Fizetési meghagyás ellentmondása

Üdvözletem!

Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Bt.-m kapott egy fizetési meghagyást (mellesleg jogtalan), s próbáltam utána nézni, hogy mikor kötelező az elektronikus ellentmondás. Sajnos, nem találtam elég egyértelmű választ, van, ahol cégeket, de van ahol csak jogi személyt említenek, akiknek kötelező. Nos a Bt. nem jogi személy, akkor most végül is nekem szükséges az elektronikus ellentmondás? Ha igen, vajon mennyibe kerül? Ugyanis nekem nincs elektronikus aláírási lehetőségem. Köszönöm előre is a válaszokat. Nagy Melissza

A törvény szerint a "vállalkozás" csak elektronikus úton nyújthatja be, és bár a törvény ezt a fogalmat nem definiálja, szerintem minden gazdasági társaság vállalkozás.
Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya.

Kérdezd meg a kibocsátó közjegyzőt (az 1. oldal fejlécében találod meg), hogy mi a teendőd! A telefonszámát lekérdezheted a wwww.mokk.hu oldalon.

Tisztelt Fórum!

Fizetési meghagyásra történő ellentmondást fogalmaztam meg. Az ügy lehetséges kimeneteleit szeretném önöktől megtudni.Válaszukat köszönöm.

A kibocsátott fizetési meghagyással szemben ellentmondással élek. A pénzösszeget és mint a jogosultságot is vitatom. A fent nevezett követelést a behajtócég mint engedményes követeli tőlem.{A ptk 328.§(1) szerint A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja. }A fenti követelés eredeti jogosultja a Bank volt majd a Bank a követelést engedményezte a behajtó cégre. Az engedményezés mint egyedi jogutódlás, jogi tényen azaz a ptk. 328.§(1) által is meghatározott szerződésen alapul. Az engedményezési szerződés tehát az ami jogokat és kötelezettségeket származtat a jogutódra. Jelen esetben Bankról az behajtócégre. A Bank az engedményezésről értesített, az értesítés azonban nem bizonyítéka a követelésnek, jogutódlásnak mivel az értesítések magánokiratok. A behajtó cég a mai napig nem támasztotta alá követelését az engedményezési szerződéssel, azaz követelésének jogalapjával. Ennek ellenére küldött fizetési felszólításokat és kért fizetési meghagyást, de a fizetési meghagyási kérelméhez sem csatolta a követelés jogalapjául szolgáló bizonyító erejű engedményezési szerződést. Ha behajtó cégnek van jogalapja a fenti pénzösszeget tőlem követelni akkor támassza azt alá az engedményezési szerződéssel. Először tehát azért vitatom a követelést mint jogosultságot mert annak jogalapja nem ismert számomra. Amennyiben mégis köttetett szerződés, azt vélelmezni lehet hogy az engedményezés ellenértéke kisebb összeg volt mint a követelés eredeti összege hiszen a behajtó cég is gazdasági társaságként működik nyilván a nyereséges vagy nullás mérleg reményében. Mivel a ptk. szerint szerződéssel kell átruházni a követelést ez mindenképpen származékos jogszerzés, (adásvétel) így szigorúan érvényesül a nemo plus iuris jogelv ,azaz a jogosultság tartalmának igazodnia kell a jogelőd jogosultságához illetve vissza kell menni az eredeti jogszerzőhöz. Az eredeti jogszerző a Bank volt. A Bank követelése nem más mint a Bank befektetése. Ha a Banknak mint eredeti jogszerzőnek a jogszerzés befektetés, kiadás volt , akkor az engedményezés után a jogutódnak a behajtó cégnek mint származékos jogszerzőknek a jogszerzéshez befektetés kellene hogy társuljon hiszen így lesz a jogosultság tartalma egyező a jogelődével. Másodszor tehát a követelés pénzösszegét vitatom hiszen nem ismert mekkora volt a befektetése a behajtó cégnek az engedményezés során.

Elég annyi is:

ELLENT mondok.

Itt sok is. Ez a hosszú érvelés általánosságban téves, részleteiben pedig badarság.

Az fhm elleni ellentmondást meg lehet indokolni. Ez annyiban célszerű, hogy az indokolásban fogalaltak már előre iránymutatást jelenthetnek a bíróság (és a felperes) részére. A kérdező a követelés jogalapját és összegszerűségét is vitatja. Amennyiben az engedményezés jogszerű volt akkor nem sok esélyt adok. A bank a követelését olcsóbban engedményezte a behajtó cégre, ez legfeljebb a kérdező és a behajtó cég közötti megállapodásban lehet az alku egyik szempontja.

„A Bank az engedményezésről értesített, az értesítés azonban nem bizonyítéka a követelésnek, jogutódlásnak mivel az értesítések magánokiratok. A behajtó cég a mai napig nem támasztotta alá követelését az engedményezési szerződéssel, azaz követelésének jogalapjával. ”

Nem is kell, hogy alátámassza.

„a fizetési meghagyási kérelméhez sem csatolta a követelés jogalapjául szolgáló bizonyító erejű engedményezési szerződést. ”

A fizetési meghagyáshoz ilyen okiratot nem is tud csatolni.

„Ha a Banknak mint eredeti jogszerzőnek a jogszerzés befektetés, kiadás volt , akkor az engedményezés után a jogutódnak a behajtó cégnek mint származékos jogszerzőknek a jogszerzéshez befektetés kellene hogy társuljon hiszen így lesz a jogosultság tartalma egyező a jogelődével. Másodszor tehát a követelés pénzösszegét vitatom hiszen nem ismert mekkora volt a befektetése a behajtó cégnek az engedményezés során.”

Ebben meg legfeljebb az egyes szavaknak van bármi értelme, a mondatoknak már a világon semmi.

Ha a perben is ez lesz a védekezésed, akkor kezdhetsz is gyűjteni. Most már a perköltségre is.

Kedves Fórumozók!
Köszönöm a válaszokat!

Nem ismerem az összes jogszabályt és a jogszabályok összekapcsolhatóságának szabályait. De amennyire én látom a jogszabályok nem térnek el a józan logikus gondolkodástól. A jogi szabályozás csak absztrakció. A társadalmi viszonyokat absztrakt módon írja le. Hasonlóan ahogy a matematika írja le a tudományt. Ami a lényeg, hogy a kiegyensúlyozott társadalmi viszonyok és az emberek igazságérzete sok még gondolkodni képes emberben mint gondolat ott van a jogszabályok ismerete nélkül is. A leírt problémámban biztos hogy nem a megfelelő jogelveket és jogszabályokat említettem, de a lényeget talán lehet érteni. Talán nincs minden társadalmi viszony a jog által szabályokba foglalva,de a feltett kérdésemről ezt aligha hiszem. Erre a problémára nálam megjelent egy józan és kiegyensúlyozott gondolat amire tuti, hogy van jogi szabályozás is. Ez az amit keresek. Amikor a Bank a követeléstől olyan egyszerűen szabadul hogy kevesebb összegért eladja mint maga a követelés összege akkor joggal merül fel a kérdés mennybe került a Banknak a hitelezés,vagy kölcsönadás. A követelések újbóli eladása még csak tetézi mindezt. Semmi kiegyensúlyozott és igazságos gondolat nem tud az eszembe jutni erről. Az viszont igen hogy erre van megfelelő jogi szabályozás. Keresem.

„ a lényeget talán lehet érteni. ”
Értettük, és hülyeség. Ha a hiteleződ írásban közli veled, hogy engedményezte a tartozásodat, onnan kezdve az engedényesnek kell fizetned, változatlan feltételekkel.
Ahhoz, hogy ők egymás között milyen feltételekkel szerződtek, semmi közöd.
Ez nem csak jogszerű, hanem méltányos és igazságos is.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
A ptk 328. § (1)-ből még nem egyértelmű,hogy fizetnem kell. Azt légyszi megmondani,hogy a fizetési kötelezettségem miből keletkezik?
Köszi

A Ptk. 328. §-ból önmagában nem, mert nyilván kell egy alapjogviszony, amiről jelen esetben nem tudunk semmit. De az alapjogviszonyból eredő követelést nem vitattad, az érvelésedet pedig a Ptk. 328. § (4) első tagmondata romba dönti, így vélhetően fizetned kell.

rokonfajta
annyit hadd beszéljek bele: a nemo plus iuris nem az ellenérték mértékére vonatkozik.
ha arra vonatkozna, nem létezne a kereskedelem.

ObudaFan!

A Ptk. 328. § (4) első tagmondata szerint sincs fizetési kötelezettség csupán azt írja, hogy az értesítés után kinek teljesíthet a kötelezett. A fizetési kötelezettséget (kötelmet) az általad is említett alapjogviszony keletkezteti. Ez az alapjogviszony egy szerződés köztem és a hitelező között. Tehát mindenképp az alapjogviszonyhoz kell visszatérni ha a "fizetni kell" elvet alkalmazzuk. Így aztán úgy gondolom ez a szerződés nem szűnt meg és nem változott a szerződés tartalma sem. Az ellentmondásomban pontosan az alapszerződésre gondoltam mikor azt mondtam hogy a behajtó cégnek is be kéne fektetni azt az összeget mint a Banknak az eredeti jogviszonyban hiszen a ptk.198. § (1) "A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére". Ha a behajtó cég újként belép a jogviszonyba az alapszerződés vonatkozásában a kötelmi jog rá is vonatkozik vagy nem?

Istenem...

Már miért kellene "befektetni"? Kaptál egy kölcsönt, azt vissza kell fizetned. A bank elég, ha közli veled, hogy ne neki fizesd, hanem a "behajtó cégnek". Ez ennyire egyszerű, ha hiszed, ha nem. Hogy a bank megfelelő feltételekkel adta-e el a te tartozásodat, azt megkérdezheti a bank vezetésétől a bank felügyelő bizottsága, meg a részvényesek, de neked ahhoz a világon semmi közöd.

Nem tudok mást mondani, ha ez lesz a védekezésed, akkor az ellentmondásnak csak annyi értelme volt, hogy fizeted a perköltséget is.

Egyébként a bíróság türelme nem lesz ennyire végtelen, mint a miénk, nagyon röviden fog utalni a Ptk. 328. § (4)-re az indokolásban és ezzel el is marasztal.

(Én még azt is megjegyzem, hogy a bekezdés második tagmondatából meg az következik, hogy amennyiben maga a bank tájékoztat téged az engedményezésről, akkor annak még a tényét sem kell, hogy igazolják feléd, nemhogy az ellenértéket, vagy a szerződés pontos tartalmát.)

ncsillag

Ezek szerint a követelések kereskedelem tárgyát képezik?
Az engedményezés szerződés módosítást eredményez: a jogosult személyében áll be változás ez még nem nevezhető kereskedelemnek. Az már igen ha az engedményezés egy adásvétel keretében történik, de akkor mi ennek az adásvételnek a tárgya? Az összeg amivel az adós tartozik? Vagy a szerződés tárgya maga a jogosultság ? Ha ez utóbbi akkor az milyen módon vehet részt kereskedelmi forgalomban?

Ha azt akarod kérdezni, akkor a követelés átengedhető. Ez az engedményezés. Az engedményezés módját, feltételeit és következményeit a Ptk. egyértelműen rögzíti.

A fejtegetésed egyre zavarosabb és egyre mosolyogtatóbb.
Hidd el, a jog is egy szakma - nem is a könnyebbek közül való. Nem ért ehhez mindenki, és nem szégyen, ha te sem értesz hozzá.

ObudaFan, Kovács_Béla_Sándor

Értem hogy fizetnem kell. Ez világos. Az engedményezés szerződés módosítás?

Kovács_Béla_Sándor
Persze hogy nem értek hozzá. Ha értenék hozzá nem kérdeznék ennyit. Igen nem szégyenlem hogy hülye vagyok, egy páran már mondták nekem de hát már így születtem és nem tudok megváltozni. A következő kérdésem: Ad e a jog arra lehetőséget, van e jogszabály arra hogy a ptk 328. § ban említett engedményezésről szóló értesítésen kívül bizonyítva legyen az engedményezés megtörténte? Mert az ellentmondásomban is felvetettem hogy az értesítés mint magánokirat csak azt bizonyítja, hogy a Bank a 328. § -ban előírtaknak megfelelt azaz nyilatkozatot tett felém az engedményezésről. Enyém a nap! Leírom egy papírra két tanúval aláíratom és elkezdem az emberek ablakait besötétíteni mert enyém a nap hiszen ott a papír két tanú aláírta és elkezdem az emberek házainak ablakát besötétíteni mert megtiltom hogy hozzájuk besüssön hiszen enyém nap van róla két tanúval aláírt papírom. Az lenne a méltányos és igazságos ha lenne olyan jogszabály ami lehetővé tenné hogy az engedményezés megtörténtét úgy ahogy van megismerje a kötelezett hiszen csak van köze ahhoz hogyan és milyen módon került bele az ő szerződésébe egy másik valaki. Úgy gondolom van erre lehetőségem hiszen mellérendelt jogviszonyról beszélünk.

„ Az engedményezés szerződés módosítás?”
Nem. De ez dogmatikai finomság, a laikusnak közömbös.

„csak van köze ahhoz hogyan és milyen módon került bele az ő szerződésébe egy másik valaki. ”
Nem "került a szerződésébe egy más valaki". Az adós a hitelezővel áll szerződéses jogviszonyban - csak az engedményesnek fizet. Annyi az egész, mintha írt volna, hogy innentől egy másik bankszámlaszámra utalj. Mi közöd hozzá, hogy ezt a számlát milyen feltélekkel nyitotta?

„Ezek szerint a követelések kereskedelem tárgyát képezik?
Az engedményezés szerződés módosítást eredményez: a jogosult személyében áll be változás ez még nem nevezhető kereskedelemnek. Az már igen ha az engedményezés egy adásvétel keretében történik, de akkor mi ennek az adásvételnek a tárgya? Az összeg amivel az adós tartozik? Vagy a szerződés tárgya maga a jogosultság ? Ha ez utóbbi akkor az milyen módon vehet részt kereskedelmi forgalomban?”

nem, nem, nem

egyszerűen ez egy másik fogalom, másik fogalomkör. lépj ki az adásvétel fogalmából, ez egy másik jogintézmény.

a szerződés szerint te teljesíteni vagy köteles. neki meg joga van azt mondani, hogy ne nekem, hanem valaki másnak. hogy ő a követelését hogyan és mennyiért engedményezte a másikra, ahhoz neked semmi közöd. az egy "tőled független" dolog. neked ugyanúgy teljesítened kell.
és fordítva is igaz: ha valaki helyetted teljesíteni (fizetni) akar, annak is megvan a lehetősége.

Értem. Semmi közöm ahhoz,hogy milyen feltételekkel adta át a Bank a követelést. Ahhoz sincs közöm , hogy egyáltalán átadta? Ad e jog lehetőséget arra,hogy megtudjam az engedményezési szerződés érvényesen létrejött, vagy nem jött létre?

„Ahhoz sincs közöm , hogy egyáltalán átadta? ”
Arról már értesített.