Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

KBS:

Nekem ez a jogcím dolog , kicsit a semmis szerződési feltételek hivatalból történő észleléséhez hasonlít....ha elvárjuk, hogy egy bíró megkeresse azt a jogcímet, amin a felperes megillethet egy bizonyos összeg, akkor azt is elvárhatjuk, hogy átnyálazza a szerződést és észleljen minden részleges semmisséget nem?

Továbbá, szerinted tud az alperes védekezni a per során, ha a bíró a végén például a felperes keresetétől teljesen eltérő jogcímen marasztalja el?

KBS:

Ha már lustaságról beszélünk, akkor ez a jelző a felperes jogi képviselőjére is ráillik nem?

Üdvözletem!

Szeretném közölni én nem vagyok ügyvéd!

Ezt a levelet egy fórumomról másolom be az egyik hozzászóló írta és érdeklődnék,hogy ez elfogadható és alkalmazható egy eljárásban?

Válaszukat előre is köszönöm!

"Úgy tudom: A devizahitel egyáltalán nem hitel,hanem egy olyan befektetés a hitelfelvevő részéről ,aminek a lényege hogy az összes ,kivétel nélkül az összes profit a banké, az összes kozcázat pedig a hitelfelvevőé .Nem hitel azért az egyszrű okért ,mert hitel egy olyan fix összegben fel vett kölcsön ,amit azonos fix összegben kell visszafizetni ,a szerzödésben kijelölt és annak alapján mindkét fél álltal kiszámítható kamattal együtt ,de a deviza adós nem tudhatja ,hogy mennyit kell fizetnie ,mert a törlesztés egy olyan ténytől az árfolyam mozgásától függ,amihez semmi köze, hiszen ő forintot kapott és forintban fizet. .........

A PSZÁF álláspontja szerint: A a pénzügyitermék besorolható a BSZT.-ben foglalt ,részletezett pénzügyieszköz fogalmába ,s így "csak" befektetési szolgáltatás nyújtása keretében értékesíthető... akkor mi is a gond azzal ,hogy a deviza alapú konstrukció kihelyezésének a szabálytalanságát hatóságaink elismerjék?????.

Az,hogy ennek a beismerése nem csupán semmisségi ,érvénytelenségi következménnyekkel jár, hanem az ügyfél kártérítésre is jogosúlt . !!!!!!!!!!!!

A probléma pedig a kövtkező: Miután tisztázódott ,hogy ez a meg előlegezett pénzügyi befektetés természetes személy lakóingatlanára jelzálogot nem lehet bejegyezni !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Tessék a jogszabály: Az ingatlan nyílvántartásról szoló 19997.évi CXLT.törvény új megfogalmazása szerint ( 16/A.§(1) bekezdés ) ,nem lehet jelzálogot bejegyezni olyan ingatlanra ,amelyre a természetes személy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződés alapján kapott hitelt..A polgári törvénykönyv 261.§ (4) bekezdése alapján , természetes személy devizában nyílvántartott ,vagy nyújtott( (devizaalapú) kölcsönszerződésből keletkező hitelezői követelés biztosítására , természetes személy tulajdonába álló ingatlanra jelzálog nem alapítható. A felek ettől eltérő rendelkezése semmis. " Tehát az összes eddig végrehajtási eljárás jogtalan és az így megkárosított ügyfeleknek kártérítés jár.

"A BTK.318.§(1) bekezdése így rendelkezik: "Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt ,és ezzel kárt okoz ,csalást követ el.

tehát ez már hivatalból el itélendő.

Ez a szöveg idézet volt egy jóval hosszab terjedelmű levélből. ,mely a legfőbb ügyész úrnak volt címezve.,és többen megkapták a levelet. INTERNETEN, -KÖZZÉTETT.......

Mindenki olvassa és tanúlmányozza , a maga érték rendje szerint."

Szembe megy az nem csak a Kúria iránymutatásával, hanem a józan ésszel, a pergazdaságosság elvével, a méltányossággal, az igazságossággal is. Egyetlen szempontnak felel meg: a lustaságnak.

KBS:

A bíróság nincs kötve a keresetben megjelölt jogcímhez.
Mint mondtam, neked ezt egyáltalán nem kell tudnod - és még csak hülye sem vagy, ha nem tudod - de egy bírónak muszáj tudnia.

Én úgy olvastam ebben a cikkben, hogy ez a dolog nem teljesen egyértelmű , jelenleg is vita tárgya, hogy meddig kell elmenni egy bírónak, meg kell-e keresni-e a megfelelő jogcímet, ha a jogi képviselő rosszul jelöli azt meg...

Van itt pro és kontra is...

http://www.glossaiuridica.hu/…ztheimer.pdf

"A bírósági határozatokból kiolvasható gyakorlat
döntően abba az irányba mutat, hogy a kereseti kérelemhez kötöttség nem jár egyben jogcímhez kötöttséggel is.
Az egyre markánsabbá váló jogirodalmi és jogalkalmazói vélemények szerint ezen joggyakorlat egyáltalán nem
felel meg a polgári perrendtartás tételes szabályainak, s szellemiségének sem."

"Az egyre inkább teret nyerő (s a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásával szembemenő) felfogás, amely a kereseti kérelemhez való kötöttséget egyben jogcímhez kötöttségnek is tekinti "

Vegyük figyelembe a Pp. 104/A.§ rendelkezését.

Bár így is túl van a 15 napon.

Nem.

milyen igazolási kérelemmel?Én ilyet nem láttam...azt nekem is meg kellett volna küldjék, nemde?Kinek kell igazolnia, és mit?

Ha átvette, akkor átvette, mit igazol?

Igazolási kérelemmel.

legalábbis nem úgy fest a dolog, mintha törvényes keretek között mozogna....

hogyan fogadhatják el egyáltalán a fellebbezést, több, mint 40 nap után??

Egy szakmai kérdésem lenne:

A saját ügyemben a pénzintézet , mint alperes , szeptember 18-án adta be a fellebbezését, illetve ez a dátum szerepel rajta, iktatva 3 nappal később szept. 21-én lett. Én még augusztus végén kaptam egy határozatot az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedéséről, majd 2 nap múlva annak hatályon kívül helyezéséről, indoklás nélkül. Belenéztem az aktába, és kiderült, hogy a tértivevény szerint az elsőfokú ítéletet az alperes augusztus 03-án vette át. Véleményem szerint a fellebbezése, így jócskán kívül esik a 15 napos határidőn, ezért a fellebbezés érvénytelen, és a jogerőre emelkedést nem értem milyen meggondolásból hatálytalanították...mi történhetett?valami mutyi?

Én meg azt várom, hogy alábbi elektronikus levél elérhetőségen megkeressen, személyét nem fedve. Ekkor tudok pécsi kollégát ajánlani.

Dr Attika

"Ajánljak egy pécsi ügyvédet, aki esetleg elvállalná?"

Még mindig várom...

Ezt, mint láthattad a konkrét esettől függetlenül vetettem közbe. Több olyan deviza alapú kölcsön tárgyában folyó per van, amelyben jogalap nélküli gazdagodásban jelöli meg a felperes a követelését, valójában formai vagy tartalmi érvénytelenségre hivatkozik. (Lásd pl. a nagy érdeklődéssel kísért kúriai döntést.)

guba:

A szerződés létrejöttének vizsgálata úgy tudom, megelőzi a semmisség vizsgálatát....

A BH 1998.443 pedig kimondja, hogy a kölcsönszerződés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása. Ennek hiányában a kölcsönszerződés létrejötte nem állapítható meg.

De a BH2004. 142. I. még pontosabban fogalmaz, mely kimondja, hogy ”A szerződés valamely lényeges tartalmi elemében való megállapodás hiánya a szerződés létre nem jöttének, és nem semmisségének megállapítására ad alapot.

Jelen szerződésben a bírónő (5. oldal utolsó előtti bekezdés) megállapítja, hogy szerződés nem jött létre...

+1

(Ettől az esettől függetlenül, a bíróság ugyan nincs kötve a jogcímhez, de az érvénytelen szerződés, meg a nem létező szerződés az nem ugyanaz az eset. Semmisség esetén dogmatikailag elhibázott jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozni.)

A bíróság nincs kötve a keresetben megjelölt jogcímhez.
Mint mondtam, neked ezt egyáltalán nem kell tudnod - és még csak hülye sem vagy, ha nem tudod - de egy bírónak muszáj tudnia.

Te sem szórakoznál túl jól, ha veled szemben születne egy ilyen ítélet. Ez az igazi különbség közöttünk: engem nem érdekel, hogy ki a peres fél, bank vagy nem bank. És a bírót sem szabad hogy érdekelje.

KBS,

Tudom, hogy én hülye vagyok, de, ha elolvasnád mielőtt véleményt mondasz, akkor te is rájönnél, hogy az alperes arra hivatkozott, hogy kölcsön jogcímen nem áll fenn tartozása" , és a szerződésnek nem csak a semmisségét, hanem a "létre sem jöttét" is megállapította a bíróság....
Vagyis szerintem a bírónő joggal utasította el a "kölcsön jogcímen" történő követelést....

Adja be a bank "jogalap nélküli gazdagodásra", ott majd megvizsgálják ki , mit teljesített és szépen elszámolnak....

A kereseti kérelem x összeg megfizetése volt. Nem vitás, hogy az alperesek a felperestől meghatározott összegű forintot kaptak, és az alperesek sem állítják, hogy ez ajándék volt.
Ilyen tényállás mellett a bíróság nem teheti meg, hogy egyszerűen elutasítja a keresetet - semmisség ide vagy oda.
Egy csökött jogérzékű adós értelmezheti így a törvényeket, de egy bíró nem.

Dr.Attika

Kérj közvetítési jutalékot attól a kollegádtól akinek "innen" hoznál egy új ügyfelet, ne pedig a kérdező felé a félreérhetetlen válasz. Nagy nívón alatti...

"Az az előző postban hivatkozott ítéletre vonatkozott."

Kedves Kovács-Béla-Sándor !

Miért tartja botrányosnak az adott ítéletet ?

Ajánljak egy pécsi ügyvédet, aki esetleg elvállalná?

Nagyon örülnék neki ha ajánlana nekem egy ügyvédet!

Megkérdezhetem mire érti azt a szót,hogy "Botrányos"
Az az előző postban hivatkozott ítéletre vonatkozott.

Ön mire,mennyire gondol?

"Ajánljak egy pécsi ügyvédet, aki esetleg elvállalná?"

"Igen Köszönöm"

A köszönet milyen formában nyilvánul meg?