Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Azt mondod nincsen értelme kérelmezni a Pénzintézeteket hogy bizonyítsák be a Hitelek fedezetét?

Egyszerűbben fogalmazok hogy megértsd!

Csak olyan összeget lehet kölcsönadni ami a birtokunkba van!
Ami nincs azt nem lehet!

Mivel bizonyítékok állnak rendelkezésre hogy a Bankok fedezet nélküli kölcsönöket adtak és ez független hogy deviza vagy forint!
Egyedül a Hitel felvevő aláírása a fedezet amíg az összeg kiegyenlítésre nem kerül!

Tehát ha te pl. az összeg fedezetéről szóló igazolást kéred(mert jogodban áll) akkor azt nem fogják tudni neked bemutatni!
Mert minden pénzintézet fedezet nélküli kölcsönt nyújtott!
Az összeget virtuálisan hozzák létre fedezet nélkül!

Remélem most már érthető!

Ez egy petíció része és már nagyon sok ezer ember aláírta! 50.000-nél lépek!

Ennek értelme sincs, nem hogy esélye.

Ennek lehet esélye?

Feljelentés!

Ezen Petíció aláírásával beleegyezem Magyarország összes Hitelt nyújtó és nyújtható Pénzintézetének feljelentéséhez, azzal az alapos gyanúval, hogy fedezet nélküli Hitelt folyósítottak Magyarország Állampolgárai számára, és ezzel becsapták, kihasználták őket és nyereségvágyból , szándékos károkozást okozva nekik!

Ezzel ellehetetlenítve jövőjüket, mindennapi biztonságukat, sokukat öngyilkosságba hajszolva!

Kérem a Tisztelt Bíróságot kötelezze ezen pénzintézeteket a KÖLCSÖN-FINANSZÍROZÁSI HÁTTÉR IGAZOLÓ DOKUMENTUMAINAK BEMUTATÁSÁT!

1.Szíveskedjék elküldeni valamennyi írásos alátámasztó igazoló dokumentumát a korábbi jogcímének, tulajdonjogának és arra való jogának, hogy fent megnevezett személynek állítólagos kölcsönt biztosított, a fent említett pénzügyi eszközzel.
2.Szíveskedjék biztosítani a kölcsönadott összeg írásbeli eredettörténetét, amelyre az Önök cégének (bankjának) állítólagosan korábbi jogosultsága volt, a tulajdonjogot és az arra való jogot, amivel a nevezett személy nevére a kölcsönt állítólag ráterhelte a fenti, létező pénzügyi eszközzel. A kifizetett összeg történetét és eredetét legalább három (3) egymást követő eredeti pénzügyi akción keresztül kell bemutatnia az Önök „állítólagos” cégének. Magyarázatként: így tisztáznánk, hogy a pénz valóban és jogosan és 100%-ban az Önök tulajdonában volt, nem pedig - akár részlegesen - légből kapott értékként jött létre azt követően, hogy a kölcsönt kérő aláírásával vállalta az állítólagos kölcsön, ill. kamatainak, költségeinek stb. visszafizetését, azaz az addig nem létező érték tényleges megteremtését. Hiszen ebben az esetben kölcsönről, hitelről stb, nem beszélhetnénk.
3. Biztosítsa nevezett összeg kifizetésének és átutalásának dokumentált anyagait (a korábbi jogosultság, tulajdonjoggal, és jogok) a kölcsönt biztosítótól a kölcsönt kérvényező számára.
A fentiek igazolásának hiányát tetszőleges indokolás mellett is úgy tekintem, hogy a kért igazoló dokumentumok nem állnak rendelkezésre.
Kérjük, biztosítsa fenti dokumentumokat ezen kérvény kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül.
Előítélet nélkül, a UCC (Egységes Kereskedelmi Kódex) 1-308-as érvényes rendeletére hivatkozva tisztelettel.

Ezen dokumentumok hiányában, fent állónak tartok minden bűncselekményt melyet felsoroltam!

Így követelem mindennemű tartozásom megszüntetését azonnali hatállyal!

Oh bocs,

Az előbb átsiklottam felette, mégiscsak lehet viszontkereset....

Viszont itt nem válik az alperes rosszhiszeművé?

Mivel a bíróságon kiderül, hogy tisztában van/volt azzal, hogy a szerződés semmis, ezt el is kell ismernie....mégis a szerződés szerint követel és minden levelében leírja, hogy a szerződések érvényesek és megfelelnek a jogszabályoknak.....

Mi lesz a Ptk 4 (4)-es szakaszával?

4. § (1)7 A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.

Ha a bank elismeri a semmisséget, hogy viszontkeresetet adhasson be, akkor nem pont ez történik?

KBS:

Nekem kvázi, mindegy, hogy a banknak hányszor kell kifizetni az illetéket....

Egy megállapítási kereset alapból bukta a banknak....gondolj bele , nincs viszontkereset, nincs érvényessé nyilvánítás, nincs kiegészítés.....csak a semmisség megállapítása van....
(Pl: árfolyamrés hiánya)

Ezután a bank, perkálhatja a szerződésben szereplő összeg 6%-át :P

10. millánál ez 600.000 HUF....

Miközben a bíróság arról döntött, hogy semmis a szerződés , de a benne szereplő összegről egy szó sem esik a per során :P

Mondjuk ez talán a bankokat, majd elkezdi a megegyezés felé terelni :P

Mást vártál?

Ki olvasta?

Ömlik a segítség a Kúriától :P

Wellmann György kérdésre válaszolva hozzátette: a döntés annyiban érintheti a devizahiteles pereket, hogy ebben az ügytípusban nem ritka az adósok által a szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében indított per. A bírói gyakorlat eddig ellentmondó volt a tekintetben, hogy ezeknél a pereknél az illetéket a meg nem határozható pertárgyérték után számítják - és akkor járásbíróság előtt 350 ezer forint, törvényszék előtt 600 ezer forint 6 százaléka az illeték -, avagy az adott perben vizsgált szerződés értékéből kell számítani az illetéket.

A szerződési érték az iránymutató

A Kúria hétfőn meghozott jogegységi döntése szerint a megállapítási perekben is a szerződési értékből kell számítani a 6 százalékos illetéket, ami a sokmilliós, esetenként tízmilliós nagyságrendű devizahitelek esetében nyilvánvalóan lényegesen több, mintha a nem meghatározható pertárgyértékből számítaná az eljáró bíróság. A jogszabálynak megfelelően az illetéket a felperes - devizahiteleknél jellemzően az adós - előlegezi, ám ha pernyertes lesz, akkor az alperesre, devizahiteleknél jellemzően a pénzintézetre hárul az illeték megfizetése - közölte a kollégiumvezető, aki az ügyben eljáró jogegységi tanács elnöke volt.

http://hetivalasz.hu/…agokra-70798

Miben segít? Szintetikus határidős pozíciókról szól, a devizahiteleknél ilyen nem volt.

Egy kis segítség:

http://curia.europa.eu/…document.jsf?…

Egyetlen egy dolgot nem értek!

Igen tisztelt ügyvédek,miért a szerződéseket boncolgatjátok és azok által próbáltok fogást találni egy-egy Hiteles ügyben,és miért nem a hátteret vizsgáljátok?

Egy tanács!

Térképezd fel a rendszert,bizonyítsd a felépítését,tárd fel a működését,szabályzatát ami által működik,majd mutass rá a hibákra amelyek által vétettek,mind saját törvényük,mind saját törvényeinkkel karöltve!

Mert egy Pénzintézet sem választható külön jelenleg Magyarországon,sőt a Világban sem!

A Hivatalos nyílt Cégjegyzékben megtaláljátok a Bankintézetek részvényeseit melyek minden esetben külföldi Bankok! A külföldi Bankok részvényeseit az adott ország cégjegyzékében szintén megtaláljátok!

Az út New Yorkba vezet és Londonba!

A legfelső szintet nem vagyok hajlandó nyíltan elárulni! De aki keres az talál! :)

Az Eu 2010-ben elfogadta az egységes kereskedelmi kódex használatát az eu-ban is Amerikai mintára hivatkozva,bár tudhatjuk ez a rendszer egységesítése érdekében történt!
De hála Istennek mert így az Alkotmányunk Q cikkelye alapján automatikusan a Magyar Jogrendszer részévé is vált!
Így most már Jogunkban is áll a saját törvényeik és hibáik alapján vizsgálni és ítélni őket!

Ajánlom a UCC megismerését és alkalmazását ezekben az ügyekben!

Megjegyzés: Mivel Államunk is Cégként van New Yorkban bejegyezve(ellenőrzött tény) így a UCC Jogrendszere érvényes és alkalmazható nem csak a Hitel tárgyalások esetén is!

Tisztelettel:
Nagy Gábor
Pannonia Mozgalom
Alapító

Ha ezt tennénk, Téged kérnénk fel a tanszék vezetésére.

Még egy professzor. Ketten akár már tanszéket is alapíthattok.

Ezt egy másik site-on találtam, de nagyon tetszett :-)

A bírók fogják megválaszolni azt is: a deviza alapú hitel deviza vagy forinthitel:

Ez nagyon érdekes felelet lesz.

Az sem érdektelen, hogy az adósnak milyen mélységű tudással kell rendelkeznie a pénzügyi területen ahhoz, hogy átlássa a szerződés.

Analógiásan: egy gépkocsi vásárlásához kell-e azt tudnia a vevőnek, milyen a belsőégésű motor működése, egyáltalán: akar-e olyan eszközt venni, amely tűzveszélyes?

"Hiszen neked pofonegyszerű, ami egyetemi előadóknak sem az."

KBS:

Persze, hogy egyértelmű, neked is van/volt kölcsönöd nem?

A bíróság tényként fogadja el, hogy az adós megismerte, megértette a szerződést, mert aláírta....

Ezek után, jogosan háborodik fel, hogy a bíróságok még jelenleg sem tudják értelmezni a szerződéseket....pedig a bíró ha akarja hónapokig próbálhatja értelmezni a szerződéseket.....

Itt járnak:

1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

Ha még a bíróságok sem egyértelmű, hogy mit is jelent a deviza alapú kifejezés pontosan, akkor nem kellene a Ptk. 207-et alkalmazni ilyen esetekben?

Kicsit aggályos, hogy most akarja kitalálni a bíróság, hogy 5-6 évvel ezelőtt mit kellett, hogy jelentsen a deviza alapú kifejezés....

Az is probléma , hogy van "deviza alapú" kölcsön, amiről, most majd megmondják a tutit.

De ugyanaz fog vonatkozni a :

• deviza elszámolású
• devizában nyilvántartott

kölcsönökre is?

Vagy arra új jogegységit hoznak?

Merkantil Bank csinál ilyet.

Magánokirat-hamisítást.

Sziasztok.

Milyen vétséget követ el egy bank,ha a banki papírokon aláírásokat hamisít az ügyfelek nevében?

Csak tudnám, ezzel a zsenivel miért nem írsz szakkönyveket?! Hiszen neked pofonegyszerű, ami egyetemi előadóknak sem az.

De mit dönt majd a Kúria dec. 16-án?

Egyáltalán miért kell pl. azt tárgyalni, hogy az egyoldalú módosítás okainak ismeretében az adós ki tudja-e számolni a változtatás utáni követelést?Válasz: a legtöbb szerződésből, még a változásmentes díjakat sem lehet kiszámolni, nemhogy akkor, ha összevissza változtatnak...

Érvénytelenségi oknál teljes vagy részleges semmisség?Ez is egyértelmű...a Hpt.-ben szó nincs részleges semmisségről...teljes semmisség és kész...érvényessé nyilvánítás pótlással...ez meg már magában vicc...szerintem az én szerződésemben benne volt, hogy a bank nekem 50% kamatot fizet a befizetett törlesztők után, csak elfelejtettük rögzíteni, de utólag pótolhatnánk!!!

Egyébként pedig ebben az ügyben nem lehet jogegységi határozatot hozni, hiszen minden szerződés más és más...egyik gagyibb, mint a másik, ez hiányzik, az hiányzik, van amelyikben kamat hiányzik...azt hogy találod ki és pótolod utólag??

Ebben annyi sületlenség van, hogy kár is vesződni vele, ráadásul - ugye - a világ pénzügyi hatalmai, akik a háttérből mindent mozgatnak, ezek után még rám is találnának.

Ne zavarjon, hogy a UCC egy kereskedelmi mintatörvény. Az se, hogy semmi ilyet nem tud csinálni az EP (nem csak azért, mert kivitelezhetetlen), mert nincs rá kompetenciája.

Nincsen értelme?
Akkor kár is bármit elmondanom ,de azért megteszem!

Keletkezett egy Hatályos törvény külföldön ami a UCC alapján felszámol minden Bankot, mert azok működése csaláson alapszik!

Eleinte nem hittem benne,de 2 hónap folyamatos utánajárás és ellenőrzések után rájöttem, hogy teljesen alapos és elfogadott tényről van szó!

A következő lépésem az volt hogy megkeressem, hogyan tudjuk ezt alkalmazni és elfogadtatni hazánkban és ennek a megoldása is immáron kézenfekvő!

A UCC-t az Európai parlament is elfogadta ezáltal Hazánkban is alkalmazható ennek jogköre!

Ezeken felül még számtalan olyan dolog van ami kétség kívül megmutatja és alkalmazhatóvá tesz minden szükséges lépést a Jelenlegi Pénzügyi rendszer csalásainak kimutatására és minden jogellenes működésük beszüntetésére!

Ezáltal nincs más út mint előre!
Lépni kell, de izibe mert nagyon nagy baj lesz!

„Én az egyetlen használható és célravezető megoldást a UCC alkalmazása mellett látom amit az Európai Parlament elfogadott!
Ezáltal és Alkotmányunk Q cikkelye által alkalmazhatunk !”

Amellett, hogy ennek a mondatnak nincs értelme, mire lenne használható és célravezető?

Én az egyetlen használható és célravezető megoldást a UCC alkalmazása mellett látom amit az Európai Parlament elfogadott!
Ezáltal és Alkotmányunk Q cikkelye által alkalmazhatunk !

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…

http://www.law.cornell.edu/ucc

Tud valaki devizahiteles beadványokat, hol lehet megtalálni, vagy letölteni?
Unicredites főleg

Tud.