Ius:
Ha egyszer gazdag leszek , tuti beiratkozom :P
Nem is rád értettem, de amúgy meglepően "egyszerűen" és érthetően van leírva :)
Nem tudom , milyen feketeségekről beszélsz, de megyek én is szolgálni veled :)
Na, jó, 4 év múlva.
Te meg jövőre felvételizz már valamelyik egyetem jogi karára, 3 év múlva gyere vissza, már polgári jogi szemináriumokkal a hátad mögött, és kend a falra ezt a sok értetlent (magam is bele értve) magad körül.
Én nem fogom végigolvasni a belinkelt dolgozatot, egyrészt mert csak a felétől is megáll a szívem, másrészt meg szolgálatban vagyok, 2 gyönyörű feketeséggel a hátsó ülésen.
Szerinted?
...
;)
De tudod mit Business Law?
Olvasd el a ezt :
„Szabályozási koncepció az új Polgári Törvénykönyv “Pénz- és értékpapír-ügyletek” című fejezetéhez ”
2004. áprilisában kezdte meg az új Ptk. pénz- és értékpapírügyletekre vonatkozó fejezete rendelkezéseinek előkészítését az e célból összehívott kodifikációs munkacsoport: Istvánovics Éva vezetésével Gárdos István, Korba Szabolcs, Kónya Judit, Lajer Zsolt, Lengyel Zoltán, Sahin-Tóth Balázs, Szilas Péter. A következőkben bemutatjuk a munkacsoport által elkészített szabályozási koncepciót.
Itt a link:
http://ptk2013.hu/…6-6-23-o/396
A fent említett személyeknek valószínűleg megvan az általad elvárt bankjogi vizsgája.
Ha elolvastad, akkor eldöntheted, hogy a kölcsönszerződés vagy a derivatív ügyletek rész alatt találod meg a "deviza alapú kölcsön" definícióját.
B. L. :
Igen persze, és attól mert én megszerzek egy vizsgát, attól te miért fogsz tudni , arról beszélni, amiről, most nem?
:))))))))
Az a baj , hogy jelenleg fordítva ülnek a bankok a lovon és te is.
Mert, most az van, hogy a banki tevékenység akarja a jogot alakítani és nem akarják, hogy a jog szabályozza a banki tevékenységet.
Lásd:
Devizaösszeg rendelkezésre bocsátása nélkül, létrejövő devizatartozás, de mégis kölcsön címén.
Ius:
Pedig egyszerű dologról....
Hogy különbség van a pénzösszeg és pénzérték között.
Mi a különbség:
Az egyik fix. (pénzösszeg pl:100 CHF )
A másik változó ( pénzérték pl: 100 CHF forint értéke)
Az egyik lehet kölcsön tárgya, a másik nem.
"Adott devizaösszeg forint értékének a rendelkezésre bocsátása"
Nem kölcsön ügylet, amennyiben nem a folyósított forintösszeget tekintem a kölcsön tárgyának.
Miért?
Mert ezt mondja a jog.
Bankjogot?
Én "tanultam", kemény 2 kredites szarság volt, fél éves anyag, pusztán azzal sikerült a "vizsgám", hogy jelen voltam azon a három(!) előadáson.
Mégsem tudok ehhez hozzászólni.
Konkrétan: már fogalmam sincs miről beszéltek.
:)
B. L.:
„Peldaul szimpla mindennapos pelda. Bank - banktol felvesz rovidtavu nagy osszegu kolcsont, penzben, mondjuk ket napra kamat nelkul.”
És ezt , hogy képzeled? Felvesz az egyik bank 1 milliárd Eurot és megérkezik a számlájára 300 milliárd forint, majd 2 nap mulva 1 milliárd Eurot visszautal, mindezt kölcsön címszóval?
Vagy arra gondolsz, hogy a bankok SWAP-olnak egymással?
(Mert a SWAP nem kölcsön....)
„„Én kölcsön adom neked 100 CHF forint értékét és te 100 CHF forint értékét adod vissza, ez nem kölcsönszerződés.”
Hanem mi?”
Ha már mindenáron kategorizálni vagy nevesíteni próbáljuk, akkor az új Ptk kodifikációja szerint : derivatív ügylet
A Ptk-ban nem nevesített több ügylettípus széles körben ismert a tőkepiacokon. Ezek között fontos gazdasági szerepet töltenek be a derivatívák (határidős, opciós, swap-ügyletek és ezek különböző változatai).
Ezekben az ügylettípusokban közös az, hogy legalább az egyik fél szolgáltatása (annak mennyisége vagy értéke) egy meghatározott alaptermék vagy érték jövőbeli alakulásától függ.
Ezen a gazdasági jellemzőn kívül nincs olyan közös vonás a derivatív ügylettípusokban, amely indokolná önálló szerződéstípusként történő nevesítésüket.
http://ptk2013.hu/…6-6-23-o/396
A kodifikáció szerint a derivatív ügyletek egyetlen közös jellemzője, hogy legalább az egyik fél szolgáltatása egy "alaptermék" (esetünkben CHF) értékének (esetünkben árfolyamának= forinthoz viszonyított értékének) jövőbeli alakulásától függ.
Mindez azért van így , mert nem CHF összeget bocsátott a bank rendelkezésre és nem CHF összeget kell visszaszolgáltatnod, mint kölcsön esetében,
hanem
Ahogy Obudafan is írta: "Az adott devizaösszeg forint értékének a rendelkezésre bocsátása" történt meg és az adott devizaösszeg későbbi forint értékét kell visszaszolgáltatnod.
Ugye milyen furcsa, hogy a PTK kodifikációban , a derivatív ügyletnél megjelenik az "ÉRTÉK" kifejezés????
Míg a kodifikáció Kölcsönszerződés részében , ez az "ÉRTÉK" kifejezés nem szerepel.
Azt viszont már lentebb leírtam, miért nem lehet valaminek az ÉRTÉKE kölcsön tárgya.
Mint ahogy egy autót kölcsönadhatok, de egy autó "gyorsaságát" nem tudom neked kölcsön adni.
"Ne haragudj, de nem tudom erthetobben leirni magyarul."
Én sem, te se haragudj, ha még így szájbarágósan sem érted meg, akkor nem biztos, hogy bennem kell a hibát keresned.
„Van egy adas - veteli szerzodes is a kolcson szerzodes mellett, vagy egyben a ketto.
Es az ados ahogy folyamatosan fizeti vissza a kolcsonkent felvett penzosszeget annak minden elemevel) folyamatosan novekszik a tulajdonresze abban a dologban, amely jelzalog alatt van.”
Kérlek, mond, hogy ezt nem azért írtad, mert ezt olvastad a hozzászólásban:
"az adós a kölcsön tárgyán tulajdonjogot szerez."
Még ha jól beszívnánk és el is fogadnánk, hogy a "tulajdonrész növekedés" és a "tulajdonjog szerzés" valami megmagyarázhatatlan okból egymás szinonímái, abban az esetben a te gondolatmeneted mentén, a
KÖLCSÖN TÁRGYA , MAGA AZ INGATLAN LENNE!!!
Obudafan:
Akkor most mit penzerteket vagy penzosszeget?
Eloszor ezt irod:
"Az adott devizaösszeg forint értékének a rendelkezésre bocsátása."
Aztan ezt:
"Pénzösszeget bocsátottak a rendelkezésedre."
Ugye ebben az utolso mondatodban AZT akartad mondani, hogy "forint osszeget" bocstottak rendelkezesre?
Mert, mert ezesetben a szerzodes megfelel a PTK 523. szerinti kolcsonnek, de csak ha a rendelkezesre bocsatott altalad is emlitett penzosszeget( ami forint) tartjuk a kolcson targyanak.
„Én sehol nem látom a törvényben, hogy pénzértéket lehet kölcsön címszó alatt rendelkezésre bocsátani.....
Tudsz valamit példát idézni amiben pénzértéket és nem a pénzösszeget bocsátottak rendelkezésre kölcsönként?
”
Pénzösszeget bocsátottak a rendelkezésedre.
B.L
Én kölcsön adom neked 100 CHF forint értékét és te 100 CHF forint értékét adod vissza, ez nem kölcsönszerződés.
Mert egy érték nem lehet a kölcsön tárgya, az nem egy dolog.
Értéke mindennek, csak valamihez viszonyítva van....
Ami kölcsön lehet, az :
1.
Adok 10 tojást és visszaadsz 10 tojást majd nekem.
2.
Adok neked, 10 tojást, amit eladsz és a megkapott forintösszeget kell majd visszaadod nekem.
3.
Odaadom neked, 10 tojás forintértékét, amit egy forintösszeg formájában kapsz meg és neked a megkapott forintösszeget kell majd visszaadod nekem.
Meg lehet úgy állapodni, hogy odaadom neked, 10 tojás forintértékét és te majd 10 tojást vagy 10 tojás későbbi forintértékét adod majd vissza, csak az nem kölcsön.
De ha abból indulnánk, ki amivel 5 évvel ezelőtt a deviza alapú kölcsönt próbálták magyarázni, miszerint a bank DEVIZÁT ad , majd azt visszaveszi az adóstól és az így kapott FORINT összeget folyósítja, akkor a Ptk. nagykommentárja szerint:
"b) A kölcsön tárgya azonban lehet más helyettesíthető dolog is [528. § (1) bek.].
Pénzkölcsönről van szó olyan esetben is, amikor a hitelező valójában nem pénzt ad át az adósnak, hanem valamely más dolgot, de azzal, hogy az adós azt értékesítse, a kapott pénzösszeget használja fel, s majd ugyanilyen pénzösszeget adjon vissza (ez a római jogból ismert ún. contractus mohatrae esete). Ilyenkor a kölcsön tárgya - a felek megállapodása szerint - az értékesített dologért kapott pénzösszeg. A szerződést csak akkor lehet azonban kölcsönszerződésnek tekinteni, ha a felek valóban az átadott dologért kapott pénzösszeget tekintik a kölcsön tárgyának."
De ez is sántít, mert itt is valóban át kell adni a devizát értékesítésre.
A dolog értékének rendelkezésre bocsátását majd a dolog visszakövetelését eddig ,a jogirodalom nem ismerte el kölcsönnek........
B.L:
Mi a vad?
Hogy a kölcsönnek van tárgya és az nem lehet pénzösszeg értéke, csak pénzösszeg????
Nem lehet kölcsönre hivatkozva, "értéket rendelkezésre bocsátani" , csak pénzösszeget.
Lehet a kölcsön tárgya devizaösszeg és lehet forintösszeg, de nem lehet "deviza összeg forint értéke".....
A kölcsönnek két alapvető jogi sajátossága van: tárgya helyettesíthető dolog, és ebből következően az adós a kölcsön tárgyán tulajdonjogot szerez.
„2004. áprilisában kezdte meg az új Ptk. pénz- és értékpapírügyletekre vonatkozó fejezete rendelkezéseinek előkészítését az e célból összehívott kodifikációs unkacsoport: Istvánovics Éva, a PSZÁF igazgatójának vezetésével Gárdos István, Korba Szabolcs, Kónya Judit, Lajer Zsolt, Lengyel Zoltán, Sahin-Tóth Balázs, Szilas Péter.
Szabályozási koncepció az új Polgári Törvénykönyv “Pénz- és értékpapír-ügyletek” című fejezetéhez (PJK, 2004/5-6., 6-23. o.)
ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/szab...k-20045-6-6-23-o/396
Kölcsönszerződés
A Ptk. szabályozza a kölcsönszerződést. A kölcsön meghatározásánál legyen egyértelmű, hogy annak tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog, és, hogy a kölcsön tárgya az adós tulajdonába kerül.
A kölcsönszerződés esetében szükség van a kölcsön fogalmának tisztázására. A kölcsönnek két alapvető jogi sajátossága van: tárgya helyettesíthető dolog, és ebből következően az adós a kölcsön tárgyán tulajdonjogot szerez.
A kölcsön ugyanabban a körben és ugyanazon okok miatt különbözik a bérlettől, mint a rendkívüli letét a klasszikus letéttől.
A törvény jelenlegi megfogalmazása nem juttatja világosan kifejezésre azt, hogy a kölcsön tárgya az adós tulajdonába kerül. A kölcsön törvényi megfogalmazása a “rendelkezésre bocsátani” homályos kifejezést tartalmazza. Ez a kifejezés nem egyértelmű, nem fejezi ki az ügylet tényleges tartalmát.
Egyértelművé kellene tenni, hogy kölcsön nyújtásakor alapesetben fizetésről illetve tulajdonjog átruházásáról van szó, azzal, hogy a kölcsön lejáratakor az adós ugyanakkora összeget köteles visszafizetni, általánosabb megfogalmazásban: “ugyanolyan dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles visszaszolgáltatni” (a Ptk. 472. §-ában szereplő megfogalmazás).
A “rendelkezésre bocsátás” kifejezés alkalmazásának indoka az volt, hogy a kölcsönnyújtás, különösen bankkölcsön esetén, általában számlajóváírással történik. A kölcsönadó (a bérbeadótól eltérően) nem tulajdoni igénnyel rendelkezik a kölcsönadott dologra, hanem csupán kötelmi követeléssel a kölcsönadottal megegyező fajtájú és mennyiségű dologra. A kölcsön lényegének világos megfogalmazása azért is lenne jelentős, mert így válna egyértelművé, hogy mire kell gondolni a rendkívüli letét szabálya kapcsán, amely szerint “a kölcsön szabályait kell alkalmazni” (Ptk. 472. §).”
Már ezerszer elmondtam, azért szívnak most a bankok, mert nem bocsátottak devizaösszeget rendelkezésre, ahogy az kölcsön esetében elengedhetetlen......
Ha megtették volna, akkor most nem lennének szarban....
De ők csak elszámolni akartak devizában..... ezzel az a baj, hogy azt nem kölcsönszerződésnek hívják.
Obudafan:
"Az adott devizaösszeg forint értékének a rendelkezésre bocsátása."
„523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az
adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
Hpt. Melléklet 10.2 Pénzkölcsönnyújtás
Mi az alapja annak amit mondasz?
Az összeg és az érték, nem szinonimák.
A dolognak magának van értéke, de az érték, nem számít dolognak, így kölcsön tárgya sem lehet.....
Én sehol nem látom a törvényben, hogy pénzértéket lehet kölcsön címszó alatt rendelkezésre bocsátani.....
Tudsz valamit példát idézni amiben pénzértéket és nem a pénzösszeget bocsátottak rendelkezésre kölcsönként?
„Szerintem ennek a kérdésnek nincs értelme.”
De van, pont a fent kifejtettek miatt....
Mert a 231 alkalmazása lerontaná a 523-at.
A kölcsön jellegadó elemét a pénzösszeg tulajdonban adását, a rendelkezésre bocsátását lehetne a kirovó-lerovó pénznem alkalmazásával megkerülni.
„Minek a rendelkezésre bocsátása is történt meg?
Deviza vagy forint?”
Az adott devizaösszeg forint értékének a rendelkezésre bocsátása. De megjegyzem, hogy abból a szempontból, hogy ez egy kölcsönszerződés legyen, teljesen mindegy, hogy minek a rendelkezésre bocsátása történt meg.
„Persze meg van alapozva... mint pénztartozás, de kölcsönként is?”
Szerintem ennek a kérdésnek nincs értelme.
Obudafan:
"Kolcsonszerzodesnek neveznem, mert a rendelkezesre bocsatas is megtortent. "
Minek a rendelkezésre bocsátása is történt meg?
Deviza vagy forint?
(Nagyon nem mindegy.....)
" A "kirovo-lerovo elmeletet" nem feltenem, meg van alapozva eppen elegge."
Persze meg van alapozva... mint pénztartozás, de kölcsönként is?
Olvastam pár sort az arany dollárról, ami ezt ez egész dolgot életre hívta....
"Ráadásul a második világháború utáni valutarendszert, az ún. aranydeviza-rendszert (arany-dollár standard rendszer) úgy alkották meg, hogy rögzítették az európai
valuták és a dollár átváltási árfolyamát (fix árfolyamrendszer) és a dollár aranyban kifejezett értékét. (1 uncia arany = 35 dollár értékben.)"
Ez elég fix árfolyamnak tűnik....
De én úgy tudom, hogy a dollár rendelkezésre bocsátása ebben az esetben is megtörtént, nem csak a kötelem keletkeztette a tartozást. (Azt most hagyjuk , hogy ezek a felvett állami kölcsönök, valamiért nem lettek visszafizetve :)))) )
Kolcsonszerzodesnek neveznem, mert a rendelkezesre bocsatas is megtortent. A "kirovo-lerovo elmeletet" nem feltenem, meg van alapozva eppen elegge.
Obudafan:
Definitív vagyis a kölcsön jellegadó elemét írja le, gondolom így gondoltad.
"de ha nem valósul meg, akkor nem kolcsonszerzodesrol van szo."
Minek nevezzelek?
Boldogságomnak édesanyja,
Egy égberontott képzelet
Tündérleánya,.....
Akkor minek neveznéd azt a gazdasági eseményt, amikor kizárólag forintösszeget "bocsátanak rendelkezésre", de devizaösszeget kell visszaszolgáltatni "kölcsön" címszó alatt?
Maga a deviza alapú kölcsön , deviza rendelkezésre bocsátás nélkül, nem tűnik a Ptk 523. megkerülésének?
Hogy lehet összehozni a kizárólag forint rendelkezésre bocsátást és a deviza követelést a pénzkölcsön egyik leglényegesebb tulajdonságával, az "ugyanabból ugyanannyit" elvvel?
(a tulajdonba adást már nem is említem)
Valamiért úgy érzem, ezek miatt a definitív jellemzők, miatt fog bukni , a Ptk 231. szerinti jelenleg zászlóshajónak számító kirovó-lerovó elmélet kölcsönszerződésre való alkalmazhatósági próbája.
Ez definitiv szabaly. Velemenyem szerint egyaltalan nem kogens, de ha nem valosul meg, akkor nem kolcsonszerzodesrol van szo.
Sziasztok,
Egy újabb kérdésem lenne:
A Ptk 523.§ -ban , mennyire kell kogens norma jellegnek tekinteni a "köteles rendelkezésre bocsátani" kifejezést?
„A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni."
B. Law:
Már ne haragudj, de a csökkentsük a kamatot és akkor minden ok, az se nem ésszerű se nem kivitelezhető jogilag.
Valami azt súgja nem vagy hajlandó megérteni a konszenzus hiány lényegét.
Ha csökkented a kamatot, akkor a bank "akaratát" veszed semmibe, kvázi azt mondod, hogy igaz, hogy te az épp érvényes hirdetmény (folyósításkori) kamatértéken akartál szerződni, de ezt az akaratod figyelmen kívül hagyjuk és én mint bíró pótolom a szerződéses akaratod azzal amit én ésszerűnek tartok.
Ugye te is látod, hogy nincs megegyezés a felek között legalább egy lényeges kérdésben.
A bank az épp érvényes hirdetményben szereplő kamatértéken kívánta a kölcsönt nyújtani.
(Ezt le is írta a szerződésben)
Az adósnak viszont soha esze ágában sem volt az, hogy az épp aktuális hirdetményben szereplő összegben vegye igénybe a kölcsönt, Ő azt a fix értéket akarta , amit a döntése meghozatalakor ismert.
(Ha nem a kamat érték volt az egyik lényeges döntés befolyásoló elem, akkor az adós dobókockával is dönthetett volna a bankválasztásban, mondván ugyis majd csak folyósításkor derül ki, a kamat értéke)
Az csak egy szerencse faktor, hogy a szerződéskötéskor még épp úgy tűnt , hogy konszenzus van a felek között a kamat értékében.
Mert a fent leírtakból tűnik elő az egységes akarat (konszenzus) hiánya.
„Ptk. 205. §
(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. ”
Ezért mondja az alább már idézett ítélet is, hogy:
" A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonásakor sem törheti át a felek szerződéskötési szabadságát, a felek egyetértése,konszenzusa nélkül akaratukat nem pótolhatja. a szerződés lényeges tartalmi elemét (jelenesetben az ügyleti kamat mértékét) a felek helyett nem határozhatja meg. "
És itt jön be utána a másik BH, miszerint:
1. BH 2004/4/142.
I. A szerződés valamely lényeges tartalmi elemében való megállapodás hiánya a szerződés létre nem jöttének, és nem semmisségének megállapítására ad alapot.
Így van, nem kötöttem megbízási szerződést senkivel.
Eddig 4 ügyvédnél jártam, és közel 4 különböző verziót hallottam. Kicsit tanácstalan vagyok, gondoltam kiigazítotok az ügyben.
A legtöbb esetben számomra is túl szép hogy igaz legyen verziókat hallottam, és a véleményekre voltam kíváncsi.
Nem titkoltan az a célom, hogy olyan stratégiával támadjam a bankot, amit könnyen meg tudok nyerni.
Nem célom a nyerészkedés, szóval nem olyan verziót szeretnék, hogy semmit nem fizetünk és mienk a lakás.
A bank megkapta a tőke 60%-át már, de a még a "tőke" 140%-a hátra van a forintosítási elszámolás szerint egy összegben. Amennyiben továbbra is havi bontásban fizetünk akkor a futamidő végére 320%-át fogjuk kifizetni a tőkének. Annó azzal ment a beetetés, hogy azért buli a devizahitel, mert alacsony a kockázat és így a kamat is. Persze ezért cserébe vállaljuk az árfolyamkockázatot. Ok, vállaljuk amikor a frank beduplázódott, akkor 72e ft helyett 144e ft-ot kellett volna fizessünk, de a bank a kamatra is rácsavart így közel 200e ft volt már a törlesztő.
Ha összeszámolom, akkor a 12.5M-ra 40,1M-t fogunk visszafizetni a teljes futamidő alatt, amit felfoghatunk 16%-os kamatnak is. Ez még egy forintalapú személyi kölcsön kamatának is rossz ajánlat.
Az úgy véleményem szerint nem buli, hogy amikor mindenki kamatot csökkent, akkor a bank kamatot emel. Ha a 3.5%-os kamatot a bank levitte volna, mondjuk 2%-ra, ahogy tették azt más országban, akkor a 480 CHF havi törlesztő mérséklődött volna 420 CHF-re, ami még 280 árfolyamon is 117e ft, és nem 194e ft. Innen egyébként látszik, hogy annak ellenére, hogy a frank beduplázódott, a 117e ft a felvételkori törlesztőt "csak" 60%-al dobta volna meg, de mivel a kamatot is több mint beduplázták (3.5%->8.2%) ez kumulálva hozott egy közel 3x-os törlesztőrészletet. Ez azért nonszensz.
Azért örülnék a kontrollvéleménynek, mert a jelen levő jogászok nem kapnak pénzt a véleményükért, tehát közvetlenül nem motiváltak abban, hogy perbe vigyenek.
B. Law:
Igen elment ugyvedhez, de nem irta, hogy megbizta volna.
Gondolom kifizette az oradijat es az ügyvéd felvazolta az elallas lehetoseget.
Aztan kezetfogtak es elvaltak utjaik. Aztan ide jott a forumra , hogy tovabb informalodjon a temaban.
B. Law:
Akkor konkretan kerdezem, te mit tartanad igazsagosnak?
Azt kell visszafizetni Amit rendelkezesre bocsatott a bank vagy azt, Amit a szerzodesre hivatkozva kovetel?
Mert ugye a deviza alapu kolcson lenyeges, hogy kizarolag forint rendelkezesre bocsatasa tortent, de deviza tartozasod keletkezett.
(Ebbol van a gebasz es Ezert megy a bankmentes, hogy a szerzodes altal keletkeztetett deviza adosag fenn maradjon.
A bank nyilatkozatat csak elhiszed, Amit mar parszor bemasoltam, miszerint a szerzodeskotes es a folyositas kozotti 22 napban 1%-ot emelkedett a kamat erteke.
Azt hittem fel fogsz haborodni a Lengyel torvenyhozason, hogy a tisztesseges bankokat ilyen rutul a csodadra szelere sodorja.... Pedig ott sokkal szabalyzottabb es szigorubb szabalyozas volt a cikk szerint.
Hivtalos ertesites szerint fel van fuggesztve, azota semmi.
B. Law:
Akkor konkretan kerdezem, te mit tartanad igazsagosnak?
Azt kell visszafizetni Amit rendelkezesre bocsatott a bank vagy azt, Amit a szerzodesre hivatkozva kovetel?
Mert ugye a deviza alapu kolcson lenyeges, hogy kizarolag forint rendelkezesre bocsatasa tortent, de deviza tartozasod keletkezett.
(Ebbol van a gebasz es Ezert megy a bankmentes, hogy a szerzodes altal keletkeztetett deviza adosag fenn maradjon.
A bank nyilatkozatat csak elhiszed, Amit mar parszor bemasoltam, miszerint a szerzodeskotes es a folyositas kozotti 22 napban 1%-ot emelkedett a kamat erteke.
Azt hittem fel fogsz haborodni a Lengyel torvenyhozason, hogy a tisztesseges bankokat ilyen rutul a csodadra szelere sodorja.... Pedig ott sokkal szabalyzottabb es szigorubb szabalyozas volt a cikk szerint.
Hivtalos ertesites szerint fel van fuggesztve, azota semmi.