ObudaFan rögtön az elején mondta: a Ptk. 543. § sántikálóan kógens, a felek eltérhetnek tőle. Az ÁSZF-et pedig bár egyoldalúan alakítja ki a biztosító, azt a biztosított elfogadta - így pedig már kétoldalú.
Biztosító követelése
Köszönöm szépen az eddigieket :-) De kérlek segítsetek még, mert én ezt nem értem :-(.
A PTK szerint:
"543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja."
A biztosító az ÁSZF-ben egyoldalúan 90 napra hosszabbítja az esedékes díj meg nem fizetése utáni kockázatviselése idejét, és erre az időszakra biztosítási díjat követel a PTK-ra hivatkozva, holott a PTK csak 30 napot szab meg kockázatviselésként. Erre a bújtatott kötelezettségre nem kellene felhívnia a biztosított figyelmét szintén az ÁSZF-ben?
Gyakorlatilag így korlátlanul bármennyi kockázatviselési időt és az erre az időszakra járó díjat biztosított nyakába varrhatják, anélkül, hogy a delikvens tudna róla? Vagy én nem értelmezem jól a szituációt?
Szerintem nem. Önmagában az, hogy erre az időre is kockázatban áll a biztosító nem ellensúlyozza kellően azt a hátrányt, hogy a szerződés a törvényben előírtnál hosszabb idő múltával szűnik csak meg. A kockázatviselés ugyanis egyszerűen csak a díj ellenszolgáltatása. Ha ez elég, akkor kár itt megállni, írhatnak 11 hónapot is.
„Az ÁSZF viszont nem említi sehol, hogy biztosítási esemény hiányában is megilleti erre a 3 hónapra díj a biztosítót.”
Dehogynem. Pont most idézted: „Díjfizetés hiányában a biztosítás az első elmaradt érvényes díj esedékességétől számított 3 hónap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat bármely okból nem fizették meg.”
Amíg a szerződés nem szűnik meg, addig jár a díj. Már csak az lehet kérdés, hogy ez a feltétel érvényes-e.
Az ÁSZF azt írja, hogy "A díjfizetés elmaradása a biztosítás megszűnését vonja maga után. Díjfizetés hiányában a biztosítás az első elmaradt érvényes díj esedékességétől számított 3 hónap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat bármely okból nem fizették meg."
Az ÁSZF viszont nem említi sehol, hogy biztosítási esemény hiányában is megilleti erre a 3 hónapra díj a biztosítót. Csak a következőről találtam benne rendelkezést: "Amennyiben a biztosítási esemény a biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás még nem szűnt meg, úgy a biztosítási időszakra járó és meg nem fizetett érvényes díja(ka)t a biztosító az esedékes biztosítási szolgáltatás, illetve a térítés összegéből levonhatja. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti." Sehol nincs arról szó, hogy biztosítási esemény hiányában mi a biztosított kötelezettsége, illetve a biztosító követelése. Hivatkozhat a biztosító a PTK-ra, ha az ÁFSz-ben erre nem hívja fel a figyelmet? Ebben az esetben jogosan követeli a 3 havi díjat a biztosító?
Esetleg - de nem hivatkozik az ÁSZF-re, ha jól látom. Egy ilyen feltétel (az elnyújtott veszélyviselés) inkább csak életbiztosításokra jellemző, vagyonbiztosításban nagyon szokatlan lenne.
Igen, de ez csak egyoldalúan kógens szabály, csak a biztosított hátrányára nem lehet eltérni tőle. Az pedig, hogy általában a biztosított hátránya lenne, hogy díjnemfizetés miatt még egy darabig nem szűnik meg a szerződés, azért nem egyértelmű. Tehát ha az ászf 3 hónapról rendelkezik, akkor azért nem egyértelmű ez szerintem.
A kolléga csúsztat, ami nem szép dolog. A díj esedékességétől számított harmincadik elteltével a szerződés megszűnik. Pont. Esetleg még 30 nap, ha a felszólítás halasztást is adott. Mondjuk, akkor már majdnem ott vagy.
Az Aegon biztosítónál volt a családi házunk biztosítása. Az évek során az indexálásnak köszönhetően gyakorlatilag a duplájára emelkedett a havi fizetendő díj. Mivel felmondani a hitel alatt nem lehet, a hitel megszűnése után is csak évfordulókor lehetséges, januárban a hitel végtörlesztését követően visszavontam a banknál a csoportos beszedési megbízást, arra számítva, hogy a biztosítás 3 hónap után díjnemfizetéssel megszűnik. Máskor, más biztosítónál ez volt az eljárás menete. Az Aegontól többször felhívtak a leglehetetlenebb időpontokban, SMS-ben felszólítottak a díjtartozás megfizetésére. Kaptam levelet is többször tőlük, mindig simán.
Kb.3 hete egy ügyvédi felszólítás jött, szintén sima postával, a következőkkel:
"A Polgári Törvénykönyv 543§.(1)bek.értelmében...a szerződés megszűnik, ha...a hátralékos díjat nem fizetik meg...a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselése véget ér. Ez azt jelenti, hogy mivel a biztosító további 3 hónapig áll kockázatban a díj nem fizetése esetén, ezen idő alatt a biztosító kockázatviselése és teljesítési kötelezettsége kár esetén fennáll.
Kérem, hogy szíveskedjen a mellékelt csekken a hátralékos díjat, azaz 32.869 forintot befizetni.
Kötelességem tájékoztatni, hogy amennyiben a fenti összeget a levelem keltétől számított 30 napig nem érkezne be, úgy a biztosítónak jogában áll a követelést peren kívül vagy szükség esetén peres eljárással érvényesíteni annak kamat- és költségigényével együtt."
Jogos a biztosító követelése, vagy csak pszichikai nyomásgyakorlás? Közben kötöttem más biztosítónál lényegesen olcsóbban biztosítást, nem szívesen fizetném be a horror díjukat. Ha beperelnek, mennyi az esélyem nekem, mennyi a biztosítónak? Én még ilyennel nem találkoztam, pedig volt jónéhány biztosításom az életem folyamán. Mit csináljak? Kérlek segítsetek. Köszönöm.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02