mobil telefon végrehajtás

Viszont fellebbezési lehetőség még van.

ez a bírónó részéről biztos egy tréfa csak az a baj hogy mások nem annak veszik

És akkor vajon hogyan lehet bizonyítani ilyen esetben , hogy mikor történt a teljesítés, és mennyi? Vagy a végrehajtó, aki érdekelt a minél magasabb vh összegben, majd megmondja, hogy szerinte mikor és mennyi?

hello obudafan még a múltkor említettem egy végrehajtási díjjegyzékes ügyet
most jött meg a végzés és elutasították a díjjegyzék elleni kifogást
azt mondja a bíróság hogy a végrehajtó a végrehajtást kérő nyilatkozatainak a hiányában helyesen járt el a tekintetben hogy megsaccolta a teljesítés időpontját és a végrehajtási ügyértéket
a T. Bíróság nem fogadta el a bizonyítékként a végrehajtást kéró által kiállított elszámolási egyenleg közlő bizonylatokat sőt ezen bizonyxítékokról említést sem tesz csak hangsúlyozza hogy ez peren kívüli eljárás és itt korlátozott a bizonyítás

egyébként rögziti hogy a vh-kérő vagy féltucatszor lett felszólítva a követelése fennálása tekintetében és rögzíti, hogy erre nem reagált és rögzíti azt is hogy a vh kérő idő és összeg nélkül a megszüntetési kérelmében csak annyit nyilatkozott hogy a teljesítés megtörtént
én kértem a felek meghalgatásáta vht 217 § (4) bek alapján
azonban erre kisérlet sem történt

szerintem ez egy agyrém...

Az mondjuk nem lesz egyszerű, mert az az iratokból is kiderülne, ugye :)

ez egy sablon a végzés nyílván az aktából kell kiderülni hogy volt vh cselkmény vagy sem kérd mondjuk a vh kérőt hogy mutason fel olyan vh jegyzőkönyvet vagy más okiratot ami az ellenkezőjét bizonyítja
stb stb

Sziasztok!

Ma hívott ismerősöm, hogy kapott a bíróságtól egy idézést a beküldött keresetlevéllel kapcsolatosan. Október 13-án tárgyalás lesz, ahova elvben mindent kéne vinnie, ami bizonyítja, hogy elévült a követelés. Nade itt mit lehet bizonyítékként bemutatni? Milyen okiratot, vagy mire gondolnak itt?
Amúgy a végrehajtást végzésben a tárgyalás jogerős lezárásáig felfüggesztették.

SF

Ez így van, de legalább a következő hasonló jogügyletnél a vh kérővel szemben beszámíthatja.

ja és 34 § (5) az jó csak a végén ott van hogy az adós egyetemlegesen felel és tuti hogy a végrehajtó őt fogja elkapni

köszi a választ azt hiszem ez lesz megírom a kifogást és bemásolom újfent a vh kérő által adott elszámolást és vagylagosan kérem a visszavonást
a biztosítós témát megnéztem már csak annyira lefáradok mostanában hogy nem voltam képes végig gondolni a felvetést tán hétvégén

Viszont én meg hadd invitáljalak ismét az autós témakörbe, a kötelező biztosítás Korm. r. témába. Nem akarok erőszakos lenni, csak az is tanulságos dolog szerintem.

Ma igen hosszú napom volt, úgyhogy ha most hülyeséget írok, akkor holnap (talán) kijavítom. :)
Szóval a végrehajtó magatartását sem teljesen értem, mert ha a vh kérő azt jelenti be, hogy az adós megfizette a követelést, akkor a vh költségeit ő fizeti, hiszen a követelésbe a végreh. költség iránti követelés is beletartozik, ld. 34. § (5). Szerintem megáll a visszavonás iránti eljárás, csak szinte felesleges, de azért igazad van, legyen az is benne a kérelemben.
Én úgy írnám a kifogást, hogy amennyiben a bíróság egyszerű kifogási eljárásban nem lát lehetőséget a helyzet rendezésére, akkor a visszavonást kérem. A beadványt meg úgyis a tartalma alapján kell elbírálni.

hello obudafan van egy rendkívül szövevényes végrehajtási ügy amiben kiváncsi vagyok a véleményedre de előbb a korábbi hozászálásodhoz:
érdemes elgondolkodni azon a szófordulaton „vissza kell vonni” /211 §/ ”visszavonását (…) elrendelheti” /212 §/ azaz a tv sértés esetén vissza kell vonni többi esetben visszavonását (…) elrendelheti de nem köteles erre a bíróság…
az ügy lényege az hogy a végrehajtás alapjául szolgáló fmh is rosszul volt kitöltve főleg a kamat része meg az esedékessége az ami nem stimmel de mindegy
2001-ben bocsátottákki az fmh-t majd végül 2003 tavaszán lett kiállítva a vh lap az eredeti összegre + járulékok annak ellenére, hogy az adós /mi az adóst képviseljük/ időközben teljesítéseket eszközölt
ami érdekes hogy az ügyben adós és vh kérő folyamatos kapcsolatban volt és a vh kérő által közölt lepecsételt elszámolás(ok) természetesen köszönő viszonyba sem volt(ak) a végrehajtási ügyértékkel ezzel szerintem azt lehet mondani hogy a vh kérő az fmh-ban és a vh lapban követelt igényét felismerve annak jogellenességét leszállította
azonban ezt csakúgy mint az adós által a vh lap kiállítása előtt és után eszközölt teljesítéseket nem jelentette be a végrehajtónak az ügyben adós már korábban is többször fordult a foganatosító bírósághoz illetve a végrehajtóhoz akik többször is megnyilatkozatták a vh kérőt azonban semmi választ nem kaptak a bíróság pedig az eredménytelenségre tekintettel tájékoztatta adóst hogy megszüntetési keresetet lehet előterjeszteni stb stb
telt múlt az idő adós a 41 § -ra tekintettel -ekkor már a mi képviseletünkkel- ismételten megnyilatkozatta a vh kérőt erre vh értesítette a végrehajtót illetve a bíróságot, hogy adós megfizette tartozását és ezért kéri a végrehajtás megszüntetését
na jött a díjjegyzék ami egy cseppet sérelmes hiszen majdnem több a kamat mint a tőkekövetelés persze a fizetési meghagyás vh lap alapján jogosnak is tűnhet de a vh kérő által adósnak folyamatosan küldött elszámolással nem egyezik
a lényeg adós nem fizetett meg olyan összegű tartozást ami a díjjegyzékben szerepel így nem lehet ekkora a végrehajtási ügyérték és nincs ekkora jutalék…
végrehajtó elmondja hogy vh kérő semmi információval nem szolgált a tekintetben hogy milyen összegű tartozást fizetett meg adós ezért kvázi a hasára ütött és így állapította meg a díjjegyzéket
és persze amíg a végrehajtó díjait nem fizetik meg addig nem szűnik meg a végrehajtás szerinted mit célszerű tenni azon kívül hogy kifogást terjesztek elő a díjjegyzék ellen és csatolom a vh kérő elszámolásait amiből kiderül, hogy nem tartott igényt olyan összegű kamatra mint a végrehajtó elszámolásában rögzítve van és látszik hogy a tőkeösszeg egy része már a vh lap kibocsátása előtt törlesztve lett és leszögezem azt hogy vh –kérő nem tanúsított együttműködést?
szerinted megáll e vh lap visszavonás esetleg a vht 19. § -ra hivatkozással vagy indítson e korlátozás vagy megszüntetése iránti keresetet
ez számomra azért kérdéses mert a vh kérő már kérte az eljárás megszüntetését ami ugyan addig nem szűnik meg amíg ki nem fizetik a díjakat
s hogy viszonyulsz a vh kérő adósnak rendszeresen megküldött alacsonyabb összeget tartalmazó elszámolásaihoz meg a végrehajtás iránt tanúsított

Arra a megállapításodra, hogy a megszakadás az iratokból is kiderül, már válaszoltam - mégpedig azzal, hogy a nyugvás viszont nem. Ez pedig éppen elég. Egyébként a gyakorlatban a v.l. visszavonása során aligha van a végrehajtást kérő abban a helyzetben , hogy a végzés meghozatala előtt reagálni tudna arra. Ez még akkor is így van, ha az kérelemre történik, még inkább, ha hivatalból, mert akkor mindkét fél csak a végzést kapja meg.

A 42/2004. AB határozat mesze nem az első volt, amely kimondta, hogy alkotmányos az, ha csak egyfokú jogorvoslat van. (Most eltekintve attól, hogy ez a határozat hozta létre az elmúlt évek egyik legellentmondásosabb eljárási helyzetét - erről ld. jogi fórum publikáció: Újabb probléma a polgári ügyekben hozott határozatok felülv. szabályozásával - ez nem ide tartozó téma.) Viszont a 42/2004. és a korábbi , az általad idézetteket megállapító határozatot mindezt a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban mondták ki. Tehát azt feltételezték, hogy már volt korábban a félnek lehetősége két különböző fórum előtt előterjeszteni a véleményét. Ez a jogorvoslathoz való jog lényege ugyanis.

Magával a Vht. értelmezéseddel a következő a probléma. A Vht. 211. és 212.§§ nem két külön esete a v.l. visszavonási eljárásnak. A 211. § a jogalapját adja meg, a 212. § pedig deklarálja, hogy ennek hivatalból és kérelemre is helye van.
A Te értelmezéseddel igen sok probléma van. A következőre Te azt mondod, hogy jogalapot teremt a v.l. visszavonására: " A végrehajtást elrendelô bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetôleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezésébôl végzéssel bármikor elrendelheti." Ez az értelmezés oda vezet, hogy a bíróság bármikor , ha erre kérelem van, de akár hivatalból is, ha úgy látja jónak, olyan kedve van, minden egyéb feltétel nélkül visszavonhatná a végrehajtási lapot, mert ez a § semmi egyéb feltételt nem tartalmaz.
Az én értelmezésemet támasztja alá a 211-212. §§ miniszteri indokolása is:

"A végrehajtási lap kiállítása, illetôleg egyes okiratoknak végrehajtási záradékkal való ellátása a bíróság intézkedése aziránt, hogy a bíróság (más szerv) határozatán vagy egyes okiratokon alapuló követelést végre kell hajtani. A Javaslat fenntartja azt az egyszerûsítést jelentô konstrukciót, hogy az említett végrehajtható okiratok ellen széles körben és határidô nélkül olyan jogorvoslattal lehet élni, amelyet elsôsorban maga a végrehajtható okiratot kiállító bíróság intézhet el, és az errôl szóló döntése ellen lehet a másodfokú bírósághoz fellebbezni. A tapasztalat szerint ilyen fellebbezésre ritkán kerül sor.
A Javaslat szerint tehát a jogszabály megsértésével kiállított végrehajtási lapot vissza kell vonni, az ilyen végrehajtási záradékot pedig törölni kell. A bíróság eziránt az érdekelt fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy a saját kezdeményezésébôl végzéssel bármikor intézkedhet. A végzést kézbesíteni kell a végrehajtást kérônek és az adósnak (röviden: a feleknek), akik a végzés ellen fellebbezhetnek."

Nem világos, hogy hol "gyanúsítottalak meg", hogy ezért a -szerintem - hibás (forradalminak én nem nevezném) bírói gyakorlatért Te lennél hibás
, de a késői órára tekintettel most nem olvasok vissza. Viszont egy eszmecsrére hadd invitáljalak az autók-motorok témakörbe, a kötelező biztosítással kapcsolatos Korm. rendelettel kapcsolatos témában.

obudafan én nem osztom azt az álláspontod hogy a v kérő hátrányosabb helyzetben lenne mint egy rendes peres eljárásban lévő felperes
tudtommal a perben érdekelt feleknek az őket érintő beadványokat kézbesítik hisz nem véletlenül követeli meg a Pp. azt hogy „A beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is.”
így a v kérőnek lehetősége van hogy a nem peres eljárás keretei sajátosságai között megtegye az észrevételeit, és esetlegesen előterjesztett dokumentumaival cáfolja az adós álláspontját
szerintem korrekt az a megállapítás hogy a végrehajtási eljárás során az elévülés az iratokból általában kétség kívül megállapítható, hiszen gondold végig a végrehajtás egy speciális nem peres eljárás, aminek során –mint általában a többi nem peres eljárásban- fokozottan ügyelnek az írásbeliségre, a vht 35. § is egyértelművé teszi, hogy minden egyes körülményről jegyzőkönyv készül, a másik pedig az, hogy az elévülést a jogerős határozat után csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg, amelyeknek az aktából jól dokumentálhatónak kell lenniük
ha pedig nem lenne írásos dokumentum /végzés, bírósági megkeresés, jegyzőkönyv, beadvány/ akkor a peres eljárás keretei közt is nehéz lenne bizonyítani az elévülés megszakadását, azonban hangsúlyozom ezért követeli meg a jogalkotó a fokozott írásbeliséget
ebből kifolyólag szerintem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításra való hivatkozás nem helyén való hiszen, az vagy ítélt dolog lenne vagy egyszerűen nem volt előtte jól dokumentálható végrehajtási eljárás és a végrehajtás megszakítására irányadó körülmények lényegesen szélesebbek, hisz nem csak a v cselekmények szakítják meg az elévülést…
ha jól kiveszem a te érved, hogy a vh lap nem vonható vissza csak akkor, ha jogsértés történt a kiállításakor és avht 57. §-ból szerinted nem következik a vh lap vissazvonásának lehetősége
ezen álláspontod nem megalapozott hisz a Vht azzal hogy kimondja „211. § (1) Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni.” nem az következik, hogy csak akkor lehet elrendelni a vh lap visszavonását ha „a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki” hanem a helyes értelmezés szerint ez esetben kötelező a vh lap visszavonása azonban „221 § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, (…) bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti.”
az általad említett törvény sértés nem zárja ki hogy más okra hivatkozással is elrendelhessék a vh lap visszavonást ami ha végiggondolod azzal hogy a vht XII. fejezetében a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok témakörben került szabályozásra önmagában is egy általános jellegű jogorvoslat
ha ezen érvelésben valahol van valami logikai gikszer jelezd mert kíváncsi vagyok az elvi véleményedre
az a megállapításod sem helytálló hogy a v kérőnek nem érvényesül a jogorvoslathoz való joga olvasd el a 42/2004-es AB határozatot ott is kifejtik, hogy az alkotmányban biztosított jogorvoslati jog érvényesülése megvalósul azzal hogy biztosított a felek részére a másodfokú bírói fórumhoz való fordulás lehetősége ez jelen esetben korlátozás nélkül érvényesül
az általános aggályaiddal /bizonyítás korlátozása, felek kölcsönös meghallgatásának hiánya stb / azonban egyetértek de ez az én részemről vonatkozik az összes nem peres eljárásra –főként az fmh-ra hisz minden képtelenségre kibocsátják- hisz ezek gyorsabb és egyszerűbb eljárások de nyílván híján vannak a peres eljárás biztosítékainak
azonban a vh eljárás szinte végig a v kérőnek kedvez és az elévülés felmerülésének lehetősége legyünk őszinték az esetek 99,9 %-ban az ő magatartásukra vezethetők vissza
egyébként köszönöm a megtisztelő címet de az elévülés címén történő vh lap visszavonást nem én találtam ki -én sajnos még messze állok attól hogy ilyen „forradalmi változásokat” vezessek be joggyakorlatba- csak a munkám során átvettem egy bevált gyakorlatot, sokkal inkább illeti eme cím a –közel sem állandó és kiszámítható- bírói gyakorlatot feldolgozó Németh Jánost és Petrik Ferencet és a munkámat koordináló ügyvédet
ha érdekel a téma a fenti kiadványokon túl szerintem valamelyik fogalmazó ismerősödtől szerezd be az úgynevezett kis bh-kat
vahurka szerintem jó hogy vannak ilyen viták, hisz az ilyen álláspont ütköztetésekből sokat tanul az ember hisz egy jó jogásznak nyitottnak kell lenni másik véleményére, mivel a jog nem egy abszolút tudomány és általában mindegyik álláspontban vannak igazságok

Bizony, a magam részéről szerencsésebbnek láttam itt, mint egy élő topicban, bár a címek alapján inkább oda való :)

Hú, jó nagy vitát folytattok...

1. Már leírtam, hogy milyen indokkal kell a törvény helyes értelmezése szerint - szerintem - elutasítani, akkor megismétlem. :) A végrehajtási lap visszavonására a törvény értelmében akkor van lehetőség, ha a végrehajtási lap kiállítása jogszerűtlen volt. Ez a kérelemre megállapítható elévülés esetén gyakorlatilag lehetetlen, hiszen a végrehajtási lap kiállítása előtt az adóst nem kérdezi meg senki, így nem fordulhat elő olyan kérelem, amit a v.l. kiállításakor nem bírált volna el a bíróság, éppen ezért a v. l. kiállítása jogszerűtlen nem lehetett. Márpedig a v.l. visszavonásának más esete nincs, mint a jogszerűtlenül kiállított v.l. Az 57. §-nak semmi más szerepe nem lehet - kivéve , ha kivételesen hivatalból a v.l. kiállítása előtt az elévülést figyelembe kellett volna venni. Az sem elég a visszavonáshoz, hogy a törvény azt írja az 57. §-ban, hogy az elévült követelésre a végrehajtás nem folytatható, ugyanis azt az 57. § nem írja elő, hogy milyen eljárásban van lehetőség annak megállítására. Ez az egyes erre irányuló eljárások szabályozásából derül ki, és így az nem a v.l. visszavonása, hanem megsz. per. Mondom, én pont ellentétes bírói gyakorlatról tudok, mint Te - bár bevallom, annak indokolását én magam nem ismerem, így nem tudom, hogy az az enyémmel egyező-e - de hát ilyen eltérések az igazságszolgáltatásban előfordulnak.
2. Miért célszerűtlen a v.l. visszavonása ebben az esetben, miért kell per. Azzal egyetértenék, ha elévülésre a Vht. olyan nem peres eljárást ismerne el, amiben a végrehajtást kérőnek lehetősége lenne írásban válaszolni, és akkor alakulna perré, ha ellentmond a v.h. kérő. De ilyen eljárást a Vht. nem ismer, a v.l. visszavonása és a per között lehet választani. Véleményem szerint a v.l. visszavonásával rengeteg probléma van. Az nem teljesen korrekt, amit írsz, hogy az elévülés a papírokból gond nélkül megállapítható. Ha ez így lenne, akkor az elévülést a Pp. a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása okaként szabályozná, az éppen azért nincs így, mert nem lehet aggálytalanul megállapítani. Például az elévülés nyugvása egészen biztosan rengeteg esetben nem derülhet ki az iratokból. A Te megoldásod alapján rosszabb helyzetbe kerül az, aki már jogerősen megnyert egy pert, mint aki még csak most szeretne pereskedni, hiszen az utóbbi esetében a Te megoldásod szerint csak a másodfokon terjesztheti elő a véleményét a végrehajtást kérő, míg a felperes két fórum előtt is előterjesztheti. Azonban a vh. eljárás épp arról szól, hogy az adós, aki nem teljesítette a bírói ítéletben foglalt kötelezettségét, csak akkor szabadulhasson, ha arra igen alapos oka van, és ezt alá is tudja támasztani. Vagyis abszurdum lenne, hogy a végrehajtást kérő rosszabb helyzetbe kerüljön, mint egy felperes.

A következő probléma, hogy a v.l. visszavonása esetén a bíróság nem köteles meghallgatni a végrehajtást kérőt. Az igaz, hogy fellebbezhet a vh. kérő a határozat ellen, ez a megoldás azonban valójában a vh. kérő számára azt eredményezi, hogy ő csak egy fórum előtt képviselheti álláspontját, vagyis gyakorlatilag nincs jogorvoslati joga.

obudafan arra a kategorikus kijelentésedre reagáltam hogy nem lehet kérni a vh lap visszavonását elévülésre tekintettel
azonban ezt –mint ahogy már te is elismered- lehet és ha nem is gyakorta de szokták is kérni
ez a lehetőség ha pontosan elolvasod a tv szöveget látod hogy valójában a vht 57 § (2) és (3) bekezdésből következik
hiszen a vht azzal hogy azt mondja ki „A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni” és „Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a (…) már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.” egyértelművé teszi hogy az elévülést kérelemre kell figyelembe venni és nem pusztán külön kereset formájában lehet érvényesíteni hanem elegendő a nem peres eljárás keretei között kérelem formájában bejelenteni az elévülés tényét a végrehajtást foganatosító bíróságnak /mint jogviszonyt módosító egyoldalú akarat nyilatkozatot ami puszta alanyi joggá veti vissza az igényt/ és ha a bíróság az akta részletes átvizsgálása alapján megalapozottnak látja az elévülés fennállást akkor végzéssel elrendeli a vh lap visszavonását hiszen „a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni”
ez szerintem egyértelmű vagy nem?
ha bíró lennél milyen indokkal tagadnád meg a vht 57. § (3) bekezdésének érvényre jutását? komolyan éredekel a véleményed hisz ezen tényleg érdemes elgondolkozni…
Petrik aggályaival kapcsolatban részben én is egyetértek azonban figyelembe kell venni, hogy a végrehajtás nem peres eljárás így nem indokolt az hogy egy elévülési kifogást a bíróság egy külön peres eljárás keretében rendelje megvizsgálni
ha belegondolsz maga az elévülés tényének megállapítása általában nem egy olyan bonyolult dolog, a végrehajtás során minden elévülést megszakító vh cselekményt írásos dokumentum formájában rögzítenek, még a felek kérelmeiről is jegyzőkönyv készül ebből kifolyólag kétséget kizáró módon megállapítható a nem peres eljárás keretein belül is, hogy mikor volt az utolsó végrehajtási cselekmény és azóta hány év telt el
másrészt az így meghozott végzés ellen ott van a 15 napon belül előterjeszthető fellebbezés lehetősége így biztosított a jogorvoslat
a probléma az elévülés nyugvásával kapcsolatban merülhet fel azonban ennek eshetősége szerintem igen korlátozott és ha a v kérő a kötelezett beadványára tett észrevételében dokumentumokkal valószínűsíti, hogy pl. eszméletlen állapotban feküdt 2 évig a kórházban akkor várhatóan nem rendelik el a vh lap visszavonást / ez esetben én sem tenném hisz én is úgy gondolnám ekkor inkább döntse el egy külön per ezt az összetett kérdéskört, de a legtöbb esetben az elévülés megállapítása a fenti okokból nem egy bonyolult dolog és a nem peres eljárásban is adott a v kérő részére a védekezés lehetősége
másrészt ha számításba veszed hogy a legtöbb végrehajtás is fmh alapján indul különös ha pont az elévülési kérelmet kellene a vht 57. § ellenére külön peres eljárásban érvényesíteni
én pont a bírói gyakorlat alapján mondtam, hogy lehet kérni a vh lap visszavonást elévülés esetén és ezt a gyakorlatot a szakirodalom is /pl. Németh János, Petrik Ferenc/ alátámasztja
még a fogalmazói tananyag is hivatkozik eme lehetőségre volt
persze ehhez az eljáráshoz nem kell ragaszkodni, hisz a te általad említett módszer is ugyan oda visz felfogás kérdése, hogy melyiket alkalmazod mind kettő mellett szólnak érvek én például fontolgatom hogy a vht 57. §-ra valamnt a 212 (1) bek-re hivatkozással hétfőn is beadok a pkkb-ra egy vh lap visszavonás iránti kérelmet hiszen az ügyben 1998-ban rendelték el a végrehajtást s azóta szerintem nem volt végrehajtási cselekmény majd meglátjuk biztos érdekes lesz

A gondolatmenetedben a következő a hiba. A v.l. visszavonását akkor kell elrendelni, ha eleve a kiállítása jogellenes volt. Mivel a v.l. kiállítása a végrehajtást kérő egyoldalú kérelmére történik, biztosan nem fordult elő adósi kérelem abban az eljárásban, tehát kérelemre nem lehetett az elévülést figyelembe venni. Mivel azonban elévülésről van szó, hivatalból megint csak nem kellett figyelembe venni. E mellett sokkal meggyőzőbb Petrik érvelése abban a kérdésben, miért aggályos peren kívül intézni elévülési kérdést, nem véletlenül, hogy pl. a Pp. sem engedi, hogy keresetlevelet elévülés alapján idézés nélkül utasítson el a bíróság. Nem zárom ki, hogy van ezt támogató bírói gyakorlat (bár én pl. ezt ellenző bírói gyakorlatról tudok), de véleményem szerint hibás gyakorlat, már csak azért is, mert a végrehajtási eljárás éppen arról szól, hogy jogerős határozat után vagyunk, így az adós a kötelezettség alól már csak akkor szabadulhat, ha igen alaposan alátámasztja, miért is nem kell teljesíteni. Elévülési kifogásnál meg még a jogerős határozat előtt is meg kell hallgatni az ellenfelet, nem szakadt-e meg, nem nyugvott-e. Igen logikátlan, hogy éppen a jogerős határozat után rontsuk a pernyertes végrehajtást kérő helyzetét.

obudafan a végrehajtás elévülése topicban részletesen kifejtettem a véleményemet de itt egy kicsit kibővítve megismétlem

az elévülés esetén is lehet kérni a vh-lap visszavonását /erre esetemben is volt példa 2X sikerrel kértem/ ez egyenesen következik a vht 57. § (3) bekezdéséből meg magából a vht jogorvoslati rendszeréből /mert hogy ez nem csak a pp-ben található/

olvasd el pontosan, hogy mit mint mond ki a vht 57.§
(2) A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.
(3) Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.
azaz obudafan kérelemre egy egyszerű kérelemre aminek kapcsán végzéssel fognak határozni ezért nem kell feltétlen keresetet indítani
Petrik is így fogalmaz Az új végrehajtási jog című könyvében: „A visszavonásra és a törlésre sor kerülhet a végrehajtási jog elévülése címén is. Nincs azonban akadálya hogy amennyiben a bíróság a végrehajtási jog elévülését nem állípítja meg ennek az eljárásnak a keretében és avisszavonás és a törlés iránti kérelmet elutasítja az adós ilyen címen a végrehajtás megszüntetését kérje. Az elévülés kérdésének perben való eldöntése valójában megnyugtatóbb is, mert a peres eljárás lényegesen több adatot és bizonyítokot tár fel, egyben az ítélethez anyagi jogerő fűződik.” /bírósági végrehajtás magyarázata /Szerkesztő: Németh János/ című KJK-s kiadványban is hasonlókat talász/
azt hiszem ezzel egyértelművé tettem a dolgot

a jog egy komplex dolog amit a jogrendszer egészével együtt kell értelmezni aminek az elsajátításához tudom nagyon sok idő kell

Vht. 57. § szerint a végrehajtás elévülését hivatalból figyelembe venni csak akkor lehet, ha magának a követelésnek az elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a Ptk. általános szabályai szerint az elévülést nem lehet hivatalból figyelembe venni, csak törvény rendelkezhet így. Márpedig a végrehajtási lap kiállítása csak akkor lehetett jogszerűtlen, ha hivatalból figyelembe veendő tényt nem vett figyelembe. Egyébként ez így is logikus, hiszen elég problémás lenne, ha a bíróság a végrehajtást kérő meghallgatása nélkül visszavonhatná annak ellenére, hogy az elévülés megszakadhatott, nyugodhatott.

de lehet kérni a Vh-lap visszavonását
lásd A bírósági végrehajtás magyarázata /Szerkesztő: Németh János/ vagy az 1995-ös Petrik Ferenc féle Vht kommentár
211 és 212 §-nál írtakat
azt hiszem petrik kodifikátora is volt a vht-nak

Nem lehet a végrehajtási lap visszavonását kérni, ugyanis azt csak akkor lehet, ha eleve a végrehajtási lap kibocsájtása jogellenesen történt. Ez azonban még akkor sem áll fenn, ha elévült követelésről állított volna ki a bíróság végrehajtási lapot, hiszen az elévülést nem köteles hivatalból vizsgálni. Ha meg a végrehajtási lap kiállítása után évül el a követelés, akkor ezt végképp nem lehet. Pert kell indítani a végrehajtás megszüntetése iránt a Pp. szabályai szerint.

ja még valami még a hagyatékatadó végzés is minta a legtöbször többes számban beszélnek az elhunytról