mobil telefon végrehajtás

Bizony, a magam részéről szerencsésebbnek láttam itt, mint egy élő topicban, bár a címek alapján inkább oda való :)

obudafan én nem osztom azt az álláspontod hogy a v kérő hátrányosabb helyzetben lenne mint egy rendes peres eljárásban lévő felperes
tudtommal a perben érdekelt feleknek az őket érintő beadványokat kézbesítik hisz nem véletlenül követeli meg a Pp. azt hogy „A beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is.”
így a v kérőnek lehetősége van hogy a nem peres eljárás keretei sajátosságai között megtegye az észrevételeit, és esetlegesen előterjesztett dokumentumaival cáfolja az adós álláspontját
szerintem korrekt az a megállapítás hogy a végrehajtási eljárás során az elévülés az iratokból általában kétség kívül megállapítható, hiszen gondold végig a végrehajtás egy speciális nem peres eljárás, aminek során –mint általában a többi nem peres eljárásban- fokozottan ügyelnek az írásbeliségre, a vht 35. § is egyértelművé teszi, hogy minden egyes körülményről jegyzőkönyv készül, a másik pedig az, hogy az elévülést a jogerős határozat után csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg, amelyeknek az aktából jól dokumentálhatónak kell lenniük
ha pedig nem lenne írásos dokumentum /végzés, bírósági megkeresés, jegyzőkönyv, beadvány/ akkor a peres eljárás keretei közt is nehéz lenne bizonyítani az elévülés megszakadását, azonban hangsúlyozom ezért követeli meg a jogalkotó a fokozott írásbeliséget
ebből kifolyólag szerintem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításra való hivatkozás nem helyén való hiszen, az vagy ítélt dolog lenne vagy egyszerűen nem volt előtte jól dokumentálható végrehajtási eljárás és a végrehajtás megszakítására irányadó körülmények lényegesen szélesebbek, hisz nem csak a v cselekmények szakítják meg az elévülést…
ha jól kiveszem a te érved, hogy a vh lap nem vonható vissza csak akkor, ha jogsértés történt a kiállításakor és avht 57. §-ból szerinted nem következik a vh lap vissazvonásának lehetősége
ezen álláspontod nem megalapozott hisz a Vht azzal hogy kimondja „211. § (1) Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni.” nem az következik, hogy csak akkor lehet elrendelni a vh lap visszavonását ha „a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki” hanem a helyes értelmezés szerint ez esetben kötelező a vh lap visszavonása azonban „221 § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, (…) bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti.”
az általad említett törvény sértés nem zárja ki hogy más okra hivatkozással is elrendelhessék a vh lap visszavonást ami ha végiggondolod azzal hogy a vht XII. fejezetében a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok témakörben került szabályozásra önmagában is egy általános jellegű jogorvoslat
ha ezen érvelésben valahol van valami logikai gikszer jelezd mert kíváncsi vagyok az elvi véleményedre
az a megállapításod sem helytálló hogy a v kérőnek nem érvényesül a jogorvoslathoz való joga olvasd el a 42/2004-es AB határozatot ott is kifejtik, hogy az alkotmányban biztosított jogorvoslati jog érvényesülése megvalósul azzal hogy biztosított a felek részére a másodfokú bírói fórumhoz való fordulás lehetősége ez jelen esetben korlátozás nélkül érvényesül
az általános aggályaiddal /bizonyítás korlátozása, felek kölcsönös meghallgatásának hiánya stb / azonban egyetértek de ez az én részemről vonatkozik az összes nem peres eljárásra –főként az fmh-ra hisz minden képtelenségre kibocsátják- hisz ezek gyorsabb és egyszerűbb eljárások de nyílván híján vannak a peres eljárás biztosítékainak
azonban a vh eljárás szinte végig a v kérőnek kedvez és az elévülés felmerülésének lehetősége legyünk őszinték az esetek 99,9 %-ban az ő magatartásukra vezethetők vissza
egyébként köszönöm a megtisztelő címet de az elévülés címén történő vh lap visszavonást nem én találtam ki -én sajnos még messze állok attól hogy ilyen „forradalmi változásokat” vezessek be joggyakorlatba- csak a munkám során átvettem egy bevált gyakorlatot, sokkal inkább illeti eme cím a –közel sem állandó és kiszámítható- bírói gyakorlatot feldolgozó Németh Jánost és Petrik Ferencet és a munkámat koordináló ügyvédet
ha érdekel a téma a fenti kiadványokon túl szerintem valamelyik fogalmazó ismerősödtől szerezd be az úgynevezett kis bh-kat
vahurka szerintem jó hogy vannak ilyen viták, hisz az ilyen álláspont ütköztetésekből sokat tanul az ember hisz egy jó jogásznak nyitottnak kell lenni másik véleményére, mivel a jog nem egy abszolút tudomány és általában mindegyik álláspontban vannak igazságok

Arra a megállapításodra, hogy a megszakadás az iratokból is kiderül, már válaszoltam - mégpedig azzal, hogy a nyugvás viszont nem. Ez pedig éppen elég. Egyébként a gyakorlatban a v.l. visszavonása során aligha van a végrehajtást kérő abban a helyzetben , hogy a végzés meghozatala előtt reagálni tudna arra. Ez még akkor is így van, ha az kérelemre történik, még inkább, ha hivatalból, mert akkor mindkét fél csak a végzést kapja meg.

A 42/2004. AB határozat mesze nem az első volt, amely kimondta, hogy alkotmányos az, ha csak egyfokú jogorvoslat van. (Most eltekintve attól, hogy ez a határozat hozta létre az elmúlt évek egyik legellentmondásosabb eljárási helyzetét - erről ld. jogi fórum publikáció: Újabb probléma a polgári ügyekben hozott határozatok felülv. szabályozásával - ez nem ide tartozó téma.) Viszont a 42/2004. és a korábbi , az általad idézetteket megállapító határozatot mindezt a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban mondták ki. Tehát azt feltételezték, hogy már volt korábban a félnek lehetősége két különböző fórum előtt előterjeszteni a véleményét. Ez a jogorvoslathoz való jog lényege ugyanis.

Magával a Vht. értelmezéseddel a következő a probléma. A Vht. 211. és 212.§§ nem két külön esete a v.l. visszavonási eljárásnak. A 211. § a jogalapját adja meg, a 212. § pedig deklarálja, hogy ennek hivatalból és kérelemre is helye van.
A Te értelmezéseddel igen sok probléma van. A következőre Te azt mondod, hogy jogalapot teremt a v.l. visszavonására: " A végrehajtást elrendelô bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetôleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezésébôl végzéssel bármikor elrendelheti." Ez az értelmezés oda vezet, hogy a bíróság bármikor , ha erre kérelem van, de akár hivatalból is, ha úgy látja jónak, olyan kedve van, minden egyéb feltétel nélkül visszavonhatná a végrehajtási lapot, mert ez a § semmi egyéb feltételt nem tartalmaz.
Az én értelmezésemet támasztja alá a 211-212. §§ miniszteri indokolása is:

"A végrehajtási lap kiállítása, illetôleg egyes okiratoknak végrehajtási záradékkal való ellátása a bíróság intézkedése aziránt, hogy a bíróság (más szerv) határozatán vagy egyes okiratokon alapuló követelést végre kell hajtani. A Javaslat fenntartja azt az egyszerûsítést jelentô konstrukciót, hogy az említett végrehajtható okiratok ellen széles körben és határidô nélkül olyan jogorvoslattal lehet élni, amelyet elsôsorban maga a végrehajtható okiratot kiállító bíróság intézhet el, és az errôl szóló döntése ellen lehet a másodfokú bírósághoz fellebbezni. A tapasztalat szerint ilyen fellebbezésre ritkán kerül sor.
A Javaslat szerint tehát a jogszabály megsértésével kiállított végrehajtási lapot vissza kell vonni, az ilyen végrehajtási záradékot pedig törölni kell. A bíróság eziránt az érdekelt fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy a saját kezdeményezésébôl végzéssel bármikor intézkedhet. A végzést kézbesíteni kell a végrehajtást kérônek és az adósnak (röviden: a feleknek), akik a végzés ellen fellebbezhetnek."

Nem világos, hogy hol "gyanúsítottalak meg", hogy ezért a -szerintem - hibás (forradalminak én nem nevezném) bírói gyakorlatért Te lennél hibás
, de a késői órára tekintettel most nem olvasok vissza. Viszont egy eszmecsrére hadd invitáljalak az autók-motorok témakörbe, a kötelező biztosítással kapcsolatos Korm. rendelettel kapcsolatos témában.

hello obudafan van egy rendkívül szövevényes végrehajtási ügy amiben kiváncsi vagyok a véleményedre de előbb a korábbi hozászálásodhoz:
érdemes elgondolkodni azon a szófordulaton „vissza kell vonni” /211 §/ ”visszavonását (…) elrendelheti” /212 §/ azaz a tv sértés esetén vissza kell vonni többi esetben visszavonását (…) elrendelheti de nem köteles erre a bíróság…
az ügy lényege az hogy a végrehajtás alapjául szolgáló fmh is rosszul volt kitöltve főleg a kamat része meg az esedékessége az ami nem stimmel de mindegy
2001-ben bocsátottákki az fmh-t majd végül 2003 tavaszán lett kiállítva a vh lap az eredeti összegre + járulékok annak ellenére, hogy az adós /mi az adóst képviseljük/ időközben teljesítéseket eszközölt
ami érdekes hogy az ügyben adós és vh kérő folyamatos kapcsolatban volt és a vh kérő által közölt lepecsételt elszámolás(ok) természetesen köszönő viszonyba sem volt(ak) a végrehajtási ügyértékkel ezzel szerintem azt lehet mondani hogy a vh kérő az fmh-ban és a vh lapban követelt igényét felismerve annak jogellenességét leszállította
azonban ezt csakúgy mint az adós által a vh lap kiállítása előtt és után eszközölt teljesítéseket nem jelentette be a végrehajtónak az ügyben adós már korábban is többször fordult a foganatosító bírósághoz illetve a végrehajtóhoz akik többször is megnyilatkozatták a vh kérőt azonban semmi választ nem kaptak a bíróság pedig az eredménytelenségre tekintettel tájékoztatta adóst hogy megszüntetési keresetet lehet előterjeszteni stb stb
telt múlt az idő adós a 41 § -ra tekintettel -ekkor már a mi képviseletünkkel- ismételten megnyilatkozatta a vh kérőt erre vh értesítette a végrehajtót illetve a bíróságot, hogy adós megfizette tartozását és ezért kéri a végrehajtás megszüntetését
na jött a díjjegyzék ami egy cseppet sérelmes hiszen majdnem több a kamat mint a tőkekövetelés persze a fizetési meghagyás vh lap alapján jogosnak is tűnhet de a vh kérő által adósnak folyamatosan küldött elszámolással nem egyezik
a lényeg adós nem fizetett meg olyan összegű tartozást ami a díjjegyzékben szerepel így nem lehet ekkora a végrehajtási ügyérték és nincs ekkora jutalék…
végrehajtó elmondja hogy vh kérő semmi információval nem szolgált a tekintetben hogy milyen összegű tartozást fizetett meg adós ezért kvázi a hasára ütött és így állapította meg a díjjegyzéket
és persze amíg a végrehajtó díjait nem fizetik meg addig nem szűnik meg a végrehajtás szerinted mit célszerű tenni azon kívül hogy kifogást terjesztek elő a díjjegyzék ellen és csatolom a vh kérő elszámolásait amiből kiderül, hogy nem tartott igényt olyan összegű kamatra mint a végrehajtó elszámolásában rögzítve van és látszik hogy a tőkeösszeg egy része már a vh lap kibocsátása előtt törlesztve lett és leszögezem azt hogy vh –kérő nem tanúsított együttműködést?
szerinted megáll e vh lap visszavonás esetleg a vht 19. § -ra hivatkozással vagy indítson e korlátozás vagy megszüntetése iránti keresetet
ez számomra azért kérdéses mert a vh kérő már kérte az eljárás megszüntetését ami ugyan addig nem szűnik meg amíg ki nem fizetik a díjakat
s hogy viszonyulsz a vh kérő adósnak rendszeresen megküldött alacsonyabb összeget tartalmazó elszámolásaihoz meg a végrehajtás iránt tanúsított

Ma igen hosszú napom volt, úgyhogy ha most hülyeséget írok, akkor holnap (talán) kijavítom. :)
Szóval a végrehajtó magatartását sem teljesen értem, mert ha a vh kérő azt jelenti be, hogy az adós megfizette a követelést, akkor a vh költségeit ő fizeti, hiszen a követelésbe a végreh. költség iránti követelés is beletartozik, ld. 34. § (5). Szerintem megáll a visszavonás iránti eljárás, csak szinte felesleges, de azért igazad van, legyen az is benne a kérelemben.
Én úgy írnám a kifogást, hogy amennyiben a bíróság egyszerű kifogási eljárásban nem lát lehetőséget a helyzet rendezésére, akkor a visszavonást kérem. A beadványt meg úgyis a tartalma alapján kell elbírálni.

Viszont én meg hadd invitáljalak ismét az autós témakörbe, a kötelező biztosítás Korm. r. témába. Nem akarok erőszakos lenni, csak az is tanulságos dolog szerintem.

köszi a választ azt hiszem ez lesz megírom a kifogást és bemásolom újfent a vh kérő által adott elszámolást és vagylagosan kérem a visszavonást
a biztosítós témát megnéztem már csak annyira lefáradok mostanában hogy nem voltam képes végig gondolni a felvetést tán hétvégén

ja és 34 § (5) az jó csak a végén ott van hogy az adós egyetemlegesen felel és tuti hogy a végrehajtó őt fogja elkapni

Ez így van, de legalább a következő hasonló jogügyletnél a vh kérővel szemben beszámíthatja.

Sziasztok!

Ma hívott ismerősöm, hogy kapott a bíróságtól egy idézést a beküldött keresetlevéllel kapcsolatosan. Október 13-án tárgyalás lesz, ahova elvben mindent kéne vinnie, ami bizonyítja, hogy elévült a követelés. Nade itt mit lehet bizonyítékként bemutatni? Milyen okiratot, vagy mire gondolnak itt?
Amúgy a végrehajtást végzésben a tárgyalás jogerős lezárásáig felfüggesztették.

SF

ez egy sablon a végzés nyílván az aktából kell kiderülni hogy volt vh cselkmény vagy sem kérd mondjuk a vh kérőt hogy mutason fel olyan vh jegyzőkönyvet vagy más okiratot ami az ellenkezőjét bizonyítja
stb stb

Az mondjuk nem lesz egyszerű, mert az az iratokból is kiderülne, ugye :)

hello obudafan még a múltkor említettem egy végrehajtási díjjegyzékes ügyet
most jött meg a végzés és elutasították a díjjegyzék elleni kifogást
azt mondja a bíróság hogy a végrehajtó a végrehajtást kérő nyilatkozatainak a hiányában helyesen járt el a tekintetben hogy megsaccolta a teljesítés időpontját és a végrehajtási ügyértéket
a T. Bíróság nem fogadta el a bizonyítékként a végrehajtást kéró által kiállított elszámolási egyenleg közlő bizonylatokat sőt ezen bizonyxítékokról említést sem tesz csak hangsúlyozza hogy ez peren kívüli eljárás és itt korlátozott a bizonyítás

egyébként rögziti hogy a vh-kérő vagy féltucatszor lett felszólítva a követelése fennálása tekintetében és rögzíti, hogy erre nem reagált és rögzíti azt is hogy a vh kérő idő és összeg nélkül a megszüntetési kérelmében csak annyit nyilatkozott hogy a teljesítés megtörtént
én kértem a felek meghalgatásáta vht 217 § (4) bek alapján
azonban erre kisérlet sem történt

szerintem ez egy agyrém...

És akkor vajon hogyan lehet bizonyítani ilyen esetben , hogy mikor történt a teljesítés, és mennyi? Vagy a végrehajtó, aki érdekelt a minél magasabb vh összegben, majd megmondja, hogy szerinte mikor és mennyi?

ez a bírónó részéről biztos egy tréfa csak az a baj hogy mások nem annak veszik

Viszont fellebbezési lehetőség még van.