közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata


v.janos # 2004.09.14. 14:32

Tisztelt fórum!

Részvényes vagyok egy rt-ben, melynek a tavalyi közgyűlési határozatait megtámadtam, azaz bírósági felülvizsgálatot kértem. Van jogi képviselőm, de ő is tanácstalannak tűnik az ügyben. (persze nem mondja) A PROBLÉMA:
Az alapító okirat tartalmaz választottbírósági kikötést, de nagyon faramuci, pongyola, rossz megfogalmazásban. Ezért biztos ami biztos a rendes bíróságra és a választottbíróságra is benyújtottam a keresetet. Ennek már másfél éve. Ami történt: a rendes bíróság előtt az rt azzal érvel, hogy a bíróságnak nincs hatásköre, mert a vita társasági jogvita (bírósági felülvizsgálat) Ugyanakkor a választottbíróság előtt azzal érvel, hogy a kereset rendes bíróságra tartozik, mert nem bírósági felülvizsgálatró van szó, hanem érvénytelenségi perről. A dilemmát nemcsak a rosszul megfogalmazozz válbir. kikötés jelenti, hanem az is, hogy a támadott közgyűlési határozat alapító okirat módosítására vonatkozik. Kérdés: van-e éles és jól megfogalmazható, hivatkozható határvonal a közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata és egy érvénytelenségi per között? Józan paraszti ésszel az ember azt hinné, hogy egy időben (30 napon belül) benyújtott kereset bírósági felülvizsgálatnak számít. De az alperesnek jelen állás szerint sikerül megjátszani a következőt. A cégbíróság bejegyezte az alapító okirat módosítást a kereset beadása után 2 hónappal. így jelen állás szerint a válbíróság elfogadta az rt vélemyényét és megszüntette a pert hatáskör hiányában. A rendes bíróság még nem tart itt, de ott meg úgy tűnik, hogy bírósági felülvizsgálatnak tekintve az ügyet szintén az rt álláspontját fogadják el és az irányba megy a dolog, hogy azt fogják mondani, hogy válbíróságra tartozik az ügy. Õk viszont már lezárták az ügyet. Újabb kérdések: Lehetséges lenne, hogy érdemi határozat nélkül záruljon egy időben szabályosan beadott kereset kijátszva egymással a két bíróságot? Utólag kötelezi-e a válbíróságot a rendes bíróság jogerős döntése? Lehetséges lenne hogy egy társasági határozatot nem lehet bírósági felülvizsgálattal támadni csak az érvénytelenségi esetek nagyon leszűkített (szinte használhatatlan) eseteiben?
Kicsit hosszúra sikeredett, de ez a sztori. Számomra nem olyan megnyugtató. Ha jól számoltam négy kérdést tettem fel, de szívesen várok minden hozzászólást.

Előre is köszönöm

Üdv

bellicus # 2005.09.23. 22:28

Én úgy tudom, a perrendtartás a választottbíróságra is vonatkozik.
Nem tudom, hogyan történhet meg, hogy amikor a választott bíróság megállapította, hogy nincs hatásköre, miért nem tette át ahhoz a bírósághoz az ügyet, amelynek van rá hatásköre?
Szerintem van még egy gond avval, hogy egyszerre két bíróságon indítottál pert ugyanabban az ügyben!
Két helyen nem folyhat per ugyanabban az ügyben - én legalábbis így értelmezem a Pp. 130.§(1)d. pontját. Lehet, hogy nem a hatáskör volt a bíróság problémája, hanem ez?

ObudaFan # 2005.09.24. 07:39

El kell oszlassam ezt a tévedést: a választottbíróság eljárási szabályait a Felek maguk választhatják meg, ha ezt nem teszik, akkor a választottbíróság maga határozza meg. A polgári perrendtartás csak akkor alapja a választottbíróság eljárásának, ha a felke ezt kötik ki. Feltételezem, hogy jelen esetben a Kereskedelmi és parkamara melletti Állandó Választottbíróságról van szó, ennek - az UNIDROIT mintaszabályzata alapján elkészített - külön eljárási szabályzata van. Így a Pp. 130. § csak a rendes bíróságon benyújtott kereset tekintetében lényeges, a vb. eljárásban nem alkalmazható.

Jelen esetben a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása értelmében a vb. eljárást megszüntető határozata rendes bíróság előtt abban a szűk körben sem támadható, mint a vb. ítélete. Így amennyiben a vb. azt állapítaná meg, hogy nincs hatásköre, akkor a rendes bíróság előtt benyújtott kereset alapján indult perben hivatkoznék erre a tényre. (Személyes véleményem szerint egyébként is a rendes bíróság eljárása jóval korrektebb, még ha lassabb is. A vb.-ről sajnos annak ellenére nincsenek jó tapasztalatok, hogy az általam ismert ügyben az általunk képviselt fél nagyobbrészben pernyertes lett.) Rendes bíróság előtt valószínűleg arra hivatkoznék, hogy éppen az alperes Rt. mondott le a vb. útról az alapító okirat módosításával. Ezen kívül, ugye , saját felróható magatartására előny szerzőse végett senki sem hivatkozhat.

Ha konkrétabban is leírod a történet lényegét (a kikötés szövegét, a jogvita lényegét), lehet, hogy többet is lehet mondani.

bellicus # 2005.10.21. 06:44

Eszerint a vb. saját maga határozza meg az eljárási szabályokban, hogy melyek a bizonyítás eszközei?
Ha ezek eltérnek a polgári perrendtartásétól, akkor fellebbezés esetén nehéz helyzetbe kerül a másodfokon eljáró rendes bíróság, hiszen neki a Pp. -t kell alkalmaznia.
Jól tudom, hogy a vb. ítélete ellen a másodfokon eljáró rendes bírósághoz kell fellebbezni?

ObudaFan # 2005.10.21. 14:08

A vb. ítélete ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha kifejezetten így rendelkezik a vb. statútuma. Általában pedig nem rendelkezik így, pl. az általában a vb. kikötésekben előírt MKIK mellett sz. Állandó Vb. sem. Ezekben az esetekben rendes bírósághoz csak a Vbtv. szerinti szűk körben lehet fordulni. Ez sem fellebbezés, hiszen csak kasszációs joga van a rendes bíróságnk, hanem a vb. ítélet megsemmisítése iránti eljárás. Ezt lehet kérni, ha nem volt vb. kikötés, vagy az érvénytelen volt, vagy az adott jogvitára nem vonatkozott, vagy valamelyik fél nem terjeszthette elő az álláspontját, vagy az ítélet közrendbe ütközik. Nagyon ritka az az eset, hogy rendes bíróság megsemmisíti a vb. ítéletet, a vb. garanciái pedig - szerintem - nem mérhetőek a rendes bírói eljárás garanciáihoz, úgyhogy sztem nem túl jó ötlet kikötni.

A bizonyítás eszközeit a vb. statútuma határozza meg. Az LB álláspontja szerint önmagában az, hogy a vb. elutasít valamely bizonyítási indítványt, nem lehet alapja a vb. ítélet megsemmisítésének, továbbá az sem, ha a vb. statútuma lényegesen eltér a Pp.-től. Csak akkor van ebben az esetben megtámadási lehetőség, ha az ítélet ennek folytán közrendbe ütközik, vagy valamely fél az álláspontját nem tudta előterjeszteni.

bellicus # 2005.10.21. 20:30

Jól értem, hogy ha választott bíróságot kötnek ki a felek, akkor - a leggyakrabban - nincs is lehetőség fellebbezésre?
Van egyáltalán olyan eljárási elv, amely a választott bíróságra is - a törvény erejénél fogva - kötelező?

ObudaFan # 2005.10.22. 13:31

Vannak ilyen eljárási elvek, a Vbtv. néhány elvet kógens módon ír elő, amelyektől nem térhet el a vb. szabályzat sem, így az, hogy mindkét felet meg kell hallgatni, a pártatlanság követelménye, stb. Ezek azonban csak a nagyon durva jogsértések ellen adnak esélyt, éppen azok ellen, amelyek bírósági megtámadására is esély van. Választottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, már csak azért sincs, mert nincs olyan szerv, akihez fellebbezni lehetne (kivéve, ha a felek a vb. kikötésben külön így rendelkeznek), hiszen a rendes bíróság - a Vbtv-ben írt szűk kivételektől eltekintve - nem felettes bíróság a vb-hoz képest.