áll.ig jogkör + károkozás


ObudaFan # 2006.01.12. 17:01

Ptk. 192. § (1) Az a fél, aki a jegyzô határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétôl számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

ObudaFan # 2006.01.12. 17:00

Lehet közigzig. pert , és akkor nem a másik fél, hanem a hatóság az alperes, a másik fél beavatkozóként vehet részt.

BataG # 2006.01.12. 08:25

Eljárásjogi kérdés ide:
(Egyébként választ köszönöm, és a tegező formuláért bocsánat.)

Jegyzői birtokügyi határozat ellen lehet közigpert?, vagy az a két fél közti polgári peres ügy lehet csak, kereset esetén?
(Nekem azt mondták, ha keresettel élek, ott az alperesnek a másik fél számít, tehát nem az polgármesteri hivatal.)

Jeghyzői birtokvédelmi eljárásban eljárási hiba milyen fórumon vitatható, ha birtokvédelmi ügyben a közigper kizárt?
(Nekem ezt mondták, ha tévés is ez az álláspont.)

ObudaFan # 2006.01.11. 22:10

Hát ha közig. pert nem akar indítani, akkor próbálja meg azt a fellebbezést a közig. hivatalhoz, mit lehet veszíteni. Szerintem egyébként csak annyi történt, hogy a határozat szerkesztésénél tévesen bemásolta a második jogorvoslati kioktatást más típusú hatérozatból a szerv.

BataG # 2006.01.11. 18:31

Köszönöm a választ, de lenne még kérdésem.

Ha elviekben birtoktémában az áll.ig.szerv (birtokvédelmi hatóság) okozhat kárt valamelyik érintettnek, akkor ha az áll.ig.jogkörben okozott kárért pörölne, kell-e tudnia dokumentálni, hogy ő próbált élni jogorvoslattal?
(Ezt azért is kérdeném, mert a Ptk-ban van olyasmi, hogy birtoktémában jogorvoslatnak áll.ig. úton helye nincsen.)
Ha igen, milyen fórumon, ... s ha nem, úgy azt légyszíves írd meg.

Másik kérdésem az lenne, hogy birtoktémájú határozatban, ha a hatóság pl. állítólagos hatáskörhiány miatt mossa kezeit, és nem hoz érdemi döntést, hanem passzol, úgy ... lehet-e reális, hogy (rendelkező részben):

  1. beleírja, hogy áll.ig. úton jogorvoslatnek helye nincs, X. nap bírósághoz lehet menni, keresettel; ugyannakkor alább pedig írja, úgyanott, hogy:
  2. X. napon belül fellebbezéssel élhet az illetékes közig.hivatalnál.

Na ilyenkor mizu? (a helyzet ez)

Avagy netán mindezt úgy kell érteni, hogy a laikus félnek megadatik, hogy az ügy érdemében lépjen a bíróság felé keresettel; és esetleg az érdemi döntés megnemhozatala okán meg - ha azt akarja - forduljon a közig-hez?
(Tehát mintha kétféle, vagy ~kétnemű jogorvoslat is nyílana?)

Pár kifejtő gondolatot ha írnál, írnátok.

Köszönettel előre is...

ObudaFan # 2006.01.11. 17:06

A bírói jogorvoslat nem rendes jogorvoslat. Furcsa is lenne egyébként, ha a közig. perben a bíróság kimondaná, hogy jogszerű volt a határozat, ugyanakkor polgári perben pedig kimondaná, hogy nem.

BataG # 2006.01.10. 23:53

T. Jogismerők !

Légyszives adjatok támpontot, infót, hogy:

  • birtokvédelmi áll.ig. eljárás keretében hozott határozat jogsértő volta esetén mik az okozott kár érvényesítésének alapfeltételei?
  • szükséges-e vmilyen szintű jogorvoslatot, felülvizsgálatot kérni, ("lefuttatni") ahhoz, hogy a rendes jogorvoslat hiányára való hivatkozásal ne lehessen a kártérítési igényt elutasítani?
  • úgy emlékszem, általánosságban áll.ig. jogkörben okozott kártérítési igény esetén az érvényesíthetőség egyik alapfeltétele (volt?) az, hogy a sérelmet szenvedő legalább a rendes jogorvoslatot kimerítse, (azaz az áll. ig. 2fokot,) de birtoktémában asszem pont ez az, ami nincs. Ami itt van, az a bíróság, de általánosságban a bírói út meg asszem rendkívüli jogorvoslatnak számít már.

Szóval ... hogyan van ez ?