magánvádból közvád?

Magánvádas ügyből jól sejti, nem lehet pótmagánvádas ügyet csinálni.

Perújítás jöhet szóba esetleg olyan új, a bűnösség kérdését érintő - magánvádló esetében csak a terhelt terhére értékelést eredményező, azaz elítéléshez vezető felmentés vagy bűncselekmény elkövetésének, illetve bizonyítottság hiányában való megszüntetés helyett - tényre hivatkozva, melyet a bíróság a megelőző eljárásban nem vett figyelembe annak rendelkezésre állása ellenére vagy

Ez különösen lehet például valamilyen hatósági döntés.

De azért nem tanácsos nagy reményeket dédelgetni...

köszönöm mégegyszer a válaszait. sajnos ez így rosszabb mintha nem is lenne benne az ügyészség, mert ha végig viszi az ügyet, de elbénázza és még nem is fellebbez, vagy azt is elbénázza, akkor gyakorlatilag pont attól a lehetőségtől esik el a sértett ami a pótmagánvádnak is a lényege, hogy ha nem ért valaki egyet a nyomozóhatóság nyomozásával és szakértelmével, akkor saját maga bizonyíthassa az igazát. Mert gondolom magánvád után pótmagánvádra már nincs lehetőség.

Igen, az ügyészség, ha nem látja okát, elállhat a vád képviseletétől, akkor visszakapja a magánvádló (tárgyi esetben Ön).

De amíg az ügyészségnél van a vádképviselet, addig Ők indítványozhatnak és a fellebbezési jog is az Övék (a sértett nem fellebbezhet önállóan, kivéve az általa indítványozott kényszerintézkedés tárgyában hozott határozat ellen).

8/2018. (VI.27.) Legfőbb Ügyészi utasítás

12. A magánvádas eljárás
42. § (1) Az ügyész a magánvádas eljárásban is rendszeresen gyakorolja törvényes jogait, indokolt esetben a magánvádlótól
átveheti a vád képviseletét. A vádképviselet átvételével az eljárás nem válik közvádassá, így a vád elejtésére az ügyész
nem jogosult.
(2) Az ügyész nem veheti át a vád képviseletét, ha a sértett időközben úgy nyilatkozik, hogy a vádlott megbüntetését
nem kívánja, vagy ha arra a meggyőződésre jut, hogy a cselekmény nem bizonyítható, nem bűncselekmény, azt nem
a vádlott követte el, vagy büntethetőségi akadály áll fenn.
(3) Az ügyész a vád képviseletétől elállhat, ha annak indokai megszűntek. A vád képviseletétől el kell állni, ha a sértett
úgy nyilatkozik, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, vagy ha arra a meggyőződésre jut, hogy a cselekmény
nem bizonyítható, nem bűncselekmény, azt nem a vádlott követte el, vagy büntethetőségi akadály áll fenn.
(4) Ha a terheltet közvádas ügyben próbára bocsátották, és magánvádra újabb büntetőeljárás indul ellene, úgy a terhelt
személyes meghallgatását követően – amennyiben erre korábban nem került sor – az ügyésznek a vád képviseletét át
kell vennie.

közben olvasom a többi paragrafust is és az ügyészség nem ejtheti a vádat. Ha még kényszerűségből végig is kell vinnie akkor mégrosszabb helyzetben vagyok, mert igazságügyi szakértő kirendelését is szerettem volna indítványozni, de sértettként már arra sincs már lehetőségem...vagyis teljesen tehetetlen vagyok ha az ügyészség nem akar érdemben foglalkozni az üggyel, legfeljebb fellebbezhetek a végén... :( ha jól értelmeztem az eddigieket.

azt olvasom ki a hivatkozott bekezdésből hogy át kell vennie ha akarja ha nem. Mivel azonban érdemben foglalkozni nem akar vele, akkor a lentiek szerint szerintem a köv. tárgyaláson ejteni fogja a vádat visszakerül hozzám a vádképviselet és ugyan ott tartunk majd mint előtte :/. biztos van olyan eset, ahol ennek az ügyészi utasításnak a gyakorlatban is van értelme, de az én jelen esetemben nem nagyon látom ezt :/.

Köszönöm újra a részletes válaszát.

Közben betekintettem a periratba. Az első ügyészi visszautasítást követően a bíróság a 8/2018. (VI.27.) Legfőbb Ügyészi utasítás 42.§ (4) bekezdésében foglaltakra hivatkozva küldte meg ismét az ügyészségnek a feljelentést a vádképviselet átvételére. Erre való tekintettel vette át másodjára kényszerűen az ügyészség a vádképviseletet.

Tehát rosszul emlékeztem hogy btk paragrafusra hivatkozott a bíró, hanem erre a erre a legfőbb ügyészi utasításra.

Google-ban egy sokoldalas közlönyt találtam erre rákeresve, most ebben próbálok kiigazodni.

Nem, nem lesz közvádas ügy látlelettől az ügy, a látlelet egyszerű okirati bizonyítási eszköz, melynek a bűnösség megállapíthatósága tekintetében - a bizonyítási eljárás során - van szerepe.

Bár Én ilyen - helyesen - Be.-béli rendelkezésről még nem hallottam egyébként, hogy a próbaidőre bocsátott vádlottal szemben a vádat kizárólag az ügyészség képviselheti.

Nem lehet, hogy Ön így értelmezte a bírói előadást, de annak valójában más oka van (az irányadó hatályos Be. taxatív, azaz kimerítőleges felsorolást tartalmazó 766. § (2) bek.-e szerint a bíróság az ügyészségnek az ügy iratait akkor küldi meg - ha a feljelentést nem az ügyészségen vagy a nyomozó hatóságnál tették -, ha

1. olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, ami miatt a vádat az ügyészség képviseli (közvádra üldözendő bűncselekmények)
2. a bíróság a vádképviselet ügyészsség általi átvételét megfontolandónak tartja)?

Illetve az, hogy tényszerűen az ügyészség a vádképviseletet átvette, az nem arra utal, hogy a konrét ügyben nem kíván eljárni.

Az ügyészégről, különösen több főügyészséget és járási, illetve kerületi ügyészséget, nem mellesleg pedig a Legfőbb Ügyészséget illetően nekem is meg van a nagyon hasonló véleményem, higyje el, de jelen ügyben ez nem számít.

Amíg az ügyészség képviseli a vádat, addig a tárgyalásokon és más eljárási cselekményeken jelen lehet, észrevételt tehet, de igazából ennyi, addig Ön csak sértett, akinek nincs fellebbezési joga a bíróság döntései ellen - az a vádlottat, védőjét és a vád képviselőjét illeti meg - és bizonyítási indítványokat sem tehet (azt is a vádlott, a védő és a vád képviselője tehet).

Ismétlem, ha az ügyészség elejti a vádat -ezt megteheti, ha úgy éri, hogy a cselekmény nem bűncselekmény vagy a vádlott bűnössége nem bizonyított -, akkor a vád képviseletét kvázi automatikusan Ön kapja vissza.

Tisztelt rigoz,

köszönöm a részletes válaszait. Most nem megyek bele, de kérem higgye el, hogy az ügyészség a legkevésbé se akar foglalkozni ezzel az üggyel.De most csak a konkrét üggyel alátámasztva: Első tárgyaláson miután a bíró nem bírt lebeszélni hogy ejtsem a vádat, közölte, hogy miután vádlott próbaidőn van, meg kell kérdeznie az ügyészséget át akarják-e venni a vádat és közvádassá tenni. Az ügyészség visszaírta hogy nem kívánja átvenni az vádképviseletet. Második tárgyaláson bíró ismét nem bírt lebeszélni a vádam visszavonásáról, és ezen a tárgyaláson ítéletet is hozott volna, de szünetet tartottunk majd miután visszajöttünk valahogyan valahonnan tudomására jutott, hogy sehogy sem tudja kihagyni az ügyészséget az eljárásból, mert az új btk. egyik paragrafusára hivatkozva az ügyészségnek kényszerűen át kell venni a vádképviseletet ha próbaidőn lévő vádlott ellen magánvád indul. Sajnos nem tudom a btk paragrafust idézni, mert még nem készült el a jegyzőkönyv ott pedig nem jegyeztem meg, de arra biztosan emlékszem, hogy úgy fogalmazott hogy át KELL vennie a vádképviseletet az ügyészségnek, ez nem opcionális. Majd megjegyezte, hogy ettől viszont még nem lesz közvádas az ügy. Tehát a bíróság újból megküldte az iratokat az ügyészségnek a btk. erre az x paragrafusára hivatkozva. Ezután átvette az ügyészség a vádképviseletet bizonyosan nem a legnagyobb örömükre. Tehát ha púpnak érzik se adhatják vissza a vádképviseletet mert muszáj átvenniük tv. szerint. Amint kész lesz a jegyzőkönyv és megküldik ki fogom nézni belőle a btk-nak mely ez a paragrafusa.

Azért érdeklődöm itt a fórumon, mert mind a bírón, mind az ügyészségen is bizonytalanságot véltem látni a dolgokban (át kell-e venni-e vagy nem, magánvádas marad vagy közvádas - többször telefonon is egyeztettek egymással), valamint olvastam valahol hogy ha egy magánvádban látlelet van akkor az közvádas lesz. Ez utóbbira nem találtam semmilyen jogszabályt. Nekem az volna érdekem hogy közvádassá alakuljon. Természetesen nem életfogytiglant remélek, de a 3 év próbára bocsátás könnyítés láthatóan nem szegte kedvét kedves szomszédomnak további bűncselekmények, szabálysértések elkövetésétől.

Tisztelt kbs,
az egyik kérdésem az volt, hogy akkor most közvádas vagy továbbra is magánvádas lett az eljárás és mik maradtak a beleszólási jogaim az ügyben ha az ügyészség átveszi a vádképviseletet. Ez már megválaszolásra került. Másik kérdésem az volt, hogy olvastam valahol hogy ha egy magánvádba látlelet is van akkor az közvádassá válik - ez igaz-e? mert erre nem találtam jogszabályt, alátámasztást. Tehát végső soron azt szeretném elérni hogy közvádas legyen az ügy, ha erre van mód, praktika, taktika, ezt szeretném megtudni arra is tekintettel hogy a bíróság és ügyészség is bizonytalan a kérdésben és nem biztos hogy jól gondolják a dolgokat.

A bíróság a bűntetett előéletet attól függetlenül veszi figyelembe és értékeli súlyosbító körülményként, hogy az eljárás tárgyát milyen jellegű bűncselekmény képezi.

Azonban a büntetés mértékét illetően a meghatározó körülmény mindig a vád tárgyát képező cselekmény és annak közvetlen kihatásai, mindenmás körülmény kisebb súlyú tényező.

Tehét egy könnyű testi sértésért - lévén, hogy a büntetési tétel felső határa 1 év - nem fog életfogytiglant kapni a vádlott, hiába volt már büntetve.

Ha nem ért egyet a bíróság ítéletének súlyosságával, akkor majd az ítélet ezen rendelkezése ellen - ha visszakapja persze addig a vád képviseletét - fellebbezhet.

Ismételten felhívom a figyelmét, hogy az ügyészség esetleges vádelejtése esetén visszakapja a vád képviseletét és azt kezd vele, amit tud és akar (már persze a törvény szabta keretek között).

Ha púpnak érzik a hátukon az ügyet, akkor majd vissza fogják adni - elejtik a váadt -, de az, hogy átvették - ami nem volt kötelességük, lévén, hogy magánvádas ügyről van szó - a vád képviseletét, nem éppen ezt a feltevését igazolja.

Istenem... Akkor még egyszer: mi a konkrét problémád, kérdésed?

Koszonom a valaszokat. Nekem az volna az erdekem -ha mar atveszi az ugyeszseg a vadat - h. Kozvadassa valjon az ugy, mert akkor a korabbi buncselekmenyebe amelyen elsofokon felfuggesztett bortont kapot, masod fok viszont 3 ev probara bocsatasra mersekelte - buntetest kellene kiszabnia a birosagnak. Sajnos az h atveszi az ugyesszeg a vadat de nem valik kozvadassa szamomra a legrosszabb, mivel egyszer mar az ugyeszseg nyilatkozott a birosag felhivasara h nem kivanja atvenni a vadat, utana azonban a biro talalt valami uj be. Cikkelyt h. Ha valaki probaidon van de maganinditvanyt inditanak ellene akkor az ugyeszsegnek kotelezo atvennie a vadat. Szoval az ugyesszegnek ez most pup a hatan, raadasul panaszoltam mar be oket a legfelsobb ugyeszsegen tobbszor amiben igazam is lett ugyhogy nem repesnek ertem.

De mi a valódi kérdésed? Feltételezem, nem a dogmatikai finomságok érdekelnek.

A magánvádas eljárásban - ahogy a pótmagánvádas eljárásban is - a vádképviseletet az eljárás bármely szakaszában, egy ízben átveheti.

Ilyen esetben a vádat az ügyész képviseli, a vádló jogait Ő gyakorolja, ez esetben a magánvádló az eljárásban kizárólag sértettként vesz részt.

Ez lényegében azzal jár, hogy bizonyítást elsődlegesen nem a sértett indítványoz a továbbiakban (amíg az ügyészé a vád), a vádat sem módosíthatja, terjesztheti ki a bizonyítás folytán felmerült új tények alapján.

Ilyen ügyben az ügyész vádelejtése esetén a sértett visszakapja a vádképviseletet, az eljárás tehát nem szűnik meg, ha a továbbiakban - a bíróság fellépése folytán - fellép.

Az eljárás azon szakaszában illetéket fizetni nem kell, amelyben a vádat az ügyész képviseli (a magánvádas eljárás illetéke 10.000Ft, az ilyen eljárásban előterjesztett fellebbezésé és felülvizsgálati kérelemé pedig 15.000Ft).

Tehát ezzel Ön jelentős részben jobban jár igazából, annyi, hogy az ügy érdemi kérdésére viszont közvetettebben van csak ráhatása viszont.

Ettől az eljárás nem lett közvádas, csak a vádat a közvádló képviseli, hiszen az eljárás alapja továbbra is a magánindítvány és a magánvádló vádindítványnak is minősülő feljelentése, melyet vissza vonni nem lehet (csak a vádat ejteni, melyet a magánvádló viszont fenntarthat önállóan).

Nem azt mondtad?

koszonom! ez azt jelenti hogy az eljaras kozvadas lett?

Már nem vagy vádló.

T. Szakemberek!

Szomszédom testi sértést követett el velem szemben. Az esetkor hívtam a rendőrséget akik jegyzőkönyvet vettek fel, majd feljelentést is tettek. Miután elmentek a rendőrök elmentem látleletért. A látlelettel magánvádat indítottam. (közben a rendőrség is feljelentést tett de erről én csak később az első tárgyaláson szereztem tudomást). A bnő a tárgyaláson olyasmit mondott, hogy mivel vádlott próbaidőn van, új be. szerint az ügyészségnek át kell vennie a vádképviseletet, de ez nem jelenti azt, hogy közvádassá válna az eljárás(?) Ezt kissé bizonytalanul mondta a bírónő is. Később ki is értesített a bíróság hogy az ügyészség átvette a vádképviseletet, de semmi mást nem írtak. Máshol azt olvastam, hogy ahol látlelet van az az eljárás közvádassá válik. Kérdésem, hogy akkor most hogy van ez, az ügyészség átveszi a vádképviseletet, de mégsem lesz közvádas az ügy? Ilyenkor minek van "mellettem" az ügyészség ha a vádló továbbra is én maradok. Továbbá milyen beleszólása van az ügyészségnek ha átveszi a vádképviseletet, pl. ha ő ügy gondolja akkor akár ejtheti is a vádamat? Előre is köszönöm az információkat.