Online jogi tanácsadás

Nem értetted.

@drmosza: Ponotosan, csak stilisztikailag szebben megfogalmazva, ha úgy tetszik más köntösbe burkolva. :)

ellentmond a meghagyásnak

@Ilona2019: Kiegészítésként annyit jegyeznék meg, hogy a kormányhivatali pecséttel ellátott irat közokirat, amit a parkolótársaság aligha tudna cáfolni...

Nyugodjon meg, amíg nem kap fizetési meghagyást, addig nem kell ezzel foglalkoznia, akkor is csak annyit, hogy

Ezt a kormányhivatali pecséttel ellátott iratot viszont gondosan őrizze meg!

kaptál választ
gerbera317#e-mail 2019.01.16. 07:46
Miért akarnád őket beperelni? Várd meg, hogy ők pereljenek téged, miután a leendő fizetési meghagyásnak ellentmondtál. És azt a pert meg fogod nyerni. Nem kell feleslegesen ugrabugrálni.

ona2019#e-mailJelentem! 2019.01.16. 03:59
2018.augusztus 23-án este 21.47-kor /adásvételi szerződésben rögzítve/ vettünk egy autót.Rendesen szabályosan át lett íratva.Októberben kaptunk egy csekket tilosban parkolásról.Melynek az időpontja 2018.aug.23. reggel 8.53 perc.Mi vidéken lakunk.Az előző tulajdonos volt vele Pesten.
Megkerestem a büntetést kiszabó céget email-be.Elküldtem az adásvételi szerződést melyen látszik az idő és kértem hogy tekintsenek el a büntetéstől.A válaszuk az volt hogy ők nem látnak bele a BM központi nyilvántartójába az órába és a percbe így miénk a büntetés.Ez így ment hetekig emaileztünk.Kérdeztem akkor minek a pontos idő a szerződésre?Ha most isten ments egy cserbenhagyásos gázolás történt volna akkor a páromat vinnék el bilincsben?
Elfogyott a türelmem és decemberben felhívtam a BM központi nyilvántartót.Elmeséltem mindent.A hölgy azt mondta teljesen jogos a felháborodásom.Az adásvételi egy bizonyító magánokirat el kellene fogadniuk és eltekinteni a büntetéstől.És azt tanácsolta,menjünk be a kormányhivatalba ahol átírták az autót és kérjünk egy hivatali pecsétet az időpont mellé és azt vigyük be a büntetést kiszabó céghez.Muszáj elfogadniuk.
Megírtam nekik ezt.Nemhogy eltekintettek felemelték a háromszorosára a büntetést.
Az ügy most ott tart,hogy megvan a pecsét a Kormányhivataltól ahol szintén azt mondták hogy muszáj elfogadniuk mert hivatalos magánokirat.
Kérdésem az lenne ügyvéd úr ill.asszony,hogy ha ezt sem fogják elfogadni akkor jogosan beperelhetem e őket?Van e esélyem megnyerni?

Tisztelt Németh Szilvia!

60 napon belül a másodfokú ítélet közlését követően alkotmányjogi panasz terjeszthető elő (a tisztességes hatósági eljáráshoz, tárgyaláshoz és a jogorvoslathoz való jog súlyos sérelmére hivatkozással), emellett 6 hópapon belül keresettel lehet fordulni az Európai Emberi Jogok Bíróságához (a tisztességes hatósági eljáráshoz, tárgyaláshoz és a jogorvoslathoz való jog súlyos sérelmére hivatkozással) fordulhat.

A felülvizsgálati kérelem intézése kapcsán eljárás elhúzódása miatti kifogással élhet.

Az alkotmányjogi panasszal egyidejűleg kérhető a végrehajtás felfüggesztése is.

Természetesen fordulhat a bíróságok elnökéhez (ha oda meg sem érkezett, akkor a Kúria Elnöke a panaszával nem tud mit kezdeni, át fogja tenni az alsóbb bíróság elnökéhez, feljelentést tehet a Központi Nyomozó Főügyészségen, de amiatt legfeljebb az érintett bírósági alkalmazottak felelősségre vonására fog sor kerülni, abból a büntetés végrehajtását illetően semmilyen haszna nem fog származni.

Emellett a kegyelmi kérelmét terjessze elő elsődlegesen haladéktalanul.

Amúgy csak egy halk kérdésem lenne:

Nem lehet, hogy az történt az ügyében, hogy az Ön távollétében az elsőfokú ítéletet tárgyaláson hirdették ki (amiről nem értesült), az ellen Ön fellebbezett, de a leírt elsőfokú ítéletet kapta meg a másodfokú ítélet előtt 3 nappal és lehet, hogy az ügyész súlyosbításért Ön előtt fellebbezett és azt bírálták el?

Mert ha igen, abban önmagában nincs semmi jogsértés.

Sőt akkor az Ön fellebbezése elkésett, így amúgy sem bírálhatták érdemben el.

tisztelt rigoz!
Ön szerint kihez forduljak a sérelmemmel ha a hiba alapvetőleg az volt : egy elsőfok ami után nem tudtam bizonyítani mert már eleve megjött anélkül a másodfok hogy beadhattam volna a bizonyításra való kérelmet.4-5 napon belül az első levél után holott 8 nap lett volna elve a beadványt benyújtani.
Hiába írtam egy felülvizsgálati kérelmet egyszerűen mintha semmit sem tettem volna.Minden időben és normálisan volt beadva, csak annyi hogy figyelmen kívül hagyták.
Ők maguk tanácsolták mikor panasznapon elmondtam ezt a problémámat. Kijött a bevonuló is hogy töltsem le.
Tehát 1. levél kijön első fok elítél, 2. 4-5 napra az első fok után levél kijön másodfokon elítél.Nem írtam ekkor még semmit, mégis kijött, el is ítéltek elfelejtve a jogaimat. Jogsérelem ért.
A központi nyomozó ügyészség, a városi törvényszék bírói hivatala, vagy az első fokon eljárt bíróságnál, vagy a kúriánál kellene a panaszt megtennem? Köszönöm az eddigieket is

Tisztelt valinéni!

A kamatkövetelés fakultatív, keresetleszállítás esetén, ha a keresete nem határozott, illetve egyéb okból nem felel meg az azzal szembeni formai és kelléki követelményeknek, akkor a bíróság felhívja a szükségeshez képesti hiánypótlásra.

Ez irányadó akkor is, ha a kamat

Amúgy meglátásom szerint, ha a tőkeösszegen kívül a kamatperiódus, a kamatláb és a kamattal érintett időszak intervalluma, időtartama változatlan, akkor a keresetet e körben megváltoztatni nem szükséges, mindezek alapján a kamat összegét a bíróság hivatalból határozza meg, ha ezen igénynek helyt ad.

Egyébként csak alaptalanság okán utasítható el.

Felhívnám azonban a figyelmét, hogy az rPp. (1952. évi III. tv.) 123. §-a alapján megállapítási kereset kizárólag akkor terjeszthető elő, ha a felperes nem tarthat az alapul szolgáló jogviszonyból követelésre igényt az alperessel szemben és igazolja a jogvédelmi igényét, tehát annak körében kamatkövetelés nem érvényesíthető.

Ez okból a megállapítási perben az ilyen irányú kereset a kereshetőségi jog hiányában elutasítandó.

Hangsúlyozom, nem vagyok ügyvéd, ez csak a tudomásom szerinti jogi érvelésemnek minősül.

Tisztelt Németh Szilvia!

A kérvény fel nem terjesztése miatt panasszal élhet a bíróság elnökénél, illetve ha 30 napon belül nem történik meg legkésőbb a felterjesztés, akkor a felettes bírósághoz eljárás elhúzódása miatti kifogással élhet.

Ez hivatott szabotálni a kegyelmi kérelme elbírálásához való joga érvényesülését.

Szubjektív feltételezéseiből azonban ne vonjon le messzemenő következtetéseket.

A kegyelmi eljárást megindító kérelmet azért kell az elsőfokú bíróságnál előterjeszteni, mert:

• az alapján, mint a végrehajtás elrendelője dönthet a végrehajtás félbeszakításáról, illetve felfüggesztéséről, illetve
• a kegyelmi kérelemmel fel kell terjeszteni az Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási Államtitkárságának az ügy iratait, amik ott vannak
• a kegyelmi kérelemre vonatkozó észrevétele a kérelem elbíráláshoz szükséges a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján

A kérelem alapján szükség szerint a pártfogó felügyelői, illetve a folyamatban lévő végrehajtás esetén a bv-intézet vezetőjének véleményét is az elsőfokú bíróság szerzi be.

A jogszabályok egyébként nem feltétlen az alapvető emberi logikának megfelelő "elmén", ésszerűségen alapulnak, de tárgyi esetben a szabályozás a hatóságok jóhiszemű eljárását alapulvéve a formális logikával is összhangban áll, ahogy minden más tipikus jogorvoslati eljárás eljárásjogi rendjével is.

A bíró általi felterjesztés általában kísérőlevéllel történik, tehát iratbetekintéssel tudja "ellenőrizni", hogy az megtörténik-e.

Ha az Igazságügyi Minisztériumhoz küldi a kérelmét, akkor - egyidejű értesítése mellett - a szabályszerű felterjesztés végett megküldik az elsőfokon eljárt bíróságnak, azt kikerülni nem lehet.

A bíró nem jogosult az indítvány felterjesztését mérlegelni, mellőzni, ha igazolhatóan ez nem történt meg, akkor a fentebb kifejtettek szerint amiatt panasszal, illetve kifogással élhet, mely a kérelem elbírálása tekintetében nem lehet Önre nézve hátránnyal, azaz nem utasítható el pl. a határidőben előterjesztett kérelme hatálytalanként, elkésettként.

Az elszenvedett kárt pedig peres úton érvényesítheti az elsőfokú bíróságért felelő törvényszékkel szemben.

Emellett szándékos, jogtalan hátrányokozási célzatú fel nem terjesztés gyanúja esetén, amennyiben azt objektíve valószínűsíteni is tudja, nem csak úgy érzi, akkor feljelentheti a bírót a Központi Nyomozó Főügyészségen.

Tisztelt fórumozók!
Amennyiben valaki kegyelmi eljárást indít, kérvényez, ezt valóban csak az eljáró bíróságok terjeszthetik fel?
Mi a biztosíték arra, hogy az egyszemélyben eljáró bíró, aki egyéb jogsértéseket is tett valaki ellen, hogy majd pont ez fogja felterjeszteni a kérvényt? Mi szükség van arra, ha valaki megküldi a helyére, hogy le küldjék a bíróságnak és majd az terjessze fel? Hogy van ez? Aki le akarja csukatni az embert az fogja felterjeszteni? Ez az épp elmével ellentétes szabály.
Mi történik ha egyenest az ügydöntő helyre küldik? Hogyan lehet ellenőrizni azt hogy ez a byró megteszi-e? Ugyan ebben a körben már egyéb levelet sem továbbított, hanem visszadobta. Bizonyíthatóan.

„Aki kapcsolatban van vagy volt vele, írja csak ide nyugodtan mit ért el vele, mi oldódott meg...Szóval ha ezzel az emberrel futtok össze, ne várjatok semmit.”

Újra, félig igazad van, nagyon túlterhelt, túlvállalt. A többi nem áll. De nem hiszem, hogy szüksége lenne az én támogatásomra. Egyszerűen, ha ügyvéd, nekem KBS. Ennyi.

Az önkormányzati lakás arra van, hogy lakjanak benne, bármilyen furcsának is tűnik ez. Nem, nem csak rászorulóknak van, annak adja ki a hivatal, akinek akarja.

Az, hogy ki, és hányan lakhatnak ott, azt a bérlő és az önkormányzat közötti bérleti szerződés szabályozza. Ahhoz neked semmi közöd.

Ha problémád van a lakó(k)al, máshol kell keresgélj, attól függően, mi az igazi bajod.

Tisztelt Ügyvéd Úr! Olyan kérdésem lenne ha valami önkormányzati lakásban él Újpesten(4 keresőképes felnőtt és 1 gyerek) ez mennyire szabályos. Az önkormányzati lakás nem rászorulók részére van kiadva? Hol lehet erre panaszt tenni?

Tisztelt Ügyvéd úr!

Kérem legyen segítségemre abban ,hogy ha felperesként kamattal jelöltem meg a követelésemet azonban a követelés leszállításakor kamatot nem jelöltem meg akkor azt hogyan kell a bíróságnak értelmezni?
El lehet utasítani a leszállított keresetet azért mert kamat nélkül jelöltem meg a leszállított követelést?
Határozott kereseti kérelemnek minősül az ha kamatot nem jelölök meg?
Szerintem csak akkor nem felel meg a Pp.123.§.-nak a kérelem ha kamatot megjelöltem de a kamatfizetés kezdő időpontját nem.
Ha egyáltalán nem jelölök meg kamatot akkor azt úgy kell értelmezni a bíróságnak, hogy nincs járulék követelésem.

Emiatt nem is hívhat fel pontosításra a bíróság. Vagy legyek hálás a bíróságnak ,hogy nem utasított el egyből mert nem volt határozott a kereseti kérelem a leszálított követelés tekintetében:
Ha már egyszer berekesztette a bíróság a tárgyalást, akkor újra megnyithatja azért, hmert a leszállított követelésemre nem jelöltem meg kamatot?
Köszönettel

Vali

Gyanítottam Béla, hogy tetszeni fog :)

:D Aranyos.

Sajátos, de nem egyedi. Most hallottam egy elképzelést vagyonmegosztásról:
Amit az egyik fél szüleitől kaptak nászajándékba az az egyik félé, amit a másik szülőktől az közös. Az érték kb. azonos.

Solya30, talán így egy év után jó lenne tisztázni, ki mit akar. Személyesen kellene ügyvédet megkeresni, az jó induló lépésnek tűnhet. Persze inkább nem neked az anyukád helyett.

Sajátos logika: bemenni nincs joga, de a rezsit fizesse.

Tisztelt ügyvéd Úr!

Abban szeretném kérni a tanácsát, hogy édesapám 1 éve fogta magát és elköltözött otthonról ott hagyva édesanyámat és édesanyám egyedül fizet minden rezsit. Az lenne a kérdésem van e valami megoldás arra hogy ami rá eső rész hogyan lehetne rajta behajtani (pl. Közös költség, távhő) ami őt is illeti mivel fél részben tulajdonos?

Illetve a másik kérdésem, hogy mivel 1 éve elköltözött, minden héten többször felmegy úgy a lakásba, hogy nincs otthon senki csak akkor megy be az ingatlanba, illetve hozzá is nyúl dolgokhoz. Milyen megoldás lehetne végre hajtani, hogy ne tudjon be menni a lakásba? 1 éve elment otthonról úgy gondolom nincs joga fel járkálni pláne ha nincs otthon senki.
Ebben szeretném a segítségét kérni illetve tanácsát, mert sajnos semmi eredményt nem érünk el azzal, ha szólunk ezért neki.

Előre is köszönöm válaszát.

Tisztelettel, Orsolya

Kovács béla Sándor
Áprilisi hónapban szóban elmarasztalnak.
Szóban fellebezek.
November közepén kapom a levelet hogy első fokon jogerős lett az ítélet, amit 8 napon belül kifogásolhatok, kérhetem a bírósági tárgyalás tartását másodfokra, bizonyítási eljárást folytathatok le.
De ugye mielőtt a jogommal élhetnék már megjött a másodfok is, szintén elmarasztalás.
Itt kezdjük, ennek a hibának mi a pontos neve, hol szól erről törvény? Mikor az alkotmányos jogod nem adják meg.
Ez a kezdet. Ezt szeretném tudni, ilyenkor mi a helyzet eljárási hiba?

A tényállásod pedig finoman szólva hézagos.
Jól sejtem, hogy elítéltek első fokon, és másodfokon is, és azt kérdezed, milyen jogorvoslati lehetőség maradt még?

(Nem volt védőd?)

Egy e-mail diszkrétebb lenne. :)

Tisztelt fórumozók, lenne néhány kérdésem, ha van itt ügyvéd aki profi, és tudja mellékelni a paragrafusokat is, segít bizonyos kérdésekben alátámasztva, nem leszek hálátlan. A végén ad egy bankszámlaszámot az emailemre és utalok. Ha ez a módja ennek mert jelenleg nem tudok befáradni egy irodába sem, mert máshol tartózkodom, nem Magyarországon. Köszönöm.

„Akkor se, ha tőlem aztán továbbadhatja az enyémet?
Akkor se, ha Micike kifejezetten megengedi, hogy annak mondjam el, akinek csak akarom?”

De nem ám! Micike aztán meg azt állítja, hogy ilyen felhatalmazást nem adott. Meg azt sem úgy... stb.

Egyébként úgy általában nem is elfogadott személyes adatok szoltálalgatására felhatalmazást adni, azt is konkrét ügyben, konkrét személyekkel kapcsolatban, és nem lehet életre szóló. Alapelv, hogy csak annyi adatot amennyi szükséges, csak akkora körben (annyi személy számára) amekkora szükséges, és annyi ideig kiadni, ameddig szükséges.

Nehezen tudnád magad megvédeni drbjozsef.