Online jogi tanácsadás

Kedves folyami géb!

A fiamat a rendőrségen, és a bíróságon is kihallgatták.

Az Ön javaslatai közül, valószínűleg az elsőt választom, tehát bemegyek /ismét/ a bíróságra és megpróbálom kikérni az elsőfokú ítéletet, bár mint leírtam, a múlt héten elég csekély válasszal 'leráztak'.

Az utolsó mondatát ha bővebben kifejtené, nagyon megköszönném, mivel nagyon nem értem.
Polgári eljárás....stb.

Megtisztelő és segítőkész válaszát köszönöm.

Tiszteletem!
Angol birosagon kerheti a vadlott a targyalas elnapolasat azzal az indokkal,hogy az vedougyveddel nem egyesztetett,és nem beszeltek meg semmit?Ezert kerhet e a vadlott uj targyalasi idopontot, es uj vedo ugyvedet?
Elore is koszonom a valaszukat!
Tisztelettel J.A

Kedves manna021,

nagyrészt érthető a sztori, egy ponton nem világos: a fiát a rendőrségen és a bíróságon is, vagy csak a rendőrségen hallgatták ki? Utóbbi eset elvileg nem nagyon történhetett volna meg, ha csak például úgy nem, hogy a sértett - a bíróság számára - ismeretlen helyen tartózkodott, és ezért csak felolvasták a vallomását.

Ami biztos: az ügyben már van elsőfokú ítélet, de az legalábbis B.B.-re nem jogerős. Az elsőfokú bíróságnak ezt meg kellett volna küldenie a sértettnek, de gyakran nem teszik meg (vagy sima postai küldeményként elkallódik).

Az ne zavarja, hogy a másodfokú bíróság értesítésén rablás szerepel, nyilván több ügye is volt ennek a jóságos B.B.-nek. Ilyenkor csak a legsúlyosabbat tüntetik fel, de "az és más bűncselekmények" között biztos, hogy ott van a fia sérelmére elkövetett is.

A.A. feltüntetése lehet, hogy azért hiányzik, mert őrá jogerős lett az elsőfokú ítélet, vagy azért mert a törvényszék az "és társa" megjelölést lefelejtette.

Amiket megtehet:

• bemegy a bíróságra és kér egy elsőfokú ítéletet (hogy lássuk mi a helyzet). A sértettnek ki kell adni.
• ír a törvényszékre, és megkérdezi, mi a helyzet,
• elmegy a törvényszékre és belenéz az iratokba, vagy
• elmegy a nyilvános ülésre, és szóban elmondja, amit akar.

Polgári eljárás (nem biztos, hogy per, lehet fizetési meghagyás is) aligha lesz elkerülhető.

Nem tudom, hogy mennyire fogom tudni érthetően leírni, de igyekszem rövidre fogni,amit a fiam elmond.

Tehát: 2013.nyarán súlyos testi sértés áldozata lettem.
egy társasággal egy szórakozóhelyet hagytuk el, amikor az utánunk érkező társaságból /tagjait ismerem/ valaki akkora ütést mért rám,hogy még megfordulni sem érkeztem, már jött a következő ütés is. Emlékezetemet rövid időre elvesztettem, mire felocsúdtam tiszta vér voltam, a barátaim nem engedtek beülni a kocsiba,ott hagytak, a másik társaság is elment.Nem tudtam mi tévő legyek, bevánszorogtam a szórakozó helyre, de onnan sem kaptam segítséget. Kértem egy ott tartózkodó ismerősömtől egy telefont, és hívtam a rendőrséget.Ezt követően már a kórházban ébredtem: Fülem felszakadt, dobhártyám beszakadt, arcomon sebhelyek, pár fogam elveszítettem,aminek a helyét két nap múlva műtötték,a fogtartó csontokból valamennyit el kellett távolítani.
A nyomozás hivatalból megindult.
A nyomozati anyagban kártérítési igényemet jeleztem.
Két fk. A.A. és társa/B.B./ ellen vádirat készült.
Törvényszéki orvosszakértőhöz lettem hívatva, valamint tanúként hallgattak meg.
Aztán mind idáig,semmi értesítést nem kaptam.
Javaslatukra most érdeklődtem a bíróságon.
Annyit mondtak, hogy az ügy nincs lezárva, valaki fellebbezett. / ki,és milyen ítéletet fellebbezett meg azt nem tudom,semmiről sem értesítettek/
Azt is mondták, hogy a polg. pert elindíthatom.

Tegnap érkezett a Törvényszékről egy értesítés, mely lényege a következő.
A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt B.B. ellen indított büntetőügyben a fellebbezési nyilvános ülést a másodfokú bíróság 2016........napjára tűzte ki.
Mint sértett részt vehetek rajta, de nem kötelező.

B.B., a társ volt az ellenem elkövetett súlyos testi sértésbe.
Biztosan lehet, de én nem tudom összerakni, hogy hogyan kapcsolódnak össze a személyek és bűncselekmények.

Engem nem raboltak ki, B.B. az én ügyemben a társa volt az engem bántalmazó A.A.-nak. A.A.nincs is említve ebben a fellebbezési ügyben.
Ezért nem tudok 'képben' lenni, hogy mi is történik valójában.
Azt meg végképp nem tudom, hogy tényleg kell-e polg. pert indítanom a kártérítés végett, ill. van-e esélyem kártérítést kapnom.

Nem tudom, mindenesetre megpróbálhatja nem? Sajnos túl sok hasonló történet van a neten,pl. olyat is olvastam hogy az elvált apuka még el is játszatta a gyerekkel hogy anyu új pasija hogyan táncoltatta előtte a micsodáját, hogy élményszerüen tudja majd mesélni a szakértőnek. Úgy érzem jogosan tartok ettől.

Ráadásul még lathatastt is kaptak a gyerekeinkre a gyámügytől, hiába tiltakoztunk mindketten,szerencsére csak felügyelet mellett,de félek hogy később majd el is vihetik őket,es akkor elkezdi bemagyarazni a fiamnak az agyszüleményét,köszönöm a segítségüket

Rosszul tudta.

A hamis vádolás önmagában bűncselekmény, büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés. Ha a hamis vád alapján eljárás is indul, az már a hamis vád minősített esete, 1-5 éves büntetési tétellel. Úgyhogy, amit leírt, az az első kategóriába tartozhat, és azzal halmazatban sem a rágalmazás, sem a hatóság félrevezetése nem állhat.

Eddig úgy tudtam,hogy hamis vad csak akkor valósul meg hogyha eljárást is iinditanak ellenem,de a rendőrség nem inditott,sztem nem vették komolyan,de attól függetlenul rendesen kikészített a dolog és nem szeretném hogy büntetlenül megússza.

Ott a feltételes mód! :)

Ne uszítsd. :)

Nem. Ebben az esetben hamis vád valósulhatott meg, ami jóval súlyosabb bűncselekmény az általad említetteknél.

Sziasztok
Egy családi veszekedés után gyámügyön feljelentett minket anyósom mindenféle hamis váddal,(éheztetjük a gyerekeket,nem hordjuk rendszeresen oviba ,védőnőhöz, ha betegek akkor nem visszük orvoshoz, elfogy a gázpalackunk!) és még megtoldotta azzal is hogy szexuálisan molesztálom a nevelt fiamat! Ki is jöttek és mindent rendben találtak természetesen.A gyámügy továbbitotta a feljelentést a rendőrségnek, de ők nem indítottak eljárást. Az ügy most zárult le egy év után.Kérdezném hogy ebben az esetben nem valósult meg rágalmazás és hatóság félrevezetése?
Válaszukat köszönöm

Be. 262. § (4) bekezdés: Az ügyész, a vádlott, a védő, a pótmagánvádló és a sértett részére az ügydöntő határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát akkor is kézbesíteni kell, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés vagy kézbesítés útján már közölték, egyébként a határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát - ha a határozat ellen a felsoroltakon kívül más fellebbezett - a fellebbezőnek kell kézbesíteni.

Ez sem tartalmaz tehát semmi olyat, amit te írtál, végig sértettről (és nem magánfélről) beszél, megszorítás nélkül.

Én csak annyit kértem, hogy kioktató hangnemben nem javíts ki blődségekkel (garázdaságba beolvadó testi sértés, felülvizsgálattal nem támadható próbára bocsátás, és még sorolhatnám).

Egyébként részemről semmi személyes, bárki tévedhet (még a szakvizsga-bizottság is). :)

Igazad van, de azt a 262.§ (4) bekezdése tartalmazza.
Elég egy szimpla bocsánatkérés vagy kövessek el harakirit?
Kérjek újra szakvizsga időpontot, ha már egyszer jelesre sikeredett a büntető rész?

Mondja ezt dr. (??) Attika. A Be. meg ezt mondja:

262. § (1) A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik; a vádlottal közölt határozatot a védővel is, az ügydöntő határozatot a sértettel is közölni kell. Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell.

Majd légy szíves, idézd be azt a szakaszt, ami azt mondja ki, hogy ez csak a polgári jogi igényt előterjesztett sértettre vonatkozik (akkor egyébként magánfél szerepelne a törvényben).

Nem haragudj, de most már nagyon unom, hogy kb. ötödjére javítasz ki olyan szöveggel, ami azonnali szakvizsga egyes lenne.

Ha a polgári jogi igényt az eljárás során nem terjesztettek elő, akkor nem kell a sértettnek kézbesíteni az ítéletet.

Ez vitathatatlanul így van. De a kérdés nem ez volt.

A polgári jogi igény érvényesítésének nem feltétele a jogerős büntető ítélet.

Szerintem pedig a sértettnek kellett volna küldeni ítélet-kiadmányt (bár a gyakorlatban ez tényleg sokszor elmarad, vagy elkallódik a postán, mivel sima küldeményben megy). Hívja fel, vagy írjon a bíróságnak, és pótolniuk kell.

Nem kell.

Két évvel ezelőtt a fiamat közterületen bántalmazták.A tettlegességnek tanúi is voltak,ő azonban nem tudta egyértelműen megjelölni, hogy a jelen lévők közül ki volt a bántalmazója, mivel rövid ideig eszméletét vesztette.A kórház és a rendőrség hivatalból feljelentést tett,meg indult a nyomozás, majd befejeztével értesítettek, hogy a nyomozati anyagot az ügyészségnek megküldik.Aztán az ügyészség értesített, hogy a fiam sérelmére elkövetett maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés büntette miatt fk.X.Y. és társa ellen vádiratot nyújtottak be a Járásbírósághoz. Egyszer igazságügyi orvosszakértőhöz hívták be, egyszer pedig tanúként idézték be. Azóta semmi értesítést nem kapott.Az lenne a kérdésem, hogy kell-e küldeniük valami értesítést az ügy befejezéséről? Akkor azt mondták, hogy az ítélet megszületése után polgári pert, vagy magánindítványt nyújtsak be kártérítés iránt. De honnan tudjam, hogy született-e már ítélet? Köszönöm.

Hamis vád miatti feljelentés akkor lehetne eredményes, ha a feljelentő valótlan - de valóságuk esetén bűncselekményt megvalósító - tényállítások megtételét állította volna a kérdező terhére.

Ezt nehezen hiszem, hiszen facebook-os elkövetés esetén a tényállás adott, a kommentek szövege rendelkezésre áll.

Ha viszont a feljelentő valós, a kérdező által valóban megtett, de a kérdező által tévesen bűncselekménynek tekintett állításokat rótt a terhére, úgy hamis vád aligha lehet.

Azt meg mindentől függetlenül bármekkora összegben le merem fogom, hogy hamis vádért büntető bíróság a büdös életben nem fog nem vagyoni kárként polgári jogi igényt megítélni.

Üdv.
Sérelemdíjat követelhet, de érdemes frissiben és melegében hamis vád miatt feljelentést tenni. Azon eljárásban polgári jogi igényt előterjeszteni.

Üdv!
Facebook kommentem miatt,feljelentettek az érintettek .
Magánvádas bűntetőügyet indítottak ellenem a Bíróságon.
Ítélet született: Bűncselekmény hiányában ártatlannak bizonyultam,az eljárást megszüntették ellenem.
Kérdésem: Milyen válaszlépésekre vagyok jogosult polgárjogi értelemben?

Segítséget kérnék az alábbi kérdésben.
Julius 9-én munkaszerződést kötöttem,30 napos próbaidővel.
Munkarendem hétfőtől szombatig osztották be napi 8 órában.
A próbaidő letelte előtti napon kértem a szerződés bontását,utolsó munkában töltött napom aug.6 volt.
Papírjaim,bérem a munkáltató kifizette,de juliusra csak 17 napot,augusztusra csak 4 napot számolt el,mondván próbaidő alatti felbontás esetén nem fizethető ki a túlóraként jelentkező napok bére???Ha nem kifizethető akkor miért írtak ki dolgozni?? Aki tud rá választ,kérem segítsen,tehetek e valamit??