Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Megkérdezhetem mire érti azt a szót,hogy "Botrányos"
Köszönöm

Megkérdezhetem mire érti azt a szót,hogy "Botrányos"
Köszönöm

Igen Köszönöm

Ajánljak egy pécsi ügyvédet, aki esetleg elvállalná?

Akkor nincs értelme beadni a köv szándéknyilatkozatot?
Akkor rosszúl gondoltuk.
Az a problémám,hogy nem találunk egy ügyvédet Pécsen aki átrágva az ügyemet segitséget nyújtana,azt mondják a bank ügyvédei ellen úgy sincs esélyünk.Ennyi

A Bank is a jelzáloghitel kihelyezésekori állapotot nézi ugy értelmezem a bank válaszából, és akkor nem 11millióra adott 11milliót.

Nem a 2007-es hitelfelvételkori állapotot kell nézni?

„és úgy gondoljuk, hogy nem csak az egyik ingatlan
forgalmi értékét kéne nézni, hanem a kettőét,”
Rosszul gondoljátok.

Botrányos.

Tisztelt Ügyvéd Hölgyek, Urak!
Segítségüket szeretném kérni ingatlan ügyemmel kapcsolatban.
Hogy tisztán átlássák a helyzetemet, az ingatlan
megvásárlásától kezdem a történetet.
2007 –ben Nővéremmel vásároltunk egy ingatlant, amelynek a
vételára 11.000.000Ft volt.
A vételárat teljes egészében CHF-alapú jelzáloghitelből
fizettük ki a következő képpen: Édesanyánknak volt egy saját
tulajdonú ingatlana (hitelbiztosítási értéke: 6.900.000 Ft) amit
bevontunk fedezetként a megvásárolandó ingatlan (h.b.érték:
9.400.000Ft) mellé. Ezen h.b. értékek alapján a bank 83.075-CHF
összegű kölcsönt nyújtott, melynek forintban történő
folyósítását-legfeljebb 11.000.000Ft összeg erejéig vállalta.
Így a két ingatlanra megkaptuk a 11.000.000 Ft-os vételárat. (a
bank kb. 70%- on hitelezett) A bank mindkét ingatlanra külön
külön 83075CHF egyetemleges önálló zálogjogot jegyeztetett be.
2010 júniusában eladta édesanyám az ingatlanát, ezáltal a
hitelből kivonásra került az egyik ingatlan részelőtörlesztés
fedetezetkiengedéssel. Előtörlesztett összeg 31.487 CHF.
Előtörlesztést követően fennálló tőketartozásunk 41.096 CHF
volt.
2011-ben fizetési nehézségeink miatt Banki áthidaló hitelt
kértünk.( 2011 májusától 2011 novemberig 197.918 Ft hátralék
gyűlt össze, ami az áthidaló kölcsönből lett finanszírozva).
Aminek a folyósítási időszaka 20 hónapig tartott.
A törlesztési időszakban azonban újból fizetési gondjaink
lettek, hisz már az eredeti törlesztő részleten felül az
áthidaló kölcsön törlesztését is kellett fizetni. így újabb
segítséget kértünk . 2013-áprilisában árfolyamrögzítést
kértünk. Azonban ezek a segítségek nem oldották meg a fizetési
problémánkat. Még jobban eladósodtunk, már családi segítséggel
sem tudtuk előteremetni a törlesztő részletek összegét.
Ezért úgy döntöttünk, hogy felajánljuk az ingatlanunkat a
nemzeti eszközkezelőnek megvételre. Utána néztünk a
feltételeknek és úgy értelmeztük, h mind a szociális, mind az
ingatlan jogosultsági feltételeknek megfelelünk. ezért beadtuk a
szándéknyilatkozatunkat a bank felé.
A bank az alábbi tájékoztatást adta:
„A Net Programban való részvétel feltétele többek között,
hogy
• a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a kölcsön összege
nem haladta meg a lakóingatlan jelzáloghitel kihelyezésekor
megállapított forgalmi értékének a 80%-át, az önerő növelése
érdekében nyújtott állami támogatásokkal érintett
jelzáloghitel-szerződések esetén a 100%-át, de elérte a
25%-át.
Az Ön vonatkozásában a fenti feltétel nem tejesül, tekintettel
arra, hogy
• a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a kölcsön összege
(11.182058,-Ft) meghaladja a jelzáloghitel kihelyezésekor
megállapított lakóingatlan forgalmi értékét
(11.000.000,-Ft-ot)˝
Tehát a bank elutasította a szándéknyilatkozatunkat.
Azonban mi a 11 millió Ft-ot nem 1 ingatlanra, hanem 2 ingatlanra
kaptuk meg és úgy gondoljuk, hogy nem csak az egyik ingatlan
forgalmi értékét kéne nézni, hanem a kettőét,
együttvéve mert a jelzáloghitel kihelyezésekor két ingatlan volt
az ügyletben és így a forgalmi érték kb. 17 millió Ft, és ha
ahhoz nézik a 11 milliót, akkor jogosultak lennénk.
Nem értem, mert kb. 70 %- on hitelezett a bank akkor, hogy lehet,
hogy egy ingatlan 11miliós forgalmi értékére adtak több mint 11
millió forintot. Szerintem a fedezetkiengedés miatt nem látják,
hogy volt bent még egy fedezet, amire felvettük a 11 milliót.
Kérdem én ha csak az egyik ingatlan forgalmi értékét nézik akkor
miért kellett még egy ingatlanfedezet, ha egyre is megadták a 11
millió forintot. Mert én ebben a tájékoztatásban azt látom csak
hogy egy ingatlan forgalmi értékét veszik figyelembe.
Szerintem a 11 millió kölcsön az alábbiak szerint került
megadásra:

1. Számú ingatlan h.b. érték: 6.900.000FT (bank által
megállapított), Forgalmi értéke kb.7.935.000 erre a kölcsön kb.
70%-on számolva: 4.830.000Ft
2. Számú ingatlan h.b. érték 9.400.000Ft (bank által
megállapított), Forgalmi értéke kb. 11.000.000 erre a kölcsön
kb. 70%-on számolva: 6.580.000
Tehát kb. 18.935.000 Ft forgalmi értékre kaptuk meg a 11 millió Ft
kölcsönt!
Kérem, segítsenek tisztán látni. Hogy én vagy a Bank értelmezi
rosszul a helyzetet?!
Köszönettel

Attika:

Azt hittem te azért jobban tájékozott vagy ebben a kérdésben :)

Dr Henzsel Annamária bíró a megállapította kölcsönszerződés semmisségét a Ptk. 205.§ (2) bekezdése és a Hpt. 213.§ (1) a), b), c), d) és e) pontjai alapján.

http://hitelsikerek.hu/…_Kerekes.pdf

Ezt ugyan, hogy fogja a Kúria kijavítani :P

http://www.sonline.hu/…ok-525608/lp

A PKKB ítélete jól mutatja, hogy a Kúria júliusban egy korrupt döntést hozott. A Kúria teljesen feleslegesen állította helyre visszamenőleg a szerződés érvényességét. Az OTP Bank Nyrt. deviza-hitel szerződései ugyanis több okból is semmisek. A Kúria szereptévesztésben van, ha azt hiszi, hogy neki az a feladata, hogy kijavítsa az OTP Bank Nyrt. szerződéseit.

Továbbra is semmis a kijavított hitelszerződés
SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2013. október 14.

Folytatódott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) az OTP Bank Nyrt. ellen az a per, amelyikben a Kúria 2013. július 4. napján hozott közbenső ítéletet. A Kúria elvárásai szerint a feleknek az árfolyamréssel kapcsolatban kellett volna elszámolniuk egymással. A Kúria által előírt részleges elszámolás helyett azonban a PKKB megállapította, hogy a hitelszerződés annak ellenére semmis, hogy azt a Kúria visszamenőleg érvényessé nyilvánította.

Szerintem barokkos túlzás hogy csak 6 ügyfél nyert.
Amiről én tudok:
1: Kásler Árpád, jogerős
2: Dr. Lázár Dénes, www.pitee.org, 3-ad fok, Kúria július 4.i itélete amiben a Kúria kimondta hogy minden szerződés semmis amiben nincs benne az árfolyamrés külön költségként feltüntetve
3: Léhman György: minimum 1 jogerős és 2 elsőfok
A többit elő kell keresnem

"6-ot adós nyert és csak 4 van felülvizsgálat alatt ebből, úgyhogy mire fel ez a cinizmus?!"

Sherlock:

Ezt írd már meg azoknak akik ezt a honlapot szerkesztik:

http://hitelsikerek.hu/

Jobb lenne , ha közölnének egy helyreigazítást, hogy csak 6 ítélet született eddig, amiben az adós nyert, mert itt össze van szedve közel 100 első és 15 másod fokú ítélet.
(igaz elég vegyes a merítés)

Amúgy én sem értem, mire fel ez a cinizmus részedről?!

6-ot adós nyert és csak 4 van felülvizsgálat alatt ebből, úgyhogy mire fel ez a cinizmus?!

Volt már rá példa. De nem szívesen. Jobb szeretek nyerni.

Köszönöm Sándor:)
Devizahiteles ügyeket vállalsz?

A banknak tartozol. :)

Köszönöm a válaszokat
"Ha sokat zaklattad a tulajdonostársadat és emiatt készült az 50-50%-os használati megállapodás,.."
A Használati megállapodás csak és kizálólag a bank kérése volt, sosem volt vita abban hogy ki melyik részt használja. Az már csak másodlagos "szempont" volt hogy azt hittük hogy a Földhivatalban ez alapján korrigálják a 6/10-es hibát. Azt hittünk hogy a bank a megállapodás szerint jegyezteti be. Vagy ezt a változást/módosítást nekünk kelett volna kérnünk?A bíróság a beadványt már befogadta csak hiánypótlást kért. Már nem akarjuk visszavonni, a kérdésem hogy a használati megállapodásban (50-50%) és a banki hitelszerződésben szereplő illetve a földhivatalban bejegyzett 1/10-es eltérés miatt lehet-e a hitelszerződést 1,: megtámadni, 2.: semmisséget kérni?
Eddig kinek mennyivel tartozom?:)

Az nem ellentmondás, hanem eltérés.

Amit írsz, annak értelme sem nagyon van. Azt hiszem, abból fakad a tévedésed, hogy azt gondolod, a tulajdoni hányadok és a használat megosztása szükségszerűen megegyezik. Nem kell megegyezniük.

:)) jó.

A tulajdoni arányok kialakulása és annak földhivatali bejegyeztetése nem a földmérő hibás rajzán múlik. A tulajdonostársak megállapodhatnak a ráépítés, adás-vétel, ajándékozás és még sok más egyéb jogcímen a tulajdoni hányadok változásában. Deeee, ezt ügyvédi ellenjegyzett magánokirat alapján, vagy közokirat alapján, vagy bírósági határozat alapján jegyzik be.

Ha sokat zaklattad a tulajdonostársadat és emiatt készült az 50-50%-os használati megállapodás, az nem azt jelenti, hogy a tulajdonostárs lemondott a tulajdoni hányadáról, hanem azt, hogy megengedi, hogy az ő tulajdoni hányadából egy kijelölt részt kizárólagosan használhass. Mivel ez egy megállapodás, így elbirtokolni sem fogod tudni.

A bank jogszerűen járt el, amikor a hiteles!!!! ismétlem hiteles földhivatali bejegyzés alapján jegyezte be a jelzálogjogot.

A bank azért kérhette a haszhnálati megállapodást, hogyha végrehajtásra kerülne a sor, akkor ne fordulhasson elő, hogy véletlenül a tulajdonostárs háza kerüljön végrehajtás alá.

Köszönöm
De a bank akkor miért kérte és miért van ellentmondás a használati megállapodás és a szerződés között?
Előbbiben 50-50%, utóbbiban 6/10-es szerepel, és 6/10-re tettek jelzálogot
Akkor a másik tulajdonos nem is kérheti vissza a jogos 1/10-es %-át?
Hiszen pont ezért írta alá a Használati megosztást hogy tisztázódjonak a viszonyok, százalékok
Sajnos most már muszáj beadni mert ez már hiánypótlás és mindegyik félnek érdeke hogy tisztázódjon a helyzet

A használati megállapodás nem változtatja meg a tulajdoni arányokat.