd a hibát a forintosításban, és ha találsz legalább egy ütős érvet, akkor máris felkutathatsz egy a témában jártas ügyvédet, aki megfogalmazza neked az elállást, amit célszerű közjegyzői okiratba foglaltatni.

Fontos1: a szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy visszaáll a helyzet a szerződéskötés előtti állapotra, vagyis mintha meg sem történt volna az egész. Az elszámolás nagyon egyszerűen történik: mindkét fél adott valamennyi összeget a másiknak, és aki még tartozik a különbözettel, azt még átadja és kész. Ha pl. felvettél 10 milliót, és befizettél 9-et, akkor a banknak még kell adnod egy millát (ezt akár személyi kölcsön igénybevételével is meg lehet tenni), amennyiben pedig túlfizetés van, akkor a 10 millió fölötti részt adja vissza neked a bank. Elállás elszámolásakor nincs semmilyen kamat, egyik irányba sem!

Fontos2: a szerződéstől elállás, a szerződésfelmondás és a szerződésbontás között óriási különbség van, mindhárom mást-mást jelent. Esetünkben az elállás a legkedvezőbb, csak a benyújtott dokumentben legyen legalább egy piszkos kemény érv, amit nem árt jogszabállyal alátámasztani.

EndreV:

Sosem ertettem miert lenne jo elallni a szerzodestol.
Mindenki az erdekserelemmel Jon, de AZT elfelejti, hogy:

Elallni csak ervenyes szerzodestol lehet ervenyesen, vagyis ahhoz, hogy elallja a szerzodestol, ahhoz El kell fogadnod, hogy ervenyes.

Ha ezt elfogadom, akkor AZT is elfogadom, hogy CHF-fel tartozol.
Az elallascsak a jovore nezve szunteti Meg a szerzodest,de a feleknek ezutan El kell majd szamolnia egymassal.
Mivel te ervenyesnek tekintetted a szerzodest, igy az egesz elallassal ugyanazt ered El, mintha bemennel a bankba, hogy te egyosszegben viszzafizeted a fennallo tartozasod.

Na ez Nagy baj az elallassal, hogy kaptál 10 milliot es az elallassal utan lesz Meg 25 milla tartozasod.

Kedve Ycal!

Az általam felvetettnek azért van jelentősége, mert ha bebizonyosodna, hogy az egy munkanapon két érvényben lévő árfolyam miatt fizikai képtelenség lett volna a forintosítást elvégezni, ennek ellenére a bankok mégis megcsinálták, akkor az egy érv lenne a szerződéstől való elállás érvényesítésére. Természetesen ezzel abban az esetben lehetne élni, ha a bank a kedvezőtlenebb árfolyam alapján forintosított, mint az én esetemben.
(Elállni akkor lehet a szerződéstől, ha érdeksérülés történik, de azt indokolni szükséges.)

EndreV:

Neked valoban ez a legnagyobb problems a forintositassal, de most komolyan, hogy 25 vagy 33 fillerre vegzodott a devizaarfolyam...

En ott jarok, hogy letre sem jott a szerzodes, igy a forintositas szoba sem Jon, bar a bank megcsinalta mintha, minden OK lenne, de nem jutott eszembe a hogy ezutan a forintositas torveny kellene tamadnom, mert pontatlan, ezaltal ervenyesnek elismerni a szerzodest.

Pontosítás: nem 2007. január 16-án, hanem 2008. január 16-án reggel 9:47-kor folyósította a bank a kölcsönt. (2007-ben a szerződéskötés történt, egészen pontosan december 12-én.)

A jogalkotó számos esetben hibázik, így a jogalkalmazónak kell az összes körülményt figyelembe véve értelmezni az adott paragrafust.

A forintosítás esetében, ha az adós tudja bizonyítani, hogy anno neki 11 óra előtt folyósították a kölcsön összegét, akkor az MNB 11 óra után közzétett árfolyamát logikátlan lenne alkalmazni. Ha már visszamegyünk az időben 8-12 évet egy konkrét napig, akkor miért csak 11 óráig tesszük ezt meg?

Én megnéztem a bizonylatomat, és 2007. január 16-án reggel 9:47-kor utalták a JPY alapú kölcsönt, amikor még a jan. 15-i árfolyam volt érvényben, ami számomra kedvezőbb: jan. 15 - 1,5880; jan 16. - 1,6233

A jogalkotók eredeti célja az volt szerintem, hogy úgy történjen meg az átszámítás, mintha már a folyósítás pillanatában az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a bankok, éppen ezért a percpontosság figyelembevétele lenne az ésszerű.

EndreV:

Igazad is van es nincs is :)

A Magyar nyelv szepsege :)

Ha osszessegeben vizsgaljuk a mondatot, akkor az elso resz a teljesites napjarol szol, a torveny nem szerepel Meg a kozzetett szo, az MNB naponta csak egy arfolyamon tesz kozze.
Vagyis igy ertelmezve csak egy arfolyamon van.

Hizzajon Meg a torveny ertelmezesehez a jogalkoto szandeka is, ami igy AZT is figyelembe veve egy arfolyamon utal.

De , es ITT Jon a de, a leirtakat ugy is lehet ertelmezni, hogy egy olyan arfolyamrol szol, ami ervenyes az adott napon es az MNB altal kozvetett.
Csupan ennek aket kitetelnek viszont az egy nappal a teljesitesrol elott kozvetett MNB arfolyamon is eleget tesz.
Vagyis ervenyes a teljesites napjan es az MNB
tette kozze.

Valoban szerencsesebb Lett volna AZT irni, hogy a teljesites napjan kozvetett es ervenyes arfolyamon.

Viszont a jogalkoto celjat is figyelembe veve, egyertelmu szerintem a megjatarozas.

De ha neked, kizarolag ennyi problems van az egesz dloggal, akkor.....

A meglévő tőketartozás átváltásának árfolyamát határozták meg konkrétan (CHF: 256,47; EUR: 308,97; JPY: 2,163), az anno folyósított kölcsönt és a havi törlesztő részleteket az MNB középárfolyamán kellett visszaszámolniuk a bankoknak a korábbi saját árfolyamuk helyett.
Mint írtam, a naponta két érvényes árfolyam miatt ezt képtelenség megvalósítani.

Konkrét számadat alapján forintosítottak, előírták a bankoknak, hogy milyen összegen történhet ez, ha jól tudom.

A deviza alapú hiteleket 2015. február 1-jével forintosították, amelynek eljárásmódjáról a 2014. évi XL. törvény ad egyértelmű útmutatást.

A 3. § (2) szerint a bankoknak a folyósított kölcsönt és a havi törlesztő részletet a folyósítás napján, illetve a törlesztő részlet teljesítésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell elszámolni.

Ezzel csak az a baj, hogy minden munkanapon két érvényes árfolyam van! Minden munkanapon 11 óra után kerül meghatározásra az új árfolyam, ami másnap minimum 11 óráig érvényes.
A törvény nem azt írja, hogy a folyósítás napján, illetve törlesztő részlet megállapítása esetén a teljesítés napján közzétett középárfolyam alapján kell számolni, hanem az aznap érvényes árfolyamot kell figyelembe venni.

A középárfolyam közzététele egy munkanapon egy alkalommal történik csak, viszont érvényes árfolyam minden munkanapon kettő is van (a 11 óra előtti és a 11 óra utáni). Ezt telefonon el is mondta nekem az MNB ügyintézője, hogy így van.

Tehát, ha egy munkanapon két érvényes árfolyam van, akkor tulajdonképpen a forintosítást meg sem lehetett volna csinálni, hiszen a bankoknak nem volt arról szólóan útmutatójuk, hogy a két érvényes árfolyam közül melyiket kell figyelembe venniük.

Helyes a meglátásom?

Ó, te jó Ég!

Deviza hiteleseknek is ezt kellene csinálni és voalá.:)

Köszönöm.:)