Kötelező forintosítás - de engem ne "mentsenek meg"

Mivel ez jogi fórum, ezért itt egy képzett jogász véleménye a TV műsorban:

http://echotv.hu/…erleg-1-resz

Dr. Damm Andrea nagyon jól beszél, többek közt arról is hogy akik 180Ft-on végtörlesztettek, most másodszor is előnyhöt jutnak, mert őnáluk is lesz elszámolás
?i ez ha nem kettős mérce? Kétszeresen is pozitívan diszkriminálják ezeket= politukusokat, gazdag embereket, akik nem is szorultak rá erre mert havi több milliót keresnek

Ami érdekes, a másik vendég, a közgazdász is elképesztőnek tartja jogilag az elképzelést

KBS
"Akik annyira kívánják azt a magáncsődöt, úgy képzelik, mint az adóskönyvek elégetését. Hogy volt tartozás, nincs tartozás."

Olvassgasss többet, a középkorig 7!!!!!!!!! évente eltörölték az adósságot. Mert már akkor tudták hogy a kamatos kamat adósságspirált okoz

Én arra gondoltam, hogy ezt 2008-ban így leírták...

Olvassgasss többet, a középkorig 7!!!!!!!!! évente eltörölték az adósságot. Mert már akkor tudták hogy a kamatos kamat adósságspirált okoz

Eltörölték?

Max a hitelezőt törölték el, de nem az adósságot.

Az megvan, hogy a képzett jogászt kizárták a kamarából?

Off

Az orvosi kamarából kizárt orvosokat miért nem hívják soha szakérteni? Ez jogászi privilégium, hogy jobban vágják a dolgokat mint azok, akiket nem zártak ki?

On

Sherlock te meg még jogász se vagy csak joghalgató de már megmondod a tutit
Gondolom azért kamarai tag vagy:)
Dr Kriston Istvánt is kirakták a kamarából?

DEVIZA-IV. TÖRVÉNYT KÖVETELÜNK
BANKOK JOGTALAN ÁRFOLYAMNYERESÉGE
FELHÍVÁS A KORMÁNYHOZ
FELHÍVÁS ALKOTMÁNYOS ELLENÁLLÁSRA

Címzett:
Dr. Orbán Viktor miniszterelnök
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Dr. Matolcsy György az az MNB elnöke

Tisztelt miniszterelnök úr!
Tisztelt miniszter úr!
Tisztelt elnök úr!

Deviza I-II-III. törvényekkel a deviza alapú jogviszonyokba a bankok oldalán beavatkoztak. Deviza-I. törvény az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások (kamatemelések) jóváírásáról rendelkezett. Deviza-II. törvény a jóváírások elszámolását szabályozta. Deviza-III. törvény-tervezet a "kötelező" devizaforintosításról rendelkezik.

Deviza alapú hitelezés lényegében az adósokkal kötött deviza alapú kölcsönszerződésnek tudtuk és beleegyezésük nélkül az FX-swap devizapiacra történt kivitele, ahol az ügyfél javára, de tudta nélkül nyitott deviza-nyilvántartási tőkeszámlával állítottak elő devizát, egyidejűleg azt – főként a külföldi anyabankokkal – elcserélték forintra és ezt a forintot hitelezték ki. A devizaforintosítás most lényegében a bankok deviza swap ügyleteinek lezárása (forint visszacserélése devizára), melyhez devizára van szükség és ezt most az MNB tenderen szerzik be (most viszik ki a "cuccost").

Deviza-IV. törvényt követelünk (!). Bankok a deviza alapú kölcsönszerződés alapján az adós javára nyitott deviza-nyilvántartási tőkeszámlával végeztek olyan deviza tőkepiaci műveletet, amelyben a devizanyilvántartási tőkeszámlát elcserélték forintra és a forintot kihitelezték, majd a rövidlejáratú FX-swap műveletekkel rendszeresen megújították.

Bankoknak azonban el kell számolniuk az ügyfél pénzével (deviza nyilvántartási tőkeszámlájával) mérlegen kívül végzett deviza tőkepiaci műveleteik eredményével, vagyis a deviza és forint származtatott csereügyletben befolyt árfolyamnyereséggel. Bankok az ügyfél devizanyilvántartási tőkeszámlájával ha nem számolnak el, úgy az ügyfél fizetési ígéretével (kötelezvényével) a bank sajátjaként rendelkezett és olyan jogtalan haszonra tett szert, amelyből az ügyfelet a tőle kölcsönszerződés jogcímén, de valójában a szerződésbe iktatott hitelderivatíva (árfolyamkockázat ügyfélre történt egyoldalú telepítése) révén kár érte.

Ugyanis a devizanyilvántartási tőkeszámlával végzett FX-swap ügylet a bankok forintforrás szerzése (forint likviditási ügylet) mellett a deviza/forint árfolyamkockázatát is kiiktatta (fedezeti ügylet), ezért az ügyféltől a kölcsönszerződésbe iktatott árfolyamkockázat egyoldalú viselésének banki követelése nem más, mint jogtalan haszonszerzés. A bank kizárólag a hitelezési kockázata ellenértékét is magában foglaló szerződéses ügyleti kamatot (és kezelési költséget) követelheti, ezt meghaladóan a devizanyilvántartási tőkeszámlán carry trade haszon címén elért árrést (deviza forrásország alapkamata és a magyar célország forint jegybanki alapkamata közötti árrést) realizálhat, azonban ezen felül nem létező árfolyamkockázata viselésének címén az ügyféltől árfolyam-különbözetre, valójában árfolyamnyereségre nem tarthat igényt.

Deviza-IV. törvény követelése – Kúria 2/2014 PJE 1. pontja. A rendelkezésre álló felsőbírósági iránymutatásra alapítva – és mivel nem lévén jelenleg elérhető más közjogi megoldás -, ezért azt követeljük, hogy a Kúriának az árfolyamkockázat egyoldalú viselésének tisztességtelenségéről és következményeként a deviza alapú kölcsönszerződés részleges vagy teljes érvénytelenségéről szóló iránymutatását is a Kormány iktassa törvénybe, ezzel a nem megfelelő (nem világos, nem érthető, kockázatviselés egészének terjedelmére ki nem terjedő) tájékoztatás következményét is törvényben vonja le. Az állami szervek és a kormányzat asszisztálásával a banki ügyfelek tömeges nem megfelelő tájékoztatása ma már törvényalkotásra alapot adó tény

Bankok jogtalan haszonszerzése. Nyilvánvaló, hogy a devizanyilvántartási tőkeszámla elcserélése forintra és annak kihitelezése, valamint az ügylet zárásakor a forintkövetelés visszacserélése devizára olyan árfolyamnyereséghez juttatja a bankokat, melyet egyrészt nem a saját, hanem az ügyfél pénzével értek el (devizacsere tőkeművelet), másrészt a csereügylet felára az árfolyamkockázatot is kiiktatta (fedezeti ügylet), ezért az ügyféltől a szerződés fennállása alatt árfolyamkockázat viselése címén a törlesztéskori deviza eladásból szedett árfolyam-különbözet az ügyfelet és nem a bankot illeti meg.

Devizaforintosítás címén az árfolyam-különbözet jogtalan haszonnak a bankokhoz telepítése történik úgy, hogy jogalkotással a felvételkori és a devizaforintosítási piaci árfolyam közötti árfolyam-különbözetet forintosítják és ennek rabló forinthitel formájában történő felvételére az ügyfelet kényszerítik ahelyett, hogy ezt mint jogtalan hasznot a bankoktól törvénybe iktatva megtagadnák.

Felhívom a Kormányt, hogy a nemzetgazdasági károkozó veszélyhelyzetet az Alaptörvényben előírt jogállalmi eszközökkel hárítsa el és ettől a tömeges piszkos árfolyam üzlettől a joghatást – mind a nemzetgazdaság, mind az állampolgárok védelmében – tagadja meg, ennek hiányában a Munka és Igazság Szindikalista Mozgalom (csatlakozás: jogtanacsos@pr.hu) valamennyi állampolgárt felhív az alkotmányos ellenállásra.

Köteles tisztelettel:

Dr. Kriston István jogvédő állampolgár
európajogi !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!(pénzügyi)!!!!!!!!!!!!!! szakjogász!!!!!!!!!!!!!!!
Devizahitelesekkel a Parlamentbe alapítója
Munka és Igazság Szindikalista Mozgalom alapítója
email: drkristonugyved@pr.hu

„Dr Kriston Istvánt is kirakták a kamarából?”
Nem. De igény az lenne rá.

De szép is, amikor valaki akkora szakember, hogy egyszerre reklámozza a Magyar Tudat Nemzeti Hírportál és a Baloldali Alternatíva Egyesülés.

KBS
"Dr Kriston Istvánt is kirakták a kamarából?”
Nem. De igény az lenne rá."

Azt hittük hogy ez egy SZAKMAI, jogi portál és nem a Showder Club
Gondolom hogy tárgyalásokon is a vicckirály.hu-ról mesél vicceket a bíróságnak
Köszönjük a humorbonbont, ahogyan Fábry mondaná - habár nem volt vicces - most várjuk Dr Kriston István európaui pénzügy szakjogász állításainak TÉTELES cáfolatát az ügyvéd úrtól!!!!!!!!!

KBS
"De szép is, amikor valaki akkora szakember, hogy egyszerre reklámozza a Magyar Tudat Nemzeti Hírportál és a Baloldali Alternatíva Egyesülés."

Régi trükk
Ha nem tudod cáfolni az IGAZSÁGOT, próbáld nevetségessé tenni

„Dr Kriston István európaui pénzügy szakjogász állításainak TÉTELES cáfolatát az ügyvéd úrtól!!!!!!!!!”
Az aspiráns úrra gondolsz, akinek a nagyhírű Jászágó-Pusztamonostori körjegyzőségre beadott pályázatát nem is tárgyalták érdemben, mert elmulasztotta csatolni hozzá az erkölcsi bizonyítványát?
Az ő "állításait" már tételesen, igen nagy terjedelemben cáfolták a bíróságok az ítéleteikben. (Megjegyzem a jogi állásfoglalás az inkább vélemény, mint állítás.)

Rogán Antalt kérdezték hétfőn a forintosítási törvény benyujtása UTÁN,hogy mi lesz az árfolyamgátasokkal. Nem tudott válaszolni, 2-3 nap gondolkodási időt kért, azaz FOGALMA SINCS RÓLA, majd gyorsan kitalálja, vagy a csillagállásból jósolja meg, hogy mi lesz kb. 200 000 emberrel és a családjukkal, akik igénybe vették az árfolyamgátat! Állítólag március-áprilisban jön meg a banktól az elszámolás, amiben kiderül, kinek mennyi pénz jár vissza, ekkor visszamenőleg januárig forintosítják a törlesztőket..Mi van, ha a hangoztatott 25-30%-os visszatérítésekből ezeknek a szerződéseknek az esetében nem lesz semmi? Hiszen egyelőre, ami biztos, az a forintosítás, ami ezeknek a szerződéseknek az esetében 1/3-os törlesztőrészlet emelkedést jelent AZONNAL. Tehát ha az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés elszámolásából nem jár vissza pénz, vagy 30%-nál kevesebb, akkor a törlesztőrészlet EMELKEDNI FOG, amit ráadásul januárig visszamenőleg fognak behajtani tavasszal. Ezt hogy fogják lenyeletni azokkal, akiknek korábban még kb. 3 évig garantálták a 180-as árfolyamon törlesztést? És erre nem CSAK a szavukat adták (ami ezekután annyit ér, mint egy zsák rohadt krumpli), hanem SZERZŐDÉSEK vannak róla.

„ami ezeknek a szerződéseknek az esetében 1/3-os törlesztőrészlet emelkedést jelent AZONNAL. ”
Na, ezt honnan szedted?

„ami ezeknek a szerződéseknek az esetében 1/3-os törlesztőrészlet emelkedést jelent AZONNAL. ”
Na, ezt honnan szedted?

Onnan Sándor, hogy el tudok végezni egy egyszerű szorzást!

PÉLDA!

585 CHF havi törlesztőrészlet 180-as árfolyamon törlesztve: 105 300 Ft

585 CHF havi törlesztőrészlet 257-es árfolyamon forintosítva: 150 345 Ft

Jah, bocsánat..nem 1/3-os törlesztőrészlet emelkedést jelent, hanem csaknem 50%-ost!

Olvastad a törvényszöveget? Jelöld meg azt a helyet, amely az általad állított eredményt előidézi!

„el tudok végezni egy egyszerű szorzást!”

Ezt mertük remélni, csakhogy nem egyszerű alapműveletekkel kell számolni. A sajtó a végtelenségig leegyszerűsítve tálalja azt, amit a jogszabály részletesen leír.
A számítási képletek (nem ér meglepődni):
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

T/255 számú törvényjavaslat 10. §

Kedves Gerbera,

ez a számítási képlet azokra vonatkozik, akik:

1. § E rendeletet azon fogyasztói kölcsönszerződésre kell alkalmazni, amely az elszámolás időpontjában megfelel a következő két feltételnek:

1. a fogyasztónak nincs és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem volt a fogyasztói kölcsönszerződésből származó fizetési késedelme,

b) a fogyasztó nem áll és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt.

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. fizetéskönnyítő program: fogyasztói kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött olyan - futamidő módosításnak nem minősülő - megállapodás, amelynek eredményeként a fogyasztót a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli;