Szia Sándor
Először is köszönöm a választ
A telekkönyvben valóban 6/10-es van viszont 2 db megosztási megállapodás is készült, amin 50-50%-ban van megosztva az egész ingatlan, telek+ház, részletesen leírva hogy melyik rész kié.
És ezt a bank befogadta.
Ja, hogy 6/10. Hiszen akkor nem is lehetett másképp bejegyeztetni azt a jelzálogot. Ezért pereltél? Veszteni fogsz.
Ne dumálj annyit! A telekkönyv szerint milyen arányban oszlanak meg a tulajdoni hányadok?
Tisztelt ügyvéd Hölgyek/Urak
Sürgősen szükségem lenne egy kis segítségre, akár díjazás fejében is, becsületszóra odaadom de most hétvégén kellene a válasz mert hétfőn be kell adni.
Van egy jelzáloghitel szerződés, egy 2 lakásos családi ház egyik tulajdonosa vette fel.
A Megosztási
megállapodásban 50-50% tulajdoni hányad szerepel.
A bank a jelzálogot viszont 6/10-ed részben érvényesítette, valószínúleg mert a "vázrajz"
készítője hibásan adta be azt a Földhivatalba. A tévedés oka az lehetett hogy a telek sokkal előbb és 2 részletbenés darabban, időben kb 7-8 év különbséggel lett megvásárolva, mint ahogy a ház épült, és a telek 6/10-es arányban van megosztva, a "váz(lat)rajzot készítő tervező pedig tévesen a lakásokra is ezt alkalmazta az 50-50% helyett. Mivel már azóta kb 15 év telt el, állítólag nem lehetséges a javítás, arra csak 3 év
haladékot ad a törvény.
A 2 hete kikért Földhivatali lapon is 6/10-es szerepel, erre van bejegyezve a jelzálog. Az értékbecslőnek viszont
világosan el lett mondva, rögzítette is hogy ki melyik részt használja, ez alapján is egyértelmű kellett volna legyen az 50-50% ténye.A bank viszont mindezek ellenére 6/10-ed arányra jegyzett be jelzálogot, holott a megosztási megállapodásban is 50-50% van.
Ennek alapján lehet a
hitelszerződés semmisségét kérni és az eredeti állapot helyreállítását?
És emellett a lehet kérni az 1997. évi CXLI. törvény 62.§ 1. bekezdés d
pontja alapján az ingatlan bejegyzés kiigazítását? Vagy inkább az a. pontot kellene választani, nem? :
"a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását
aa) érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész"
És majd utánna a 2 tulajdonos ügyvédi közreműködéssel megállapodik a valós 50-50%-os arányokról. Ezzel a lépéssel ha megteszi a bíróság, akkor kijavítja a banki hitelszerződést is így az érvényben marad?
Azt nem szeretném, kiakarom fizetni de csak azt ami jár, de már 4 év alatt 4 milliot fizettünk és
2 millióval nőtt a tartozás.
És megtámadás vagy semmisség kérése és az eredeti állapot helyreállítása legyen a jogkövetkezmény kérése?
A szerződéskötéstől számítva már 4 év telt el és nem 3 év a megtámadhatóság határa?
Ez a per/bíróság semmissé nyilváníthatja a kölcsönszerződést vagy ki is javíthatja? Az semmisség megállapítása lenne jó mert a kijavítással
érvényessé tenne egy érvénytelen szerződést. Ezt találtuk: "A semmisség általános polgári jogi jogkövetkezményeit a Ptk. 237. §-a szabályozza. A Ptk 237. § 1. bek. szerint a semmisség jogkövetkezménye az, hogy a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ezt a jogkövetkezményt
említi a törvény első helyen, tehát ezt a szabályt lehet főszabálynak (vagy elsődleges szabálynak) nevezni.Ugyanennek a paragrafusnak a
második bekezdése úgy kezdődik, hogy “Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani…“. Ez a félmondat azt jelenti, hogy a Ptk 237. § második bekezdését csak abban a kivételes(!) esetben lehetne alkalmazni, amikor a főszabály nem(!) alkalmazható."
köszönöm szépen a választ
Az extraprofit (már létezik ilyen egyáltalán), akkor például abban van, hogy 0%-os alapkamat mellett 10%-nál magasabb kamatra adnak kölcsön vagy 3%-os alapkamat mellett "akciósnak" számít a 20%-os kamat. Meg abban, hogy amikor kivetnek rájuk valami adót, akkor erre hivatkozva a háromszorosát szedik be tőled annak, amit nekik kell fizetniük. Abban, hogy egy internetes átutalás díja fél %. (Ember nem látja, minden tennivalót magad végzel el.) Meg abban, hogy kikötik, ha felmondják a szerződést, akkor egyösszegben válik esedékessé... Nem, nem a tőketartozás, hanem a tőke és a futamidőből még hátralévő - mondjuk - tíz évre járó kamat is. És a felmondástól kezdve erre a kamatos összegre számítják fel az akár 40%-ot is elérő késedelmi kamatot.
„akit úgy ítélem meg be kell vonni kényszerű pertársaság okán.”
Rosszul ítéled meg. A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per felperese a végrehajtás alá vont adós.
Ycal
"Ehelyett azt kaptad az arcodba, hogy CHF árfolyama stabil és nem fog változni, max. 10-15%-ot :-)"
Nekem konkrétan azt hazudták hogy : ááá alig változott az árfolyam pár év alatt
Sajnos nagyon befolyásolható vagyok+ lelkileg padlón voltam
„valamennyit az árfolyammal is tudnak mókolni, hisz enm egyforma a kereskedelmi bankok árfolymai”
Kenyeret mindenhol ugyanannyiért kapsz? Akkor lehet, hogy a treasuryknek sincs fix CHF beszerzési partnerük, akitől mindenki - volatilitástól függetlenül - ugyanannyiért veszi a lét.
„aztán néhány banknál megfigyelhető, hogy a "fizetés" napjára jobban gyengül a Ft, mint a hónapban átlagában”
Ha neked lenne forrásod, nem adnád drágábban akkor, mikor tudod hogy biztosan nagyobb szüksége van rá a banknak, mint máskor?(fordítok: ha a treasury-ben kevés a forrás, akkor akármennyiért adják, meg kell venniük, mivel nem defaultolhaják a swap pozíciót)
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Attika:
KBS-nek igaza van:
"Nem az árfolyam-emelkedésben van az extraprofit."
A beszedésében van :)))))
Wers:
"nem az a bank turbózta fel az árfolyamot, akitől a hitelt felvettük"
Ebben tökéletesen egyetértünk....Ő csak elfelejtette említeni, hogy a kamatkülönbözetek miatt a CHF árfolyama válság nélkül is majdnem duplájára fog emelkedni 10 év alatt :-)
Mert a hozamgörbék és a piaci elvárások ezt vetítik előre....gondolom te is láttad már a cuki 2004-es BÉT elemzésben lévő táblázatot :-)
Ehelyett azt kaptad az arcodba, hogy CHF árfolyama stabil és nem fog változni, max. 10-15%-ot :-)
Attika nem egészen ugyan az a kérdéskör.....
Mert itt arról van szó, hogy senki nem akart forint kölcsönt felvenni....ezért kitaláltál a devizás mannát.
Most meg úgy oldanánk meg a helyzetet, hogy OK nem jött be a lehúzás, akkor legyen mostantól forinthitel....
Nem az a felállás, hogy ha nem lett volna deviza alapú kölcsön, akkor forint kölcsönt vett volna fel a jó nép, hanem az, hogy akkor nem vett volna fel kölcsönt.....
Érted a problémát?
Erről az egészről egy zöldséges vicc jut eszembe:
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem, VH megszüntetésre indítottam pert.
A perbe teljes költségmentességet kaptam. Viszont van egy kézfizető kezes is a kölcsönügyletben, akit úgy ítélem meg be kell vonni kényszerű pertársaság okán.
A kérdésem, hogy a költségmentesség rá is vonatkozik?
valamennyit az árfolyammal is tudnak mókolni, hisz enm egyforma a kereskedelmi bankok árfolymai, de az ilyen-olyan költségek jelentősebbek, főként, hogy azokat is devizában számolják de forintban fizettetik
aztán néhány banknál megfigyelhető, hogy a "fizetés" napjára jobban gyengül a Ft, mint a hónapban átlagában
Hanem?
Nem az árfolyam-emelkedésben van az extraprofit.
nem az a bank turbózta fel az árfolyamot, akitől a hitelt felvettük, sőt, még maguk is meglepődtek (mondták is az ország nagyjai, a magyar bankrendszer olyan stabil, hogy itt nem lesz válszág)
de tény, hogy extra profitot akarnak lenyúzni rólunk, ez független attól, Ft vagy CHF a hitel
Ycal!
A kérdésed a "Ha a nénémnek pöcse volna, akkor a bátyám volna." kérdéskörbe tartozik.
Nyilván azért tudták eladni a bankok a devizás kölcsönöket, mert alacsonyabb kamatot kínáltak, mint a forint kamat. Azt elfelejtették közölni, hogy a svájci frank árfolyamát tudatosan felturbózzák.
Attika:
Szép ez a minta és a forintosítási törekvések is szépek.... legyen forinthitel ezután...
Már csak egy kérdésem van:
A deviza alapú hitelesek hány százaléka vett volna fel forint hitelt, ha nem lett volna a deviza alapú mézesmadzag? :))))))))
A. bank jatszadozhat az emberekkel? Bár nem.értem mit értesz jatszadozasjatszadozason ezt kifejthetned! Mert így megint oda tértünk vissza hogy a bank mindent tirvenyesen csinált és az összes ember csak jatszadozik a bankkal és mindenki átverték a szegény bankokat! Milyen egy ....... emberek vagyunk mi!Fúj!
Azt én honnan tudnám, hogy a bank téged miért itélt továbbra is hitelképesnek egy új hitelhez, amikor látniuk kellet: teljesítőképességed határán vagy.
Ettől függetlenül egy bankkal nem szokás "játszadozni".
Jól olvasom leirtad itt azt hogy a bank is hibázott???Meg is tudnád írni azt is hogy a bank mit követett el? De hogy a kérdésedre is válaszoljak: ha te bemesz és kersz bármit a banktól és tudod hogy úgyse tudod visszafizetni de azért meg kerhetsz nem? és a bank is tudja hogy teljesíthetetlen akkor mi a helyzet most?
Ha eleve tudtad, hogy ezt a hitelt már úgysem lesz miből (vissza)fizetni, akkor miért kérted?! Persze a bank is hibázott amikor az ujabb hitelt megadta neked.
monalisa1! Számít az mi miatt nincs jövedelem? nem arról beszélek hogy a törlesztés alatt változott volba meg a jövedelmi viszonyom hanem a felvétel időpontjában nem volt annak a hitelnek a torlesztesehez egyetlen árva fillér sem amit a bank is jól tudott mert egy másik hitel am úgyszintén náluk lett felvéve már az teljesen kimerítette a jivedelmi viszonyunkat! Na most kedezem én akkor hogy mivel mindent tudott rólunk a bank azt is higy egy fillér sincs a második hitel törlesztésére és a hitel feltétele 50-50%-ban volt fedezeti és JÖVEDELEM ALAPON akkor hogy tudtunk mi szerződést kottni??? Hol vannak a szabályok betartva? És sajnáljuk persze drága bankunkat nem erről van szó de ugye nem sakk én vagyok. hibás!!!! Hogy is nevezhetik ezt: színlelt szerződés? vagy uzsora?
„A törvényszék nem látta indokoltnak itélete rendelkező részében annak külön kimondását (megállapítását), hogy a szerződés III/4. pontja első bekezdése, mint semmis szerződési feltétel a szerződés megkötésétől kezdve nem jelent kötelezettséget felperesre nézve. Az érvénytelenség alapvető jogkövetkezménye ugyanis éppen az, hogy érvénytelen rendelkezéshez joghatás nem fűződik.”
Cséfalvay Zoltán államtitkár tegnapi napon az Országgyűlésben napirend előtti válaszadásában kijelentette azt, hogy várják a bankok megoldási javaslatát, és ennek elmaradása esetén dönt a kormány.
A kérdés az, hogy ezt úgy kell érteni, hogy a jogerős és nem jogerős bírósági döntések egyező megállapítása szerinti joghatás kiváltására alkalmatlan szerződési feltételt oldják meg a bankok, vagy a bankok úgy tesznek, mintha a bírósági döntés ellenére minden a legnagyobb rendben lenne, és ötletelnek a joghatás kiváltására alkalmatlan szerződési feltétellel rendelkező szerződésekkel úgy, mintha ilyen szerződési feltételek nem lennének a bankok által kreált szerződésekben?
Egy biztos. Bírósági döntés ide, bírósági döntés oda, a törvényesség Cséfalvay Zoltán államtitkárt és társait nem érdekli. Ők továbbra is meg akarják győzni az országot arról, hogy veteményesben még soha nem látott pusztítást végző kecske tudja legjobban rendbe tenni a veteményest.
Feltehetően azért, mert az Európai Központi Bank ezt így rendelte meg náluk.
Majd aztán a kecske módjára végzett rendbetételi eljárás után a bíróságokat valahogy jobb belátásra bírják, és akik tovább beszélnek törvényességről, vagy megmosolyogják, vagy más módon elhallgattatják.
Akinek pedig ez nem tetszik, az fusson világgá.
Diadalt remél „akinek nincs semmije, az annyit is ér" felfogás Cséfalvayéknál.
Siófokon 2013. október 22. napján.
Léhmann György