Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Nekem a közjegyzői szerződés szerint devizában nyilván-
tartott hitelem van.
Engedjenek meg néhány észrevételt
Az OTP szerint devizaalapú kölcsön !Na akkor mi van ?
Már a közjegyzőkről szóló törvény is sérült .
Ugye a közjegyzőnek vannak törvényi kötelezettségei !!
Pl: aránytalan előnyt nem lehet biztosítani ,
egyoldalú módosítás ugyan mi ?
jogilag vitás pontot nem lehet engedni
eladási áron folyósít, vételin törleszd !
a szerződésnek mind két fél önálló akaratát kell
tükröznie
a közjegyzőnek kéne a szerződést készítenie.Hogyan
készíthette a ha nekünk csak felolvasták az aláírás előtt.
az előkészítésben nem vettünk részt .
kötelessége a jogkövetkezményekre felhívni a figyel-
met .
a szerződés a Ptk . szerint jogszabály megkerülé-
sével nem köthető .
itt csak egyet emelek ki !
a Bírósági Végrehajtásról szóló törvény szabályoz-
za a fizetés letilthatóságát- a családok megélhetésé-
nek biztosítása miatt .
véleményem szerint csak e tv. betartatása sok családot védene és megvédett volna a végrehajtástól

Ez kivégzés, egy nemzet kivégzése! Nyíltan, szándékosan, előre kitervelten! Ezen nem lehet mit szépíteni.

A magánszemélyek minden devizaalapú hitelének részlet fizetését fel kell függeszteni!!!!
Azt a felvételkori árfolyamon kell rögzíteni!!!

A bankoknak minden devizaalapú hitelszerződés után kártérítést kell fizetnie, az okozott kár nagyságához mérten!!!

Valamint vagyonvizsgálatot nekik! Mindnek! Az egész Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának!

Addig tegye meg a Fidesz kormány, amíg megteheti. Mert, ha a NÉP teszi meg, az már nem akármilyen vagyonvizsgálat lesz! Lángba borulhat az összes korrupt burzsuj palotája, s egy szál gatyában fogják őket kirángatni onnan, és a kilakoltatott, kifosztott tömeg kezére adni – Népítélet keretében!!!

Megkönnyeztem a csodát.

Sziasztok,

Lenne egy kérdésem , a PTK 231 §(2)-ben a pénztartozás kapcsán leírtak alkalmazhatóak-e pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsönre?

(A bank forintot bocsát rendelkezésre , de CHF-et tart nyilván és az követel)

"231. § (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani."

A követek rész OK lenne, mert ugye a törvény a lerovásról szól, de a 231 § lehetővé teszi-e, hogy kirovó pénznem "minőségét" megváltoztasd?

Amennyiben lehetővé teszi, akkor hogyan lesz összeegyeztethető a PTK 523.-mal és a Hpt 2.számú mellékletének 10-es pontával miszerint a kölcsönszerződés szerint meghatározott pénzösszeget kell a rendelkezésre bocsátani és az adósnak azt kell visszafizetni amit kapott.

Hpt. 2 számú melléklet
10. Pénzkölcsön nyújtása:

1. a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban — kamat ellenében vagy anélkül — köteles visszafizetni;

A Hpt, mint speciális jogszabály nem írja felül a Ptk. általános szabályait?

Mivel a Hpt 2.számú mellékletének 10-es pontja meghatározza a pénzügyi intézményre vonatkozó kölcsönnyújtási szabályokat.

Istenem...

Tttttyűűűű.

Én egyébként értem.
Olyan ez, mint a Bankok Általi Mószeroltak Egyesülete.
Vicc.
Ycal tipikus példája annak, amikor pl. a Banki Hitel..mittudoménymilyen Károsultak szövetségét a Provident támogatta.
Most is tucatszám nőnek a föld alól a kül. érdek-képviseleti szervezetek, amelyek nem képesek értelmezni nemhogy egy-egy törvényi szakaszt, de magát a szerződést sem. De találnak egy ügyvédet, aki nyilatkozik a Blikknek, hogy ez bizony törvénytelen, tisztességtelen. S ezekből lesz a cserebogár.
Meg a több száz, több ezer elkeseredett adós, akik reménykedtek a hülyeségben.
A bankok meg jót röhögnek közben, hogy ennyi idióta van ebben az országban. Igen, a több tucat sikertelen perből egy mindig sikeres lehet (azért a mostani szalagcímek az elfelejtik közölni, hogy lesz másodfok is...), nosza', vezető hír is lesz az UFO-Magazinban!

Közben az ember vért izzad a perben, amit pártfogó ügyvédként ráosztottak. Nem, nem azért, hogy nyerjen - az lehetetlen - hanem csak azért, hogy viszonylag értelmes érveket tudjon összehozni. Mert az ügyvédnek holnap meg holnapután is ugyanazon bírók elé kell állnia, és jó lenne, ha továbbra is komolyan tudnák venni.

"Tttttyűűűű."

dettó Tttttyűűűű.

Kedves KBS, sikerült megint semmit mondani......

Szerintem elég egyszerű kérdés.

Sima NEM+indoklást vagy IGEN+indoklást vártam volna...

Az imát hagyjuk meg a banki ügyvédeknek....

Olyan vagy, mint az amatőr tudós, aki már a hetvennegyedik örökmozgót találja fel.

Kedves KBS,

Azért, mert én teszem fel a kérdést, még nem biztos, hogy az én fejemből pattant ki az "isteni" szikra....

De hogy Hofi-t idézzem: "...nekem nincs szégyenérzetem, ezért én jövök ki a színpadra......."

Gondolom, te sem csak a saját magad "képviseled" a bíróságon.......

Jobb lenne, ha minden kérdést új nicken tennék fel?

Lehetséges , hogy valamely kérdésemre választ is fogok kapni?

Vagy csak "fikázni" tudják az "urak" a másikat?

A Kúria összefoglaló jelentést készít a témáról. Abban lesz válasz.
De tartok tőle, hogy nektek az sem lesz elég, és továbbra is áradnak a jobbnál-jobb ötletek.

KBS:

Ez is kitérő válasz :)

A Kuria.....

Egy kis idézet a mostani Kuria jelentésből:

Az elemzés fontos megállapításaként emelte ki, hogy a bank nem hivatkozhat bármilyen áremelkedésre a kamat emelésekor, például a gáz világpiaci árának emelkedése erre nem ad indokot, miközben a CDS felár emelkedése már indokolhatja azt.

Hát , hogy a p....ba kerül CDS egy keresztdevizás kamatcsere ügylethez?

Ha ezt egy banki szakember megmagyarázná.

Tőkecserénél mit akarnak biztosítani?

Max. a kamatkülönbözetet lehetne, ami, mint te szoktad mondani nüansz.... :-)

No ugye. Erről beszéltem.

Azt legalább tudod, hogy mi az a CDS?(Az amúgy a jobbik eset ha nem, mert akkor nem annak ellenére beszélsz butaságot)

Kedves Sherlock,

Nem , nem tudom, hogy mi az a Credit Default Swap, amit országkockázati felárnak is neveznek.....

Azt legalább tudod, hogy mi az a CIRS vagy a keresztdevizás kamatswap?(Az amúgy a jobbik eset ha nem, mert akkor nem annak ellenére beszélsz butaságot)

Esetleg azt, hogy a tőke milyen szerepet játszik ezen ügyletben?

Még egyszer felteszem a kérdést:

Kamatcsere ügyletben , mit szeretnél CDS-sel biztosítani???

Akkor CDS-t nem lehet akármire kötni ezek szerint?

Megint mindenről sikerült beszélni, csak az eredeti kérdésre nem hajlandó senki válaszolni......

De akkor egy könnyű kérdés:

Mit jelent pontosan a a PTK 523.-ban és a Hpt 2.számú mellékletének 10-es pontában leírt:

"rendelkezésre bocsátás"

Mikor beszélhetünk jogi értelemben a rendelkezésre bocsátásról?

Egyezzünk meg, mivel ez egy egyszerű lehet/nem lehet kérdés. Ha jól válaszolsz akkor válaszolok.

Kedves Sherlock,

Természetesen, mindent lehet mindenre kötni, a kérdés, hogy van-e értelme.

Ha elmész Hawaii-ra nyaralni, akkor is köthetsz síbaleset esetére biztosítást......

Ugye a nemfizetés elleni biztosítást is meglehet kötni kamatcsere ügyletre, de a kérdés, hogy mire kötöd?

A kamatcsere lényege, hogy forint forrás magas kamatát cserélik CHF kamatra. (Ezt nem én állítom, hanem a PSZAF)

Vagyis a biztosítás csak a kamatkülönbözet megfizetésének elmaradására jöhet szóba, mert ugye a kamatcsere nem "refinanszírozási HITEL" felvétel.

Kérlek jelezd, ha nem értessz egyet ezzel......

De ha már egy olyan pool-ban van amit értékpapírosítanak akkor csak lehet értelme CDS-t kötni rá, nem gondolod? És akkor már nem is csak az lehet deafult event amit írsz. Most hogy ez is megvan.

Most nem tudom hogy a kölcsönszerződésre kérdezted, vagy a hitelre. Ha a hitelre, akkor az amikortól lehívhatod a kölcsönt, ha a kölcsönre, akkor az amikor le is hívod. De ezzel semmire nem fogsz menni.

Ha értékpapírt vagy kötvényt vagy bármit kibocsátassz ami kvázi egy "értéktelen papír" , akkor ott van értelme.

De amennyiben a meglévő forint tőkét konvertálsz CHF-é, akkor ugyebár ott nem igazán értelmezhető a nemfizetési biztosítás.
Főleg ,mivel a tőke nem is mozog csak az elszámoláshoz használják.

"Ha a hitelre, akkor az amikortól lehívhatod a kölcsönt, ha a kölcsönre, akkor az amikor le is hívod. De ezzel semmire nem fogsz menni."

Akkor,ha jól értelmezem, hogy a kölcsön rendelkezésre bocsátásának megtörténte, mikor megjelenik az összeg pl. a folyószámlán....

Amire megyek vele az az , hogy devziaszámla hiányában , hogyan lehet CHF-et rendekezésre bocsátani?

Mert a közjegyzői okiratban leírtak szerint a bank "CHF kölcsönt bocsát az adós rendelkezésére"......

Látom nem érted, de nyilván nem is várható el, jogászok-közgazdászok sem nagyon tudják mi az az értékpapírosítás.(csak akkor miért magyarázol bele)

Ha nincs devizaszámlád és külföldön bankkártyával fizetsz(amin forint van) akkor ott a külföldi pénznemben jelenik meg. Akkor te mit bocsátasz a rendelkezésükre?(nincs devizaszámlád)

Megint nagyon rossz irányba indultál el.

Az értékpapírosítás és kamat csere ügylet kissé külünböző dolog nem?(az egyik forrásbevonáshoz kell, a másik konverzió véleményem szerint)
Ha nem , akkor hallgatlak.....

Ha nincs devizaszámlád és külföldön bankkártyával fizetsz(amin forint van) akkor ott a külföldi pénznemben jelenik meg. Akkor te mit bocsátasz a rendelkezésükre?(nincs devizaszámlád)

Ennek mi köze van a kölcsönhöz amit a Ptk. 523 szabályoz?

De legyen....

Ha később vissza küldöd a kifizettet árut, amit 4 EURO -ért vettél 250-es árfolyamon azaz 1000 HUF-ért és visszakérded az árát, de EURO árfolyam már 200HUF lesz, akkor te 800 HUF-t(4 EUROx200HUF) fogsz visszkapni vagy 1000 HUF-t (5 EUROx200)?

Szerintem az eladó azt fizeti vissza amit kapott, nem?

Vagy tőle a HUF kell követelni?

Tudom, hogy rossz a hasonlat de a tiéd sem jobb....