Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

„Ha valódi deviza kereskedelem lett volna a hitelek mögött,”
Tudtuk akkor is, de elfogadtuk, és elfogadtuk az alacsony kamatokat is.

„ha a szerződések megfeleltek volna a hatályos jogszabályoknak”
Miért a feltételes mód?

A tényeket jól látod, a következtetésekkel van gond. Ha részvényeket veszel, tőzsdézel, vállalnod kell a kockázatot. Ha utólag légypiszkot keresel a szerződés szélén, és ezzel indokolod, hogy megtéveszettek, hát tedd, és bizonyíts.
(egyéb iránt épp most dühöngök, azért is, hogy némely ország mentőmellényt kap többmilliárd képében, de az már több a soknál, hogy emiatt a forint zuhan, és nekem többezerrel nőtt a havi törlesztőm)

Wers:

Ha a bank részvény vásárlást,tőzsdézést ajánl, akkor arra mintha eltérő tájékoztatási előírásokat kellene kővetnie nem?

persze, de ezt csak példaként írtam, nem a devizahitelekkel összefüggésben, hanem azzal, hogy az ember felel cselekedetei kockázatáért. Íhattam volna, hogy: átmész a piroson, vannak kockázatai, eldöntöd vállalod, vagy sem.

„arra mintha eltérő tájékoztatási előírásokat kellene kővetnie nem?”
Támadható felületet lehet abban is keresni, pl. nem hívta fel a figyelmemet, hogy ha Soros György kétoldali tüdőgyulladást kap, az negatívan befolyásolhatja a részvénypiac alakulását.

wers:

"átmész a piroson, vannak kockázatai, eldöntöd vállalod, vagy sem.

Esetünkben annyi kiegészítést tennék hozzá, hogy a lámpában lévő izzó ki volt égve és egy forgalomirányító jelezte, hogy jöhetsz nyugodtan.....persze ettől függetlenül te is hibás vagy mert , nem szálltál ki az autóból és nem ellenőrizted a kereszteződés széléig kisétálva a keresztirányú forgalmat :-)

Nem is kellenne semmi "légypiszkot" keresni a szerződésben, az alapvető gond a devizaátváltás...

illetve át NEM váltás!A szerződésekben benne van, hogy az árfolyamváltozás kockázatát az adós vállalja...csak a buta bíróságok azt nem tudják, illetve nem akarják felfogni, hogy árfolyamkockázat csak akkor van, ha a folyósításkor CHF-et átváltottak neked forintra a folyósítás érdekében. HA nem volt átváltás, akkor nincsen kockázat, mert a banknak nem lett kevesebb CHF-je, hiszen nem váltotta át forintra!!!

„nem szálltál ki az autóból és nem ellenőrizted a kereszteződés széléig kisétálva a keresztirányú forgalmat”
Szoktál autót vezetni? Lámpától függetlenül te kiszállsz minden kereszteződésben, hogy megnézd jön-e valaki jobbró-balról?

wers:

Szokam autót vezeni és nem szállok ki.....

Talán pont ezen okból , ha kölcsön akarok felvenni , akkor nem feltételezem, hogy tőzsdézésre akarnak rávenni.....

Sziasztok,

Mivel rég fárasztottam a tekintetes jogász urakat, most újfenn lenn 2 kérdésem.

Jelzem, hogy most csak fogyasztói szerződésekről beszélünk, pl: "gépjármű kölcsön"

Az EB a C 618/10. sz. ügyben olyan megállapításokat tesz, mely eléggé átszabhatja a "Fizetési meghagyás" kibocsátásának eddigi gyakorlatát fogyasztói szerződések esetében.

A megállapítás a következő:

„A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

43 Következésképpen az uniós jog által az érintett területen ily módon a nemzeti bíróságokra ruházott feladat nem korlátozódik annak puszta lehetőségére, hogy valamely szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét értékeljék, hanem magában foglalja e kérdés hivatalból, akár saját illetékességük vizsgálata során történő vizsgálatának kötelezettségét is, amennyiben a nemzeti bíróságok rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek (lásd a fent hivatkozott Pannon GSM ügyben hozott ítélet 32. pontját).

46 E tekintetben meg kell állapítani, hogy az elismert követelések behajtására vonatkozó nemzeti mechanizmusok harmonizációjának a hiányában a nemzeti fizetési meghagyásos eljárások alkalmazásának a részletes szabályai a tagállamok eljárási autonómiájának elve alapján a tagállamok belső jogrendjébe tartoznak, azzal a feltétellel azonban, hogy azok nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló jellegű belső esetekre vonatkozókhoz képest (az egyenértékűség elve), és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által a fogyasztókra ruházott jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve) (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Mostaza Claro ügyben hozott ítélet 24. pontját és a fent hivatkozott Asturcom Telecomunicaciones ügyben hozott ítélet 38. pontját).

53 Márpedig e kontextusban meg kell állapítani, hogy az ilyen eljárásjogi szabályozás, amely a fogyasztó ellentmondásának hiányában nem teszi lehetővé a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró bíróság számára, hogy hivatalból, in limine litis vagy az eljárás bármely szakaszában értékelje a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegét, jóllehet az ehhez szükséges valamennyi jogi és ténybeli elem e bíróság rendelkezésére áll, csökkenti a 93/13 irányelv által elérni kívánt védelem hatékonyságát (lásd ebben az értelemben a C 473/00. sz. Cofidis ügyben 2002. november 21 én hozott ítélet [EBHT 2002., I 10875. o.] 35. pontját).

55 Így az eladók vagy a szolgáltatók számára elég lenne a rendes polgári eljárás helyett fizetési meghagyásos eljárást indítani ahhoz, hogy a fogyasztókat megfosszák a 93/13 irányelv által elérni kívánt védelemtől, amely szintén ellentétesnek bizonyul a Bíróság ítélkezési gyakorlatával, amely szerint az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között a nemzeti jogszabályok szerint zajló bírósági eljárás jellegzetességei nem jelenthetnek olyan tényezőt, amely érintheti a 93/13 irányelv rendelkezései alapján a fogyasztókat megillető jogi védelmet (a fent hivatkozott Pannon GSM ügyben hozott ítélet 34. pontja).

56 E körülmények között meg kell állapítani, hogy az alapügy tárgyát képező spanyol szabályozás nem tűnik összeegyeztethetőnek a tényleges érvényesülés elvével, mivel az eladók vagy szolgáltatók és a fogyasztók közötti jogvitákban, amelyekben a fogyasztók alperesek, lehetetlenné vagy túlzottan nehézzé teszi annak a védelemnek az alkalmazását, amelyben a 93/13 irányelv e fogyasztókat részesíteni kívánja.

57 E megfontolások alapján az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy akár in limine litis, akár az eljárás bármely szakaszában hivatalból értékelje az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt, késedelmi kamatra vonatkozó kikötés tisztességtelen jellegét abban az esetben, ha a fogyasztó nem élt ellentmondással, jóllehet az ehhez szükséges valamennyi jogi és ténybeli elem e bíróság rendelkezésére áll.
”

Igaz itt az EB az ügy miatt a késedelmi kamatot emeli ki, de ez vonatkozik ezek szerint , minden tisztességtelen feltételre....

Ezek után elmondhatjuk, hogy amennyiben fogyasztói szerződésről van szó, magyar jogszabályok a "Fizetési meghagyások" tekintetében (a Spanyollal karöltve) ellentétesek a 93/13/EGK irányelvvel?

Mondhatjuk, hogy a 93/13/EGK irányelv értelmében az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve szerint , a bíróságnak (közjegyzőnek) fogyasztói szerződés esetben a "Fizetési meghagyás" kibocsátásakor is hivatalból köteles vizsgálni, tisztességtelen feltételeket, amennyiben a nemzeti bíróságok rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek?

Bocsánat, lemaradt a link , amelyen az ítélet elérhető:

http://curia.europa.eu/…qMbN4Oah8Qe0?…

Nem vagyok benne biztos, hogy mérnökék tudják, mikor van az irányelvnek közvetlen hatálya - pedig volt olyan pszáf-füzet amiben benne volt. De hogy 10 év után derüljön ki ez egy irányelvről, arra én nem sokat teszek.

Az egy agyrém, hogy a közjegyző fogyasztói szerződés érvénytelenségét hivatalból vizsgálja. Már az sem lenne szerencsés, ha azt vizsgálnia kellene, hogy a követelés, amelyre alapozva a fizetési meghagyás kibocsátását kérik, fogyasztói szerződés-e.

Szánalmas ez a vergődés. Ha nem így, akkor úgy, ha nem ezért, akkor azért... De ha mégsem, akkor amúgy... Ehhh!

Hanyagoljuk a személyeskedést inkább :-)

Felteszem egyszerűbben a kérdést.

Tudnátok értelmezni, hogy mit mond ki ez az EB ítélet?

Én tudom, igen.

Sherlock:

Megosztanád ezt velünk halandókkal is vagy ilyen istenkárolmást ide a fórumra nem lehet felrakni?

azt hittem Ycal, azért tetted ide, mert te érted

„Tudnátok értelmezni, hogy mit mond ki ez az EB ítélet?”
lehet, az sem érti aki írta

(rosszabb, mint magyarórán a verselemzés)

wers:

Az írásjelekkel remélem nem állsz hadilábon :-)

Látod a két kérdőjelet a két feltett kérdés végén?

Továbbá így kezdem a posztot:

Mivel rég fárasztottam a tekintetes jogász urakat, most újfenn lenn 2 kérdésem.

a kérdőjeles mondatod kb. egy órával későbbi, mit az idézet.
Én meg agyon gyötröm az agyam, mert mondom magamnak, ha Ycal megértette, akkor nekem menni fog (ne féljetek, max. 3 percet szántam rá, és úgy dötöttem, nem is érdekel)

„Mivel rég fárasztottam a tekintetes jogász urakat, most újfenn lenn 2 kérdésem.”

Drága Ycal, én gyakorlatilag azt sem értettem, mi a kérdés

Elbuktak a devizahitelesek az AXA Bank ellen

http://www.vg.hu/…ellen-400030

köszi - megjegyzem elég pancser ügyvéd lehet ennyi hibával

wers:

Végre valamiben egyetértük :-)

sokmindenben egyet értünk

„wers # 2013.03.20. 12:01
köszi - megjegyzem elég pancser ügyvéd lehet ennyi hibával
”
Az volt, de a BÍRÓ a még nagyobb Pancser!!

Ajánlott olvasmány a kedves Bírónak!!

• A Magyar Polgári Jog 154 oldal „„..költségen értünk minden kiadást, amelyet akár pénzben, akár egyébként a dologra fordítanak….””

A kamatemelések kapcsán pedig ( AXA- szerződésben szó szerint a következő szerepel .„”..pénzpiaci viszonyok változása okán jogosult..””

• LB Gfv.IX.30.221/2011 sz felvizsg anyagát

• A 2/2012 PK

És értelmezze az C 472/10 Előzetes döntéshozatali kérelmében foglal Luxemburgi állás foglalást!

VII – Végkövetkeztetések

„99. A fenti megfontolások alapján azt javasolom a Bíróságnak, hogy a Pest Megyei Bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseire a következő válaszokat adja:

3. Az a szerződési feltétel, amely feljogosítja az eladót vagy szolgáltatót az általános szerződési feltételek egyoldalú, az árváltoztatási módszer egyértelmű leírása vagy a szerződésben feltüntetett és érvényes indok nélküli megváltoztatására, az irányelv 3. cikkének (3) bekezdéséhez kapcsolódó melléklet 1. j) pontja szerinti tényállás körébe tartozik. A nemzeti bíróságnak kell azonban a konkrét esetben az adott feltétel tisztességtelen jellegét megítélnie. Az ilyen feltétel ipso iure semmisségét előíró nemzeti szabályozás az irányelvvel nem ellentétes. ”

Megjegyzem valamelyik nap a K § H Bank hasalt el, mert nem derült ki egyértelműen a szerződésből, hogy milyen OBJEKTÍV feltételek mellett emelhetett volna a Bank kamatot, mivel bele sem írta!!

Mint azt korábban írtam és YCAL illetve Totom fórumtárs is kiválóan megjegyezte levezette, a MEGFELELŐ jogértelmezés alapján ( Helyesen eljáró Bíró) esélye nincs már a Bankoknak!!!!