videófelvétel bizonyítékkénti elfogadása

Videó-felvétel (pár perces) bizikénti elfogadása függ-e attól, hogy kép és hang együtt van-e rajta ?

Általában sikeresen lehet-e távoltartani, ha előre jelzi az ellneérdekű fél, hogy fog kérni szakértői vizsgálatot, mert az (a videó) könnyen manipulálható, etc.?

Ennek mi az ellenszere?
A szekértői vizsgálat mennyire költséges, és időigényes?

A video-felvétel akár hanggal, akár anélkül, használható bizonyitékként, max. az ellenérdekü fél bizonyithatja, ha a felvétel hamis oly módon, hogy szakértői vizsgálatot kér.

A másik mondatodat nem értem. Mit akarsz távoltartani és mitől? És minek mi az ellenszere?

A költségek változóak, a felvétel hosszától, minőségétől stb. függ. Árat nem tudok mondani, de keress meg videofelvételek készitésével foglalkozó cégeket, ők tudnak információval szolgálni. Szerintem egyébként mint minden szakértői vélemény, nem tul olcsó.

Választ kösz.önöm.

Nem én akarom távoltrartani, hanem az ellenérdekű fél.
A helyzet az, hogy azt látom, hogy mihelyst bejelentettem a videó-felvételt, mint bizonyítékot, s leadtam/beadtam a bíróságra, a máésik fél rögtön jött a manipulálhatósággal, a technika brilliáns eszközeire val hivatkozással, és hogy így-úgy-amúgy könnyedén manipulálható ez a fajta bizonyíték, ezért kéri elutasítani, ... éshogymár jóóelőre jelezi, hogy ha mégis elfogadná a bíróság, mint bizit, úgy kér szakértői vizsgálatot.

Erre - a bíróság szakértői vizsgálat kérésének kilátásba helyezésével való 'fenyegetésére' - kérdeztem, hogy mi ennek az ellenszere, és hogy eztafajta bizonyíték-figyelembevételt meghiúsító, vagy annak figyelembevétele valószínűségét sikeresen csökkentő eszközt (eztafajta 'szakértőveli fenyegetést') mivel lehet semlegesíteni.

Arra vonatkozóan is érdekelte a véleményed, hogy ilyesmi valóban hat-e. Én úgy látom, igen. A videós példa egy munkaügyi per, de más példában is a bíró volt hogy ecsetelte, hogy hanganyagra volt már, hogy kért szkv-t, hogy ki beszél rajta, és ... idő, + valószínűségek, és ... összességéban számomra 'az jött le', hogy ez (pl. videó) nem egy ~túlpreferáltan kedvelt bizonyítási módozat a bíró oldaláról.

Hogyan van ez? Mik a szempontok?
Kedves Derill, Te, ha esetleg bíró, vagy a jövő bírója vagy, hogyan létpod ezt?

Ha lehet még egy videófelvétel, mint bizonyítékos kérdés, (látva, hogy a családjog, gyermekelhelyezés témában is válaszolsz,) ... szerinted pl. videófelvétel lehet bizonyíték gyermekelhelyezési perlekedésben annak, vagy olyasmi bizonyítására, hogy ... pl. ... itt van egy X óra videóanyag, és lám, mutatja, hogy a gyermek pl. milyen jól elvan anyjával, vagy az apjával. Tehát lehet-e az alkalmas a ~pszichés viszonyulás szemléltetésére, bizonyítására. (Vagy akáér agresszív jelenet esetén pl. az apa agresszív fellépésének dokumentálására.)

Köszönöm, ha írsz.
Üdv!

Ok. Tehát az ellenérdekü fél akar távoltartani. De mit mitől?„Általában sikeresen lehet-e távoltartani, ha előre jelzi az ellneérdekű fél, hogy fog kérni szakértői vizsgálatot, mert az (a videó) könnyen manipulálható, etc.?”

Nyilvánvalóan helytálló az ellenérdekü fél nyilatkozata, ugyanis tényleg lehet manipulálni, de ahhoz, hogy a biróság mellőzze mint bizonyitékot, az ellenérdekü félnek kell bizonyitani, hogy a felvétel manipulált. Egyébként a biróság köteles figyelembe venni. Nem kell semlegesiteni a szakértővel való fenyegetést, merthogy nem is fenyegetés, hanem az ellenérdekü fél próbálja védeni a saját érdekeit. Nyilvánvaló, hogy ha a felvétel eredeti, a szakértő ezt fogja mondani, viszont a perköltséget a szakértői vizsgálat emelni fogja, és ha az ellenérdekü fél veszit, ez ugyis őt terheli. Én a helyedben hagynám, hadd vizsgálja a szakértő, ha tudom, hogy a felvétel eredeti. Ha pedig kihozza, hogy hamis, feljelenteném hamis szakvélemény készitése miatt hamis tanuzással. Tehát szakértői részről ennyit.

„ilyesmi valóban hat-e.” Milyesmi hat mire? Légyszi tényleg fogalmazz érthetően. Õszintén szólva már ha meglátom, hogy Te irsz valamit, el sem olvasom, mert a fele érthetetlen számomra, igy nem strapálom magam.

Nem ezért nem kedvelt a videó, amit Te irsz, hanem azért, mert egy birónak nincs ideje két órán keresztül videókat nézni, hangfelvételeket hallgatni, merthogy nemcsak a Te ügyed van, hanem több száz másik is. Egy-egy ügy átnézésére a birónak általában nincs több ideje összességében fél óránál alkalmanként. Ha Te beteszel egy több órás videót, sikitófrászt kap, mert tudja, hogy aznap már nem alszik, ha meg akarja azt is nézni. A birók tulterheltek. A Te esetedben viszont szerintem fenyegesd meg a birót azzal, hogy ha nem a videót nézi meg, akkor leirod az esetet - annak a felét sem fogja érteni, tehát inkább megnézi a videót:) Komolyra forditva egyetlen szempont van, hogy minél gyorsabban, egyszerübben bizonyitsd amit kell. A videó időigényes, tehát utálják. Ugyanez áll a hangfelvételre. Én is utálnám a hangfelvételt és a videót is, azonban ha semmi mással nem tud bizonyitani a delikvens, megnézném. Törekedj az egyszerüségre, segitsd a biró munkáját, állitsd be a felvételt ott, ahonnan néznie kell, ird meg neki mennyit kell belőle megnéznie, vagy az ominózus részeket másold át egy másik szalagra azzal, hogy ez itt az összefoglaló, a lényeg, természetesen az eredeti felvételt is csatolod, és összességében is megnézheti, de Te csak ezt tartottad fontosnak. Ez nagyban segiti a biró munkáját, mert megnézi a rövid felvételt, és ha mégis kétségei támadnak, megnézi a hosszut is. Ráadásul az ellenérdekü félnek is joga van ezeket a felvételeket megtekinteni, lehet, hogy akkor hajlamosabb lesz a megegyezésre.

Kösz. Értem.

Videó-felvétel 164 mp, nincs három perc se.
Ezt leírtam, többször is (bíróságra).
Mpk. tanúmeghallgatáson már megnézték, tanú megerősítette annak valóságtartalmát, mikéntkészültségét.

Õszinte írásod köszönöm.

Szakértői vizsgálat kérelmezéséhez - 'amennyiben szükséges' kitétellel - csatlakoztam, közöltem, h. részemről nincs akadálya, az nekem jó, mert csak megerősíti annak (videófelvétel) valódiságát.

Ennek ellenére semmi reakció rá.

Nyakatekerten megfogalmazott kérdésem a videófelvétel, mint bizonyíték érdemi felhasználásától (bizonyítékkénti figyelembevételétől) való távoltartására, annak pot. eszközére kérdezett. (szándéka szerint)

Õszinte írást kösz.

A biróság minden bizonyitékot mérlegel, ha valamilyen bizonyitékot mellőz, azt indokolnia kell, hogy miért tette. Természetesen egy fellebbezésnél hatályon kivül helyező indok lehet, ha nem indokolja, azonban nem veszi figyelembe. Ha erős a gyanud, hogy mellőzni fogja, és nem fogja ennek indokát adni, hivd fel a figyelmet rá. Azonban ha ez nem egyértelmü, inkább ne tedd, nehogy a biróság rosszindulatát kiváltsd.

Köszöm.

„"(...) nehogy a biróság rosszindulatát kiváltsd.”"
LÉtezik ilyen, hogy ... "bíróság rosszindulata" ?

?
(Ha tudnátok írni példát...)

Ugye jól tudom, amennyiben úgy készül akár hang, akár videófelvétel, hogy ahhoz a másik fél nem adta hozzájárulását, akkor azt bíróság előtt bizonyítékként nem lehet felhasználni.
"Titokban vagy hozzájárulás nékül készített felvételeket csak az érintett személyek hozzájárulásával lehet polgári bírósági eljárásban felhasználni." A felhasználás ugyanis a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot sérti.
Büntetőeljárában büntetőbíróság előtt felhasználható, ha azzal bűncselekmény elkövetése bizonyítható.

Mivan abban az esetben, ha valaki telefonon elismeri, hogy tartozik nekem és én ezt a telefonom diktafon funkciójával rögzítem.
A fentiek alapján ha az ellenérdekű fél nem járul hozzá, nem használhatom fel igazam bizonyítására?

Büntetőeljárásban, bűnösség bizonyítására, a Be. egyértelmű szabálya folytán biztosan nem. A Pp. egyértelmű kizáró szabályt nem tartalmaz, de a bírói gyakorlat szerint nem elfogadható.

Elég régi ugyan a jogeset, de témába vágó, úgyhogy idemásolom a lényegét:

"A hangfelvételnek bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való elôterjesztése felhasználásnak - nyilvánosságra hozatalnak minôsül, és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a hangfelvétel készítése a személyi jogok megsértésével vagy ilyen jogsértés nélkül történt. Az elsô fokú bíróság ítéletének ezzel ellentétes álláspontja téves.

Annak eldöntésénél, hogy a hangfelvétel felhasználása a Ptk. 80. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel jogellenes nyilvánosságra hozatalnak minôsült-e, tekintettel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás (Ptk. 4. §) követelményeire, amely mindkét felet terheli. A Ptk. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon. A bíróság vagy más hatóság elôtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért - az egyébként is jogsértés nélkül készült hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik." (BH1985.57)

V-wave, köszi, de úgy gondolom, hogy ez az 1985-ben keletkezett bírósági határozat már több pontjában is vérzik.

ObudaFan a hatályos Be. nem tartalmaz kizáró okot a más személy engedélye nélkül készített hangfelvétel bizonyítékként való felhasználását illetően.
A jogértelmezés különböző.
78. § (4) bek. "Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, vagy más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak korlátozásával szerzett meg."
Úgy gondolom, hogy a más tiltott módon fordulat adhat okot a másképpen való értelmezésre, de a joggyakorlat alapján a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megsértése minősülhet annak, nem pedig a Ptk. rendelkezéseivel ellentétes magatartás.
Egyébként az Rtv. lehetővé teszi, hogy a rendőrség nyilvános helyen bírói engedély nélkül készítsen hangfelvételt, sőt bizonyos esetekben a "sértett" hozzájárulásával bírói engedély nélkül ellenőrizhetők a telefonvonalán elhangzottak, melyeknek rögzítése a bűnösség bizonyítására felhasználható a büntető bíróság előtti eljárásban.

ObudaFan a hatályos Be. nem tartalmaz kizáró okot a más személy engedélye nélkül készített hangfelvétel bizonyítékként való felhasználását illetően.
A jogértelmezés különböző.
78. § (4) bek. "Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, vagy más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak korlátozásával szerzett meg."
Úgy gondolom, hogy a más tiltott módon fordulat adhat okot a másképpen való értelmezésre, de a joggyakorlat alapján a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megsértése minősülhet annak, nem pedig a Ptk. rendelkezéseivel ellentétes magatartás.
Egyébként az Rtv. lehetővé teszi, hogy a rendőrség nyilvános helyen bírói engedély nélkül készítsen hangfelvételt, sőt bizonyos esetekben a "sértett" hozzájárulásával bírói engedély nélkül ellenőrizhetők a telefonvonalán elhangzottak, melyeknek rögzítése a bűnösség bizonyítására felhasználható a büntető bíróság előtti eljárásban.