Tisztelt jogban jártas Hölgyek, Urak!
A véleményetek kérném az alábbi kérdésben:
Megszegi-e a titoktartási kötelezettségét a közjegyző, amikor feljelentést tesz az ügyfele ellen?
Igyekszem röviden összefoglalni az eset lényegét:
Folyamatban levő hagyatéki eljárásban a közjegyző sárga csekket adott az ügyfélnek a közj. munkadíj megfizetésére, és a befizetés nem érkezett be időben a közjegyzői számlára, ezért a befizető a közjegyző felhívására tudakozvánnyal fordult a postahivatalhoz. A befizetés érdemi kerestetéséhez szükséges volt a befizetési bizonylat eredeti példánya, ám azt a közjegyzői iroda munkatársai nem találták.
/Amikor a befizető igazolta a befizetését, "áfás számlát" adtak az ügyfélnek a bizonylaton szereplő összegről, a csekket lefénymásolták, és a számlához csatolva az ügyfélnek adták, az eredeti bizonylatot pedig az aktához csatolták/.
A közj.iroda eljáró ügyintézője ígéretet tett, hogy előkeresteti a bizonylatot, és erre három nap határidőt kért. Ügyfél várt, a közjegyző pedig ez alatt feljelentést tett az ügyfél ellen - "okirathamisítás" miatt -, a feljelentésében pedig részletesen kitért a hagyatéki eljárás részleteire. Az iroda munkatársát ugyancsak meghallgatták az ügyben, aki szintén részletes felvilágosítást adott az eljárás részleteiről. Ám a bizonylatot, ami igazolná az ügyfelet, - állítása szerint - nem sikerült fellelnie.
Az ügyfél viszont /aki mostanra már gyanusított/ tehetetlen, mert a posta állítja, hogy a bizonylat nélkül nem tudja sem az ügyet érdemben kivizsgálni, sem pedig a befizetést kerestetni, így gyakorlatilag a bef. bizonylat sem vizsgálható ebben a formában. Ennyi elég volt a nyomozó hatóságnak ahhoz, hogy vádemelési javaslattal továbbítsa az ügyet, ám az ügyészség visszaadta pótnyomozásra az aktát, azzal a hivatkozással, hogy a vádemeléshez szükséges a közjegyzőnek a titoktartási kötelezettsége alóli felmentés, amit a gyanusítottnak kellene részére megadnia.
Ezen a ponton áll jelenleg a nagybátyám ügye, ugyanis hétfőre idézték be, és az eljáró előadó szerint ez csupán egy formalitás, nyugodtan adja meg a felmentést, mert ez már nem változtat gyakorlatilag semmin, de szerintem ez nem így van!
Szerintem ugyanis már az eddigiek során is megszegte a titoktartási kötelezettségét a közjegyzői iroda, amikor részletes felvilágosítást adtak a nyomozás során a hagyatéki ügy egészéről, és szerintem - laikus fejjel gondolkodva -, nem dobta volna vissza az ügyészség sem az ügyet, ha nem lenne szükség a vádemeléshez arra a bizonyos felmentésre.
Nagybátyám viszont úgy gondolkodik, hogy számára jó lenne, ha meghallgatnák a közjegyzőt és az ügyintézőket, mert szerinte ők is az ő állításait fogják igazolni - szerintem viszont épp hogy nem!
Mert az, hogy a bizonylatot nem lelték fel az aktában, az mindenképpen az az iroda meglehetősen hanyag eljárását támasztja alá, és szerintem nincs az a becsületes ügyintéző, aki elismerné hogy hibázott a mai világban... Meg hát, eddig sem tette, csupán hárították a felelősséget, mondván, hogy ha nincs a csekk az aktában, akkor nyilván csak az ügyfélnél lehet...
A nyomozó hatóság álláspontja pedig az, hogy ha nem is bizonyítható a bizonylat "hamis" volta, miután a befizetett összeg nem került jóváírásra, akkor az nyilvánvalóan "hamis". A posta felelőssége nem vizsgálható, ezért nem is állapítható meg; és ha effektíve az ügyfél nem is "hamisított", a bizonylatot mindenképpen ő "használta fel", és ezzel már meg is valósította a bcs-t.
-
Tisztelt jogértők, a véleményetekre volnék kíváncsi, megszegte a közjegyző - ill. munkatársai - a titoktartási kötelezettségüket, és amennyiben igen, abban az esetben is alkalmas-e vádemelésre az ügy - így, ebben a formájában.
Továbbá, szerintetek, megadja-e a felmentést a nagybátyám (gyanúsított) a titoktartási kötelezettségük alól? Vagy most már szerintetek is mindegy?
A nagybátyám ugyanis ezen az állásponton van, és továbbra is mindenben együttműködő akar lenni - naív módon azt gondolja, hogy ez segít majd igazolni az ő igazát... - de szerintem pont nem így áll a helyzet.
-
Még valami: a nagybátyámnak nincs védője, mert az előadó meggyőzte, hogy nincs rá szüksége, sőt, ha ügyvéddel megy, azzal is azt támasztja alá, hogy nyilvánvalóan elkövette a terhére rótt bcs-t...
/És ő elhiszi ezt, ennyire naív... én kérek elnézést/.
-
Bocsánat a hosszúra nyúlt kérdésemért, - tudom, hogy ez igen zavaró tud lenni -, de ha van türelmetek elolvasni, kérlek véleményezzétek, adjatok tanácsot, nagyon megköszönném.