mobil telefon végrehajtás


Kismac # 2005.09.06. 07:59

Üdv Mindenkinek!

Azt szeretném kérdezni, hogy egy 2002-es jogerős fizetési meghagyást 2005 augusztusában végrehajtható -e?
Valamerre itt a jogiforumon azt olvastam, hogy fél év az elévülési ideje.
Köszönöm a válaszokat.

ObudaFan # 2005.09.06. 17:04

Vht. 57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

Tehát nem fél év alatt. (Hacsak nem pl. olyan szavatossági követelésről van szó, amely maga is fél év - helyesen 6 hónap, hiszen olyan határidő, hogy fél év egyébként sincs - alatt évül el.)

Lilly # 2005.09.08. 17:02

S ráadásul, a felszólítás megszakítja az elévülést, ha jól tudom.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.08. 17:19

a távközlési szolgáltatók esetében 1 év az elévülési idő
s a végrehajtási jog csak vh lap kiállítása után évülhet el és ekkor már csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést

Sasfioka # 2005.09.08. 23:34

De amennyiben 2002-ben kapott egy jogerőre emlekedett fizetési meghagyást, aztán most 2005 augusztusában egy végrehajtási lapot, akkor jogosan kifogásolhatja meg a végrehajtást, elévülésre hivatkozva.

Amennyiben minden évben küldtek fizetési felszólítót, akkor az megszakította az elévülést. De nem hiszem, hogy egy jogerős fizetési meghagyást követően ilyet tettek volna, úgyhogy valószínűleg jogos az elévülési kifogás.

SF

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.09. 08:41

szerintem is

Sasfioka # 2005.09.13. 18:08

Egyik ismerősöm keresett meg azzal a kérdéssel, hogy egy 2002-ben jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján mostanában kapott egy végrehajtási lapot és egy "Felhívást tartozás kiegyenlítésére" levelet végrehajtótól.
Mivel távközlési tartozásról van szó, így - állítása szerint a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számítva semmilyen olyan esemény nem történt, melyről őt tájékoztatták volna - valószínűleg ez a követelés elévült követelés.

Az elévülési kifogást a végrehajtási lapot kiállító bírósághoz kell benyújtani, ennek van illetéke? Ha igen, mekkora?
Az elévüléssel kapcsolatosan a bizonyítási kényszer az adóson vagy a hitelezőn van-e? Ugyanis ismerősöm azt mondja, hogy ő a fizetési meghagyásra emlékszik, de az már meg nincs neki, de azóta ő levelet nem kapott. Én úgy gondolom, hogy a szolgáltatónak kell bizonyítani, hogy az elévülést megszakította.

Az elévülést a végrehajtási törvény vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályozza? (itt a 143. § egyik bekezdése mondja azt, hogy a szerződésekkel kapcsolatos dolgok egy év alatt évülnek el, erre kell hivatkozni az elévülési kifogás benyújtásakor?)

Továbbá mikor láttam a végrehajtási lapot és a felhívást is, két dolog szúrt szemet. A szolgáltató a végrehajtási lapon a végrehajtási lapot kézbesítsék az adósnak kérdésre nemmel válaszolt, viszont mégis megkapta az ismerősöm a végrehajtási lapot.
A másik, hogy a végrehajtó felhívta az adós figyelmét, hogy 8 napon belül nyilatkozzék a munkahelyéről és a bankszámláiról, mert ha nem nyilatkozik a VHT. 45/A § alapján rendbírsággal sújtja.

Igazából tehát a kérdéseim fentebb, valamint, az elévülési kifogás benyújtása a végrehajtás foganatosítását felfüggeszti-e az ítéletig?

SF

ObudaFan # 2005.09.13. 19:16

Nincs illetéke, az adósnak kell bizonyítania azt, hogy az elévülési idő eltelt, de ha a kötelezett nyugvásra, vagy megszakadásra hivatkozik, azt neki. A Vht. az elévülés időtartamára utaló szabályt tartalmaz, mely szerint a végrehajthatóság a végrehajtandó joggal együtt évül el, így ez a szabály és a távközlési tv. speciális szabálya együtt irányadó, valamint a megszakadásra a Ptk. azon szabálya, hogy jogerős határozat után az elévülést csak a végrehajtási cselekmény szakítja meg. Az elévülési kifogás sem függeszti fel a végrehajtást, mert a végrehajtást csak a Vht-ban kimerítően felsorolt esetekben lehet felfüggeszteni.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy voltak olyan végrehajtási cselekmények, amelyekről ő nem tudott, és így nem évült el a követelés.

Sasfioka # 2005.09.13. 19:48

Köszi, hogy válaszoltál!

De az adós mivel tud bizonyítani? Õ írjon egy olyan levelet, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése és a végrehajtási lap kézhezvétele között semmilyen értesítést, levelet, egyéb megkeresést nem kapott? Mert ilyet másképp nem hiszem, hogy lehet bizonyítani...

A végrehajtási törvény 49. § szerint pedig (1)Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.

(2)A bíróság a végrehajtást azokban az esetekben is felfüggesztheti, amelyekben ezt a polgári perrendtartás vagy más törvény lehetõvé teszi.

Tehát automatikusan nem kerül felfüggesztésre a végrehajtás, de ezt a bíróság elrendelheti ez alapján?

A jogerős fizetési meghagyás és a végrehajtási lap kiállítása között milyen végrehajtási cselekmény történhet egyáltalán? Lévén itt magánszemély az adós, itt azonnali beszedés nem indítható, mivel bíróságon van az ügy, így már behajtó cég nem foglalkozik vele, tehát milyen esemény lehet egyáltalán közötte?

Köszi mégegyszer, hogy segítesz tisztán látni ez ügyben.

SF

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.14. 07:30

nyílván az számít hogy mikor emelkedett jogerőre az fmh mennyen be a bíróságra és tekintse meg az aktát benne lesz a jogerőre melő végzésben de az fmh-n is és ha egy év elteltével lett kiállítva a vh lap akkor megáll a az elévülési kifogás bármit csinált is a telefonos cég mivel csak a végrehajtási cselkmény a releváns
kérdezted hogy mi az hogy ne kézbesítsék az adósnak a vh-lapot ez helyesen igy szól:
"A végrehajtást kérő kéri-e, hogy a végrehajtási lapot postán kézbesítse a végrehajtó az adósnak: igen – nem"
azaz ha nem kérik akkor személyesen a vh cselekmény kor fogja a végrehajtó kézbesíteni

Sasfioka # 2005.09.14. 08:18

Köszönöm ismételten :)

A fizetési meghagyás 2002 év végén emelkedett jogerőre. A végrehajtási lapot 2005. augusztus végén állította ki a bíróság. (Pontos dátumokra nem emlékszem, mert csak átfutottam a dokumentumokat)

Az általad idézett sorra pedig, a végrehajtási lapon az szerepelt, hogy a végrehajtó ne kézbesítse postán a végrehajtási lapot az adós felé. Tehát akkor ahogy mondtad, a végrehajtás foganatosításakor kellett volna azt átadni. De ő postán küldte meg az adósnak...

SF

ObudaFan # 2005.09.14. 17:34

Amennyiben elévült a követelés, a Pp. szabályai alapján végrehajtás megszüntetése iránt lehet pert indítani (ugyanis a Vht. 41. § nem megy, mert nem teljesített követelésről van szó). Ebben a perben eljáró bíróság függesztheti fel a végrehajtást. Persze ez a bíróság azonos a végrehajtást elrendelővel, kivéve, ha munkaügyi bíróság, vagy megyei bíróság rendelte el.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.14. 21:22

vh lap visszavonást is lehet kérni az elévülésre tekintettel

pocak # 2005.09.15. 04:33

Olvasd el a Segítségkérés c. részben a Telefontartozás help! topicot, amiket én írtam bele.
A párommal éppen idén csináltunk egy ilyet végig (mobil telefontartozás végrehajtásának megszüntetése elévülés miatt).
1 év alatt elévül, és a fizetési meghagyástól számítva. Onnan már végrehajtási jog alá tartozik, és cak végrehajtási cselekmények szakítják meg, annak meg csak az számít, amit a végrehajtó intézkedett. A ti esetetekben erre nem került sor 1 éven belül, mert csak most állították ki a vh lapot, és az alapján fog csak a végrehajtó intézkedni.

A bírósághoz végrehajtás megszüntetési keresetet kell benyújtani, muszáj perré alakítani, máshogy nem megy.
Tudom, végigcsináltam.
Sajnos illetékköteles, a pertárgy értékének 6 %-a az illeték, de minimum 7000 Ft.
De ezeket a költségeket a per megnyerte után visszakapod. És biztosan állítom, hogy megnyered. Mi is nyertünk, ezek a mobilcég részéről eleve vesztes ügyek, tudják, hogy elévült, de azért próbálkoznak, mert sokan nincsenek tisztában a joggal.
A bíróság az elévülést meg hivatalból nem veheti figyelembe, csak kérelemre. Ezt is sokan nem tudják.
A mobilcég jogi képviselője meg sem jelenik ezeken a pereken, úgyhogy nem egy nagy durranás, még ügyvéd sem kell hozzá.
A bírónk is mondta, hogy több száz ilyen peres ügyük van a mobilcég miatt, de ő még nem látta a jogi képviselőjüket soha, azt sem tudja, hogy néz ki. Õ is elismerte, hogy rengeteg a tartozások közül az elévült, de hát ő ezt csak akkor veheti figyelembe, ha ezt megkifogásolják.

A keresetibe meg írjátok bele, hogy kéritek a végrehajtás felfüggesztését a jogerős végzésig. Mi is kértük, és nekünk is felfüggesztették, mert jogos a kifogás.
Szóval perre fel, ennél nyerőbb pere sose lesz az ismerősödnek!!!

És olvasd el a hivatkozott topicot, ott megtalálod a paragrafusokat is, amik erre vonatkoznak. Több embernek is segítettem már ott is.

Sasfioka # 2005.09.15. 10:10

Megírtuk a levelet, elküldtük a Bíróságnak. Tájékoztatásképpen mellékeltünk egy példányt a végrehajtónak is.
Már csak az kérdés számomra, hogy a végrehajtó miért küldte ki postán az ismerősömnek a végrehajtási lapot. Lehet, hogy a végrehajtó ezzel akarta felhívni ismerősöm figyelmét, hogy bizony itt ő tud még valamit tenni? :)
Meg mondjuk az sem volt világos, hogy miért fenyegette a végrehajtó rendbírsággal ismerősömet, ha nem nyilatkozik munkahelyéről és bankszámláiról. Mert én úgy tudtam, hogy a végrehajtónak hivatalból kell megkérni az adós adatait.

SF

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.15. 12:16

ez minta volt mindegyiken rajat van a passzus
de a vht 213. § alapján elévülésre trekintettel lehet kérni a vh lap viszavonást is nem kell pert

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.15. 13:45

ja még valami még a hagyatékatadó végzés is minta a legtöbször többes számban beszélnek az elhunytról

ObudaFan # 2005.09.15. 15:40

Nem lehet a végrehajtási lap visszavonását kérni, ugyanis azt csak akkor lehet, ha eleve a végrehajtási lap kibocsájtása jogellenesen történt. Ez azonban még akkor sem áll fenn, ha elévült követelésről állított volna ki a bíróság végrehajtási lapot, hiszen az elévülést nem köteles hivatalból vizsgálni. Ha meg a végrehajtási lap kiállítása után évül el a követelés, akkor ezt végképp nem lehet. Pert kell indítani a végrehajtás megszüntetése iránt a Pp. szabályai szerint.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.16. 07:03

de lehet kérni a Vh-lap visszavonását
lásd A bírósági végrehajtás magyarázata /Szerkesztő: Németh János/ vagy az 1995-ös Petrik Ferenc féle Vht kommentár
211 és 212 §-nál írtakat
azt hiszem petrik kodifikátora is volt a vht-nak

ObudaFan # 2005.09.16. 15:01

Vht. 57. § szerint a végrehajtás elévülését hivatalból figyelembe venni csak akkor lehet, ha magának a követelésnek az elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a Ptk. általános szabályai szerint az elévülést nem lehet hivatalból figyelembe venni, csak törvény rendelkezhet így. Márpedig a végrehajtási lap kiállítása csak akkor lehetett jogszerűtlen, ha hivatalból figyelembe veendő tényt nem vett figyelembe. Egyébként ez így is logikus, hiszen elég problémás lenne, ha a bíróság a végrehajtást kérő meghallgatása nélkül visszavonhatná annak ellenére, hogy az elévülés megszakadhatott, nyugodhatott.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.16. 16:48

obudafan a végrehajtás elévülése topicban részletesen kifejtettem a véleményemet de itt egy kicsit kibővítve megismétlem

az elévülés esetén is lehet kérni a vh-lap visszavonását /erre esetemben is volt példa 2X sikerrel kértem/ ez egyenesen következik a vht 57. § (3) bekezdéséből meg magából a vht jogorvoslati rendszeréből /mert hogy ez nem csak a pp-ben található/

olvasd el pontosan, hogy mit mint mond ki a vht 57.§
(2) A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.
(3) Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni,
a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.
azaz obudafan kérelemre egy egyszerű kérelemre aminek kapcsán végzéssel fognak határozni ezért nem kell feltétlen keresetet indítani
Petrik is így fogalmaz Az új végrehajtási jog című könyvében: „A visszavonásra és a törlésre sor kerülhet a végrehajtási jog elévülése címén is. Nincs azonban akadálya hogy amennyiben a bíróság a végrehajtási jog elévülését nem állípítja meg ennek az eljárásnak a keretében és avisszavonás és a törlés iránti kérelmet elutasítja az adós ilyen címen a végrehajtás megszüntetését kérje. Az elévülés kérdésének perben való eldöntése valójában megnyugtatóbb is, mert a peres eljárás lényegesen több adatot és bizonyítokot tár fel, egyben az ítélethez anyagi jogerő fűződik.” /bírósági végrehajtás magyarázata /Szerkesztő: Németh János/ című KJK-s kiadványban is hasonlókat talász/
azt hiszem ezzel egyértelművé tettem a dolgot

a jog egy komplex dolog amit a jogrendszer egészével együtt kell értelmezni aminek az elsajátításához tudom nagyon sok idő kell

ObudaFan # 2005.09.16. 18:29

A gondolatmenetedben a következő a hiba. A v.l. visszavonását akkor kell elrendelni, ha eleve a kiállítása jogellenes volt. Mivel a v.l. kiállítása a végrehajtást kérő egyoldalú kérelmére történik, biztosan nem fordult elő adósi kérelem abban az eljárásban, tehát kérelemre nem lehetett az elévülést figyelembe venni. Mivel azonban elévülésről van szó, hivatalból megint csak nem kellett figyelembe venni. E mellett sokkal meggyőzőbb Petrik érvelése abban a kérdésben, miért aggályos peren kívül intézni elévülési kérdést, nem véletlenül, hogy pl. a Pp. sem engedi, hogy keresetlevelet elévülés alapján idézés nélkül utasítson el a bíróság. Nem zárom ki, hogy van ezt támogató bírói gyakorlat (bár én pl. ezt ellenző bírói gyakorlatról tudok), de véleményem szerint hibás gyakorlat, már csak azért is, mert a végrehajtási eljárás éppen arról szól, hogy jogerős határozat után vagyunk, így az adós a kötelezettség alól már csak akkor szabadulhat, ha igen alaposan alátámasztja, miért is nem kell teljesíteni. Elévülési kifogásnál meg még a jogerős határozat előtt is meg kell hallgatni az ellenfelet, nem szakadt-e meg, nem nyugvott-e. Igen logikátlan, hogy éppen a jogerős határozat után rontsuk a pernyertes végrehajtást kérő helyzetét.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.17. 21:40

obudafan arra a kategorikus kijelentésedre reagáltam hogy nem lehet kérni a vh lap visszavonását elévülésre tekintettel
azonban ezt –mint ahogy már te is elismered- lehet és ha nem is gyakorta de szokták is kérni
ez a lehetőség ha pontosan elolvasod a tv szöveget látod hogy valójában a vht 57 § (2) és (3) bekezdésből következik
hiszen a vht azzal hogy azt mondja ki „A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni” és „Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a (…) már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.” egyértelművé teszi hogy az elévülést kérelemre kell figyelembe venni és nem pusztán külön kereset formájában lehet érvényesíteni hanem elegendő a nem peres eljárás keretei között kérelem formájában bejelenteni az elévülés tényét a végrehajtást foganatosító bíróságnak /mint jogviszonyt módosító egyoldalú akarat nyilatkozatot ami puszta alanyi joggá veti vissza az igényt/ és ha a bíróság az akta részletes átvizsgálása alapján megalapozottnak látja az elévülés fennállást akkor végzéssel elrendeli a vh lap visszavonását hiszen „a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni”
ez szerintem egyértelmű vagy nem?
ha bíró lennél milyen indokkal tagadnád meg a vht 57. § (3) bekezdésének érvényre jutását? komolyan éredekel a véleményed hisz ezen tényleg érdemes elgondolkozni…
Petrik aggályaival kapcsolatban részben én is egyetértek azonban figyelembe kell venni, hogy a végrehajtás nem peres eljárás így nem indokolt az hogy egy elévülési kifogást a bíróság egy külön peres eljárás keretében rendelje megvizsgálni
ha belegondolsz maga az elévülés tényének megállapítása általában nem egy olyan bonyolult dolog, a végrehajtás során minden elévülést megszakító vh cselekményt írásos dokumentum formájában rögzítenek, még a felek kérelmeiről is jegyzőkönyv készül ebből kifolyólag kétséget kizáró módon megállapítható a nem peres eljárás keretein belül is, hogy mikor volt az utolsó végrehajtási cselekmény és azóta hány év telt el
másrészt az így meghozott végzés ellen ott van a 15 napon belül előterjeszthető fellebbezés lehetősége így biztosított a jogorvoslat
a probléma az elévülés nyugvásával kapcsolatban merülhet fel azonban ennek eshetősége szerintem igen korlátozott és ha a v kérő a kötelezett beadványára tett észrevételében dokumentumokkal valószínűsíti, hogy pl. eszméletlen állapotban feküdt 2 évig a kórházban akkor várhatóan nem rendelik el a vh lap visszavonást / ez esetben én sem tenném hisz én is úgy gondolnám ekkor inkább döntse el egy külön per ezt az összetett kérdéskört, de a legtöbb esetben az elévülés megállapítása a fenti okokból nem egy bonyolult dolog és a nem peres eljárásban is adott a v kérő részére a védekezés lehetősége
másrészt ha számításba veszed hogy a legtöbb végrehajtás is fmh alapján indul különös ha pont az elévülési kérelmet kellene a vht 57. § ellenére külön peres eljárásban érvényesíteni
én pont a bírói gyakorlat alapján mondtam, hogy lehet kérni a vh lap visszavonást elévülés esetén és ezt a gyakorlatot a szakirodalom is /pl. Németh János, Petrik Ferenc/ alátámasztja
még a fogalmazói tananyag is hivatkozik eme lehetőségre volt
persze ehhez az eljáráshoz nem kell ragaszkodni, hisz a te általad említett módszer is ugyan oda visz felfogás kérdése, hogy melyiket alkalmazod mind kettő mellett szólnak érvek én például fontolgatom hogy a vht 57. §-ra valamnt a 212 (1) bek-re hivatkozással hétfőn is beadok a pkkb-ra egy vh lap visszavonás iránti kérelmet hiszen az ügyben 1998-ban rendelték el a végrehajtást s azóta szerintem nem volt végrehajtási cselekmény majd meglátjuk biztos érdekes lesz

ObudaFan # 2005.09.17. 22:25
  1. Már leírtam, hogy milyen indokkal kell a törvény helyes értelmezése szerint - szerintem - elutasítani, akkor megismétlem. :) A végrehajtási lap visszavonására a törvény értelmében akkor van lehetőség, ha a végrehajtási lap kiállítása jogszerűtlen volt. Ez a kérelemre megállapítható elévülés esetén gyakorlatilag lehetetlen, hiszen a végrehajtási lap kiállítása előtt az adóst nem kérdezi meg senki, így nem fordulhat elő olyan kérelem, amit a v.l. kiállításakor nem bírált volna el a bíróság, éppen ezért a v. l. kiállítása jogszerűtlen nem lehetett. Márpedig a v.l. visszavonásának más esete nincs, mint a jogszerűtlenül kiállított v.l. Az 57. §-nak semmi más szerepe nem lehet - kivéve , ha kivételesen hivatalból a v.l. kiállítása előtt az elévülést figyelembe kellett volna venni. Az sem elég a visszavonáshoz, hogy a törvény azt írja az 57. §-ban, hogy az elévült követelésre a végrehajtás nem folytatható, ugyanis azt az 57. § nem írja elő, hogy milyen eljárásban van lehetőség annak megállítására. Ez az egyes erre irányuló eljárások szabályozásából derül ki, és így az nem a v.l. visszavonása, hanem megsz. per. Mondom, én pont ellentétes bírói gyakorlatról tudok, mint Te - bár bevallom, annak indokolását én magam nem ismerem, így nem tudom, hogy az az enyémmel egyező-e - de hát ilyen eltérések az igazságszolgáltatásban előfordulnak.
  2. Miért célszerűtlen a v.l. visszavonása ebben az esetben, miért kell per. Azzal egyetértenék, ha elévülésre a Vht. olyan nem peres eljárást ismerne el, amiben a végrehajtást kérőnek lehetősége lenne írásban válaszolni, és akkor alakulna perré, ha ellentmond a v.h. kérő. De ilyen eljárást a Vht. nem ismer, a v.l. visszavonása és a per között lehet választani. Véleményem szerint a v.l. visszavonásával rengeteg probléma van. Az nem teljesen korrekt, amit írsz, hogy az elévülés a papírokból gond nélkül megállapítható. Ha ez így lenne, akkor az elévülést a Pp. a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása okaként szabályozná, az éppen azért nincs így, mert nem lehet aggálytalanul megállapítani. Például az elévülés nyugvása egészen biztosan rengeteg esetben nem derülhet ki az iratokból. A Te megoldásod alapján rosszabb helyzetbe kerül az, aki már jogerősen megnyert egy pert, mint aki még csak most szeretne pereskedni, hiszen az utóbbi esetében a Te megoldásod szerint csak a másodfokon terjesztheti elő a véleményét a végrehajtást kérő, míg a felperes két fórum előtt is előterjesztheti. Azonban a vh. eljárás épp arról szól, hogy az adós, aki nem teljesítette a bírói ítéletben foglalt kötelezettségét, csak akkor szabadulhasson, ha arra igen alapos oka van, és ezt alá is tudja támasztani. Vagyis abszurdum lenne, hogy a végrehajtást kérő rosszabb helyzetbe kerüljön, mint egy felperes.

A következő probléma, hogy a v.l. visszavonása esetén a bíróság nem köteles meghallgatni a végrehajtást kérőt. Az igaz, hogy fellebbezhet a vh. kérő a határozat ellen, ez a megoldás azonban valójában a vh. kérő számára azt eredményezi, hogy ő csak egy fórum előtt képviselheti álláspontját, vagyis gyakorlatilag nincs jogorvoslati joga.

vahurka # 2005.09.17. 22:31

Hú, jó nagy vitát folytattok...