Sósavas támadás

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

fervid # 2003.09.03. 09:20

Tisztelettel köszöntök mindenkit !

Segitséget , tanácsot szeretnék kérni a következö talán nem mindennapi ügyben.

Egy vidéki kisvárosban élek családommal, két gyerekünk van. Szomszédom : iszákos brutális,primitiv család, 5 gyerekük állami gondozásba került brutális életvitelük miatt. Ezt , hogy gyerekeiket elvették, a családunknak tulajdonitják, alaptalanul. Primitiv életfelfogásuk eredményeként egy jóindulatu, feltehetöen idegbeteg személy tanácsára ( aki még pénzt is igért nekik ) bosszut akartak állni. Egy nagyméretü orvosi fecskendöbe sosavat töltöttek, dörömböltek, cirkuszoltak a házunknál, kimentem, és képen locsoltak . A szemem sulyosan sérült, harmadik hete vagyok betegállományban.
Az elkövetö szabadlábon van.
A nyomozás áll, a rendörségen arra hivatkoznak 60 nap alatt kell kivizsgálni.
Nem ismerem a jogaim, hogy sértettként mihez van jogom, megnézhetem-e az eddigi iratokat, sürgethetem-e a nyomozást, kérhetek-e szakértöi véleményt a sosav élettani hatásárol, mert szeretném az esetet élet elleni büncselekménynek minösittetni.
Kérhetek-e hivatalos engedéllyel gázspray-t a fenyegettség miatt , mivel tettlegesen már egyszer megtámadtak, amiröl rendörségi bejelentés is volt.
Kártéritést akarok mindenképpen, részben az anyagi hátrány miatt, részben és jelentösen nagyobb részben nem anyagi jellegü kártéritést, az elszenvedett sérelmek, fájdalom, zaklatás miatt.
Mire van esélyem ?
Kérem, ha valaki tud, segitsen eligazodni , mert félek, hogy az egész egyenlövé válik egy biciklilopással.
A családom félelemben él, és az elkövetö képembe vigyorog nap mint nap, nyugodt, hogy semmi bántódása nem lesz. Ezt nagyon nehéz elfogadni. Hiszem, hogy a jog eszközeivel is lehet valamit elérni és nem kell az olasz módszert alkalmazni ( szemet szemért... )

Köszönettel

Muhel Ferenc

Nick Name # 2003.09.03. 17:22

Kedves Fervid!

Általánosságban, iletve nyomozati szakban a sértetti jelenlétre vonatkozó szabályok az alábbiak:

(2) A sértett jogosult arra, hogy

  1. - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,
  2. az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,
  3. a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
  4. e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.

185. § (1) A gyanúsított, a védő és a sértett jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, indítványt terjeszthet elő és észrevételt tehet, a szakértőhöz kérdéseket intézhet. A felsoroltaknak a nyomozási cselekményről való értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja. Az értesítést mellőzni kell, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a védő és a sértett előtt ismertté válnának.
186. § (1) Aki a nyomozási cselekményen jelen lehet, az arról készült jegyzőkönyvet nyomban megtekintheti.
(2) A gyanúsított, a védő és a sértett a nyomozás során is megtekintheti a szakvéleményt, az egyéb iratokat pedig akkor, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti.
(3) A gyanúsított és a védő jogosult arra, hogy azokról az iratokról, amelyeket megtekinthet, másolatot kapjon.
(4) A sértett, illetőleg a tanú vallomását vagy egyébként személyi adatait tartalmazó, a nyomozás során keletkezett, illetőleg annak során beszerzett, benyújtott vagy csatolt iratról készült másolaton nem tüntethetők fel a sértett, illetőleg a tanú személyi adatai. Nem adható másolat az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határozatának tervezetéről, az ügyész és a nyomozó hatóság között a 165. § (1)-(3) bekezdése alapján keletkezett iratokról.

Hasonló esetet a bíróság maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés kísérletének minősített. Persze nagyon sok függ a szakértői véleménytől, elsősorban a sósav mennyiségére, töménységére vonatkozóan.

Túl sok jóval nem tudlak bíztatni, de a legjobbakat kívánom!

Nick Name

fervid # 2003.09.04. 15:05

Kedves Nick Name !

Tisztelettel megköszönöm a tájékoztatást, ahogy látom jogszerüen jártam el amikor irásban tettem több észrevételt .

Vajon hol fogok olyan ügyvédet találni, aki a kártéritési polgári peres eljárást felvállalja ?

Arra nincs lehetöségem, hogy országos hirü ügyvédet próbáljak megfizetni, viszont a behajtott kártéritésböl örömmel adok.

Van egyáltalán példa ilyen esetben arra, hogy jó eséllyel behajtható vagyoni és nem vagyoni kár ?

ÜDv
MF

Leiterjakab # 2003.09.04. 17:03

Nem kell rögtön egy Bárándyt szerződtetni...
A polgári jogi szempontból a testi épség megsértésével okozott károk megtérítethetők, sőt követelheted azt is, hogy a kiesett munkabéred/fizetésedet is térítsék meg arra az időre amíg az eset miatt nem tudtál dolgozni.

Leiterjakab

fervid # 2003.09.04. 18:14

Ez a minimum, hogy a kiesett bérem megtérittetem, nekem az nem tiszta fogalom, hogy nem vagyoni kárként, ugymint az elszenvedett sérülés okozta panaszok, a zaklatás, támadás által okozott lelki sérülés a gyerekeimben, /hiszen szinte sokkos állapotba kerültek amikor meglátták hogy vér folyik a szememböl/ az ilyen jellegü dolgokért lehet-e nagyobb összegü kártéritést elinditani ? Van erre példa a birósági gyakorlatban, hogy ez eredménnyel zárul ?

Viszont ma egy dolgot megtudtam, a gázspray tartásához nem kell engedély, vadászboltban amit árulnak azt magánál tarhatja az ember, nem szabálytalan.
Ugyanis fennáll a további támadás lehetösége, személyi védelmet nem tudnak biztositani, ezért kértem, hogy valami önvédelmi eszközt hivatalosan tarthasson a család magánaál./

Leiterjakab # 2003.09.04. 18:23

Nos igen az, hogy a gyerekek sokkos állapotba kerültek ez érthető. A német és egyéb nyugati jogirodalom és joggyakorlat ismeri az ún. "Schockschaden", azaz a testi sértés-sérülés látványa által okozott lelki-pszichológiai kár fogalmát és azt meg is lehet téríttetni. Persze ez Önön most nem sokat segít, azért holnapra/holnaputánra igyekszek utána nézni, hogy ezt ismeri-e a magyar jog is.

Leiterjakab

the big cat # 2003.09.05. 07:41

A magyar jog ismeri a nem vagyoni kár fogalmát, bár a Ptk. rettenetesen szűkszavú az ügyben.

Nem vagyoni kár címén az okozott életminőségromlásért szoktak kártérítést megítélni. Ezen okból lehet sikeresen perelni, érdemes viszonylag nagy összegért perelni, de a bírói gyakorlat szerint valószínűleg nem fognak sokmilliós összeget megítélni.

Vagyoni kár címén viszont akár életjáradék is követelhető, hiszen végleges egészségkárosodás állt be, amely az egész további életét végig fogja kísérni, és korlátozza.

Az amerikai jogból ismert "punitive damages" címén kiszabott horribilis kártérítéseknek nincs magyar gyakorlata, de a kontinentális jogban is csak elvétve található meg.

fervid # 2003.09.05. 11:42

Ujabb kérdés merült fel.
Rakhatok-e ugy egy egyszerü kis (web)kamerát az utcafronton levö falra, hogy az a kapura tekintve láthatja az utcán levö forgalmat, embereket is ?
A rendörségen azt mondták, hogy nem. Lehet ezt valakivel engedélyeztetni?
Akkor se rakható, ha a felvételek nem kerülnek rögzitésre ?
Számitógéphez csatlakozna, viszont ezen elvileg rögzithetö is a kép.
Elhiszi azt valaki, hogy nem akarom rögziteni ?
Ha adathordozon nem rögzitem, és a rögzités lehetöségét is kizárom, és igy se lehet , akkor nem értem a dolgot, hiszen azzal hogy mások arcát látom, ezzel akár személyiségi jogokat sértek .
Vagy csak a rögzitett felvétel tilos ?

the big cat # 2003.09.05. 15:44

A rendőrség rosszul tudja.

Természetesen rakhatsz kamerát, de a felvételt nem rögzítheted.

Az hogy rögzítezs vagy nem, nem hit kérdése. Aki jogosulatlan adatkezeléssel kíván vádolni, az majd bizonyítja is ezt. Addig is tedd ki nyugodtan a kamerát, megfigyelési, biztonsági célból, esetleg tegyél a kapura egy feliratot, hogy a kaput és környékét kamerás rendszer figyeli.

Leiterjakab # 2003.09.05. 15:48

A személyhez füződő jogok megsértését jelenti a más képmásávsl való bármiféle visszaélés [Ptk. 80.§(1)].

Másokról belegyezés nélkül nem lehet felvétetelt készíteni, ez nem a "big bradör", legfeljebb a saját ingatlanod területén és a saját ingatlanodon belül található dolgokról vagy személyekről készíthetsz kép/filmfelvételt, ott viszont szabadon.

Azt egyébként valószínüleg senki sem hinné el, hogy nem rögzíted a felvételt, nem is tudom, hogy technikai szempontból milyen biztosítékot lehetne erre adni, ennek híján meg jogi szempontból sem megy a dolog.

Leiterjakab

fervid # 2003.09.05. 16:23

Ez a jogszabály világos és egyértelmü.
De mi számit visszaélésnek ?
Hiszen csak és kizárólag a várható további támadás elriasztására szolgálna, és nem pedig estleg a jóvágású lányok képeinek közzétételére.

Eszembe jutott az is , hogy szerzek üres kameraházat, aztán ha valaki megvádolna, melléfogna, ugyanakkor szerintem lélektanilag elriasztó hatása lehet két három "figyelö" szemnek.

A szomszédom primitivségét igazolja, hogy az infrakapcsolós kültéri lámpámról is azt hiresztelte, hogy kamerázom mert ha elmegy a kapu elött éjjel, a lámpa bekapcsol.

the big cat # 2003.09.05. 18:17

Kedves Leiter kollega, mégis mennyi a relevanciája annak, hogy ki mit hisz arról, hogy ő rögzíti vagy sem? Kit érdekel?

Ha valaki úgy véli, hogy rögzíti, akkro nyilván bizonyítani is tudja, egyébként meg befogja a száját. Semmiylen biztosíétékos sem köteles adni, és ezt senki sem kérheti tőle, sőt annak bizonyítását sem kérhetik tőle, hogy nem él vissza vele, hanem ugye az ártatlanság vélelméből kifolyólag aki azt állítja, hogy visszaél, annak kellett ezt bizonyítani. ha ugye nem teszi, akkor meg rágalmazott, meg hamisan vádolt.

Leiterjakab # 2003.09.05. 20:26

Jó az igaz, hogy az "nem" bcs.mény az, amiért nem kapnak el...

A hozzászólásom utolsó bekezdése már amolyan ezsmefuttatás volt, csupán azt akrtam írni, hogy technikai szempontból sem biztosítható a rögzítés kizártsága.

Leiterjakab

fervid # 2003.09.05. 20:26

Mi tartozik a jogos önvédelem fogalmába ?
Amikor a második adagot hozta a sosavbol egy dobozzal, akkor eltört a keze a támadómnak...
Ez belefér a szükséges mértékü önvédelem definiciójába ?
A támadóm kérhet emiatt bármi jogorvoslatot, kártéritést, egyebet ?

fervid # 2003.09.06. 12:36

Egy gondolat erejéig szeretnék visszatérni a videofelvétel tilalmára .
Eszerint nyilvános helyen, közterületen sem készithetek se fényképet, se videofelvételt, amig az ott jelenlévö összes embertöl nem kérek elöre engedélyt ?
Nem filmezhetek le egy müemlék épületet a benne, elötte tartozkodo emberekkel ?
Csak a toronyórát fényképezhetem ?
Ha ez nincs tiltva, akkor miért tilos a házam környékét ily modon védeni ? (hangsulyozom védeni és nem más célra felhasználni )
Szeretném kérdezni, hogyan szól ez a szabály pontosan ?

Eszerint nincs jogom biztonságos nyugodt környezetet teremteni magamnak ?

the big cat # 2003.09.06. 12:57

A jogos védelem fogaémába a jogtalan támadás elhárításához szükséges, arányos erőszak alaklmazása tartozik.

Ha valaki rám egy üveg sósavval támad, és azt a támadás elhárítása érdekében mondjuk távolról lelövöm, és ebbe belehal, szerintem még arányos védelem. Az hogy neki súlyos testi sértést okozok, mindenképpen arányos. DE! Csak akkor ha, ezt a támadás elhárítása vagy folytatása érdekében teszem, nem pedig ha a támadás lezárulta után, annak megbosszulására.

the big cat # 2003.09.06. 13:02

Volt egy hosszas eszmefuttás az index jogi problémák, vagy házijogsegény topikjában a fényképezésről. Javaslom olvasd el, abban találsz válaszokat (ha nem is egyértelműeket.

összefogalalva azt mondhatjuk, hogy közterületen bárhol fényképezhetsz, ha a célod nem a fényképen látható személyek adatainak kezelése (azaz nem őket akarod fényképezni), és ezt később sem használhatod velük kapcsolatban semmire. Sok egyéb körülmény játszik még közre, de olvasgass az indexen.

Természetsen jogod van saját magad számára biztonságot teremteni, de csak a jog szabta korlátok között. Pl. közterülteten nem építhetsz mondjuk tankakadáylt, hogy aházad megvédd, csak a saját területeden. Ugyanígy csak a saját területed készíthetsz felvételt biztonsági célból, de a kapudat továbbra is megfigyelheted, de nem rögzítheted!

Leiterjakab # 2003.09.06. 16:53

Az, hogy hogyan hárítom el az ellenem irányuló támadást: nem teljesen mindegy, lehetőleg azt a megoldást kell választani, ami a legkisebb mértékű kárt okozza a másiknak, tehát szerintem lelőni, ez nem teljesen indokolt.

Leiterjakab

the big cat # 2003.09.06. 18:03

Ezzel nem értek egyet. Ha sósavval támadnak rám, az halálos lehet. És egy felém futó embert egy liter sósavval nem olyan könnyú megállítani. Szerintem ha rálövök a megállítás, de nem a megölés egyenes szándékával akkor ez arányos védekezés. Természetes ezután eshetőleges szándékkal elkövetett emberöléssel fognak vádolni, de jogos védelmi helyzetre hivatkozással szerintem el lehetne érni felmentést.

Egyébként szerintem öléssel kivédeni egy olyan támadást amely súlyos maradandó károsodást okoz, pl. egy szem elvesztését az jogos védelem. Nem mindenki osztaná a véleményem tudom, de én meg nem osztom azok véleményét akik szerint a bűnözők jogai előbbre valóak a sértetténél.

Leiterjakab # 2003.09.06. 18:38

Egyébként kitérési kötelezettség is fennáll a jogos védelem esetén.

Leiterjakab

fervid # 2003.09.06. 18:42

Látom itt is azt a véleményt, amit magam is szeretnék bizonyitva látni.
Sósav halálos is lehet. Hogyan lehetne ezt a szakvéleményt megszerezni?
Irásban adtam be azon igényem, hogy szakértöi véleményt kérek a nyomozás során arra vonatkozoan, hogy speciálisan ilyen céllal alkalmazva az egyszerü háztartási sósav is okozhat halált, erre alapozva minösitsék a támadást életveszélyt, vagy akár halált okozó testi sértés kisérletének.
Félek, hogy ezt el akarják sumákolni. Lehet ezt a kérést valahogy nyomatékositani ?
Nekem az a véleményem, hogy ha a szájba, nyálkahártyára , tüdöbe gyomorba kerül nagyobb mennyiség, akkor az okozhat rövid uton halált is.

Leiterjakab # 2003.09.06. 18:46

Igen, de ez függhet attól is pl., hogy milyen töménységű a sósav.

Egyébként lenne egy kérdésem, azzal kapcsolatban, hogy miért támadott rád a szomszéd sósavval? Ennek nyilván van valami előzménye is. Az ember szomszédja általában nem támad csak úgy sósavval...
Vagy ha ogen a kor nem értem miért nem rendeltek el kényszergyógykezelést.

Leiterjakab

fervid # 2003.09.06. 19:32

Miért támadott ? Amint azt a topicinditóban leirtam, a gyerekeik állami gondozásba kerültek. Nem ismerik fel annak tényét, hogy nem a szomszédaik a hibásak ezért, hanem önmaguk.
Olyan elözmény nincs, ami nemhogy az ilyen támadást, hanem még a kiabálást is indokolná normál emberi logika alapján.
Semmi olyat nem tettünk ellene, vagy akár azért hogy a gyerekeit elvegyék, ami miatt rossz szemmel nézhetne ránk.
Volt aki biztatta öket, az egy másik nö, aki féltékenysége miatt üldöz a városban minden olyan nöt akivel a férje akár egyszer is beszédbe elegyedett. Ez a nö meg van gyözödve arrol hogy a nejem és én rávettük a férjét arra, hogy a pénzét nekünk adja. A legkomolyabban mondom, hogy ezt állitja, és szerinte mindezért a nejem természetben fizet.
Többször kizörgetett éjjel , rendszerint én mentem ki megnézni ki az az örült aki éjfélkor kopog az ablakon, mindig azzal jött hogy tudom e hogy a nejem és a férje most is együtt vannak .... a nejem aki természetesen ott aludt mellettem, mindig kijön, ordibálunk vele egy jót és aztán hónapokig csend van.
Amennyit ismerek a lelki élet zavarairól feltehetöen pszichózisban szenved.
REndszeresen vannak ilyen látomásai, rendszeresen csinálja mindenhol a balhét.
A sósavval támadó elkövetö elmondta a rendöröknek ezt is ,hogy volt aki biztatta öket, és ez a idegbeteg nö kb 50 méterröl nézte végig a savazást. Azt beszélik pénzt igért 50 ezret, ha lesavaznak ezek az idióták bennünket.

Azt itt a nagy nyilvánosság elött is elmondhatom, hogy nagyon békésen élünk, a családi életünk rendben van.

Tavaly karácsonykor a támadó szomszédom elképesztö örjöngést csapott, amikor is tettlegességig fajult a dolog, ki akarta tépni a gyerekszoba ablakát, azt üvöltve hogy rohadjunk meg amiért elvettük a gyerekeit. Kapadozott a nejem feje felé, erre a nyakába ugrottam nagy lendülettel és megmutattam neki hogy szeretni kell az anyaföldet ...
Természetesen erröl is van anyag a rendörségen.
Ennyi az elözmény .
Kényszergyogykezelés ?
Ki meri ezt megtenni velük?
Engem felháborit az hogy amikor bemegyek a rendörségre, hogy jogommal élve tájékoztatást kérjek a nyomozás állásárol csak azt a választ kapom, a nyomozás folyamatban van. Ha elmondok valamit mint uj informáciot azt az elkövetö másnap már tudja.
Nem mondhatom ki mire gondolok, de ettöl nagyon rossz érzés fog el a demokráciával meg a jogrenddel kapcsolatban.
Kinek az érdékeit is kell védeni ?
A gazemberek több elönyt élveznek mint a becsülettel dolgozo .

the big cat # 2003.09.07. 07:21

Ha az ügyész nem kíván ezért vádat emelni, akkor most már lehetőség van pót-magánvádra, azaz te mint sértett vádat emelhetsz az említettetekért, ha úgy gondolod bizonyítani tudod.

Első lépésben egy tekintélyes kórboncnok vagy belgyógyász tanuként való meghallgatása is megtenné a sósav élettani hatásait illetően, aztán ha ez nem elég, akkor igazságügyi szakértő véleményét lehet kérni.

the big cat # 2003.09.07. 07:35

Kedves Leiter kollega!

Ne terjesszünk itt olyat ami abszolút nem állja meg a helyét. NINCS KITÉRÉSI KÖTELEZETTSÉG! A kitérési, menekülési kötelezettség kifejezetten nem terheli a megtámadottad főszabályként, és a magyar büntetőjog történetében sohasem terhelte. Csak szülő, testvér, házastárs, vagy kóros vagy zavarodott elmeállapotú szemény támadása elől van kitérési kötelezettség. (LB 15. számú irányelv.)

A megtámadottól véleményem szerint jogos védelmi helyzetben nem várható el, hogy mérlegeljen az elhárítás eszközei tekintetében, míg a támadó abszolút jogelleneese 8és persze az eszközökben való válogatás nélkül) támad. Ezzel a jogos védelem lehetőségeit szűkítenénk. (És már megint úgy tűnne több joga van a támadónak, mint a megtámadottnak)

Sőt! törvény amelett, hogy nem írja elő a kitérés kötelezettségét, kifejezetten előírja, hogy akkor is kizárt a büntethetőség, ha valaki jogos védelmi helyzetben túllépi az arányosság követelményét, de ezt képtelen volt felismerni ijedség vagy menthető felidulás miatt. Továbbá korlátlanul enyhíthető a bűncselekmény, ha valaki korlátozva volt a felismerésben.