Kötelező forintosítás - de engem ne "mentsenek meg"

Én, a bankár

Forintkölcsönök forintra váltásához miért kell deviza?
2014. szeptember 08., 18:09
Szerző: bankar

Volt-e, van-e deviza az általánosságban csak devizakölcsönnek nevezett kölcsönök forrásoldalán?
Lehetne erről írni, de az egy külön poszt lenne. Hogy most (!) ténylegesen nincs deviza, az teljesen nyilvánvaló.
Ha lenne, nem kérnének a bankok a (most kötött) forintkölcsön kamatánál is magasabb kamatot a devizakölcsönök után, miközben pedig a devizára jellemző kamat gyakorlatilag nulla.
Persze próbálkoztak a bankok mindenféle hazugsággal, leginkább a nemzetközi hitelminősítőkre hivatkoztak, hogy azok leminősítették Magyarországot, ezért az itt hitelező bankok külföldön magasabb kamatra kapják a devizát.
De természetesen ez nem volt igaz és most sem igaz, mert azóta jelentősen javult a magyar hitelképesség megítélése, de a devizakölcsönök kamatai mégsem csökkentek.

Ez a levél a következő bejegyzésem miatt érdekes:

KIK NYERÉSZKEDNEK A “DEVIZAHITELESEKEN” ? DR. RÓNA PÉTER – DR. LÉHMANN GYÖRGY
november 20, 2014 - Belföld, Dr.Léhmann, Kiemelt hírek - Tagged: Az évszázad átverése,

Dr Róna Péter Professzor úr az alábbi levelet küldte részemre. (FIGYELEM! HANGANYAG AZ OLDALON!)

Dr. Róna Péter professzor úr nyilatkozataival sok tekintetben nem értek egyet – ő pedig természetesen velem nem ért egyet – de azt soha nem vitathatom, hogy hazáját szerető olyan képességekkel, tudással rendelkező tisztességes magyar ember, akiből sajnos manapság nagyon kevesen vannak hazánkban.

From: Péter Róna [mailto:p………….@gmail.com]
Sent: Wednesday, November 19, 2014 5:31 PM
To: Dr. Lehmann György; R…………….. M……..
Subject: Forintosítás

Felhívom figyelmüket a mai Népszabadságban megjelent írásomra a deviza alapú hitelek forintosításáról. Amióta a cikket leadtam, az MNB elismerte, hogy várható nyeresége meghaladja a 100 milliárd forintot. Én nagyon óvatosan számoltam, nehogy abba kössenek bele, amikor az összeget 70 milliárdra taksáltam.
Nézetem szerint itt már nem a bankokat kell bántani. Számomra hihetetlen, hogy egy ország közintézménye (mert az MNB az) a társadalom kárára nyerészkedik.
Tisztelettel,
Róna Péter

"Én továbbra is arra lennék kíváncsi, hogy hogyan változtathatja meg az állam az én akaratomon kívül a szerződést úgy, hogy a kötelezettségeket, amik ezáltal keletkeznek, nekem kell vállalnom."

Csak bűncselekménnyel:

"

A büntetőjogban a kényszerítés a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények közé tartozó valódi szubszidiárius bűncselekmény.[1] A kényszerítés bűntettét az követi el, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön!!!!!!!!!!!!!!, és ezzel jelentős érdeksérelmet!!!!!!!!!!!!!! okoz.[2] A 1978. évi IV. törvényben ez az egyetlen valódi szubszidiárius bűncselekmény.

Ez a bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg.

Az elkövetési magatartás maga a kényszerítés, ami az elkövető olyan külső ráhatása a passzív alanyra, amely a őt a cselekvési szabadságától megfosztja, vagy abban korlátozza."

Most az Ezres ügyvédi iroda, dr. Dantesz Péter és kollégáik adták közre azt a hat oldalas anyagot, melyet ők az iroda által képviselt ügyekben nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz.

“Kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 16. § szövegének Alaptörvény ellenességét szíveskedjék megállapítani és azt semmisítse meg.” - részlet a letölthető alkotmányjogi panaszból.

“16. § A bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig hivatalból felfüggeszti – a 6. alcímben szabályozott per kivételével – azt a peres eljárást, amelynek a tárgya részben vagy egészben a 3. § (1) bekezdése vagy 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés, illetve amely pert az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény indított a fogyasztóval szemben. A bíróság a felfüggesztés tárgyában tárgyaláson kívül is határozhat. Az eljárás felfüggesztésére a Pp. 155. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”

Az dokumentum az iroda beleegyezésével oldalunkról letölthető:

http://hitelsikerek.hu

KBD

Elsőfokon nyert perek: 208
Másodfokon nyert perek: 47

http://hitelsikerek.hu

KBS vérprofin terelsz A sokoldalas Dr Lázár Dénes által leírtakra persze egy szavad sincs
Megértjük, TÉNYEKKEL elég nehéz vitatkozni

Én továbbra is arra lennék kíváncsi, hogy hogyan változtathatja meg az állam az én akaratomon kívül a szerződést úgy, hogy a kötelezettségeket, amik ezáltal keletkeznek, nekem kell vállalnom.

„tümegesen nyerték a pereket a hitelesek a bíróságokon”
ROFL Na, ez kész.

Letölthető PDF-ben, MINTA, mindenki kitöltheti a saját adataival és benyujthatja

https://app.box.com/…6ncwuh4n8uy1

28 oldalon fejti ki a pénzügyi szakjogász, miért Alaptörvényellenes a Bankmentő Törvény

Az Országgyűlésnek nincs alkotmányos hatásköre arra, hogy beavatkozzon polgári jogi jogvitákba (Alaptörvény 1) cikk (2) bek.). Az Országgyűlés nem tekinthető bíróságnak, mert tagjai nem függetlenek a törvényhozó hatalmi ágtól, és döntései során nincsenek biztosítva az érintettek minimális eljárásjogi jogai.

Amennyiben az Alkotmánybíróság, az érveink ellenére is fenntartja korábbi álláspontját, akkor az Emberi Jogok Európai Bírósághoz tudunk fordulni.

Alkotmányjogi panasz a Bankmentő Törvény ellen (2014.09.18) [1 MB]

http://pitee.wordpress.com/…okumentumot/

Ha mindenkinek joga van ahhoz, hogy polgári jogi jogairól és kötelezettségeiről egy törvény által felállított bíróság döntsön, akkor ezzel a joggal ellentétes az, ha a törvényhozás utólag új hatásköri, illetékességi és eljárásjogi szabályokat állít fel (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek., Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk);
Ha mindenkinek joga van ahhoz, hogy polgári jogi jogairól és kötelezettségeiről egy bíróság tisztességes tárgyaláson döntsön, akkor ezzel a joggal ellentétes az, ha valakinek a jogairól és kötelezettségeiről egy bíróság olyan eljárásban dönt, amelyikben az érintettnek nincs joga részt venni, és amiben az érintett nem kérhet jogorvoslatot (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek., Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk); és
Ha mindenkinek joga van ahhoz, hogy polgári jogi jogairól és kötelezettségeiről egy bíróság ésszerű határidőn belül döntsön, akkor ezzel a joggal ellentétes az, ha az eljárás menetét egy törvény felfüggeszti (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek., Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk).

Az Alkotmánybíróság továbbá figyelmen kívül hagyta a 32/1991. (VI. 6.) határozatnak azt a részét, amelyik a jogállami elvekkel összeegyeztethetetlennek tartja a visszamenőleges hatályú törvényhozást (2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 2. § (2) bek.).

A fenti hiányosságokra tekintettel, kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy változtassa meg a 8/2014 (III. 20.) határozatot úgy, hogy az összhangban legyen a demokratikus és jogállami hagyományokkal:

Ha mindenkinek joga van ahhoz, hogy polgári jogi jogait és kötelezettségeit független bíróságok állapítsák meg, akkor ezzel a joggal ellentétes az, ha valakinek a polgári jogi jogait és kötelezettségeit a törvényhozás állapítja meg (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek., Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk);

A határozat nem említi a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogot (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek.), és nem említi Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeit sem a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjog biztosítására (Alaptörvény Q) cikk (2) bek., Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk).

Alaptörvény XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy [...] jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk
Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja.

Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 6. cikk
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, [...].

Az Alkotmánybíróság 8/2014 (III. 20.) határozata több szempontból hiányos.

A határozat nem vizsgálja a bíróságok és az Országgyűlés eltérő hatásköreit, ezért nem említi, hogy az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata, ezért nekik kell eldönteniük a magánjogi jogvitákat (vö. Alaptörvény 25) cikk (1) és (2) bek. a) pont).

Alaptörvény 25. cikk
(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.
(2) A bíróság dönt a) [...] magánjogi jogvitában [...].

Az Igazságszolgáltatás A Bíróságok Feladata (Alaptörvény 25. Cikk (1) Bek.)

Az egyesület arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja felül saját korábbi álláspontját és állapítsa meg a Bankmentő Törvény rendelkezéseinek az alaptörvény-ellenességét.

Ebben a bejegyzésben közzétesszük a beadványunkat.

KBS"Az ő "állításait" már tételesen, igen nagy terjedelemben cáfolták a bíróságok az ítéleteikben. "

Éppen ellenkezőleg, tümegesen nyerték a pereket a hitelesek a bíróságokon, ezt észlelve avatkozott be a kormány a bankok!!!! oldalán azzal hogy az általa alkotott "Alaptörvényt" is megsértve példátlan módon beavatkozott a 4.-ik hatalmi ág, az Igazsászolgáltatás működésébe

Dr: Lázár Dénes, Németországban élő eupópai pénzügyi szakjogász, aki Kásler előtt fél évvel mondatta ki a Kúriával hogy az árfolyamrés költség (kiváncsi vagyok, bele mvel kötsz bele)

Alkotmányjogi panasz a Bankmentő Törvény ellen (töltse le a dokumentumot)

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) az alkotmánybírósághoz fordul 2014. évi XXXVIII. törvény (“Bankmentő Törvény”) valamit az Alkotmánybíróság 8/2014 (III. 20.) sz. határozata miatt.

Kösz, de ebben a kérdésben egyáltalán nem ragaszkodom az igazamhoz.

„olyan számítási képlet tudomásom szerint pillanatnyilag nem ismert, ami meghatározná, hogy...”

Hát majd lesz. Ha Rogánt sikertült a kérdéssel megszorongatni, akkor könnyen lehet, hogy jogszabály-módosítással hamarosan korrigálják ezt a "kis" hiányosságot.

Gerbera,

én kívánom legjobban, hogy végül igazad legyen, hidd el:)

Én pedig arra a problémára próbáltam felhívni a figyelmet, hogy olyan számítási képlet tudomásom szerint pillanatnyilag nem ismert, ami meghatározná, hogy az árfolyamgátban levő adósok pontosan mennyit kapnak vissza az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés miatti visszatérítésekből. Ebből adódik, hogy a kormány által ígért 25-30% egyelőre finoman szólva is becslés (én inkább úgy mondanám, üres szavak), és azt se felejtsük el, hogy ebből a még egyelőre senki által sem ismert visszatérítésből kívánják a bankoknak visszatéríteni azt a kedvezményt, amit az árfolyamgát alatt adtak. Szóval egyelőre csak az tűnik ténynek, hogy ha a törvényjavaslatot ilyen formában elfogadják, a törlesztőrészletek 257 körüli árfolyamon forintosítják.

Jó, legyen igazad. Megjegyzem, a 8:52-i hozzászólásom lényege nem az, hogy rád kiterjed-e az MNBr. hatálya, hanem hogy ebben az elszámolásos históriában nem egyszerű szorzás-osztással történik az elszámolás, hanem némileg komolyabb matekkal, és így könnyen meglehet, hogy a 8:31-i posztoddal kihozott törlesztőemelkedésnél csúnyán elszámoltad magadat.

"És kikötötted mindjár a témaindításkor, hogy a 42/2014. MNBr-t még csak ne is említsük, mert az rád nem vonatkozik? Ejnyemá..."

Én kötöttem ki? Le van írva, hogy a rendelet az alábbi fogyasztókra vonatkozik:

"a fogyasztó nem áll és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt."

Szerinted az árfolyamgát micsoda? megfelel a fenti két és fél soros definíciónak?

És kikötötted mindjár a témaindításkor, hogy a 42/2014. MNBr-t még csak ne is említsük, mert az rád nem vonatkozik? Ejnyemá...

Kedves Gerbera,

ez a számítási képlet azokra vonatkozik, akik:

1. § E rendeletet azon fogyasztói kölcsönszerződésre kell alkalmazni, amely az elszámolás időpontjában megfelel a következő két feltételnek:

1. a fogyasztónak nincs és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem volt a fogyasztói kölcsönszerződésből származó fizetési késedelme,

b) a fogyasztó nem áll és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt.

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. fizetéskönnyítő program: fogyasztói kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött olyan - futamidő módosításnak nem minősülő - megállapodás, amelynek eredményeként a fogyasztót a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli;

T/255 számú törvényjavaslat 10. §

„el tudok végezni egy egyszerű szorzást!”

Ezt mertük remélni, csakhogy nem egyszerű alapműveletekkel kell számolni. A sajtó a végtelenségig leegyszerűsítve tálalja azt, amit a jogszabály részletesen leír.
A számítási képletek (nem ér meglepődni):
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Olvastad a törvényszöveget? Jelöld meg azt a helyet, amely az általad állított eredményt előidézi!