Interjú Dr. Szabó Máté ombudsmannal a pótdíjtartozások elévülési idejérőlRengeteg panaszt kapunk amiatt, hogy a BKV-val szerződött ügyvédi irodák két-három vagy éppen öt éves jogos/jogtalan tartozást akarnak behajtani rajtatok. Azt vettük észre, hogy bizony elég nagy a zavar a pótdíjtartozás elévülési idejének illetően a köztudatban, ami nem csoda, hiszen ha a BKV honlapján az ember rákeres erre a témára mindössze egy 2009-es cikk jön föl, amely az állampolgári jogok biztosának kezdeményezésére született válaszul a szokásos BKV-s hangnemben (odaszólogatós, ujjal rögtön másra mutogatós). Ez a bizonytalanság és a félretájékoztatás vezetett el odáig, hogy sokan az öt évesnél régebbi jogtalan büntetést is befizetik.
Hogy végre rendet tegyünk a témában, felkértük az Országgyűlési Biztos Hivatalát, akik azonnal készségesen álltak rendelkezésünkre. Íme a rövid beszélgetésünk Dr. Szabó Mátéval az állampolgári jogok ombudsmanjával.
1. Öntsünk rögtön tiszta vizet a pohárba, mennyi is valójában a BKV-val szembeni pótdíjtartozás elévülési ideje a hatályos jogszabályok szerint?
Mi sem egyszerűbb ennél: egy év. (Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i, a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK rendelet 60. cikk (2) bekezdése szerint a szállítási szerződésből eredő egyéb (nem balesettel, halálesettel, vagy szándékosan, illetve gondatlanul okozott károk megtérítésével összefüggő) kereseti jogok egy év alatt évülnek el. E szabályok vonatkoznak a metrón, a HÉV-en, fogaskerekűn és – 2009. december 3-tól – villamoson „összeszedett” pótdíjakra. Az EK rendelettel együtt alkalmazandó a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 270/2009. (XII. 1.) kormányrendelet, 15. § (2) bekezdése amely – az előzőekhez hasonlóan – úgy rendelkezik, hogy a rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett követelések a rendelet hatálybalépését, 2009. december 3-át követő egy év alatt évülnek el. Ez azt jelenti, hogy a 2009. december 3-a előtt keletkezett pótdíjkövetelések 2010. december 3-án évültek el.
Az autóbusszal, trolibusszal – és 2009. előtt a villamossal – végzett személyszállításra vonatkozó szabályokat a közúti személyszállítási szerződésekről szóló 20/1981. (VI. 19.) MT rendelet állapítja meg, melynek 3. § (2) bekezdése – immáron harminc éve – úgy rendelkezik, hogy a személyszállítási szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el.
2. Mit is jelent az elévülés? Jogi szempontból mi történik/történhet, ha ez az idő lejár? A tartozás csak úgy „felszívódik”?
Az elévülés egy magánjogi intézmény, amelyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz. Ennek az a lényege, hogy az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy a felek írásban rövidebb határidőben meg nem állapodnak – öt év. Mint láttuk, a pótdíjkövetelések esetében jogszabályok ennél lényegesen rövidebb határidőt, egy évet állapítanak meg. Fontos tudni, hogy az ún. főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek.
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált, vagyis az utasnak fizetnie kellett volna.
Kiemelendő, hogy szemben a többi, bírósági úton nem érvényesíthető követeléssel (a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket; azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja), amelyeknél azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni, – ha jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az elévült követelésekre nem lehet alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az elévülésre a kötelezettnek kell hivatkoznia!
3. A BKV megbízott ügyvédjei által kiküldött sima levél (nem tértivevényes vagy ajánlott) elegendő-e ahhoz, hogy az elévülés kitolódjon még 1 évvel?
A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést, vagyis az újra megkezdődik. (Ha az ügyben a bíróság már döntött, akkor az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
Az elévülést a jogosult írásbeli felszólítása megszakítja. Ettől jelentősen különbözik az a kérdés, hogy egy nem könyvelt küldemény postára adását, vagy éppen a kötelezett arról való tudomásszerzését miként tudja bárki igazolni.
4. Miután az Országgyűlési Biztos Hivatala felhívta a BKV figyelmét a pótdíj tartozás elévülésével kapcsolatos visszásságaira történt-e bármilyen érdemi lépés a cég részéről? Ez a változás érvényes-e a régebbi tartozásokra?
Csökkent az ilyen ügyekkel kapcsolatos panaszok száma, azonban azok – reményeinkkel ellentétben – nem szűntek meg.