Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

„De miért tette oda a "nem lakáscélú" jelzőt?”

Mert feltételezem az előtte lévő egyedi esetben nem lakáscélm kölcsönt vett fel az adós.

guba:

"Ha érdekel a törvény 6. számú melléklete rögzíti, hogy mely unios irányelveket implementál, de szerintem feleslegesen jogászkodsz. Bár, károdra nem válik."

Ennek utána néztem, mint írtam is:

6. számú melléklet
az 1996. évi CXII. törvényhez
Az Európai Uniónak a hitelintézetekről
és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénytervezetben
figyelembe vett irányelvei:

12. A Tanács 1986. december 22-én kelt 87/102/EGK
irányelve a Tagállamok fogyasztói kölcsönt érintő jogszabályainak,szabályozásainak és közigazgatási rendelkezéseinek
közelítéséről.

A Hpt 210-nél a 87/102/EGK 4. cikket inplementálták.

(1) Ez az irányelv nem vonatkozik:

az olyan hitelszerződésekre vagy hitelnyújtásra vonatkozó ígéretekre,amelyek

elsődleges célja tulajdonjogok megszerzése vagy megtartása földre vagy egy meglévő vagy tervezett épületre vonatkozóan,

Ezért bátorkodtam megkérdezni, hogy ha az irányxelv nem volankozis a lakáscélú kölcsönre, akkor az implementált Hpt 210. lakáskölcsönre való vonatkoztatása , hogyan harmonizál az irányelvvel, nem mond-e ellent az irányelvnek?

Ezért mondtam, hogy feleslegesen jogászkodsz.

1. Az az irányelv, amit te mindenáron keresel eleve csak a kis összegű fogyasztói hitelszerződésekre vonatkozik, tehát nem alkalmazható a te esetedre.
2. A Hpt. akár a régi, akár az új, több irányelvet is implementált, de a 2002 után hatályos törvény már nem hivatkozik erre az irányelvre.

Te mit akarsz ezzel az irányelvvel?

A magyar jogszabályokkal operáljál, ha összeütközést vél felfedezni az eljáró bíróság, majd kér előzetes döntést. De, nincs összeütközés, mint írtam, mert eleve sem ezekre a szerződésekre volt alkalmazható.

Guba:

"Az az irányelv, amit te mindenáron keresel eleve csak a kis összegű fogyasztói hitelszerződésekre vonatkozik, tehát nem alkalmazható a te esetedre."

Hát ez az , amikor a jogalkotó az irányelvnek való megfeleés miatt megalkotta a Hpt 210-et.

Nem lehetett az a szándéka, hogy az irányelvnek ellentmondva a Hpt 210-ben szerplő kamatmegváltoztathatósági kitételt alkalmazzák a lakásvásárlási kölcsönökre.

De egyszer valamiért varázsütésre mindenki elfelejtette , hogy mi volt a joalkotó szándéka és új jogértelmezést kapott a törvény....(lehet, hogy kormányváltás volt? )

De ha ennek fényében vizsgáljuk a Hpt 210-et, akkor az általam felhozott 210. (2)-ben szereplő kitételt sem lehet alkalmazni a lakáshitelemre :-)

guba:

A Hpt. 210 (3) bekezdését, először 2009.08.01-el módosították.

Vagyis ezen időpontig nem igazán vonatkozhatott a lakáshitelekre , mivel eredetileg a 87/102/EGK-nak való megfelelés miatt került bele a Hpt.-be, nem gondolod?

Leírtam, hogy mit gondolok. Feleslegesen kérdezel, ha nem figyelsz a válaszomra.

Guba:

Én figyelek a v látok benne.álaszodra,csak logikai bukfencet érzek benne.

Ez az utolsó kérdésem,és leszáltam a témáról:

A Hpt.210 (3) vonatkozik-e olyan kölcsönre,melynek célja ingatlan tulajdonjogának megszerzése?

Kedves Ycal,

mesélj, milyen az a kölcsön, „melynek célja ingatlan tulajdonjogának megszerzése”?

Kacsa11

"Kedves Ycal,

mesélj, milyen az a kölcsön, „melynek célja ingatlan tulajdonjogának megszerzése”?"

Kedves Kacsa,

olyan amelyekre nem vonatkozik a 87/102/EGK irányelv.

(1) Ez az irányelv nem vonatkozik:

az olyan hitelszerződésekre vagy hitelnyújtásra vonatkozó ígéretekre,amelyek

elsődleges célja tulajdonjogok megszerzése vagy megtartása földre vagy egy meglévő vagy tervezett épületre vonatkozóan,
célja egy épület felújítása vagy javítása;

Nem gondoltam volna,hogy ilyen nezéz kérdés az,hogy vonatkozik-e a Hpt 210 3. pontja a lakáscélú kölcsönszerződésekre?

Kedves Ycal,

vagy nehéz, vagy csak leszar most már mindenki...:)

Kedves Kacsa,

Köszönöm hozzásólásod, de mint feltételezhetően nálam tanultabbb embernek, neked is be kell látnod, hogy egzisztenciáddal és a társadalmi státuszod által elvárt viselkedésmódoddal nem egyeztethető össze utolsó kinyilatkoztatásod.
Ezen szavak, melyek egy embertársad materializálódott kivettülésének fekáliával történő illetésével magyaráznak valami, nem méltóak hozzád.

Én, mint "borsodi parasztgyerek" megtehetném azt, hogy ennnnél cifrább szóvirágokkal illetem azon magyarázatot, mely egy fogyasztói kölcsönszerződést és egy hosszú távú beszerzési megállapodást von egy megítélés alá, de neveltetésem és embertársaim iránti tisztelet ezt nem teszi lehetővé számomra.

Üdv:
Ycal

A kioktatás mindig hasznos, ha valakitől szívességet szeretnél (ti. hogy ingyen, a szabadidejében szakmai kérdésekről beszélgessen veled).

Kedves pazs,

hagyd rá...ennek a jogászkodó funkcionális analfabétának egyébként sem lehet segíteni.

Na de Kacsa, ez nem méltó hozzád :)

Elnézést az uraktól, de egy ideig nem tudtam boldogítani a társaságot.

Már csak egy utolsó kérdésem van a Hpt 210. (2) egyértelmű kamatmeghatározásával kapcsolatban.

Multhéten megkaptam a bank válaszát:

„„A Bank kifejezetten felhívta az ügyfél figyelmét, hogy az itt megjelölt kamat még csak tájékoztató, hiszen az a folyósítás időpontjában veszi fel az értékét.””

Hogyan határozta meg a bank a szerződésben a kamatláb százalákban kifejezett értékét, ha az csak a folyósítás időpontjában válik ismertté?

Ahogy telik az idő, a devizahitelesek egyre több keresetet adnak be a bíróságra, és egyre többen merik számon kérni bankjukon a kialakult helyzetet.

Ez eredményezheti azt, hogy egyre több szerződési feltételről derül ki, hogy tisztességtelen, egyre inkább bebizonyosodik az, hogy az adósok csalás áldozatai lettek!

A magyar nép ekkora mértékű kifosztását, pusztán csak egy végrehajtó, vagy egy bank, – nem tudta volna ilyen eredményességgel realizálni.

Ilyen mértékű kifosztáshoz bizony, egy egész maffia szervezet kell; – melybe a bankokon és a végrehajtókon kívül, jó néhány korrupt bíró, bírósági titkár, lefizetett rendőrtiszt, és számtalan közjegyző is beletartozik.

Ha egyszer, – nem is olyan sokára, – ez a velejéig romlott és gonosz rendszer megbukik, – minden a népet fosztogató bűnös, elszámoltatás alá kerül. Ki, ki bűnei nagyságához mérten, – de fizetni fog!

Devizahitellel kapcsolatos kérdés.

Ha egy kölcsönszerződésben (közjegyző által hitelesítettben), ugyanazon ponton belül

1.4 A kölcsön nyílvántartása és elszámolása

a, a kölcsön nyílvántartása és elszámolása árfolyamkockázatmentes magyar forint devizanemben történik.

b, A kölcsön nyílvántartása és elszámolása svájci frank (CHF)devizanemben történik (a továbbiakban devizakölcsön), az alabbiak szerint.
A kölcsön forint ellenértéke a szerződéskötés napján ................. (ittt ki van fejtve mennyi, hogy stb...)

Az a pont nincs kihúzva, és bennemaradt, az a pontot ilyenkor semmisnek kell tekinteni, vag lehet emiatt a szerződés támadn,? Hogy eddig devizában tartották számon a kölcsönt? kettő közül melyik az érvényes a kölcsönfelvevőre? (a többi pontban a deviza thm, kamatszámítás meg a szokásos dolgok)

Péter

Megtámadni emiatt szerintem nem lehet magát a szerződést, de kérdés, hogy annyiban megfelel-e ez még a közjegyzői okirat alakiságainak, hogy közvetlenül végrehajtást lehet kérni, vagy csak per után lehetséges. Az meg vita esetén bizonyítási kérdés, hogy mi volt a szerződés tartalma. De ezt bizonyítani nem lesz túl nehéz.

Péter,

Kérdés,hogy a bank tudja-e bizonyítani,hogy a devizát rendelkezésedre bocsátotta,ha nem,akkor marad a folyósított forint...

Devizában elszámolva. Nem mindegy?

Obudafan, emlékszel még erre?

ObudaFan # e-mail 2011.10.17. 22:33

Az a határozott véleményem, hogy teljesen esélytelen lenne a bankok vétkességét bizonyítani. Ha van gazdasági lehetetlenülés, azt az árfolyamváltozás okozta. (Ráadásul egyelőre az egyoldalú banki kamatemelések jogszerűtlenségéről sincs semmilyen döntés.)

Szokták mondani , ami késik nem múlik.

Egy kis idézet 2012.agusztusról :

Indoka a szerződésmódosításnak a szerződés szerint az lehet, hogyha a tőke és pénzpiaci kamatlábak változása vagy a bank forrásköltségeinek változása a kamatemelést szükségessé teszi.

Utóbbi kikötés, annak is azon része, hogy amennyiben a "forrásköltségek indokolják" nem részletezi kellő alapossággal, mik lehetnek a tényleges valós okok, kényszerítő körülmények.

A felek szerződése a forrásköltségeket, vagyis az egyoldalú módosításra okot adó objektív körümények tételes meghatározását nem tartalmazza.

A bíróság megítélése szerint a szerződés hivatkozott pontja a olyan széles körben teszi lehetővé a pénzintézet számára a kamat egyoldalú, a fogyasztó számára kedvezőtlen irányba történő megváltoztatását, mely indokolatlan, az alperes részére aránytalanul előnyös , a felperes számára ugyanakkor egyértelműen hátrányos , igy a kikötés tisztességtelen , ezért semmis.

Hogy milyen bírók vannak..... felháborító nem....

Hiába kötözködsz, a tendenciózusan kiragadott idézeted és ObudaFan véleménye között nincs ellentét.