Ptk. 192. § (1) Az a fél, aki a jegyzô határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétôl számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.
áll.ig jogkör + károkozás
Lehet közigzig. pert , és akkor nem a másik fél, hanem a hatóság az alperes, a másik fél beavatkozóként vehet részt.
Eljárásjogi kérdés ide:
(Egyébként választ köszönöm, és a tegező formuláért bocsánat.)
Jegyzői birtokügyi határozat ellen lehet közigpert?, vagy az a két fél közti polgári peres ügy lehet csak, kereset esetén?
(Nekem azt mondták, ha keresettel élek, ott az alperesnek a másik fél számít, tehát nem az polgármesteri hivatal.)
Jeghyzői birtokvédelmi eljárásban eljárási hiba milyen fórumon vitatható, ha birtokvédelmi ügyben a közigper kizárt?
(Nekem ezt mondták, ha tévés is ez az álláspont.)
Hát ha közig. pert nem akar indítani, akkor próbálja meg azt a fellebbezést a közig. hivatalhoz, mit lehet veszíteni. Szerintem egyébként csak annyi történt, hogy a határozat szerkesztésénél tévesen bemásolta a második jogorvoslati kioktatást más típusú hatérozatból a szerv.
Köszönöm a választ, de lenne még kérdésem.
Ha elviekben birtoktémában az áll.ig.szerv (birtokvédelmi hatóság) okozhat kárt valamelyik érintettnek, akkor ha az áll.ig.jogkörben okozott kárért pörölne, kell-e tudnia dokumentálni, hogy ő próbált élni jogorvoslattal?
(Ezt azért is kérdeném, mert a Ptk-ban van olyasmi, hogy birtoktémában jogorvoslatnak áll.ig. úton helye nincsen.)
Ha igen, milyen fórumon, ... s ha nem, úgy azt légyszíves írd meg.
Másik kérdésem az lenne, hogy birtoktémájú határozatban, ha a hatóság pl. állítólagos hatáskörhiány miatt mossa kezeit, és nem hoz érdemi döntést, hanem passzol, úgy ... lehet-e reális, hogy (rendelkező részben):
- beleírja, hogy áll.ig. úton jogorvoslatnek helye nincs, X. nap bírósághoz lehet menni, keresettel; ugyannakkor alább pedig írja, úgyanott, hogy:
- X. napon belül fellebbezéssel élhet az illetékes közig.hivatalnál.
Na ilyenkor mizu? (a helyzet ez)
Avagy netán mindezt úgy kell érteni, hogy a laikus félnek megadatik, hogy az ügy érdemében lépjen a bíróság felé keresettel; és esetleg az érdemi döntés megnemhozatala okán meg - ha azt akarja - forduljon a közig-hez?
(Tehát mintha kétféle, vagy ~kétnemű jogorvoslat is nyílana?)
Pár kifejtő gondolatot ha írnál, írnátok.
Köszönettel előre is...
A bírói jogorvoslat nem rendes jogorvoslat. Furcsa is lenne egyébként, ha a közig. perben a bíróság kimondaná, hogy jogszerű volt a határozat, ugyanakkor polgári perben pedig kimondaná, hogy nem.
T. Jogismerők !
Légyszives adjatok támpontot, infót, hogy:
- birtokvédelmi áll.ig. eljárás keretében hozott határozat jogsértő volta esetén mik az okozott kár érvényesítésének alapfeltételei?
- szükséges-e vmilyen szintű jogorvoslatot, felülvizsgálatot kérni, ("lefuttatni") ahhoz, hogy a rendes jogorvoslat hiányára való hivatkozásal ne lehessen a kártérítési igényt elutasítani?
- úgy emlékszem, általánosságban áll.ig. jogkörben okozott kártérítési igény esetén az érvényesíthetőség egyik alapfeltétele (volt?) az, hogy a sérelmet szenvedő legalább a rendes jogorvoslatot kimerítse, (azaz az áll. ig. 2fokot,) de birtoktémában asszem pont ez az, ami nincs. Ami itt van, az a bíróság, de általánosságban a bírói út meg asszem rendkívüli jogorvoslatnak számít már.
Szóval ... hogyan van ez ?