Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


Ycal # 2016.01.21. 21:51

Gerbera:

En is ezt mondom....viszont valszeg te nem erted ezesetben mirol van szo!

Ez egy KJ zaradekolassal indult vh. amiben az ados vitatja a vegrahajtas jogossagat, azzal ervelve, hogy a vh alapjat kepezo deviza alapu szerzodes ertenytelen.
A pontos hivatkozas nem ismart , de valszeg a Hpt 213-ra hivatkozassal.

Namarmost ITT semmilyen itelt dolog nincs, a birosagnak AZT kellene eldonteni, hogy ervenyesnek letrejott-e a koveteles vagy nem , mert maga a deviza alapu szerzodes ertenytelen.

Erre Jon a Biro, aki AZT mondja, hogy a deviza torveny ertelemben, ha a szerzodes ervenytelensegere hivatkozik a felperes, akkor jelolje Meg az ervenytelenseg eseten kert jogkovetkezmeny, ami ugye a torveny szerint a hatalyossa vagy az ervenyesse nyilvanitas lenne a torveny szerint, a szerzodes reparalasaval.

Namarmost, hogy a banatos ....-ba merul fel a szerzodes esetleges ervenyesse tetele egy VH eljarasban??????

Ott csak AZT lehet eldonteni , hogy ervenyes vagy ervenytelen a szerzodes vagyis a koveteles letrejott-e ervenyesen vagy sem, de nincs lehetoseget az ervenytelen szerzodes ervenyesse nyilvanitasara.

Tovabba, ha birosag AZT allaitana Meg, hogy a koveteles csak reszben jott letre es ez elkulonitheto az egesz tartozastol, az is a birosag dontese lenne a szerzodes ervenyessegenek vizsgalata utan.
De ez sem lehet egyenlo azzal, hogy a felperest nyilatkoztatjuk, hogy ervenytelenseg eseten a szerzodes ervenyesse vagy hatalyossa nyilvanitasat keri, mert erre a birosagnak nincs lehetoseget egy VH megszuntetesi perben.

Remelem igy mostmar te is erted miert abszurd a dolog....

gerbera317 # 2016.01.21. 21:22

A végrehajtás megszüntetési perben nem lehet vizsgálni a végrehajtandó határozat tartalmát, csakis a végrehajtás jogosságát. Ezt biztosan nem érted, ezért egy példa:

A bíróság megítél a jogosultnak 100 forintot. Az adós megfizet ebből 50 forintot. A jogosult ennek ellenére 100 forint behajtása iránt indít végrehajtást. Világos, hogy az adós ezt a sérelmét végrehajtás korlátozása iránti perben orvosoltathatja, ahol kizárólag azt kérheti, hogy a bíróság korlátozza a végrehajtást 50 forint behajtására. Azonban nem kérheti annak megvizsgálását, hogy annak idején jogosan ítélték-e meg a 100 forintot.

Ycal # 2016.01.21. 19:34

KBS:

Akkor elmondanad, miben teves?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.21. 18:02

A legjobb tudomásod téves.

Ycal # 2016.01.21. 16:01

Obudafan:

"Mivel konkrétan ezt írja elő a törvény, a bíróság sok mást nem tehetett. Már ha ez volt a kérdés."

VH megszüntető perről beszélünk....

Ott a bíróság legjobb tudomásom szerint a követelés jogosságáról dönt, ha érvénytelen a szerződés, akkor megszünteti a VH-t.

De nem dönt az érvénytelen szerződés esetleges jogkövetkezményeiről....

Miért kérjen olyat az adós amiben nem is dönthet a bíróság?

Javíts ki, ha tévedek.

ObudaFan # 2016.01.21. 15:22

Mivel konkétan ezt írja elő a törvény, a bíróság sok mást nem tehetett. Már ha ez volt a kérdés.

Ycal # 2016.01.21. 15:17

Obudafan, KBS, Sherlock:

Szerintetek ennél van még lejjebb?

http://hitelesmagyar.com/…mediafigyelo?…

De most őszintén....

jzoli # 2016.01.21. 15:11

ZollR

köszi a hasznos infókat, jó hallani, hogy van remény a peren kívüli megegyezésre is akár. Publikus hogy melyik ügyvéd írta meg a keresetet, "hozta" a megoldást végül?
Ha nem publikus, privát üziben elküldenéd nekem? Köszönöm.

ObudaFan # 2016.01.20. 17:06

Csudit56

Ez a Ptk. 7:94. szakasz (1) es 7:96. szakasz (1) egyuttolvasasabol kovetkezik.

csudit56 # 2016.01.20. 13:09

Férjem után örököltem egy autót, amely deviza hitellel terhelt.A kocsit.Mivel az autó már elmúlt 8 éves, visszakértem a törzskönyvet megkaptam, az opciós joggal együtt.
Az autóra felvett hitel ki van fizetve busásan.Az utolsó elszámolásukban a bank 500000 forintot követel még tőlem.Ahány elszámolást kapok , az mindig más összeget tartalmaz.
Az örökséget elfogadtam,kocsim már nincs, neki ajándékoztam a hagyatékeljárás során a fiamnak.Azt olvastam,valahol, hogy az örökölt vagyon összegéből levonható a temetés és a közjegyzői díj.
Tudna-e valaki segíteni sürgősen,ismeri-e valaki azadott jogszabályt?
Köszönöm.csudit56


1975 augusztus 15-én álltam közalkalmazottként munkába.Szeretnék elmenni 40 év munkaviszonnyal nyugdíjba.Elmehetek-e csökkentettbe, ez el?tt?Milyen fe

JOLY-JOKER # 2016.01.20. 10:38

sziasztok érdeklődnék, ha a bank az elszámolásában elismeri,hogy 4 év alatt 7 Mft.al becsapott alapíthatok-e szerződést megszüntető keresetet a súlyos bizalom vesztés alapján, mivel a bankomban a csalása miatt nem bízom és nem várható hogy ez az álláspontom a késöbbiekben változna?

Ycal # 2016.01.19. 22:41

KBS:

„bizonyítani, hogy bizony amit követel, az neki valóban jogszerűen jár.”
És ez szerinted megoldhatatlan probléma?

Szerintem a bankok és az ügyvédeik számára igen!

Ha nem lenne az , akkor nem kellene ennyi bankmentő törvény és akció.
Miért lenne annyi elengedett "követelés, ha minden fillér jogszerűen jár????
A végén még azt mondod, hogy szívjóságból?

Ha van szerződés, akkor a bankot a szerződés szerint CHF összeg illeti meg.
Ha nem lenne szerződés vagy valóban kölcsönszerződés lenne, akkor a jog szerint a folyósított forint.

Miért megoldhatatlan a deviza követelés bizonyítása a bank számára, a szerződés aláírására való mutogatás nélkül?????

Ezen már egyszer is hajlandó voltál elgondolkodni?

Amúgy, légy szíves, ne mondd el helyettem, én mit gondolok. Magam valószínűleg jobban elő tudom adni:

Én minden megállapításom, az általad előadottakra alapozom.

ezek az ügyvédek becsapják az adós ügyfeleket, a nagy semmit adják el nekik.

Tudod valamilyen szinten még egyet is értek veled, de hogy ez így van, az nagy mértékben a bankmentésre született új törvények és Kúria ítéletek miatt született!

De már mondtam sokszor, ha a bankok mindent bizonyítani tudnak, akkor miért nem lehettek ezek a szerződések már 4 éve semmisek, még mikor a PITEE kimondatta az első semmisséget?
Mostanra már lementek volna a perek és mindenki boldog lenne, a bank előkapja a könyvelését meg az adós bankszámláját és bizonyította volna, hogy mit bocsátott az adós rendelkezésére (nem a szerződés szerint, hanem a valóságban), mert ugye az jár neki vissza a jog szerint, a bíróság meg megítéli, ha jogos. Aztán senkinek nem lehet egy szava sem.

Ehelyett járunk ahol járunk......

Miért nem ez történt?

Most ne gyere az adósok érdekeivel , meg a szegény elfoglalt bírósággal.

Aki zokszó nélkül árverez el ingatlant családok feje felül és lakoltatja ki őket a gyerekek meg mehetnek állami gondozásba, az leszarja az adósok érdekét......

Ycal # 2016.01.19. 22:12

Sherlock:

Szintetikus devizahitellel kapcsolatban senkinek nincs semmilyen döntése. (Kár olyan kifejezéseket használni, amiket nem értesz)

Sherlock én még mindig várom tőled annak a deviza alapú kölcsön folyamatait bemutató táblázatnak, a magyarázatát, ami mutatja, hogy miért is "szintetikus" az a fránya deviza :)

Tudod amiben azt mutatja az ábra, hogy a Swappal szerzett "szintetikus devizát" , vissza is váltják forintra egy azonnali spot ügylettel.Még jóval az előtt, mielőtt az adósnak bármit is rendelkezésre bocsátanának :P

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.19. 21:51

bizonyítani, hogy bizony amit követel, az neki valóban jogszerűen jár.
És ez szerinted megoldhatatlan probléma?

Amúgy, légy szíves, ne mondd el helyettem, én mit gondolok. Magam valószínűleg jobban elő tudom adni: ezek az ügyvédek becsapják az adós ügyfeleket, a nagy semmit adják el nekik.

Ycal # 2016.01.19. 21:40

Caritas:

A megállapítási kereset, az annyi, hogy a bíróság mondja ki a szerződésről, hogy érvénytelen, aztán mindenki menjen haza...

Mi lenne ennek a lényege?

A bank nem tud a közjegyzővel VH-t indíttatni, kihagyva a szerződés bíróság előtti vizsgálatát, mert az adós kezében ott a jogerős ítélet, hogy semmis a szerződés...ezt elég lenne akár a VH megszüntető perben lobogtatni, aztán mindenki mehet, haza.

De így a bankok kerülnének felperesi pozícióba, mert nekik kellene bírósági pert indítani (ez lenne a normál eljárás, a közjegyzői okirat nélkül "aki követel, az bizonyít") és ott bizonyítani, hogy bizony amit követel, az neki valóban jogszerűen jár.

Na ez az ami KBS szerint is megengedhetetlen, hogy szegény bank menjen bíróságra és biznyítsa az igazát.
Csak az elfogadható, hogy ha az adósnak kell bizonyítani, hogy nem deviza a tartozása, ha nem akar élete végéig fizetni.

melyik eljárásban?

Ha az eredetiben nem csak azt kérted, hogy állapítsa meg, hogy a szerződés érvénytelen, akkor folytatódik a per, úgy hogy a megállapítási kérelmed ignorálják.

Pl:

  1. Mondja ki a bíróság, hogy a Szerződés nem jött létre.
  2. Amennyiben létrejött, úgy állapítsa meg, hogy érvénytelen.

Ez esetben nem veszik figyelembe, a 2. számú kérelmet és folytatódik a per az első kérelem vizsgálatával, mindenfajta keresetmódosítás nélkül is.

Ez a lényege annak amit beidéztél:

"Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha"

Vagyis nem fogják megszüntetni a pert.

Ha viszont csak érvénytelenség megállapítását kérted, akkor "csak megállapítás" helyett megszüntetik a pert , amennyiben a bíróság felszólítására nem kéred módosított keresetben a "jogkövetkezmény levonást is".

Ycal # 2016.01.19. 21:11

KBS:

„Tudom, hogy KBS szerint piszok ados, az aki csak megallapitasat akar kerni.”
Nem. Az egy trükkös ügyvéd.
A bank nem volt trükkös, mikor megfordította a bizonyítási terhet (jelzem tisztességtelenül :) ), akkor miért baj, az, ha valaki megpróbálja visszaállítani az eredeti felállást?

Caritas # 2016.01.19. 17:22

Az egyes szerződések megkötésekor a bankok rendelkeztek pl. azzal az árfolyamtrend grafikonnal, amely a szerződés megkötését megelőző 10-20 évre visszamenően illetve a következő évekre előre vetítve tartalmazza az adósok hátrányára várható CHF/forintárfolyam változást.

Az a tájékoztatás, hogy pl. a svájci frank stabil, kész átverés: Az adóst a forint árfolyamváltozás érinti.
A grafikon a bankok rendelkezésére állt, de azt a legtöbb esetben nem mutatták be az ügyfélnek.

Elhallgatták, hogy a 2oo8. évben megkötött és jelentős részben a bankok tőkésítésére felhasznált kb. 3o Milliárd EUR összegű IMF kölcsön kapcsán a magyar állam vállalta bizonyos árfolyam-emelkedés fölött az adósok mentesítését-, továbbá azt is, hogy ha valaki saját hibáján kívül munkanélkülivé válik, helyette ideiglenesen az állam fizeti az adósságot.

A bankoknak lehetőségük lett volna ezeket az összegeket lehívni, de nem tették és nem módosították ilyen tekintetben a szerződéseket. Ezzel is megszegték tájékoztatási kötelezettségüket.

http://www.civilkontroll.com/…ekules-utja/

Caritas # 2016.01.19. 17:20

A hazai bankok a szerződések megkötése előtt hivatalból ismerték a HUF/CHF, HUF/EUR, HUF/YPJ adósokra hátrányos jövőbeli módosulását de elhallgatták.
Azt, hogy a bankok hivatalból ismerték a várható árfolyamváltozást a Bp.i II-III. Ker. Bíróság előtti egyik devizaalapú perben, az egyik pénzintézet vezető tisztviselője tanúként nyilatkozta, amelyet a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmaz.!!!!!!!!!!!

Caritas # 2016.01.19. 17:17

A bizonyítékok:

Nem történt tájékoztatás arról, hogy 2oo3-2oo8 február 25 között érvényben volt az a Kormányhatározat, amely a HUF/EUR árfolyam-ingadozását + -15%-ban maximálta.
Ez érvényes a CHF-re is az un. keresztárfolyam alkalmazása miatt.

Nem történt tájékoztatás a bankok részéről a meglévő szerződések esetében arról, hogy az árfolyam-ingadozás maximum +-15% 2008 február 26-tól megszűnik.

Nem tájékoztatták az ügyfeleket arról, hogy a Svájci Nemzeti Bank Elnöke a devizaalapú szerződéseket kockázatosnak tartotta és nem javasolta annak bevezetését, mivel a magyar lakosság nem rendelkezik külföldi devizával. Ez, Járai Zsigmondnak, az MNB akkori Elnökéhez 2oo4. évben írt leveléből kitűnik

Nem tájékoztatták az adósokat arról, hogy Auth Henrik a Nemzeti Bank akkori Elnökhelyettese 2oo5. évben körlevélben tájékoztatta a hazai bankokat a svájci levél tartalmáról

Caritas # 2016.01.19. 17:16

A menekülés útjai – Információk banki adósoknak

…”Elhallgatták, hogy a 2oo8. évben megkötött és jelentős részben a bankok tőkésítésére felhasznált kb. 3o Milliárd EUR összegű IMF kölcsön kapcsán a magyar állam vállalta bizonyos árfolyam-emelkedés fölött az adósok mentesítését-, továbbá azt is, hogy ha valaki saját hibáján kívül munkanélkülivé válik, helyette ideiglenesen az állam fizeti az adósságot…”

Árfolyamkockázat. – Az utólagos árfolyam-emelkedésről szóló tájékoztatás, – elmaradásának bizonyítékai

Az adósok számára az áttörést – az adósság kb. 8o-9o%-ától való mentesülést-, az utólagos árfolyam-emelkedésről szóló és a szerződés megkötése előtti tájékoztatás elmaradásának bizonyítása jelentheti.

Ezeket a bizonyítékokat, – egy adós által az egyes bankok elleni perben lehet felhasználni. A devizahitel ügyben hozott legutóbbi- 2014. június-július- törvény erre nem tér ki.

Caritas # 2016.01.19. 17:14

A lap megemlíti, hogy Auth Henrik, a nemzeti bank egykori alelnöke a Hír TV-ben nemrég elmondta: az óvatosságra intő dokumentum tartalmát a PSZÁF és a Pénzügyminisztérium elé tárták.

Szerksz: ÉS AUTH KÖRLEVÉLBEN MEGKÜLDTE AZ ÖSSZES MAGYARORSZÁGON ÁLLOMÁSOZÓ, EZEKET FOLYÓSÍTÓ BANKOKNAK IS!!!!!!!!!!!!

A szocialisták véleménye azonban az volt, hogy a forinthitelek nagyobb kárt okoznak, mert visszafogják a növekedést – mondta Auth.

Bizonyítja ezt azt hogy a bankok nem tájékoztaták a fogyasztókat az árfolyamingadozás veszélyeiről?

Miaz hogy, nagyon is!!!!!!!

Caritas # 2016.01.19. 17:12

[39] Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

Versus

Svájc már 2004-ben szólt, hogy baj lesz

Tisztában vannak a magyar adósok a devizahitelek árfolyamának kockázataival? – tette fel a kérdést Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004. július 2-án Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnökének küldött levelében a Magyar Nemzet szerint.

A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumban

http://mno.hu/…etett-881043

Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004-ben arról írt: a svájci lapokból értesült arról, hogy hazánkban egyre nagyobb arányokat ölt a frankhitelezés. Az elnök azt is megemlíti, tisztában vannak azzal, hogy a frank a legnépszerűbb a devizahitelek körében, de korábban már többször hangsúlyozták ennek a veszélyeit – olvasható a lapban.

Caritas # 2016.01.19. 17:10

Alkotmánybíróság 11/2015. (V.14.) AB Határozata

AZ AB határozat a 2/2014. számú Kúriai Polgári Jogegységi határozattal kapcsolatosan többek között az alábbiakat tartalmazza:
[38] 4.2. A PJE határozat 1. pontjának második és harmadik bekezdése akként fogalmaz, hogy „[e] rendelkezés [ti: hogy az árfolyamkockázatot – kedvezőbb kamatmérték ellenében – a fogyasztó viseli] tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Caritas # 2016.01.19. 16:54

Jav

Végül is csak kb 6+ Ezer ügyvéd van Magyarországon és ebből 3 azaz HÁROM ügyvédnek van szintetikus devizahitelben 3.-adfokú, Kúriai nyert pere

Kásler nem ügyvéd, viszont volt ügyvédje
Lehmannak viszont 2 azaz két darab nyert pere is van, ugyanazon nap
Lehet hogy az egyik Kúriai a másik másik bíróság de itt a Kúriai döntés száma

Gfv.VII.30.207/2015/9.szám

Sherlock # 2016.01.19. 16:44

Szintetikus devizahitellel kapcsolatban senkinek nincs semmilyen döntése. (Kár olyan kifejezéseket használni, amiket nem értesz)