Ez azért nem olyan biztos. Az eladó a tájékoztatási kötelezettségét is megszegte, bár az is igaz, hogy a vevő meg a megvizsgálásnál nem járt el elég körültekintően. Ennek viszont csak az egyéb károk megosztása szempontjából lehet jelentősége, a szavatossági igény szempontjából nem igazán. Itt inkább az lehet a vita tárgya, mennyivel ér kevesebbet egy ilyen kocsi, mint egy olyan.
Autóvásárlás esetén az adásvételi szerződésben feltétlen bele kell írni a gépkocsi hengerűrtartalmát is, ennek hiánya éppen olyan HIBA mintsem ha az évjárat vagy a rendszám maradna ki az okiratból.
Egy autónak a legfontosabb FÕDARABJA a motor.
Ha Te egy ilyen "szerződést" aláírtál, sőt még azt is elismered, hogy a gépkocsit átnézted és kipróbáltad, akkor bizony híbás vagy Te!
És csak hónapokkal később jössz elő ezen kifogással, akkor, amikor a vételár különbözetet rendezned kellene...
Véleményem szerint sok jóra nem is számíts a bíróságon.
Adásvételi szerződéssel 1 millió forintért vásároltam egy személygépkocsit olymódon, hogy a szerződés aláírásakor 500 ezer forintot fizetettem ki és a további összeg esedékességére egy későbbi időpontot határoztunk meg. A gépkocsit átnéztem, kipróbáltam. A határidő lejártakor nem fizettem meg a vételárhátralékot, mert szerintem hibásan teljesített az eladó. Az általa eladott gépkocsi ugyanis kisebb hengerűrtartalmú, mint ami a forgalmi engedélyben szerepelt. Ezért a szerződéstől való elállásom jelentettem be.
A szerződésből a gépjármű hengerűrtartalma nem tűnik ki. Az adásvételi szerződés megkötésekor a forgalmi engedélyt rendelkezésére bocsátotta az eladó. A forgalmi engedély szerint a gépkocsiban lévő motor hengerűrtartalma 1913 köbcentiméter, de a motor tényleges hengerűrtartalma ennél kevesebb volt. Nem tudtunk megállapodni a gépkocsi adás-vételével kapcsolatosan, ezért bírósághoz fordultunk.
Hogyan dönt a bíróság az elállás kérdésében?