Kedves KBS.
Nem kötözködöm és sosem állítottam,hogy ellentét lenne.
Csak jelezni kívántam,hogy változik a világ.
Eddig én voltam tendenciózusan gyengeelméjű, mert meg mertem kérdőjelezni a tisztességes bank EU konform szerződésének egyes pontjait.
Ami itt mindenki szerint ördögtől való cselekedet.
Hülyeségeket beszélsz. Senki nem mondta azt, amit te állítasz, viszont nem is változott semmi.
Igazad van ,nem változott semmi, csak elmeszelték a bank kamatemeléseit........
Csúsztatsz. Megállapították, hogy az adott általános szerződéses feltétel tisztességtelen. A kamatemelést viszont nem minősítették, nem is érintették.
Láttam olyan banki ászf-t, amelynek majd minden pontját tisztességtelennek találta a bíróság. Csak éppen az adós ettől még ugyanannyival tartozott továbbra is.
Akárhány ilyen részletkérdésben született apró eredményt felfújhattok, feltüntethettek hatalmas győzelemként - ahogyan a szegedi üggyel is tettétek -, csak arra jó, hogy perbe ugrassatok amúgy is nyomorult helyzetben lévő embereket.
Mondjuk, te legalább naivul teszed, azt hiszed, tényleg segítesz.
Csúsztatsz. Megállapították, hogy az adott általános szerződéses feltétel tisztességtelen. A kamatemelést viszont nem minősítették, nem is érintették.
Bocsánat KBS, egy bekezdést kihagytam..... ez megzavarhatott téged elismerem.
"A Hpt 210 (3) belezdése 2010.január.1-től kifejezetten ki is mondja , hogy ......."
(tudjuk, hogy mit mond ki)
"A felek szerződése a forrásköltségeket, vagyis az egyoldalú módosításra okot adó objektív körümények tételes meghatározását nem tartalmazza.
Ugyan a felek szerződése a jogszabály hatályba lépése előtt kelt , ez azonban csak abból a szempontból bír jelentőséggel, hogy a kikötés konkrét jogsazbályi rendelkezéseket nem sért, vagyis ezen okból nem semmis, a módosítás nem érvénytelen, nem zárja ki azonban, hogy a kikötés tisztességtelennek minősüljön, és ezen okból ne válthasson ki az erre alapított módosítás joghatásokat.
A bíróság megítélése szerint a szerződés hivatkozott pontja a olyan széles körben teszi lehetővé a pénzintézet számára a kamat egyoldalú, a fogyasztó számára kedvezőtlen irányba történő megváltoztatását, mely indokolatlan, az alperes részére aránytalanul előnyös , a felperes számára ugyanakkor egyértelműen hátrányos , igy a kikötés tisztességtelen , ezért semmis.
Indoka a szerződésmódosításnak a szerződés szerint az lehet, hogyha a tőke és pénzpiaci kamatlábak változása vagy a bank forrásköltségeinek változása a kamatemelést szükségessé teszi.
Vagyis a bank 2 esetben emelhet:
Az én csökött agyammal ez azt jelenti, hogy mivel a 2. kikötés tisztességtelen, így semmis a bíróság szerint, akkor amennyiben a bank nem a "pénzpiaci kamatlábak változása" miatt emelte a kamatot (ami 3%-ot csökkent) , akkor az esetlegesen a 2.kikötésre a "forrásköltség változásra" alapított módosítások joghatásokat nem válthatnak ki.
Ezzel egyetértessz vagy ebben is csúsztatok?
Spekulálhatsz, de az adott esetben az ítélet nem változtatta meg a kamatot. De ha megváltoztatta volna is. Próbáld már felfogni, hogy ezek a nüanszok olyan kis összeget jelentenek, ami miatt nem érdemes pereskedni. Ha meg összevonja érdemi kérdésekkel, akkor nagy lesz a pervesztesség aránya.
Döglött lovon lovagoltok.
„a "pénzpiaci kamatlábak változása" miatt emelte a kamatot (ami 3%-ot csökkent) ”
Ez meg nem is igaz. A szerződés nem csak a LIBOR-hoz, hanem a BUBOR-hoz is kötötte a kamatot, egy elég bonyolult képlettel. Az meg nem csökkent, hanem nőtt.
Ha lehet hinni a híradásoknak, a Szegedi Ítélőtábla tisztességtelen feltételnek tekintette azt, hogy a bank saját folyósításkori deviza eladási árfolyamon folyósította forintban a hitelt és törlesztéskor saját törlesztéskori deviza vételi árfolyamán követelhette a törlesztést. Ha ez tényleg így van, és a Kúrián is megáll, az azért számottevően befolyásolhatja a szerződések egy jelentés részét.
"Próbáld már felfogni, hogy ezek a nüanszok olyan kis összeget jelentenek, ami miatt nem érdemes pereskedni."
Kedves KBS,
Ne autó hitelből indulj ki, ott igazad van....
Nem szeretnék, matematikai fejtegetésekbe belemenni, de bármely közgazdasághoz értő ember meg tud erősíteni abban, hogy a törlesztőrészletek nem mutatnak 10-15%-nál nagyobb eltérést:
150HUF/CHF 6% és 230HUF/CHF 3% esetén.(Itt a 3% változás)
Ami a jelenlegi 70-os emelkedéshez viszonyítva igen jelentős.
Nem mindegy, hogy 70 ezerről csak 80-ra nőtt volna törlesztőrészlet 110 helyett.
„a "pénzpiaci kamatlábak változása" miatt emelte a kamatot (ami 3%-ot csökkent) ”
Ez meg nem is igaz. A szerződés nem csak a LIBOR-hoz, hanem a BUBOR-hoz is kötötte a kamatot, egy elég bonyolult képlettel. Az meg nem csökkent, hanem nőtt.
Kedves KBS:
Ilyet még a banki ügyvédek sem mernek leírni.
Ha lehet hinni a híradásoknak, a Szegedi Ítélőtábla tisztességtelen feltételnek tekintette azt, hogy a bank saját folyósításkori deviza eladási árfolyamon folyósította forintban a hitelt és törlesztéskor saját törlesztéskori deviza vételi árfolyamán követelhette a törlesztést. Ha ez tényleg így van, és a Kúrián is megáll, az azért számottevően befolyásolhatja a szerződések egy jelentés részét.
Lehet hinni , sőt ez olyan bonyolult ügy, hogy 5 bíróból álló testület kell az eldöntéséhez, hogy ami nincs, azért mennyi pénzt szabad beszedni :-)
Pfv.IX.21.247/2012/6. szám
Végzés
A Kuria K. Á.I.r. és K.né R. H. II.r. felpereseknek, az OTP Bank Nyrt. I.r. és az OTP Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Békés Megyei Bíróságnál 5.P.20.360/2010. szám alatt indult és a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.052/2012/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a II.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán indult felülvizsgálati eljárásban tájékoztatja a feleket, hogy az ügy különös bonyolultságára tekintettel – élve a Pp. 11.§-nak (5) bekezdésében foglalt lehetőséggel – elrendelte, hogy a Kúria az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el. A Kúria egyben felhívta a legfőbb ügyészt, hogy a Pp. 274.§-nak (6)-(8) bekezdésében írtaknak megfelelően álláspontját legkésőbb 2012. október 15. napjáig fejtse ki.
Budapest, 2012. szeptember 5.
Fincsi mi?
KBS:
"Próbáld már felfogni, hogy ezek a nüanszok olyan kis összeget jelentenek, ami miatt nem érdemes pereskedni."
Ez a nüansz , nekem 1 év alatt kb. 800.000 HUF összeget jelentett (ez nem az összesbefizetás ez csak az emelkedés különbözete).
Tudom, hogy egy ügyvédnek ez nüansz, de nekem aki fizetésből él, sokat számít.
Persze. Mert 30 milliós tartozásod van. Elmész ám...
„az azért számottevően befolyásolhatja a szerződések egy jelentés részét.”
4-5 forint frankonként. A teljes futamidőre.
Persze. Mert 30 milliós tartozásod van. Elmész ám...
Kedves KBS,
Nem gondolom, hogy okot adtam volna ilyen megnyilvánulásra.
Bármilyen meglepő számodra , még ilyen agyhalottaknak is, mint én jó sok kölcsönt adtak.....
100.000 CHF a felvett összeg, átszámíthatod. 2008-ban egy 2 szobás lakást adtak érte.
A kötéskor igért 90 + 10%-os elmozdulás , helyett 160-170 között tolom havonta jelenleg is... (igen , erre lehet, mondani, hogy nem vagyok normális.....)
Közben az árfolyam fel és a kamatláb fel , az alapkamat le.
Én max. 30% növekedéssel kalkuláltam naívan felvételkor, de 70% az kicsit sok........
Ha a kamatom csak 3%-kal kevesebb lenne (az alapkamat csökkenés, még az emelésekről nem beszélek), akkor olyan 100-110 lenne a törlesztés max ezesetben boldog ember lennék.
4-5 forint frankonként. A teljes futamidőre.
Ez csúsztatás :-)
4-5 forint frankonként stimmelhet, de inkább 8-10 forint frankonként minden befizetéskor
Ami egy 300CHF törlesztőnél 20 évre kb 600.000 huf......
Kedves Kollégák!
Az alábbi kérdésben kérném a segítségeteket:
Van-e jelentősége annak, hogy a kölcsönszerződésben nem a "mindenkor hatályos" üzletszabályzatot kötötte ki a pénzügyi intézmény, hanem egy konkrétan, száma szerint meghatározott üzletszabályzatot?
Most ugyanis a pénzügyi intézmény egy olyan fogalomra hivatkozik (rendkívüli árfolyamesemény, azaz az árfolyam 25%-nál nagyobb mértékben változott meg), amit a kikötött eredeti üzletszabályzat nem is ismert. (A későbbi módosítások persze már igen.)
Ha a felek a "mindenkor hatályos" üzletszabályzatot kötötték volna ki, akkor tiszta sor, nyilván a módosítás is a közöttük fennálló jogviszony részévé válna, ha annak a Hpt. 210.§-a szerinti feltételei fennállnak. De így???
Az eredeti üzletszabályzatot természetesen a Hpt. 203.§ (2) bekezdésével ellentétes módon nem hajlandók kiadni, de tudjuk, hogy a kérdéses fogalom nem szerepel benne.
Válaszotokat megköszönve:
kepton
Van olyan a szerződésben,hogy változtathat az ügyfélszabályzaton?
(Amit ugye hirdetményben közöl)
Továbbá ,ha 15 napon belül vagy a hatálybalépésig nem élsz elkentmondással,akkor a szerződés részévé válik?
Semmi ilyesmi nincs a kölcsönszerződésben, épp ez a bajom. Mert nekem úgy tűnik, hogy így a szerződésben konkrétan meghatározott, pontosan megjelölt számú üzletszabályzat rendezi a felek viszonyát.
Ha előnyös a számodra ez a hivatkozás, akkor miért ne próbálnád meg?
Egyébként ez az a kérdés, amit szerintem akkor is nehéz lenne megmondani, ha az egész szerződést látnánk.
Gondolom, mivel a bank hivatkozik rá, nem igazán előnyös.... :-)
Nem ez az első eset, amikor nem tudsz valamit értelmezni.
Kedves KBS.
Nem ez az első eset, hogy "hülyének" nézed a másikat.
Nézzük meg ugyan miért hivatkozhat a bank egy később definiált fogalomra (biztos "szívjóságból"):
"Rendkívüli árfolyam esemény bekövetkezte esetén a Hitelező jogosult az esedékessé vált törlesztő részletekre jutó Árfolyamváltozás I.-et,
a rendkívüli árfolyamesemény bekövetkeztét követően a kölcsönszerződés futamidejének lejártát megelőzően kiterhelni."
Szerintem ez csuda előnyös lehet.
De az is lehet, hogy ezzel próbál takarózni nem?
Értelmezésem szerint, "FIX" törlesztésű konstrukció esetén kívánja az "emelést" magyarázni ezzel.....
Mellesleg néztétek a Híradót?
Benne volt a kamatemelés elmeszelése........