Igazából egy általános elvre, állásfoglalásra, más ügyben hozott ítélet indoklására gondolok, amely elviekben tisztázza azt a kérdést, hogy egy olyan állítás, amelynek nincs valóságalapja, ami nem hihető, sérthet-e a jóhírnevet, alkalmas-e arra, hogy az illető társadalmi megítélését befolyásolja. Mert a konkret ugyben éppen egy általános jogelvre vagy valamilyen állásfoglalásra kellene hivatkozni. A konkrét mondatot elküldhetem, de az nem segít, hogy mi hogyan értelmezzük, nyelvesz szakvelemenyem is van, hogy a mondat mit jelent a szovegosszefugges alapjan. A Felperes ertelmezesei ezek: ő az utolsó távozó III/III-as, de utolsó távozó nem volt, ezért ő sem lehetett. A másik értelmezése, hogy ő még ma is a III/III ügynöke, ami képtelenség, mert a III/III jogutod nelkul megszunt 27 eve. Egy nem letezo III/III-nak nem lehet ma az ugynoke. Ez koztudomású tény. A kérdés az, hogy ilyen képtelen, minden valóságalapot nélkülöző értelmezésekkel lehet-e személyiségi jogot sérteni? Ez az elvi kérdés. Van-e erről valami ismert állásfoglalás? Itt nem akarom a mondatot kozolni, de elkuldhetem privatba. Elkuldhetem erre az email cimre?
Személyiségi jog megsértése képtelen állítással?
Nem hiszem, hogy előrébb tudunk lépni, amíg nem ismerjük a pontos mondatot.
Ha a biro tudna magyarul, a keresetet kapasbol elutasitja. A szoveget hozzaigazitotta a hamis ertelmezeshez, azt kerte bizonyitani. Olyan mondat, amire atalakitotta, hogy azt jelentse, nincs a szovegben
Hogyan lehet alátámasztani azt Ön szerint, hogy a társadalmi megítélésben okoz-e bármilyen változást vagy különbséget, hogy ki mikor távozott, kilépett előbb vagy nem? Szerintem is a jóhírnevet az befolyásolja, hogy valaki ügynök volt vagy nem. Az nem befolyásolja, hogy mennyi ideig, ki lépett ki előbb vagy ki nem. De ezt a társadalmi értékítéletet hogyan lehet bizonyítani?
A köztudomású tény jogi fogalma mennyire befolyásolja azt, hogy egy képtelen állítással lehet-e személyiségi jogot sérteni? Köztudomású tény, hogy ma már nincs III/III. Egy volt III/III-as kiforgat egy kiragadott jelzős szerkezetet, azt az értelmezést adja, hogy én azt állítottam, hogy még ma is a III/III ügynöke. Miközben köztudomású tény, hogy nincs III/III már 27 éve. Ami lehetetlenség,a z nem változtathatja meg valaki társadalmi megítélését, nem? Csak olyan dologról hiheti el a kívülálló, hogy megtörtént, ami hihető, aminek valóságos alapja van, nem? Ami nem hihető, annak alapján nem lesz rosszabb véleménye senkiről, nem? Ha ez így van, akkor a kérdés az, milyen jogelvvel, állsáfoglalással, jogszabályi értelmezéssel, példaértékű ítélettel, indoklással lehet ezt alátámasztani?
Én azt nem látom, hogy az, hogy ha egyszer nem vitatott, hogy ügynök volt, akkor milyen plusz becsulet csorbitasara alkalmas tenyallitas lenne, h ő volt az utolsó, vagy még mindig az. Önmagában az, hogy olyan dologgal vadolod meg, ami köztudottan nem lehet igaz, szerintem nem zárja ki a jogsértést, mert mindenki számára más az, ami tényleg tudott tény. De itt nem látom, hogy ez mitől lenne problémásabb , mint hogy az volt. Persze, ismerni kellene pontosan a kifogásolt mondatot.
Az illető átvilágított, saját maga által is bevallott, kóser III/III-as ügynök volt. Ez nem kérdés. Ez nem sérti a személyiségi jogait. Egy szövegrész kiragadásával, az értelme kiforgatásával, olyan jelentésra kifogásolja a személyiségi jogsértést, amit leírtam, és ami lehetetlenség, képtelenség. A kérdés az, hogy képtelenséggel meg lehet-e sérteni valaki jóhírnevét, a személyiségi jogát? Sérti-e a személyiségi jogát, ha valaki azt mondja, hogy jelenleg is a III/III aktiv ügynöke, de III/III mar 27 éve nincs, ezért ő sem lehet ma annak az ügynöke. Ez a kérdés.
Háááát, ha pl. engem III/III-oznál bármilyen formában.
Sértődött lennék.
De gondolom te is, ha te kapnád a képedbe.
Szóval: lehet!
A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. Egy személyiségi jogi perben a felperes kiforgat egy mondatot, azonban a kiforgatott jelentés képtelenség. A szakmai kérdés az, hogy képtelenséggel, olyan lehetetlen dologgal, ami nem történhetett meg, meg lehet-e sérteni valaki személyiségi jogát? A kiforgatott két értelmezés szerint az illető azt kifogásolja, hogy nem ő volt az utolsó III/III-as ügynök. Ezt persze senki nem állítja, de ő egy mondat kiforgatásával ezt az értelmet adta a közlésnek. Viszont nem volt egyetlen "utolsó távozó" III/III-as ügynök sem, mert a III/III hálózat megszűnésével egyidejűleg szűnt meg több ezer ügynök hálózati tagsága. A másik kiforgatott értelmezés szerint az illető ma is a III/III aktív ügynöke. Ekkora baromságot sem mondott senkő így forgatja ki a szöveg egyik lehetséges jelentését, és ezt pereli személyiségi jogai, a jóhírneve megsértése miatt. Köztudomású tény, hogy 27 éve jogutód nélkül megszűnt a III/III Csoportfőnökség. Ezért a Felperes sem lehet jelenleg egy nem létező III/III-as hálózat ügynöke. Ez képtelenség. A kérdésem az, hogy tud-e valaki egy jogszabály helyet, hivatkozást, vagy ítéletet, bármilyen testületi állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy képtelenséggel, lehetetlen dologgal meg lehet-e sérteni valaki jó hírnevét, személyiségi jogait. Ha valakiről azt mondják, hogy a Marson illetlenül viselkedett, sérti-e a személyiségi jogát, ha köztudomású tény, hogy még senki nem járt a Marson, így az illető sem járhatott, ezért illetlenül sem viselkedhetett? Köszönök minden segítséget.