Jogalap nélküli gazdagodás

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

szszm # 2006.01.16. 10:39

Tisztelt Fórumozók!
Végigolvasva a témában tett eddigi hozzászólásokat megerősödött bennem az a gyanú, hogy ezzel a jogcímmel valami nincs rendben. Persze már a készítésekor a jogalkotók is tudták, hogy ebből egy "gumijogszabály" lesz, de olyan tág teret ad a bírói megítélésnek, hogy ma már előfordul, hogy reflex-szerű beidegződéssel a szakértő kirendelésének mellőzésével kapásból a keresetet is elutasítják. Előfordult hivatkozási alapelvként az is, hogy a "szerződést" kell nézni, de olyan tágabb értelemben, hogy beleértendő minden szóbeli megállapodás, társasági alapszerződés, stb. ad abszurdum az állampolgár és az állam közötti hallgatólagos "egyezség" is. Szerintetek jól van ez így?
Üdvözlettel egy laikus: szszm

világesze2 # 2004.12.12. 21:48

Nincs hozzá képem. :)

Legalábbis ezért beperelni nincs.

the big cat # 2004.12.12. 18:19

Pereld be.

világesze2 # 2004.12.12. 15:05

"Pár ezer forintos kárnál a biztosító nem alkalmazhatja a jogalap nélküli gazdagodás miatti avulást."
Pedig alkalmazza. Van egy, a biztosító kárfelmérője által cserére ítélt 6000 forintos alkatrész a kocsimban, melyért megítélt összegből 40%-ot levon avulás címen.

(Az igazsághoz hozzátartozik, hogy fényezésre viszont elég komoly pénzeket számol, tehát magával az összeggel egyáltalán nincs problémám.)

the big cat # 2004.12.12. 12:37

Pár ezer forintos kárnál a biztosító nem alkalmazhatja a jogalap nélküli gazdagodás miatti avulást. Mivel a már lent kifejtettek miatt is, nincs semmiféle gazdagodás, az autó nem ér többet. ha bíróságra mentek a biztosítónak kell bizonyítani, hogy van gazdagodás, azaz be kell bizonyítania, hogy az autó piaci értéke magasabb. Amit nehezen fog tudni megtenni.

derill # 2004.12.12. 12:25

Igen. Az, hogy mi fair az mindig attól függ, kinek a szempontjából nézem. Valahol a biztositónak is igaza van, főleg, ha figyelembe veszem, hogy tul sok a biztositási csalás. De az ügyfélnek is, ha ő épp nem csalt, ráadásul várnia kell és feleslegesen vitázni hónapokon keresztül csak azért, hogy a biztositó fizessen végre (mint az én esetemben).

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

világesze2 # 2004.12.12. 08:48

Nálam alkalmazzák jelenleg. Igaz, hogy nem nagy értékre, párezer ft, de bosszantó.

the big cat # 2004.12.12. 06:55

A biztosítók nem mindig alkalmazzák az avulást. Totálkár esetén, az avulás alkalmazása, teljesen helyén való, ismerjük el, hiszen annyit fizet a biztosító, amennyiért hasonló állapotú autót tudsz venni. Javításkor viszonta biztosítók többnyire állják a telejs költséget, általában azzal a feltétellel, hogy számla ellenében közvetlenül a szervíznek fizetnek. És ez is fair valahol.

világesze2 # 2004.12.11. 18:11

Hát bizony. Jó kérdés :). Csak hát most nyitva mardt...

derill # 2004.12.11. 11:17

Hm. Ezen el kell gondolkodjak. Ha ugyanis én nem akartam az autómat "fejleszteni", akkor nem is kötelezhetnek rá. A Ptk. pedig azt mondja, hogy olyan helyzetbe kell hoznia a károkozónak, mint a károkozás előtt. A biztositó azt az összeget fizeti, amit az önrészen felül neki kell. Az önrészt pedig neked kell. Viszont ezt az önrészt elvileg be tudod hajtani a károkozón. Igaz, ő is arra fog hivatkozni, hogy Te jogalap nélkül gazdagodnál, de kérdés, hogy az önrészed milyen százalékával gazdagodnál jogalap nélkül. Elvileg ha jól belegondolok,az is kár (mondjuk nem vagyoni hátrány), hogy Te azt a kétmilliót kénytelen vagy a kocsidra költeni, holott ezt nem tervezted, és nem tudod másra, amire betervezted, pl. lakáscserére, nyaralásra, vagy csak egyszerüen elesel a kamataitól, hiszen fel kellett venned a bankból. Kérdés, hogy egy biróság hogyan itélné ezt meg.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

világesze2 # 2004.12.10. 19:13

jóhiszeműen = szabályosan

világesze2 # 2004.12.10. 19:12

Képzeld el ezt egy kétmilliós kár esetén.
Te jóhiszeműen autóztál, valaki összetöri a kocsidat, a biztosító pedig csak a helyreállítás felét fizeti. Arra hivatkoznak, hogy az autód értéke jogalap nélkül növekedett azzal, hogy a biztosító helyreállíttatta kétmillióért. Ezért bevernek rajtad egymilliót.

  1. Tényleg többet ér az autód egy baleset és annak kijavítása után?

NEM. Ugyanannyit, vagy kevesebbet ér, mert piaci szempontból egy törött, helyrehozott autó már nem olyan
megbízható, mint egy érintetlen.

  1. Szándékoztál kifizetni egymilliót autóra? NEM. Tehát rendelkeztek a pénzed felett...
világesze2 # 2004.12.10. 19:02

Üdv Derill, utólag visszaolvasva nem csodálkozom, hogy nem érted :).

Avultatás alatt a biztosító a következőt érti, példával érzékeltetném:

  • van egy öt éves autód.
  • hátulról valaki beleütközik, eltörik egy lámpád, semmi máson egy karcolás sincs. A biztosító helytállási kötelezettsége beáll.
  • Tegyük fel, a biztosító fizet is.
  • Azt mondja a biztosító, hogy habár az autódhoz egy új lámpa tízezer forintba kerül, ők csak ötezret fizetnek, mert az eltört lámpa öt éves volt, és te jogalap nélkül gazdagodnál ötezer forinttal, ha új lámpát kapna az autód.

Így azért, mert valaki belement az autódba, ötezer forintot kidobsz az ablakon.

Ez az avultatás.

derill # 2004.12.10. 11:26

világesze ez nem volt számomra érthető. A biztositó nem avultat, hanem - saját tapasztalatom szerint - folyamatosan emeli a biztositási összeget, amit értékkövetésnek nevez. Azon használati cikkek esetében, amik viszont használattal tönkre szoktak menni, magyarán szólva elavulnak, ez azt jelentené, hogy csökkennie kellene a biztositási összegnek. A biztositó viszont mindig emel. Mit is csinált végül is nálad? Ha ugyanis értékkövetett, neked csak annyi a dolgod, hogy jelezd, hogy a kocsid értéke csökkent, igazitsák az értékhez a biztositási összeget. Van egy másik lehetőséged, figyeled, hogy mennyivel emelt, tehát szerinte most mennyit ér a kocsid, és annak erejéig fejleszted.

A másikban igazad van, az önkormányzat feladata a helyi utak épitése. Csakhogy az önkormányzat költségvetésből gazdálkodik, és azokban az esetekben, amikor nem tervezte be az ut épitését egy bizonyos területre, nyilvánvalóan nem fog utat épiteni, és kötelezni sem lehet rá, csak akkor, ha a kötelező szerv biztositja az anyagiakat is. Emiatt az önkormányzatok azt a megoldást választják, hogy adnak ugyan épitési engedélyt, de a használatbavételt bizonyos feltételekhez kötik, pl. ahhoz, hogy legyen ut. Ha nekem van egy ingatlanom, de én nem akarok rajta épiteni, viszont épül ut, egy másik tulaj miatt, abban igazad van, hogy nem szép dolog velem is fizettetni, viszont az sem szép dolog, hogy ezentul én ingyen használom majd az utat, sőt ha majd én is épitek, nekem már készen van az utam, tehát megkapom a használatba vételi engedélyt anélkül, hogy utat kellene épitenem. Ez egy rókafogta csuka, tehát itt a biróság fogja eldönteni, hogy megitéli-e, és milyen arányban az összeget.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

világesze2 # 2004.12.09. 19:23

A jogalap nélkül gazdagodás jelen helyzetemben is fennáll: biztosító avultatja az autóm értékét, mondván hogy régi. De én nem kívántam az autó hátulját felújítani.
Azt a fajta kényelmetlenséget, hogy vagyonomon egy tőlem függetlenül bekövetkező esemény miatt mások (akiknek elméletileg kártérítési kötelezettségük van) rendelkeznek, ki fizeti meg?

Ne avultasson a biztosító. Az autóm értéke attól nem nő, hogy építenek bele két új alkatrészt. Azzal az alkatrész értéke csökken.

világesze2 # 2004.12.09. 19:14

Ebben azt nem értem, hogy az infrastruktúra fejlesztése és hasonló nagy szavakkal leírt kötelezettségek önkormányzati/állami feladatok közé tartoznak.
Költségvetés kímélő jó ötlet, hogy feltételként egy beruházónak kell egy kisebb darab utat építenie.
De az ott lakók NEM KÉRTEK UTAT. Milyen alapon lehet rendelkezni a mások pénzével jogalap nélküli gazdagodás címen, ha nem állt szándékában az illetőnek gazdagodni, hanem őt egy kívülálló gazdagította.
Az út építése állami feladat, és éppúgy nem lehet érte cserébe elvárni semmit, mint ahogy az adó befizetéséért sem kapsz cserébe szolgáltatást.

Ezt aki hozzáértő, legyen szíves magyarázza meg.

Köszönöm

the big cat # 2004.12.09. 19:01

Amit majd a bíróság fog.

Bár szerintem szakértőt fognak kirendelni, hogy a telkük értéke az aszfaltozott út miatt mennyivel nőtt, és annak arányában osztják meg az út bekerülési költségét.

K_Dani # 2004.12.09. 16:41

Szia!

Egy aszfaltozott út esetén mit értesz fogasztás, beépített fogyasztók alatt?

köszönettel
K_Dani

kőkorszaki # 2004.12.09. 16:38

Igen jogalap nélkül senki sem gazdagodhat.
A pénz jogerős bírósági végzés alapján behajható. Csak legyen ideje kivárni a törvényes utat!
A megosztás a fogyasztás, beépitett fogyasztók, az ingatlan területe lehet az aktuális közüzemi felhsználástól függően.

K_Dani # 2004.12.09. 16:29

Tisztelt jogtudósok!

Cégünk telektulajdonos volt egy olyan helyen, ahol egy zsákutca mentén 7 telek van, kisebbek-nagyobbak. Az önkormányzati rendezési terv értelmében a telkek beépítőjének, az építtetőnek kell állnia a közművesítés költségeit, használatbavételi engedély csak olyan házra adható, ahol a közművesítés megtörtént.

Cégünk ezért kénytelen volt utat építeni, hogy az általunk épített házat befejezettnek lehessen nyilvánítani a használatbavétellel.

A többi telektulajdonos nem akar hozzájárulni az útépítés költségeihez. Az Önkormányzat nem segít a behajtásban.

Kérdésem:

  1. Behajtható-e jogalap nélküli gazdagodás jogcímén a költségtérítés?
  2. Milyen arányban osztandók a költségek? (telekarányosan, lakásszám/telek arányosan, kerítéshossz arányosan ??)

köszönettel
Kálmán Dániel