nyilvánosság elve

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

julius # 2006.01.07. 22:34

Véleményem szerint is meg kell különböztetni magát a tárgyalást és az egyes eljárási cselekményeket.
Azokon az eljárási cselekményeken, amelyek a bírósági tárgyaláson zajlanak, a nyilvánosság elve alapján bárki részt vehet - kivéve a zárt tárgyalást -, azokon, amelyek a tárgyaláson kívüliek - mint pl. a szakértői vizsgálat - csak az érdekeltek vehetnek részt.
Egyébként a büntetőeljárásról szóló törvény egész jól szabályozza ezt a kérdést.

ObudaFan # 2006.01.03. 17:21

A bíróságot nem kérdezni kell, hanem kérelmet kell előterjeszteni felé. Aztán indokolja a bíróság, ha nem engedi. Ha már megvolt a szakértői vizsgálat, kérheted új szakértő kirendelését, és ebben a kérelemben kifejezetten kérheted azt, hogy vihess el oda valakit "hatósági tanú"-ként (bár ilyen büntetőeljárásban van). Aztán ha lesz válasz, akkor lesz miről vitatkozni.

kispali2 # 2006.01.03. 16:51

Esetleg úm. garanciális oldalról nem lehet megközelíteni a kérdést, hogy ... a szakértő eljárásával szemben milyen garanciális elem vonulhat fel?
(hiszen a tárgyaláson a nyilvánosság - gondolom - garanciális elem, meg okulási lehetőség a jónép számára, ... gondolom én)

kispali2 # 2006.01.03. 16:49

Oxygén, ... csak az a helyzet, hogy több mint fél éve kérdezgetem a bíróságot e témában (vagy pl. az alávetési kötelezettség témában ((lásd segítségkérés topic)) ), de :

  • mint ha meg se hallaná (látná);
  • nem a kérdésre válaszol;
  • +szinte rágalmazásszerű válaszokat ad (ami számomra kb. a 'pszichés eltántorítás' eszköze).

Ha - mint írod - szabályozatlan a terület, akkor ... nincsenek esetleg ... olyan hátsó jogi alap-alapvetések, melyekből lehet vmiféle álláspontot formálni, vagy éppen (kinek-kinek) a már kialakultját védeni, megtámogatni?

Egy pld.
Kérdem a bírót (írásban), hogy ideg/elme orvosszakértői vizsgálatra van-e megjelenési kötelezettségem, s van-e alávetési kötelezettségem.
Erre a válasz, hogy ha nem megyek el, annak joghatásait ő a Pp. ilyen-olyan szakasza alapján mérlegeli. Ilyen típusúak, vagy zsánerűek a válaszok, de ezek az (orvosszakértő vizsgálatnak való) alávetési kötelezettségről, annak fennáltáról, vagy hiányáról (munkaügyi perben, másik fél általi biz. indítványra) nem nyilatkoznak.

Ig.ügyi szakértőknek, sőt ig.ügyi orvosszakértőknak, s pláne ideg/elme témában nincsen vmi belső jogi körözvényük, vagy iránymutatás/irányelv-gyűjteményük, amik ezeket a kérdéseket 'filézik' ki, s adnak vmiféle választ?
Az értő jogász ilyen esetben hová fordul?
Van erre esetleg szakkönyvtár?

Kösz ha még írnál, de így is kösz.

ObudaFan # 2006.01.03. 16:12

Tiltást nem jelent, a kérdés egyszerűen nincs szabályozva szerintem. Továbbra is azt mondom, hogy ebben a kérdésben a bíróságnak kell határoznia.

kispali2 # 2006.01.03. 15:14

OK.

De akkor ebből az egyenesen következik, hogy orvosszakértő vizsgálaton (az orvosszakértőn, és a ~páciensen kívül) más ("külsős", pl. a ~páciens 'vendége') nem lehet jelen?

(Ha ez így van, egészpontosan ezt mi mondja, mondhatja ki?, vagy miből következik? )
(Hiszen az általánosságban - akkor - fent nem álló, általánosságban elő nem írt "nyilvánossági elv" önmagában még talán nem jelent tiltást, s a "nyilvánosság" szükségszerű kizárását. ... Vagy igen?) )

ObudaFan # 2006.01.03. 12:45

A Pp. is, meg az Alkotmány is a tárgyalás nyilvánosságát garantálja, nem az eljárásét. Az orvosszakértői vizsgálat meg nem a tárgyaláson zajlik.

kispali2 # 2006.01.03. 12:39

Választ köszönöm.

A helyzet az, hogy fölvetettem, de :

  • a bíróság nem reagált rá semmit;
  • az orvosszakértő meg elkezdett telefonálgatni (BIOSZI) (konkrét idézés alkalmával) (kértem nevezze meg, mely jogszab, vagy tételes ~jog/szabályozási-hely szerint/alapján mondja (tiltja le) egyéb érdeklődő jelenlétét, pláne ha orvosi titoktartást az illető irányában feloldom.)

(A vége az lett, hogy "nem, és nem", s a főig. is azt mondta neki tel., hogy nem - de jogszabhelyet nem közölt, nevezett meg, majd egyéb indokkal nem tartotta meg a vizsgálatot. (Ezt egyébként leírta/megírta a bságnak.))

A szemle, vagy szakértői vizsgálat az nem bírósági (vagy lényegében annak minősülő, az által elrendelt) cselekmény?

OK a Pp. 5. §, de - könyvben olvastam rá hivatkozást, hogy - tán az Alkotmány is deklarálja a nyilvánosságot, ... és akkor talán ott a ~bírósági, vagy bírói cselekményt... (?)
(Persze nyilván vannak korlátok, csk gondolom körvonalazható indokok mentén)

Azért ha írnál rá még pár gondolatot ...
Köszi.

ObudaFan # 2006.01.03. 11:52

A Pp. 5. § kifejezetten a bíróság működésére rendeli a nyilvánosságot. A szakértő eljárására ez nem terjed ki, sőt a bíróság még azt is elrendelheti, hogy a szakértô a véleményadáshoz szükséges vizsgálatot a bíróság és esetleg a felek távollétében teljesítse. Ettől függetlenül vesd fel ezt a kérésedet a szakértői vizsgálatot elrendelő bíróságon, aztán hátha.

kispali2 # 2006.01.03. 09:59

A nyilvánosság elve - ha az minden bírósági cselekményre érvényes - kiterjed-e a szakértői szemlére, szakértői vizsgálatra is?

Ha nem, úgy annak korlátozása honnan ered, s milyen jogszab alapján?

Orvosszakértői vizsgálatoknál a nyilvánosság elve korlátozható-e olyan érdeklődők felé, akik felé a vizsgálati alany föloldja az orvost a titoktartás alól?
Ha korlátozható, mely jogszab alapján?