Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


Caritas # 2016.01.19. 16:33

KBS

"Olyan nagy szenzáció, ha Lehmann pert nyer? Szegény"

Tényleg apróbetűs hír két celeb meléplasztikája között:)
Végül is csak kb 6+ Ezer ügyvéd van Magyarországon és ebből 3 azaz HÁROM ügyvédnek van szintetikus devizahitelben 3.-adfokú, Kúriai döntése
Dr Lázár Dénes
Kásler Árpád aki a végén maga mondta el a perbeszédet az ügyvédje helyett - lásd youtube
Dr Lehmann György

Caritas # 2016.01.19. 16:30

Ycal

Jó hogy itt vagy és kösz
" ervenytelenseg eseten csak es kizarolag "ervenyesse" vagy "hatalyossa" nyilvanitast lehet kerni jogkovetkezmenykent."

írtad

És ez az utólsó mondat?

"Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségénak vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme MELLETT az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett: (melyik eljárásban? az eddigiekBem vagy most, a módosításkor????????) EBBEN AZ ESETBEN ÚGY KELL TEKINTENI, HOGY A FÉL A MEGÁLLAPÍTÁS IRÁNTI KERESETI KÉRELMET NEM TARJA FENN"

Tehát van kiskapú, kérdés hogyan kellene megfogalmazni

Caritas # 2016.01.19. 16:16

A

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.19. 15:25

Tudom, hogy KBS szerint piszok ados, az aki csak megallapitasat akar kerni.
Nem. Az egy trükkös ügyvéd.

Ycal # 2016.01.19. 14:28

Caritas:

Amit beideztel az AZT jelenti, hogy ha annak megallapitasi kered, hogy a szerzodes ertenytelen, akkor kerned kell a jogkovetkezmeny levonasat is ez egy jo kis szivatas az adosoknak , hogy ne kerhessek csak az ervenytelenseg megallapitasat.

Tudom, hogy KBS szerint piszok ados, az aki csak megallapitasat akar kerni...hogy ezzel visszaforditsa a bizonyitani terhet, Amit a bank tisztessegtelenul ratestalt a kozjegyzovel okirattal. (Ezzel valamiert viszont nincs Baja KBS-nek :) )

Az megint erdekes, hogy hatranyos helyzetbe hozza az adost a torveny, mert Egyetlenem mas perben sincs eloirva, hogy ervenytelenseg eseten csak es kizarolag "ervenyesse" vagy "hatalyossa" nyilvanitast lehet kerni jogkovetkezmenykent.
Ez am a nagybetus fogyasztovedelem :)

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.19. 08:20

(Mondjuk, aki a nyilvánosságnak szánt közleményében kétszer is "ítéletet" ír "törvény" helyett...)

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.19. 08:14

Most találtam, ezt miért nem mondta be a média?
Olyan nagy szenzáció, ha Lehmann pert nyer? Szegény...

Caritas # 2016.01.18. 23:53
Caritas # 2016.01.18. 23:45

A teljes cikk - utána még egy pert nyert Lehmann doktor a Kúrián aznap, gratulálunk neki

DEVIZAHITELEK – PÉLDAMUTATÓ ÍTÉLET A KÚRIÁN! I. RÉSZ.

http://www.civilkontroll.com/…rian-i-resz/

Caritas # 2016.01.18. 23:45

Sokkal különb ítéletet hozott a Kúria, mint amire számítottam.

Ugyanis ezzel az ítélettel a Kúria közölte a magyar bíróságok felé azt, hogy márpedig a fogyasztói jogokkal kapcsolatos törvényeknek visszaható hatálya nincs.

Vagy az elsőfokú bíróságoknak is figyelniük kell az alábbi jogszabályhelyre:

A perindítás hatályainak beállása

128. § A perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek (147. §) az ellenféllel való közlésével állanak be.

Caritas # 2016.01.18. 23:38

Most találtam, ezt miért nem mondta be a média?

DR. LEHMANN PERT NYERT! a Kúrián 2015 október 6.-án!

Tanácsvezető Vezekényi Ursula Bíró, a 2014-es Jogegységi előadó bírója, előadó bíró Dr. Osztovics András – tanszékvezető egyetemi docens, szintén tagja volt a Jogegységi Tanácsnak

Tanácselnök azzal indokolta szóban az ítélet fenti rendelkezéseit, hogy a Kúria eljárására kizárólag a jogerős ítélet meghozatalának időpontja – fenti perben 2013. július 3. – az irányadó, és ezt követően hozott ítéleteket, így többek között a 2014. évi XXXVIII., XL., LXXVII. számú ítéleteket figyelmen kívül kell hagyni a Kúriának ebben az ügyben.

Erre tekintettel az Európai Bíróság előzetes döntéshozatala iránti kérelmem elutasításának okát abban az egyetlen indokban jelölte meg, hogy mivel az elmúlt évi törvényeket sem veszi figyelembe a döntéshozatalnál, ezért az Európai Bíróság eljárásának eredménye sem befolyásolja jelen per eredményét.

Caritas # 2016.01.18. 23:22

Zavar támadt az erőben?
Valaki jogász vagy Xcal elmagyarázná hogy ez mit jelent?

2015. évo XL törvény:

39. §

"az eljárás folytatásáról szóló tájékoztatás és a hiánypótlásra szóló felhívás kézbesítésétől számított 30 napon belül a 37. § (1) bekezdésben részletezett feltételeknek megfelelő módon nem kéri

  • az érvénytelen szerződés *!!!

    érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének alkalmazását"

Vagyis a parlament törvénybe foglalta hogy érvénytelenek a szerződések?
Ha a magyar nyelv szabályait nézzük

Caritas # 2016.01.18. 23:02

Hello

ZollR köszönjük a tájékoztatást, segítséget
De aki már perel, annak érdemes a mostani 2014. XL törvény alapján kikóldött 30 napos, kötelező! keresetmódosítást beadni?
Ha valaki nem nyujt be új keresetet, annak megszüntetik az eddigi perét, mondjuk ez jogi nonszensz
A kerestmódosítás csak lehetőség, nem kötelezettség.
Hiteles szervezet szerint nem, uj pert kell indítani
Te vagy Ycal vagy valaki segítene?

kösz

ZollR # 2016.01.18. 06:55

@Sherlock:
Érdekes érvelés... csak akkor nyissuk ki a szánkat ha jogot végeztünk? Vagy mit akartál mondani ezzel?
Nem az ujjamból szopom ezeket hanem az ügyvédem mondta. Nem a levegőbe beszélt hanem megoldotta a bajom.

De hadd idézzek neked a keresetlevélből:
Btk. 275. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve

  1. hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
  2. lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gondolom a kölcsön összege elég lényeges tény... a leglényegesebb.
Ptk. 242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozás- elismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

Mit is jelent ez? Ha a bank nem folyósít - vagy nem azt folyósítja amit az ügyfél kért - valamilyen oknál fogva, a hitelfelvevő akkor is tartozik a banknak a megjelölt összeggel, egészen addig, amíg az adós be nem bizonyítja ennek az ellenkezőjét.
A közjegyző úgy foglalta okiratba az ügyletet, hogy a bank még az aláírás pillanatában nem teljesített, csak egy ígéretet tett a teljesítésre.
Kjtv. 3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

113. § A közjegyző felel azért, hogy a közjegyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történt tényeket.

120. § (1)275 A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy

  1. meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról,
  2. tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről,
  3. világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,

121. § A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.

Személyes tapasztalat:
12.5M forintot vettem, fel ami 147-el számítva 85300 svájci frankot tett ki. A közjegyzői okiraton közel 4000 frankkal nagyobb összeg (89100) szerepel. A bank minden évben a felvett 85300 franknyi tőkét csökkentette. Ám ebben évben kaptam meg az elszámolással egybekötött forintosítási szerződésmódosítási ajánlatát a banknak. Lehet tippelni mi szerepel a felvett tőke oszlopban: 89100 frank. Tehát kaptam egy levelet amiben a bank szemlesütve beismeri hogy "nagyon sajnálja hogy tisztességtelenül járt el" visszafizetne nekem 2.8M forintot, abban az esetben ha leszek szíves a 4000 "extra" frankot és a teljes hátralévő tőkét 256 fix árfolyamon. Ha utánaszámolsz ez rögtön 1M forint tőke, ami a teljes futamidő alatt felhízik 2.2-2.3M forintra. Ezt hívják tisztességes banki magatartásnak ugye...
Azért elég fura a szerecsenmosdatás... de már látszik a vége a dolognak. A legtöbb bank már egyezkedik, vagy ha mégis perre megy első fok után megáll ha az adóst képzett ügyvéd képviseli. Emlékszem még 2009-ben amikor a Léhmann kimondta, hogy ez nem devizahitel, akkor a bankok felhördültek, hogy micsoda dolog ilyet állítani, manapság már beismerik, hogy szintetikus devizaswap az egész és devizában nyilvántartott kölcsönként emlegetik. Tekintettel arra, hogy a kormány megint bankmentést csinált adósmentés helyett ezzel az egész forintosítással, kvázi legalizálta a szerződéseket. Nem adok három évet és a most meginduló tömeges pereknek köszönhetően
letérdel az egész devizahitel story. Legalább 10 olyan ügyvédről lehet tudni akik érdemi eredményt mutattak fel eddig, és csak most lett vége felfüggesztésnek.

Ycal # 2016.01.16. 18:53

Immaculata:

En ugy tudom, hogy a rejtett diszzenzusnak pont az a lenyege, hogy a felek ugy gondoljak, hogy a szerzodes az akaratuknak megfelel.
Epp ezert nem mondhatjuk ki azt, hogy a kozjegyzovel a felek akarata szerint szerzodest foglalta kozokiratba, csak annyit, hogy egy a felek altal alairt szerzodest.
De a rejtett disszenzus Meg ezesetben is fennalhat. Vagy te nem igy gondolod?

De ha mar kozjegyzovel, akkor a kozjegyzonek Meg kellett volna tagadnia a kozokiratba foglalast a Kjt 3. szakasza szerint, mert a bank reszemrol ez egy olyan feltetel volt, mely tisztessegtelen.

Ycal # 2016.01.16. 18:53

Immaculata:

En ugy tudom, hogy a rejtett diszzenzusnak pont az a lenyege, hogy a felek ugy gondoljak, hogy a szerzodes az akaratuknak megfelel.
Epp ezert nem mondhatjuk ki azt, hogy a kozjegyzovel a felek akarata szerint szerzodest foglalta kozokiratba, csak annyit, hogy egy a felek altal alairt szerzodest.
De a rejtett disszenzus Meg ezesetben is fennalhat. Vagy te nem igy gondolod?

De ha mar kozjegyzovel, akkor a kozjegyzonek Meg kellett volna tagadnia a kozokiratba foglalast a Kjt 3. szakasza szerint, mert a bank reszemrol ez egy olyan feltetel volt, mely tisztessegtelen.

Ycal # 2016.01.16. 18:45

Sherlock:

Ha a jelzalogszerzodesben (most nem az onallorol beszelek) nagyobb osszeg szerepel, mint a valos kolcson, akkor az a jog es hala istennek a birosag szerint is serit a johiszemuseg es a tisztessegesseg elvet, ezert semmis legalabb is fogyaszto szerzodesek eseteben biztosan.

Errol mar van birosagi itelet tobb eve, ha gondolod kikeresem az itelet szamat....de gondolom szerinted ennek sincs jelentosege.

Sherlock # 2016.01.16. 12:27

Túl sok jelentősége nincs annak, hogy mekkora a zálogszerződésben szereplő összeg a járulékosság miatt. Önálló zálogjognál meg pont a járulékosság hiánya miatt kell többet írni, de megint csak pont emiatt van a biztosítéki szerződés. Persze nem árt, ha érti is az ember miről beszél.

ZollR # 2016.01.16. 11:00

Immaculata:

A szerződések maguk a közjegyzői okiratok a legtöbb esetben. Eddig 3 olyan emberrel találkoztam akiknek volt ezen felül banki szerződésük is. A K&H pld írt a legtöbb esetben, de a Raiffeisen, a BudapestBank, az UniCredit az ERSTE pld nem. Akkor ezekben az esetekben mi van?

Az a probléma, hogy a bankok sem konzisztensen jártak el. Ami viszont biztos, az összes jelzálogot is tartalmazó nagy összegű szerződésben (közjegyzői okirat) VALÓTLAN adat szerepel. Ezt nem lehet megmagyarázni...

lbenczi # 2016.01.16. 07:12

Immaculata

"Azt senki se felejtse el, hogy a közjegyzőhöz már egy aláírt kész szerződéssel ment. Tehát a szerződés aláírása előtt minden félnek lehetősége lett volna saját ügyvédet fogadnia, ha nem érti azt, amit aláírt.
A közjegyző egy kész szerződést erősített meg záradékkal, a felek akaratát erősítette meg."

Hozzászólnák főleg az első mondathoz: Az nem igaz,hogy a közjegyzőhöz már egy kész szerződéssel ment az ügyfél!

A Bankok mivel kapkodtak a szerződés mintát már egy- két nappal előtte e-mail-en átküldte a közjegyzőnek.Úgy hogy még a Bankban az ügyfél még alá sem írta a szerződést!
Volt olyan eset többször is hogy én mint Banki alkalmazott ( nem dolgozó)!! küldtem át a közjegyzőnek az előre legyártott szerződést az ügyfél adataival.
Az ügyfélnek ideje sem volt elolvasni a szerződést mert sietni kellett a közjegyzőhöz.És onnan vissza a Bankba,hogy a folyósítás még az nap meglegyen. Nagyon sokat tudnák mesélni hogy mi folyt a bankba csak nincs bizonyíték!! Sajnos


.

Immaculata # 2016.01.15. 23:13

a szerződő felek közt nem volt egyetértés és megfelelő tájékoztatás a bank és / vagy a közjegyző részéről elmaradt

Azt senki se felejtse el, hogy a közjegyzőhöz már egy aláírt kész szerződéssel ment. Tehát a szerződés aláírása előtt minden félnek lehetősége lett volna saját ügyvédet fogadnia, ha nem érti azt, amit aláírt.
A közjegyző egy kész szerződést erősített meg záradékkal, a felek akaratát erősítette meg.

ZollR # 2016.01.15. 23:07

Pontosan a szerződés létre sem jött, mi is ezzel érveltünk.
Mivel:

  • a szerződő felek közt nem volt egyetértés és megfelelő tájékoztatás a bank és / vagy a közjegyző részéről elmaradt
  • a jelzálogszerződés valótlan adatokat tartalmaz
  • a közjegyzői okirat valótlan adatokat tartalmaz

A szerződésnek világosan fogalmazottnak, egyértelműen meghatározottnak (kamat) kell lennie, továbbá nem tartalmazhat valótlanságot és nem lehet egyéb módon sem félrevezetésre vagy megtévesztésre alkalmas.

Ycal # 2016.01.15. 00:40

Oremus:

Szerintem az érvénytelenség és a semmisség is tévút már, a jelenleg fennálló helyzetben....ezeket már eléggé ellehetetlenítették a Kúria és a törvények.

Fogyasztóvédelem helyett bankvédelem van.

Marad a szerződés létre nem jöttének bizonyítása, de ez csak a magán véleményem.

Ycal # 2016.01.15. 00:36

KBS:

Az adósok szerencséjére.

Azért te se ess át a ló túloldalára....te is és itt mindenki jól tudja, attól, hogy nem mondja ki, hogy ez az egész cirkusz nem az adósok érdekében történik, hanem azért, hogy a szerződések által biztosított deviza alapot mindenáron fenntartsák.

Ezért nem lehetnek a szerződések semmisek....
Ki látott már olyat, hogy egy semmis szerződésnél azt lehet csak kérni, hogy érvényes vagy hatályos legyen (kvázi az eltelt időszakban érvényesnek elfogadott)?????

E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását - az érvénytelenség okától függetlenül - a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek - a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának - alkalmazására is kiterjedően kérheti.

Már várom, hogy ennek mintájára mikor jön ki az a törvény, hogy egy büntető eljárásban, csak akasztást vagy golyó általi halált lehet kérni ítéletként :)))))))

Ycal # 2016.01.15. 00:17

Oremus:

Az elállással az a legnagyobb baj, hogy csak érvényes szerződéstől lehet elállni. A lényeg az érvényesen van.
Így ha érvényesnek tekinted a szerződést és ezzel elfogadod, a szerződésben foglaltakat, pl, hogy devizával tartozol.
Akkor teljesen mindegy, hogy elállsz a szerződéstől vagy mondjuk végtörlesztesz, mert az elszámolás deviza alapon fog megtörténni.