Oremus:
„Ycal, ez alapján perel valaki?
2/2014. számú PJE határozat ”
Nekem a 3. bekezdés jobban tetszik.
„ Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”
Nos ha utána olvasol annak, hogy a kölcsönök felvételének idején egy "általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó" milyen cikkekkel és tájékoztatással találkozott, a bankok, a média, az egyéb szervezetek részéről, akkor el kell gondolkozni....
pl:
Bankszövetség 2006
„Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik.”
„A bankszövetség szerint nem csak a reálértelemben vett tartós forintgyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgatókönyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is.”
http://www.origo.hu/…nemkell.html
A bankszövetségnek meg csak lehetett hinni, mikor a kormány is velük egyeztet állandóan...
A lényeg, hogy nagyon könnyen bizonyítható, hogy deviza kölcsönök árfolyamkockázata el volt bagatellizálva , mind a bankok , mind a média, stb részéről.
Itt egy 2007-es GVH döntés:
„Következésképpen egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmények ügyfelei – a megfelelő tájékoztatás hiányában – olyan hosszútávú kötelezettségeket vállalnak, melyek előnyeit, hátrányait, lehetséges hatásait nem ismerik kellően;”
„mindemellett a Felügyelet tevékenysége során számos olyan piaci gyakorlattal, eljárással találkozott, melyek ugyan nem jogszabályellenesek, de fogyasztóvédelmi szempontból, a tájékoztatás hiányossága miatt kifogásolhatók.”
HA nem a bankokról lenne szó, akkor erre most minden jogász azt mondaná, hogy bizony megtévesztő volt az akkori banki tájékoztatás, ami alkalmas volt a fogyasztói döntés befolyásolására és egy "általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó" alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós.