Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Senki nem fordult Strasbourghoz. Kósának ismét halvány fogalma sincs arról, amiről beszél. Persze, nem ő az egyetlen.

Az a fontos, hogy minden európai bíróságot strasbourginak hívnak a köznyelvben.

Az indexen jelent meg az alábbi hír:

http://index.hu/…a_birosagra/

"Kósa Lajos bírálta, csalódáskeltőnek nevezte a Kúria határozatát, azt pedig, hogy „teljesen szokatlan módon” az Európai Bírósághoz fordult, gyáva, rossz, konfliktuskerülő lépésként, időhúzásként értékelte, ami csak a bankoknak kedvez, írja az MTI.
Szerinte ezeknek a kérdéseknek nincs nemzetközi vonatkozása, hiszen a Kúriának Magyarországon magyar joganyag alapján, magyar szereplők között született szerződésekről kellene döntést hoznia. A legfőbb bírói fórumnak mielőbb határoznia kellene, ez a dolga, "ezért tartjuk fenn ezt a rendszert" – mondta Kósa.
„Majd ezentúl, ha a bíróság valamilyen ügyben kényelmetlenül érzi magát, akkor rögtön Strasbourghoz fog fordulni?” – tette fel a kérdést a Fidesz alelnöke, aki szerint ezzel elbizonytalanodik a magyarországi jogszolgáltatás."

Nagyon megerőltettem magam, de nem találtam benne egyetlen olyan (fél)mondatot sem, ami igaz lenne.

Tisztelt Fórumozók !
Tudom, az úgynevezett "józan paraszti ész" fogalma manapság már mindenkit zavar, de laikusként, mindamellett érintettként nem hagy nyugodni a kérdés: Ha drágalátos bankjaink 145 Ft-ért vettek és utána adtak nekem egy svájci frankot, - mostanra 260' körül ér a frank, - így ők jártak jól több mint egy százassal frankonként! Nem pediglen én rosszabbul! - Mert ugye a frankot nem adták a kezünkbe! Az náluk maradt 145-ért, ami most 260! Hát hogy a pics@@ba bennünket szivatnak?! "Húha jól jártak velünk! Nem ül itt szinte mindenki fordítva a lovon?!!!

Az meg, hogy mit csináltak az izlandiak meg a horvátok egyrészt ugyanolyan hazugság, mint az adatvédelmi agyrém, másrészt Magyarországon a magyar jogszabályokat kell figyelembe venniük a bíróságoknak.

Az egész elméleted ott borul, hogy már az első meg a másodfok sem ad igazat az ügyfélnek. Az az összes ügynek a sajtó által hájpolt tizede. (De még azok is csak látszólagos győzelmek, a nagy részük nem érinti érdemben a tartozás összegét.)

Na nekem az egész kúriásosdiból a következő jött le: Vannak jogszabályok kishazánkban, amelyek többek között a bankok és ügyfeleik közötti jogviszonyt szabályozzák. Ügyfélnek nem tetszik valami, bankkal nem tud megegyezn

• > perel.

Első fokon bíróság (sic!) banknak ad igazat. Ügyfél tovább megy. Másodfok ügyfélnek ad igazat. Bank fordul kúriához, hogy ugyan már döntse el, hogy melyik töketlen bíróságnak van igaza. Már az is eleve nonszensz, hogy ugyanabban az ügyben két különböző bíróság teljesen másként dönt! És a fostos kúria semmibe véve a jogszabályokat úgy dönt, hogy az ügyfélnek kuss van, mert a pénz a banknál van. Ennyi, kész, vége. Persze meg lehet érteni őket is, hiszen egy ellentétes döntés nagy csapás lenne a bankrendszerre és ezt nem lehet annyiban hagyni. De az izlandiak megcsinálták, mégis működik a gazdaságuk. A horvátok is megcsinálták, ott sem esett szét az ország. Csakhogy a magyar bíróságoknak nem a jogszabályok dirigálnak, hanem azok, akiknél dagad a zseb a pénztől.

Nem értem, mit kellene nézni rajta. Ez a "bankbarát" meg szerintem szánalmas. Még egy politikustól is.

Jobban örülnél, ha az a tyúkeszű nő hozta volna a jogegységit?

Tisztelt "bankbarát" Kollégák! KBS, ObudaFan!
Ajánlom figyelmetekbe az alábbi beszélgetést.
http://mno.hu/?…

"Fent van.
http://kuria-birosag.hu/…kozlemenye-0"

Az csak egy kivonat. A jogegységi határozatokat a Magyar Közlönyben kell nyilvánosságra hozni. Ott pedig még nem jelent meg.

http://szabadriport.wordpress.com/…ria-dontese/

A devizaalapú hitelek jogilag “ezer sebből” véreznek, amelyből egy-kettő ki lett ideiglenesen húzva, de számtalan további támadási felület maradt:

Maga a döntés is tartalmaz ilyet, a bankot terhelő tájékoztatási kötelezettség megszegése tekintetében:

Ugyanis előzetesen tájékoztatni kellett volna az adósokat a szerződések megkötése előtt többek között arról, hogy a bankok által hivatalból ismert árfolyam a hátrányukra jelentősen meg fog változni. Amennyiben ilyen tájékoztatás nem történt, úgy az ezzel kapcsolatos utólagos törlesztőrészlet emelés érvénytelen.

Ez nem azonos az árfolyamrés kérdésében történt “tájékoztatás” elmaradással, hanem attól lényegesen és jelentősen több, a probléma kb 95%-ának az okozója.

Az alsóbíróságokat a jogegységi döntés egyébként csak akkor köti, ha az nem ellentétes az Alkotmánnyal vagy az EU Jogával.

Tehát a perlés adott esetben nem mérlegelés kérdése, hanem kényszerlépés, és egyetlen lehetőség, amelynek esélyeit az eddigiekhez képest a jogegységi döntés nem csökkenti, mivel végső esetben nemzetközi bírósághoz lehet fordulni, amely teljesen ingyenes és a nemzetközi jog az érintett kérdéseket lényegesen másképpen oldja meg.

Vagy akár a Bankszövetség is összehozhatna egy jogegységit a deviza alapú hitelekről, a Kúria pedig csak a nevét adná hozzá... :-) (Ha már a Magatartási Kódex-et is olyan jól megírták.)

"Bírálja a Kúria döntését a devizahitelek ügyében a békemeneteket is szervező CÖF: az ombudsmanhoz fordulnak, hogy semmisítse meg a bíróság döntését."

Csak aztán - az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálása mintájára - nehogy jöjjön egy Pp. módosítás is, végül is ezt sem áll semmiből fél óra alatt elfogadni...

De akkor már célszerűbb lenne létrehozni az Orbán Titkárság Népbírósági Felülvizsgálati Tanácsát, amelyben kizárólag jogi végzettség nélküli Fidesz párttagok vehetnek részt bíróként, és amelynek jogában áll bármely bíróság jogerős határozatát megsemmisíteni....

„NA akkor most, ha az nem jogegységi, akkor ezt miért kell annak tekinteni?”

1., A Pitis perben született ítélet miért lenne jogegységi? Azt a Kúria egy tanácsa hozta egy konkrét ügyben.

2., Ez meg azért jogegységi, mert a Bszi. előírásainak megfelelően a Kúria polgári kollégiuma jogegységi tanácsként a tagok legalább 2/3-ának jelenlétében, a jelenlévők legalább 2/3-ának egyetértésével jogegységi határozatot hozott. Leginkább. Bár nem vagyok biztos benne, nem vagyok laikus.

Véleményem szerint ezt sem kell jogegységi határozatnak tekinteni. A júl. 4-i Kúria döntés is jogegységi, követendő példa kellene, hogy legyen. Ez egyértelműen kimondta, hogy az árfolyamrés költség, és azt a szerződésben fel kellett tüntetni...a kiegészítés most más kérdés...az nyilvánvalóan marhaság.

De ezután több első- és másodfokú ítélet is született, amiben kijelentette a döntéshozó, hogy az árfolyamrés szerinte nem költség, ezért nem semmis a szerződés.

NA akkor most, ha az nem jogegységi, akkor ezt miért kell annak tekinteni??Vicc az egész!

Az 5/2013. PJE is a múlt hét elején került fel, ez megint csak felesleges pattogás.

Sherlock:

Én itt szeretném látni:

http://kuria-birosag.hu/…-hatarozatok

Tudod, ahol indoklást is lehet olvasni!!!

Nem a sajtóosztály PR munkája érdekel az átérző és már-már bocsánatkérő KÚRIA-ról.....

Fent van.

http://kuria-birosag.hu/…kozlemenye-0

Nem furcsa nektek, hogy a jogegységi még nincs fenn a honlapon?

Lehet, hogy most próbálnak a válaszokra összeizzadni valami magyarázatot? :P

Már így is erejükön felül teljesítenek, főleg Tóni.

Várd ki a végét. Már kész van a törvényjavaslat. A Kúria döntésére vártak a benyújtásig.

Nyilván fognak. Megjegyzem, a jogalkotónak eddig egy kézzel fogható eredményt sikerült elérnie: stabil 300 forintos euró árfolyamot. Biztos nagy segítség volt.

Így van. Igazodunk a jogegységi határozathoz. Ha a jogalkotó pedig másképpen dönt, ahhoz meg a bíróságok igazodjanak.