Megszerzés-tartás

Kedves ventil,

mint az már többször szóba került a hasonló témájú topicokban, kétféle "erkölcsi" van. A civil életben használatos szerint valóban büntetlen vagy, mert a két év próbaidő letelt. A Btk 100.§ /3/bekezdés szerint azonban a mentesítés nem terjed ki újabb elítélés esetén a büntetőjogi jogkövetkezmányekre. Úgyhogy ilyen szempontból büntetett vagy és maradsz is életed végéig, azonban ennek tárgyi súlya nagyon csekély.

buta! Saját nyilvántartott adataidról bármikor felvilágosítást kérhetsz. Nyilván Te nem is erre gondolsz, hanem, hogy mi van akkor, ha valamelyik buzgó rendőrtiszt otthon azt olvasgatja, nézegeti továbbra is, hiszen a hivatalos nyilvántartás adatkezelését lehet ellenőrizni. Az viszont, hogy egy jóakaratú rendőr mit másol le, nehezen ellenőrizhető, csak nem sok értelme van szerintem. Pl. az ujjlenyomatodat hiába őrzi a párna alatt, egy új eljárásban csak szakértő tudja megmondani, hogy az azonos-e a helyszínen találttal, viszont ha nincs a nyilvántartásban a tiéd, akkor nem tud mit adni a szakértőnek összehasonlításul.

Sziasztok !

Egy kis segítséget szeretnék, mivel nincs időm újra átolvasni az egész topicot.
Szükségem lenne olyan irat másolatára vagy bírósági ügyiratszámra vagy bíróság nevére, ahol már tárgyalták ezt a tsx ügyet és a bíróság kimondta, hogy a négy cd-n nem voltak illegális képek.
A dolog mehetne magánban is, természetesen név nélkül és teljes diszkrécióban.
Nagyon kéne a segítség és sokat lendítene az ügyemen. Előre is nagyon köszönöm !

További jókat mindenkinek !

Nick

Köszönöm a szakmai választ. Így már értem legalább.

ventil

Kellemes Ünnepeket Mindannyiunknak!

Régi tartozásomat törlesztem most, amikor beírom az Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyomozást elutasító határozatát, illetve az ez elleni fellebbezésemet (fordított sorrendben). Egyelőre nem érkezett válasz a Legfőbb Ügyészségről a panaszomat illetően.

Kaptam viszont újabb levelet a BM-től, amiből megtudtam, hogy igenis én hazudok, nem a főosztályvezető úr téved, illetve hogy a Playboy ügyben azért rendelték ki a szakértőt, hogy az állapítsa meg, hogy nagykorú-e a 17 éves gida, mert ehhez igenis szakértő kell (nyilván azért szüntették meg a nyomozást, mert a szakértő megállapította, hogy nagykorú). Ez utóbbi levelet majd az addig megfogalmazott válaszlevelemmel együtt jövő héten, jövőre ;-) írom be. Vicces, mit össze nem hordanak, mennyire hülyének néznek, csak nehogy be kelljen ismerniük akár a legapróbb tévedésüket is... Végül is a most beírt levél is erről szól.

Nick, ObudaFan, (illetve tisztelt Érdeklődő Jogász Olvasók)

érdekelne, hogy jogász szemmel mit szóltok az osztályvezető ügyész nyilvánvaló hozzáállásához. Nem érzitek úgy, hogy a jogász társadalmat szégyenítik meg az ilyen módon görcsölő, főleg magasabb beosztású ügyészek?

És két konkrét kérdés: az, hogy az elutasító határozaton van "Nyom." szám azt jelenti, hogy a feljelentésem valamely része miatt mégiscsak eljárást indítottak, illetve 30 napon belül választ kell kapjak a Legfőbb Ügyészségtől akkor is, ha elrendelik a nyomozást, illetve akkor is, ha elutasítják a panaszomat (esetleg vegyesen, mivel elég sokrétű a feljelentésem)?

Kösz,
BUÉK mindenkinek előre is,
JuK

++++++++++++++++

Legfőbb Ügyészség részére

Tárgy: panasz feljelentés elutasítása miatt

Tisztelt Legfőbb Ügyészség!

Alulírott Jurkovics Károly panasszal élek a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal 2005. november 25-én kelt Nyom. 1586/2005. számú, feljelentést elutasító határozata ellen.

Indoklás:

2002. november 23-án egy III. kerületi rendőr jelentett fel engem tiltott pornográf felvétel készítése miatt, holott senki nem állította, hogy róla ilyen kép készült volna, a hivatkozott képeket én magam önként adtam át az egészen más miatt intézkedő rendőröknek, amikor szóba került, hogy szokam fotózni és a társaságomban lévő tizenéves lányok aznap délután megkértek (nem rávettem őket, hanem megkértek), hogy készítsek róluk "vicces" felvételeket. A képek készítését soha nem tagadtam, ám ezeket soha senki nem nevezte pornográfnak a rendőrökön és ügyészeken kívül, holott úgy gondolom, nem kell ahhoz különleges adottság, hogy az ember belássa, hogy nem lehet gyermekpornó felvételeket készíteni szombat délután egy 50.000 lakosú lakótelep egyik legforgalmasabb terén több tucat járókelő szeme láttára - ugyanis a feljelentés, majd a gyanúsítás erről szólt. Érthetetlen, hogy miért kellett egy olyan átlagos szombat esti szórakozásból, amiből tizenkettő egy tucat, az évezred bűnügyét csinálni.

Az ügyet 14 hónap után, 2004. január 21-én a vádemelési javaslat ellenére bűncselekmény hiányában szüntette meg az ügyész, mivel megnézte a képeket. Ennyit kellett volna tenni ahhoz korábban is, hogy megszüntessék az eljárást, csakhogy ez láthatóan senkinek nem volt érdeke rajtam és az érintett lányokon kívül. A nyomozás egy éve alatt 1.649.510 forintot adott ki a BRKF VFO Ifjúságvédelem szakértői jelentésekre - ezen túl további tízezrek mentek orvosszakértőkre (vér-, vizelet-, nőgyógyászati vizsgálatok), ezek azonban a költségjegyzékben nem szerepelnek. A feltételezett bűncselekmény napján a III. kerületi rendőrök elrendelték az őrizetbevételemet, ez elleni panaszomat a gyanúsítás elleni panaszommal együtt elutasította Fővárosi Főügyészség, a bíróság azonban a 72 óra leteltével szabadon bocsátott, mivel az előzetes letartóztatás feltételei nem álltak fenn (csakúgy, mint három nappal korábban sem).

A nyomozást ötször hosszabbították meg, ebből az utolsó két alkalommal panasszal éltem a Legfőbb Ügyészségen. A 2003. augusztus 5-én benyújtott panaszomat dr. Tóth Gábor legfőbb ügyészségi ügyész úr NF 4712/2003/1. számú, 2003. augusztus 29-én kelt határozatában a következő indoklással utasította el:

„Az ügyben a 2003. november hó 23-án elrendelt nyomozás határidejét a Fővárosi Főügyészség 2003. szeptember hó 23. napjáig hosszabbította meg. Jurkovics Károly - vitatva, hogy bűncselekményt követett volna el - a nyomozás határidejét meghosszabbító főügyészségi határozat ellen panaszt jelentett be.
A panasz nem megalapozott.
Az eljárás irataiból megállapíthatóan Jurkovics Károly gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével.
Az ügyben a további nyomozás során szakértői vélemények beszerzése, a gyanúsított folytatólagos kihallgatása szükséges.
Ezen nyomozati cselekmények hiányában az ügy az érdemi döntéshez szükséges módon nem tisztázható, ezért az ügyben a nyomozás határidejének meghosszabbítása törvényes, megalapozott.”

Elképzelni sem tudom, milyen iratokból állapította meg a panaszomat elbíráló ügyész azt, hogy gyanúsítható lennék a bűncselekmény elkövetésével, ugyanis minden irat az ártatlanságomat bizonyította, illetve milyen szakértői vélemények beszerzése volt még szükséges nyolc hónap elteltével, és vajon mi indokolta, hogy két havonta, a nyomozás határidejének lejártakor az Ifjúságvédelem úgy érezte, hogy most aztán hűdenagy szükség van a folytatólagos kihallgatásomra, holott minden tárgyi bizonyítási eszköz és minden érintett vallomása már a meggyanúsításomkor a nyomozó hatóság rendelkezésére állt. Az ügyész végül kizárólag ezek alapján szüntette meg később a nyomozást - miért volt ehhez szükség 14 hónapra és több mint másfél millió forintra?

Megítélésem szerint a nyomozással eltöltött 14 hónap alatt mind a rendőrök, mind az ügyészek nemcsak saját magukat áltatták azzal, hogy mekkora pedofil bűncselekményt lepleztek le, és ettől felspanolva kicsit (nagyon) felületesen jártak el, nemcsak folyamatosan figyelemen kívül hagyták a Be. előírásait, hanem több megnyilvánulásukkal konkrétan bűncselekményt is elkövettek. Jelen panaszomat az erre a felismerésre alapozott 2005. november 22-én tett feljelentésem elutasítása miatt teszem meg.

Dr. Turi András elutasító határozata gyakorlatilag úgy értékelhető, hogy az osztályvezető ügyész úr minden esetben felismeri ugyan, hogy a feljelentésemben foglalt cselekmények valóban úgy történtek, ahogy állítom, és ezek valóban bűncselekmények, vagy legalábbis bűncselekmény gyanúját vetik fel, de a nyomozás megindítására nem lát indokot. Hosszabban (szó szerint) a határozat végén (7.-8. oldal) olvasható két blokkot idézem, és ezeken keresztül mutatom be a határozat alaptalanságát, a feljelentés elutasításának törvénytelen módját.

„A Btk. 233. §. (1) bekezdés a.) pontjába ütköző hamis vádat az követi el, aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol.

Az előzetes letartóztatás elrendelése végett megtarott bírói meghallgatáson az ügyészség részéről dr. H[.] Zoltán ügyész vett részt. Ha valóban elhangzott az ügyész részéről a feljelentő által sérelmezett azon nem jegyzőkönyvezett kijelentés, hogy "tudomása van arról, hogy gyermekpornó tartalmú internet oldalakat készít az általa készített fényképekből", az a 2002. november 23-i rendőri jelentésre támaszkodhatott. Abban ugyanis szerepel S[.] Alexandra azon kijelentése, hogy "már régebben is készített róla képeket, amelyeket az interneten is szerepeltetett".
A hamis vád törvényi tényállásának megállapításához szükséges, hogy az állított ténynek valótlannak kell lennie. Ez a tényállás a rendőri jelentésre hagyatkozhatott. Az pedig, hogy ez a kijelentés nem tetszett az eljárás alá vontnak, büntetőjogilag szintén nem értékelhető.”

Valahol elveszettem a fonalat. Az ügyész (állításom szerint) azt hazudja a bírónő szemébe a bírósági meghallgatáson, hogy tudomása van arról, hogy gyermekpornó tartalmú internet oldalakat készítek az általam készített fényképekből, de ez nem veti fel a hamis vád gyanúját, mivel az ügyész dr. Turi András elképzelése szerint esetleg arra alapozta az állítását, hogy egy lány jegyzőkönyvön kívül azt mondta egy rendőrnek, hogy korábban is készítettem róla képeket, amiket az interneten szerepeltettem. Jól értem: ha valakiről készítettem képeket és ezeket felraktam az internetre, akkor erre az állításra támaszkodva már az is kijelenthető a bíróság előtt, hogy gyerekpornó oldalakat készítek a saját képeimből? "Kicsit" erőltetett. Az elutasítás indoklása szerint „a hamis vád törvényi tényállásának megállapításához szükséges, hogy az állított ténynek valótlannak kell lennie. Ez a tényállás a rendőri jelentésre hagyatkozhatott.” Bármire is hagyatkozhatott az állítás, attól az még valótlan volt. A rendőri jelentésben pedig szó sincs pornográf képekről, ilyenekből készített internet-oldalakról. De ha lenne is, attól még az állítás valótlan lenne, eszerint ha valóban elhangzott a fenti kijelentés az ügyész részéről a bíróságon, akkor bizony (függetlenül attól, hogy egy rendőri jelentésben milyen más irreleváns körülményekről esik szó) a hamis vád bűncselekményét az ügyész elkövette. Annak tisztázása pedig, hogy mi hangzott el, az mire alapozva hangott el, nem a feljelentés elbírálásáról döntő ügyész feladata, hanem a megalapozott gyanút bemutató feljelentés alapján elrendelt nyomozásé. Az ügyész ne nyilatkozzon arról, hogy feljelentett kollégája szerinte mit miért mondott, mit mire alapozhatott - ha egyszer az valótlant állított tényként a bíróságon, a bűncselekményt elkövette, az indítékairól pedig ő maga nyilatkozzon az elrendelt nyomozás során.

„A Btk. 275. § a.) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki hivatali hatáskörével visszaélve hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja.

Ez a bűncselekmény csakis szándékosan követhető el. Jelen esetben a rendőrök tényleg olyan adatokat foglaltak bele a kérdéses határozatok indoklásába, melyekhez csak november 24-én juthattak hozzá. Abból a tényből azonban, hogy a határozat keltezéseként nem a 24-ét, hanem a 23-át jelölték meg, nem állapítható meg, hogy szándékos kötelességszegésről lenne szó. Az őrizetbevétel időpontjának ugyanis csakis egy esetben van jelentősége: ha az előállítási idő eltelt és nem rendelik el az őrizetbe vételt, az előállítottat szabadon kell engedni. Az előállítás időtartama 8 óra lehet. Ez egy alkalommal 4 órával meghosszabbítható. Így az előállítás tartama maximum 12 órára emelkedhet. Az előállításra konkrét esetben 21 órától került sor, november 24-én az első percekben az előállítás időtartama alig haladta meg a három órát. Így semmilyen adat nem merült fel arra nézve, hogy az eljáró rendőrök szándékos kötelességszegéssel követték volna el ezt a cselekményt. Tekintettel arra, hogy gondatlan elkövetésről van szó, melyet a törvény nem szankcionál, a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény.”

Ezen mondatokat olvasva az az érzésem támadt, hogy dr. Turi András újra kívánja írni a Btk.-t. Én nem végeztem jogot, ő feltehetően igen. Mégis én tisztában vagyok vele, hogy a szándékos bűncselekmény nem akkor valósul meg, ha valakinek a cselekedete számára konkrét hasznot hoz. Õ maga is belátja, hogy (legalább) két iratot meghamisítottak a III. kerületi rendőrök: az őrizetbevételemről és a házkutatásról szóló határozatot. Az ügyész úr ténynek nevezi, hogy ezeken az iratokon november 24-a helyett 23-át jelöltek meg a rendőrök, azonban mindezt gondatlanságnak próbálja feltüntetni, mivel (szerinte) konkrét hasznuk a közokirathamisításból nem származott, mivel 8+4 az 12, de 21 órától csak három óra van másnapig. Kit érdekel mindez? Ez lenne a szándékos és gondatlan elkövetés közötti különbség: ha első ránézésre nem származik konkrét haszna az elkövetőnek a bűncselekményből, akkor gondatlan elkövetésről van szó? Ezt azért ő sem gondolhatja komolyan! De ha valóban ezen múlna a szándékosság, akkor csak egy példát említek az őrizetbevétel és a házkutatás kirendelőjének meghamisítására: ezzel akarták legalizálni az elhamarkodottan, ad hoc jelleggel és a lehető legszakszerűtlenebbül, a Be. rendelkezéseit többszörösen megszegve megtartott házkutatást (ne feledjük: a visszadátumozott, ezáltal meghamisított házkutatási kirendelőt órákkal annak lefolytatása után mutatták be nekem aláírásra). Mindenesetre a hamisítás körülményeit sem úgy kell felderíteni, hogy az ügyész újabb erőltetett görcsöléssel megpróbálja gondatlanságként eladni azt, hanem itt szintén nyomozást kell elrendelni a körülmények megállapítása végett, ugyanis az ügyész úr is tényként állapítja meg, hogy a közokirathamisítás megtörtént, a bűncselekmény befejezett.

A fenti hosszabb idézetek a kommentjeim nélkül is úgy gondolom sokat elárulnak arról, hogy vajon a feljelentésem elutasítása jogszerű-e, az indoklásba foglaltak (dr. Turi András gyúnyos szavaival élve) "büntetőjogilag értékelhetők-e". Kérem ennek megfelelően a feljentésemben olvasható állítások valóságtartalmáról nyomozás során meggyőződni szíveskedjenek, ne pedig a nevetséges képzelgéseknek helyt adni, vagy további hasonló tartalmú nonszensz kijelentéseket tenni. Az egész ügyet nevetséges képzelgések és nonszensz kijelentések tartották életben 14 hónapon keresztül - ideje ennek egyszer s mindenkorra véget vetni. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül röviden még kitérek a feljelentésemet elutasító határozat csúsztatásaira, büntetőjogilag értékelhetetlen megállapításaira. A feljelentésemben olvasható minden egyes körülmény vonatkozásában fenntartom az állításaimat, az eljárási cselekményekben közreműködőkkel szemben büntetőeljárás lefolytatását tartom kívánatosnak.

Az ügyész úr a feljelentésembe foglaltak összefoglalása után megállapításait a 3. oldal második felétől írja le. Ezen az oldalon, illetve a 4. oldal első bekezdésében kizárólag M[.] Csaba rendőri jelentéséből idéz. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy a rendőri jelentés szerint Cs[.] Szilvi arról számol be, hogy a vizelését lefotóztam, a testét simogattam és szájon is csókoltam. Szilvi a később felvett vallomásában ilyenekről említést sem tesz, és valóban nem is fotóztam le a vizelését, nem simogattam és nem csókoltam szájon. N[.] Noémi arról beszél, hogy úgy leittasodott, hogy semmire sem emlékszik, ehhez képest néhány órával később a vallomásában olyan dolgokról is beszámol, amire már csak azért sem emlékezhet, mert nem történtek meg. A rendőri jelentés szöges ellentétben áll a vallomásokkal és a készült képekkel.

A következő bekezdés szerint november 23-án rendelték el az őrizetbevételemet és a házkutatást - ezekről állapítja meg az ügyész úr a határozat végén, hogy valójában 24-én születtek, csak visszadátumozták őket. A bekezdés végén szereplő, az indoklásokban olvasható szexuális zaklatásról szóló már-már pornográf jellegű beszámolók kizárólag N[.] Noémi november 24-én tett vallomásában szerepelnek, abból lettek kiollózva, amelyben szereplő állítások más vallomásokban nem szerepelnek, illetve fél évvel későbbi meghallgatásukkor mind a három lány (Noémi is) értetlenül áll a vallomásban olvasható kijelentések láttán.

A következő bekezdésekben olvasható, hogy tiltott pornográf felvétel megszerzése és tartása miatt hallgattak ki, ami elég érdekes, mivel készítéssel gyanúsítottak. A házkutatásra még később kitérek, mindenestre az ügyész úr felsorolásában is látható, hogy nemhogy nem nevezték meg és vették át tételesen a lefoglalt tárgyakat (tőlünk elkobzott reklámszatyrokba téve vitték el azokat mindenféle hitelesítés nélkül), hanem még tételes felsorolást "kiváltó", átfirkált darabszámokat sem lehet egyértelműen elolvasni (az ügyész úr úgy olvasta, hogy 26 CD-t foglaltak le). A feleségem pedig érthetően nem élt panasszal, köpni-nyelni nem tudott, amikor éjfél után öt rendőr kipakolta a lakásunkat.

Hibás következtetést vont le az ügyész úr, amikor úgy találta, hogy a házkutatás ellen panasszal éltem és ezt elutasította a Fővárosi Főügyészség. Nem az ellen éltem panasszal, mivel nem volt semmi rejtegetnivalóm, és különben is a házkutatás után órákkal tolták elém a papírt, hogy panasszal élhetek. Amiatt érdekes a Fővárosi Főügyészség határozata, mert az "pornográf jellegű" felvételekként jellemzi a képeimet, ezzel kimodva, hogy nem pornográfok (a törvény nem rendeli büntetni a "pornográf jellegű" felvétellel visszaélést), tehát az ügyész olyan felvételekre hivatkozva utasítja el a gyanúsítás elleni panaszomat, amit ő maga sem tart pornográf felvételnek. Az meg hogyan értékelhető büntetőjogilag, hogy alaposan gyanúsítható voltam nem bűncselekmény elkövetésével?
A bírósági végzéssel kapcsolatban csak annyit jegyzek meg, hogy az ügyész annak tudatában lebbezett fel a szabadonbocsátásom ellen, hogy én vagyok a háztartásbeli feleségem és három éves kislányom eltartója.

A 4. oldal alján az ügyész úr N[.] Noémi vallomását elemzi, miszerint "a rendőri jelentésbe foglaltakat változatlanul elmondta". Érdekes, mert a rendőri jelentés szerint szinte nem emlékezett semmire, ahogy ezt az ügyész úr az előző oldalon idézte is. Nem ezt mondta el "változatlanul", ilyenről a vallomásban szó sem esik. A továbbiak pedig kissé messzire mennek: "Kiegészítette vallomását azzal, hogy az italozás közben már elkezdte Jurkovics Károly fogdosni a nemi szervét, több alkalommal dörgölőzött, simult hozzá. Alexandra száját akarata ellenére megcsókolta, Szilvi és Alexandra mellét megfogta." N[.] Noémi bizonyára tisztában volt azzal, hogy mindvégig közterületen voltunk, mindvégig több járókelő jelen volt, így nem fogdoshattam a nemi szervét vagy a másik két lány mellét. Mindemellett Noémi aznap este úgy tervezte, hogy nálunk alszik, miután mikor Szandit hazakísértük a bátyjától megtudta, hogy az apja éppen veri az anyját. Kicsit életszerűtlen, hogy a nemi szervének fogdosása, dörgölőzés után, miután a barátnői mellét megfogtam, nálam akarjon aludni. Viszont jelen volt olyan személy is a kihallgatáson, aki úgy tudta (mivel ezt feltételezte), hogy elhagyatott, parkos részen voltunk a lányokkal, és nem tudta, hogy mit tervezett Noémi aznap estére, így könnyen becsúszhatott olyan kijelentés is a vallomásba, amelyet olyan nem mondana, aki a fentiekkel tisztában van. Az ügyész úr helyesen idézi a jegyzőkönyv végéről, hogy Noémi nem elolvasta a vallomását, hanem "felolvasás után" kellett h.h. aláírnia. Azt is helyesen állapítja meg az ügyész úr a határozat 4. oldalának alján, illetve az 5. oldalának elején, hogy az Ifjúságvédelemnél áprilisban arról számol be, hogy nem fogtam meg a fenekét, nem simultam hozzá, és ilyen részeket nem olvastak fel neki, amikor a vallomását aláiratták vele még november 24-én. Az pedig, hogy szombat este ittasan, viccből miket mondok kacérkodó fiatal lányoknak, miket kérdezek tőlük, nem egyenértékű azzal, mint ahogy az a korábbi vallomásában szerepel, miszerint ezeket és még sokkal vadabb dolgokat is megtettem volna.

[Kislány] kihallgatása (csakúgy, mint a szintén nem érintett, szintén 11 éves barátnőjéé, [másik kislányé]) teljességgel elfogadhatatlan. A Be. szigorú keretek közt szabályozza a gyermekkorú tanúk meghallgatását, itt pedig [kislány] esetén ennél sokkal tovább merészkedett az Ifjúságvédelem. Az ügyész úr úgy fogalmaz, hogy "a meghallgatott nem tett említést szexuális tartalmú közeledésről", holott nem ez történik: az előadó (Zs[.] Rozália) konkrétan rákérdez a 11 éves kislánynál, hogy szoktam-e őt fogdosni, simogatni, szexuális dolgokat csinálni vele, külön kitérve arra, hogy amikor uszodában vagyunk, akkor sem szoktam-e ilyeneket csinálni (talán tapizás nélkül elképzelhetetlen az úszás a hadnagynő számára). Helytelen az ügyész úr azon megállapítása, hogy [kislány] nem tesz említést szexuális tartalmú közeledésről, hiszen igenis tesz említést, többször is, hogy nem történt ilyen. A jegyzőkönyv szerint az előadó konkrét, durva szexuális tartalmú kérdéseket tesz fel egy olyan gyemekkorú, 11 éves tanúnak, akivel kapcsolatban semmi ilyen nem merült fel. A gyermekek ilyen jellegű, teljesen szükségtelen megzavarása a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető ifjúságvédelemnek.

Az orvosszakértők kirendelésével kapcsolatban később, az adott helyen teszek megjegyzéseket, ugyanakkor felhívom a figyelmet arra, hogy az ügyész úr által dr. Altal Alberttől idézett mondatok nem az ő jelentésében olvashatók.

Az ügyészség valóban megszüntette a nyomozást 14 hónap elteltével bűncselekmény hiányában. Annyival egészítem ki a ügyész úr által idézett véleményt, hogy nemcsak hogy nem "alkalmasak" nemi vágy felkeltésére a képeim, hanem nem felelnek meg annak a kritériumnak, hogy elsődleges céljuk a szexuális ingerkeltés legyen. Sajnálatos, hogy 14 hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy valaki elővegye a Btk.-t és a törvény szövege szerint határozzon meg egy tényállást. Zárójelben jegyzem meg, hogy az ügyem kiemelt ügy volt, tehát fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlott. Ezt a kiemelt figyelmet mondjuk nem tapasztaltam azon kívül, hogy 60 nap kellett a vádemelési javaslat elutasítására.

Az 5. oldal alján az ügyész úr rátér a konkrét bűncselekmények taglalására és az ezekhez kapcsolódó személyek megnevezésére. Sajnálattal tapasztalom, hogy M[.] Csabát hivatali visszaéléssel próbálja öszefüggésbe hozni, természetesen úgy, hogy az azért ne sikerüljön. M[.] Csaba ellen azonban én hamis vád miatt tettem feljelentést, mivel ő jelentett fel engem, tényként állítva, hogy elkövettem a tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettét, és ezért feljelent. Ez a rendőri jelentés végén olvasható, a feljelentésemben ezt konkrétan megemlítem. Fel sem merült bennem, hogy hivatali visszaélés lenne részéről, hogy intézkedett, elvette a fényképezőmet, mivel ezt én magam adtam át neki, saját magam tisztázása érdekében. Viszont azzal, hogy feljelentett engem, véleményem szerint hamisan vádolt. Az, hogy ezt rendőrként tette, azon a tényen semmit nem változtat, hogy valótlant állított tényként a hatóság előtt, és ennek alapján eljárás is indult, nem is akármekkora volumenű.

A házkutatással kapcsolatban az ügyész úr néhány dolgot (konkrétan mindent) hibásan értékel. Azt írja: "a házkutatás során lefoglaltak minden olyan tárgyat, mely a tiltott pornográf felvétel készítése bűntettének elkövetését támaszthatja alá". Semmilyen ilyen tárgyat nem foglaltak le a házkutatás során, hanem mindennapos használati tárgyakat, műszaki cikkeket vittek el, amennyit csak találtak: számítógépet, CD-ket, videókazettákat, videókamerát, könyveket, irreleváns fényképeket. Konkrét időpontban készült felvételek készítésével gyanúsítottak, a képek egyetlen példányban léteztek, azt pedig én magam adtam át nekik. Otthon a feltételezett bűncselekmény elkövetése után nem jártam, ezzel tisztában voltak. A lakásomban semmi nem lehetett, ami az üggyel kapcsolatos. A házkutatási határozatba később a következőket hamisították bele: "A fentiek alapján alapos a gyanú arra, hogy nevezett a fenti lakóhelyén bűncselekményből származó tárgyakat rejtett el". Alapos gyanú állt fenn arra, hogy bűncselekményből származó tárgyakat rejtettem el a lakóhelyemen? Milyen bűncselekményből? Egyetlen bűncselekménnyel gyanúsítottak, annak "elkövetése" óta nem jártam otthon, ezt tudták. Mégis mikor rejthettem el ezeket a tárgyakat? És vajon mik lehetnek ezek? Az egyetlen "bűncselekményhez" kapcsolódó összes tárgyi bizonyítási eszköz a kezükben volt, és ezt tudták. Nem volt mit és nem volt mikor elrejtenem. Semmilyen alapos vagy nem alapos gyanú nem állt fenn az elrejtésre. A lefoglalt tárgyak pedig a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetők "bűncselekményből származó tárgyaknak". Ezek a "gyanús" tárgyak szinte minden háztartásban megtalálhatók, a Kormány célzottan támogatta megszerzésüket (Sulinet). Azért, mert valamivel hamisan megvádoltak, máris a leghétköznapibb tárgy is gyanús lesz?

Visszatérve az ügyész úr megállapítására, még egyszer hangsúlyozom: nem igaz, hanem belemagyarázás az, hogy az adott bűncselekmény alátámasztására alkalmas tárgyakat foglaltak le, mivel ezekkel már mind rendelkeztek, a lefoglalt tárgyaknak pedig semmi köze nem lehetett a bűncselekményhez. A házkutatásról készült jegyzőkönyv szerint "ismeretlen tettes ellen indított eljárás" során végezték el a házkutatást, a kirendelő viszont már gyanúsítottként említ. Vajon a feleségemnek mit mondtak, hogy miért is tartanak nálunk házkutatást, ha ismeretlen tettes ellen nyomoznak valami közelebbről meg nem nevezett tiltott pornográf felvétetellel való visszaélés során? Miért pont éjfélre időzítették, miért nem ért rá reggel? Miért nem értesítettek engem előtte, miért csak órákkal később iratták alá velem a visszadátumozott kirendelőt? Az ügyész úrnak erre is van magyarázata: "Az a körülmény pedig, hogy nem szóltak előre Jurkovics Károlynak, nem értékelhető a büntetőjog területén: a nyomozás eredményes kimenetele érdekében alkalmazott megengedett nyomozástaktikai fogás, hogy a nyomozó szerv nem szól a célszemélynek arról, hogy nála házkutatást fognak tartani." Az ügyész úr elfelejti azt az igencsak fontos körülményt, hogy nem otthon voltam mindeközben, hanem éppenséggel előállítottak, az iratok szerint már őrizetbe is vettek (még 23-án). Az eredményesség érdekében alkalmazott nyomozástaktikai fogás az, hogy nem szólnak akkor, ha a házkutatás elszenvedője otthon lehet, vagy a keresendő tárgyakat elrejtheti. Én viszont mit tehettem volna az előállítóban, illetve ha magukkal visznek a saját lakásomba? Közismert "nyomozástaktikai fogás", hogy az előállított, őrizetbe vett gyanúsítottat éppen hogy magukkal viszik a rendőrök a házkutatásra, ha másért nem azért, hogy valaki beengedje őket. Két helyszínen tartottak házkutatást: a III. és a XIII. kerületben. Feltételezték, hogy a feleségem mindkét lakásban ott lesz, vagy úgy gondolták, hogy egyik lakásban a feleségem, másikban a három éves kislányom nyit ajtót? Az, hogy nem vittek magukkal, ellentmond a józan észnek, az alkalmazott nyomozástaktikai fogásoknak. A Be. megenegedi a jelenlétemet a házkutatásnál, így az a körülmény, hogy nem szóltak nekem, amikor házkutatni indultak, arra enged következtetni, hogy talán nem is házkutatni indultak, csak aztán ismeretlen okból ez lett belőle. Mindenestre nem azt kérték a feleségemtől, hogy adja oda a számítógépet, CD-ket, videókamerát - ezeket később találták meg, megörültek neki és elvitték. Nem tudták, mit keresnek, amit pedig találtak és lefoglaltak, azok mindennapi használati tárgyak voltak, amelyekkel kapcsolatban semmilyen bűncselekmény gyanúját nem fogalmazták meg. Az ügyész úr állítása, miszerint "a nyomozás későbbi szakában derült fény arra, hogy a lefoglalt képeken lévő személyek nem kiskorúakat ábrázolnak, a német nyelvű kiskönyv pedig vallási tartalmú" egyúttal szánalmas és nevetséges: miért is kellett 11 hónap arra, hogy felismerjék, hogy a világ legnagyobb művészeti kiadója, akinek könyveit a legkisebb könyvesboltban is meg lehet venni, nem terjesz tiltott pornográf felvételeket, főleg nem általam készítetteket? Vajon kell 11 hónap ahhoz, hogy egy egyházi kiadású könyvről eldöntsék, hogy tiltott pornográf képeket tartalmaz-e azért, mert a borítóján egy felöltözött gyermek képe látható? Vajon kell 11 hónap ahhoz, hogy felnőtt művészi akt-naptárakról megállapítsák, hogy gyermerekről készült pornográf felvételek-e? Ezeket a könyveket törvényes úton lefoglalni nem lehetett, csakúgy mint berakni egy szekrénybe majd elővenni 11 hónap múlva mondván, hogy megtörtént a vizsgálatuk, holott erről egyetlen papír sem készült. Az ügyész úr tényként állítja: "a nyomozás későbbi szakában derült fény" arra, hogy legális cuccokról van szó. Ha ilyen biztos benne, nyilván azt is meg tudja mondani, hogy nagyjából mikor volt ez a "későbbi szak". Mégis ki vizsgálta meg és mikor? Szakértők, mint a CD-ket? Miért nincs nyoma mindennek? Nem veti ez fel a hivatali visszaélés gyanúját? Legalább annyira, mint a TASCHEN kiadó könyvei a tiltott pornográf felvétellel visszaélés gyanúját?

A 6. oldal közepén érdekes dolog olvasható: miután korábban megállapította, hogy N[.] Noémi nem elolvasta a vallomását, hanem felolvasták neki, ez így is szerepel a jegyzőkönyvön, majd miután egy későbbi vallomásában elmondja, hogy ő nem mondott olyat, ami a vallomásában szerepel, ugyanis nem olvashatta el, csak felolvasták neki, és ilyet nem olvastak fel, az ügyész úr kijelenti, hogy "N[.] Noémi H[.] István r. tőrm. általi meghallgatásával kapcsolatban sem merült fel semmilyen arra utaló adat, hogy a meghallgatott és törvényes képviselője a 2002. november 24-i vallomást ne olvasta volna át". Nem tudom, én eddig csak ilyen adatokat olvastam. Ezt az ügyészi hozzáállást most mire is vegyem? Az pedig, hogy egy 13 éves lány nem rohangál az ügyészségre panaszt tenni, miközben nem is tud arról, hogy nem azt olvasták fel neki, amit leírtak: nem igazán értem, ezzel mire akar kilyukadni az ügyész úr. Az eljárást itt véleményem szerint az előadónak kellett volna hivatalból kezdeményeznie, ha ilyet hall (és ír le), hogy egy gyermekkorú tanú szavait a jegyzőkönyvet felvevő rendőr durván megmásította. Az ügyész azon rosszindulatú megjegyzése pedig, hogy a második vallomás "is tartalmaz arra utaló adatokat, hogy Jurkovics Károly a gyermekekhez szexuálisan is közeledett" teljesen irreleváns, mivel ettől még az az állítás, hogy nem hangzottak el az első vallomásban szereplő kérdések és válaszok, nem lesz sem több, sem kevesebb, ugyanakkor a megjegyzés büntetőjogilag nem is értékelhető, mivel nem arról van szó, hogy ez a vallomás "is" tartalmaz szexuális közeledésre utaló adatokat, hanem az egyik ilyen, a másik olyan adatokat tartalmaz - és mivel az ellentmondás feloldatlan maradt (ettől a nyomozó hatóság nyilván a további hazugságok és ellentmondások kiderülése iránti félelmében eltekintett), félmondatok "megjegyzendő"-ként való idézgetése nem tűnik helyénvalónak.

Helyesen állapítja meg ugyanakkor az ügyész úr, hogy a vérvétel során a lányok számolnak be olyan "kényszeres elkábításról", amiről később beismerik, hogy ők kérték az italt, szó sem volt kényszeres fogyasztásról. A képek egyértelműen mutatják, hogy a lányok önként és dalolva, sőt a mozdulatokból vélelmezhetően nem is először isznak és cigiznek. Nyilvánvaló védekezés a kényszeres rendőrségi eljárás alá vont szerencsétlen szórakozó tiniktől, hogy szüleik előtt valamivel kimagyarázzák az italozást. Később tudtam meg, hogy éppen ez a három lány az esetet megelőző nap együtt italozott, erről 2003 januárjában beszámoltam az Ifjúságvédelemnek, ugyanekkor átadtam egy magnókazettát is, amin hallható, hogy N[.] Noémi és S[.] Alexandra italozási szokásaikról számol be, miközben nálunk szilvesztereznek (egy hónappal a "leitatásuk" és a "szexuális közeledés" után). Sem a III. kerületi rendőrök, sem az Ifjúságvédelem nem tartotta fontosnak megtudni, hogy azelőtt, hogy én "leitattam" őket, mikor ittak utoljára a lányok. Esetleg nem voltak-e ittasak, amikor hozzám jöttek aznap? Esetleg nem drogoztak-e akkoriban? Vagy mindez csak akkor bűncselemény, ha én is ott vagyok? Az eljárás lefolytatása erre utal. Itt jegyzem meg, hogy bár gyanúsítható voltam azzal, hogy kábítószert kevertem a lányok italába (az ügyész úr meg is magyarázza, hogy ez a gyanú miből fakad), a vizeletvizsgálat eredménye nem található meg a nyomozati anyagban. Felkérem a tisztelt Ügyészséget a vizeletvizsgálati eredmény felkutatására, és ha esetleg drogot mutattak ki a lányok vizeletében, akkor a további eljárás lefolytatására.

A következő kifejezés ellen határozottan tiltakozom: "belátási képességgel nem rendelkező, 14 év alatti, illetve korlátozott belátási képességgel rendelkező 18 év alatti személyek alkohollal itatására is sor került Jurkovics Károly részéről". Mint mondtam, ezek a lányok csakúgy, mint a hasonló korú fiatalok nagy része rendszeresen fogyasztottak alkoholt, ezt nem is tagadták, csakhogy erre a nyomozó hatóság nem volt kíváncsi, mivel akkor megingott volna a szépen felépített cukrosbácsi-sztori. Az rendőrséget egyáltalán nem érdekelte a lányok sorsa. N[.] Noémi és S[.] Szandi ellen párhuzamosan több eljárást is folytattak, Noémi 2002/2003-ban, az Ifjúságvédelem védő szárnyai alatt 7 (hét) tantárgyból bukott meg a környék leggyengébb iskolájában, S[.] Szandit pedig, miután 2002-ben távozni kényszerült ugyanazen iskolából, 2003 májusában az új iskolájából rúgták ki nyolcadikban, egy hónappal az év vége előtt: ehhez komoly indok kellett. (Egy hónapja, 2005 novemberében a legújabb iskoláját is kénytelen volt otthagyni, 17 évesen cselleng.) Szandi mellé 2003-ban pártfogót rendeltek ki. Mindez abban az évben, amikor az Ifjúságvédelem próbálta őket minden eszközzel győzködni, hogy az én áldozataim. Hogy én "itattam" őket. A fiatalkorú Szandi nem "itatta" a vele rendszeresen együtt italozó gyermekkorúakat? Az Ifjúságvédelmet kizárólag egy dolog érdekelte: engem bármi áron elvágni, akár még azokat is beáldozva, akikről a közvélemény felé azt nyilatkozzák, hogy őket védik. Félsiker: a lányok beáldozása sikerült. És most az ügyész úr ugyanezt a vonalat követi az ilyen megjegyzéseivel.

Kiábrándítónak tartom, hogy az ügyész úr a 11 éves [kislány] szexuális tartalmú kérdésekkel való bombázását "szexuális tartalmú bűncselekmény vizsgálatának" nevezi, de erről már korábban írtam. Az pedig, hogy éppen a fiatalkorút küldték nőgyógyászhoz megvizsgálni, hogy szűz-e még, vagy megerőszakoltam-e szombat délután az utcán a barátnői és a járókelők szeme láttára, holott ilyet senki nem állított, kissé visszásnak tűnik. Ha a gyermekkorúakat küldték volna, a szüzességük hiánya bűncselekmény bizonyítéka lett volna. Egy fiatalkorú vizsgálata esetén viszont semmilyen bűncselekményre nem utal, ha nem szűz - de nyilván alaposan gyanúsítható lettem volna, hogy én vettem el a szüzességét, a rendőrség reményei szerint még 12 éves kora előtt. Szánalmas és egyben elkeserítő, hogy a rendőrség ennek drukkol, ilyen ügyekben akar bármi áron nyomozni. Elkeserítő.

Tetszett az a kifejezés a 7. oldal első bekezdésében, hogy "elkövetési magatartások". Milyen magartásról beszélhetünk: bűncselekményt nem követtem el, a lányokat hazavittem, több mint fél órán át vártam a rendőröket egy idegen lakásban, átadtam nekik mindent önként (a saját tisztázásom érdekében), elmondtam mindent úgy, ahogy történt (egyetlen szavamat sem sikerült megcáfolni egy év kitartó munkája során sem). Erre mondja az ügyész úr azt, hogy "tekintettel a Jurkovics Károly által alkalmazott elkövetési magatartásokra, akkor jártak volna el a rendőrök törvénysértően, így mulasztottak volna, ha nem folytatják le ilyen teljes körűen a nyomozást". A rendőrök ugyanúgy, mint most ő, találgatások irányába mentek el, ahelyett hogy a konkrét körülményeket vizsgálták volna. Elvitték a lányokat vérvételre, közben öt másik rendőr kipakolta a lakásomat: több mint egy tucat rendőr szorgoskodott ahelyett, hogy kimondják, hogy a képek nem pornográfok, a lányok "kényszeres-elkábítós" meséje és célozgatásai a szexuális közeledésre egyszerű kamaszkori önvédelmi reflexek a nekik is kellemetlen rendőrségi eljárás miatt. Ennyi kellett volna: "Kislányom, ezeken a képeken úgy látom, hogy önként iszol, ezeken meg úgy tűnik, hogy magadtól vetkőztél le és a saját szórakoztatásodra produkálod magad a kamera előtt." Miért olyan hihetetlen, hogy 13-14 éves lányok szeretik megmutatni magukat, szeretnek kipróbálni dolgokat, miközben még ők is ezt mondják. Miért kellett minden egyes iratra odatenni a "rávette", "kihasználta" szavakat? Egyáltalán nem állt a nyomozó hatóság érdekében a valós tényállás felderítése, mint ahogy úgy látom, az ügyész úr érdekében sem áll. Sajnálatos, hogy a 21. századi Európában ez így működhet.

A tévésekkel kapcsolatban pedig csak annyit jegyzek meg, hogy a feljelentésemet fenntartom: az ügyész úr által idézett felvilágosítási kötelezettség arra nem terjed ki, hogy a tévéseket bűncselemény elkövetésében segítsék, itt viszont ez történik, mivel aki tiltott pornográf felvételről felvételt készít, az elköveti a tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettét. Azt pedig, hogy a gyerekpornó képek bemutatásakor az ügyész úr szerint személyiségi jogok miatt takarják ki a képeket (a szereplő arcát?), kissé erősnek érzem, csakúgy, mint hogy ilyen képek átadása a médiának (akár felvételkészítés útján is) a rendőrség kötelessége lenne. Hangsúlyozom, hogy a rendőrség, ügyészség és bíróság egyöntetű álláspontja szerint a terhelt sem készíthet másolatot a saját ügye ilyen tartalmú iratairól, holott erre a védekezéséhez szüksége lehet (például saját szakértői vélemény beszerzéséhez), a törvény pedig az iratok másolását nem korlátozza, így éppen ezek kiadása lenne kötelező. A média viszont birtokolhatja, majd "a személyiségi jogok figyelembevételével" bemutathatja az ilyen képeket? Eszerint a tiltott pornográf felvétel a személyiségi jogok miatt tiltott? Érdekes gondolat.

Az ügyész úr további gondolatait fellebbezésem első felében elemeztem ki alaposabban. Kérem, hogy a tisztelt Ügyészség mondja ki, hogy az ügyész úr törvénysértő módon járt el, amikor a tudomására jutott bűncselekmények felderítését szolgáló nyomozást megtagadta, és kérem, ennek értelmében indítsák meg a szükséges eljárásokat. Feljelentésem egyes nagyobb részeit az ügyész úr nem is említi határozatában, azokra semmilyen módon nem reagál, így ha ezek vonatkozásában is megtagadta a nyomozást, akkor ezen ügyekben szintén eljárást kezdeményezni szíveskedjenek.

Tisztelettel és köszönettel:

Budapest, 2005. december 6.

Jurkovics Károly

[lakcím, mobil]

+++++++++++++++++++++

FÕVÁROSI ÜGYÉSZSÉGI
NYOMOZÓ HIVATAL
[cím, telefon stb.]

Nyom. 1586/2005.

HATÁROZAT

A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt Jurkovics Károly által tett feljelentést a Btk. 225.§-ba ütköző hivatali visszaélés, a Btk. 233.§. (1) bekezdés a.) pontjába ütköző hamis vád bűntette és a Btk. 275.§ a.) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a Be. 174. § (1) bekezdés a) pontja alapján - mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény -

elutasítom.

A határozatot Jurkovics Károly feljelentőnek azzal küldöm meg, hogy ellene a Be. 195. § (1) bekezdése alapján a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a Legfőbb Ügyészséghez címzett panasznak van helye, amelyet a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál célszerű benyújtani.

INDOKOLÁS:

Jurkovics Károly feljelentést tett a Budapesti III. kerületi Rendőrkapitányságon szolgálatot teljesítő M[.] Csaba r.tzls. és H[.] István r.tőrm. ellen, akik a 143-4511/2002. bü. számon vele szemben tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntető ügyben eljártak. A feljelentő állítása szerint alaptalanul indították és folytatták le vele szemben a büntetőeljárást. Ezt támasztja alá a feljelentő véleménye szerint az is, hogy a Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség a B. 9082/2002. számú határozatával megszüntette vele szemben a nyomozást. Sérelmezte Jurkovics Károly, hogy előállításának napján meg lehetett volna szüntetni az eljárást a lányok és az ő vallomása, valamint azon fotók alapján, melyeket a helyszínen önként átadott a rendőröknek és amik alapján lefolytatták vele szemben a nyomozást. Az ügyészség a megszüntető határozatában is ugyanezen adatokra támaszkodott és semmilyen szakértői véleményt nem vett figyelembe. Feljelentést tett továbbá általában azon rendőrök ellen is, akik pornográf képeket adnak ki a médiának, segítséget nyújtva abban, hogy azokról a tévések másolatot készíthessenek és azokat a tévében bemutassák. Feljelentette továbbá a tévéseket is, akik ezekről a képekről másolatot készítenek és azokat a tévében bemutatják.

Jurkovics Károly a vele szemben folyamatban volt üggyel összefüggésben sérelmezte, hogy a rendőrök az őrizetbe vételéről és a házkutatás elrendeléséről szóló határozatokat meghamisították: véleménye szerint a határozatok valójában nem 2002. november 23-án készültek, mint ahogy a keltezés mutatja, hanem 24-én. Véleménye szerint ugyanis a határozatok olyan adatokat tartalmaznak, melyet később "ollóztak ki" N[.] Noémi 24-én tett vallomásából.

A házkutatás során a feljelentő felesége szerint a rendőrök nem tudták, mit akarnak és kb. 5 percen keresztül egyeztettek a kapitánysággal telefonon, mit rögzítsenek a jegyzőkönyvben. Sérelmezte, hogy annak ellenére, hogy ismeretlen személy ellen folytattak nyomozást a jegyzőkönyvi adatok alapján, mégis házkutatást tartottak nála. Sérelmezte, hogy nem szóltak neki a rendőrök, hogy házkutatást fognak tartani.
Sérelmezte azt is, hogy olyan dolgokat is elvittek a házkutatás során a lakásából, melyeknek semmi köze sem volt az ügyhöz; fényképeket ismerős gyermekekről, két akt naptárt, melyek felnőttekről készült művészi fotókat ábrázoltak, egy német nyelvű, egyházi kiadású 1999-es kis könyvet, és 4 db, a Tachen kiadó könyvét, melyek szintén felnőtt korúakról készült képeket tartalmaznak. Ezekkel kapcsolatban semmilyen vizsgálatot nem végeztek, azokat teljesen indokolatlanul tartották vissza 10 hónapon keresztül.

Előadta továbbá a feljelentő, hogy az előzetes letartóztatása miatt megtartott meghallgatáson dr. H[.] Zoltán ügyész vett részt. Sérelmezte Jurkovics Károly, hogy az ügyész határozottan kijelentette, hogy "tudomása van arról, hogy gyermekpornó tartalmú internet oldalakat készít az általa készített fényképekből". A feljelentő véleménye szerint ez hamis vád.

Jurkovics Károly állítása szerint befolyásolták az eljáró rendőrök N[.] Noémit meghallgatása során, sőt mi több, olyan kérdéseket is rögzítettek a jegyzőkönyvben, melyek nem hangzottak el. N[.] Noémi ugyanis később, a BRFK Vizsgálati Főosztály Élet- és Ifjúságvédelmi Osztályán elmondta, hogy a korábbi vallomásában foglaltakat nem állította, nem kérdeztek tőle ilyet. A vallomását is úgy kellett aláírnia, hogy nem olvashatta át, csak felolvasták neki és édesapjának. Sérelmezte, hogy az Ifjúságvédelmi Osztályon minden ok nélkül feltették N[.] Noéminek azt a kérdést, hogy megfogatta-e vele a nemi szervét. Sérelmezte azt is, hogy az ügyben kihallgatták a 11 éves [kislányt], holott az ügyhöz semmi köze nem volt, és feltettek neki olyan kérdéseket, hogy "szokta-e őt fogdosni, simogatni, szexuális dolgokat csinálni vele".

Sérelmezte, hogy S[.] Alexandra "nemi szervének érintését" vizsgálták. Sérelmezte a vizsgálatot, ugyanis véleménye szerint "semmilyen ilyen nem merült fel".

Sérelmezte továbbá Jurkovics Károly, hogy a rendőrök szakértőt rendeltek ki a lányok kábítószeres vizsgálatára. Állítása szerint semmilyen arra utaló adat nem merült fel, hogy kábítószert adott volna a lányoknak.
Becsatolta Jurkovics Károly N[.] Noémi, S[.] Alexandra és Cs[.] Szilvia vérvételi jegyzőkönyvét és orvosszakértói véleményét. Sérelmezte, hogy N[.] Noéni vérvételi jegyzőkönyvébe azt írták, hogy "feltehetően kényszeres alkoholfogyasztás", S[.] Alexandra vérvételi jegyzőkönyvébe, hogy "tudomása szerint leitatták, de hogy mivel, nem tudja" Cs[.] Szilvia jegyzőkönyvébe pedig azt foglalták, hogy "feltehetően alkohol tartalmú itallal kábították el."

Sérelmezte, hogy egy elmeorvos szakértői vélemény előzményében a rendőrök azt állapították meg, hogy ő a lányokat félmeztelenül, szexuális aktust imitáló pózban fotózta. Ezt olvasva álláspontja szerint az orvosok "egyből elítélik". Ezen szakvéleményben sérelmezte a szakértő azon véleményét, hogy "az ügyiratban feltárult, hogy az érdeklődési körében a gyermek-felnőtt szexuális kontaktus is megjelent." "Az ügyiratban találhatók olyan adatok, melyek jelzik, hogy az érdeklődési körében a felnőtt-gyermek szexuális kontaktusok fellelhetők..."

Állítása szerint az, hogy a gyanúsítása alaptalan volt, az is alátámasztja, hogy a Fővárosi Főügyészség az Ün. 466/2002. számú panasz elutasításáról szóló határozatában nem azt állapította meg, hogy pornográf képeket készítet, hanem azt, hogy pornográf jellegű képeket.

Becsatolt továbbá a feljelentő egy olyan levelet, melyet különböző magánszemélyek írtak az esetről. Ezek a személyek a magán véleményüket írták le, kifejezve azt, hogy a Jurkovics Károllyal szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban nem tartják helyesnek a nyomozó hatóság hozzáállását. Leírták, hogy a vádemelési javaslatot nem támogatják. Továbbá becsatolt egy olyan levelet, mely arról szólt, hogy az ügyben "nem támogatják" a vádemelési javaslatot. A szöveg szerint egyetértenek a kirendelt szakértővel, mely szerint a lányokról készült képek nem pornográfok és nem pornográf jellegűek. A levélben kifejtették rosszalló véleményüket is a nyomozó hatósággal szemben. A levél végén a levél készítője a három lány szüleinek aláírásra kihagyott helyet, a levelet azonban csak Cs[.] Szilvia szülei írták alá, N[.] Noémi szülei és S[.] Alexandra édesanyja azonban nem.

Végezetül általánosságban leírta, hogy annak ellenére, hogy véleménye szerint a rendőrség, az ügyészség és a bíróság egyöntetű álláspontja szerint tiltott pornográf felvételről másolat nem készíthető, a rendőrség a sajtónak ezeket a képeket bemutatja. A hivatalos álláspontra figyelemmel a feljelentő véleménye szerint a tévések azzal, hogy kiadják a képeket, majd azokat kitakarva ugyan, de levetítik a televízióban, elkövetik a tiltott pornográf felvételek megszerzésének és tartásának bűntettét. Feljelentette továbbá azokat a rendőröket is, akik segítséget nyújtottak a tévéseknek abban, hogy ezeket a felvételeket a tévében bemutassák és azokról másolatot készítsenek.

A feljelentésből és a Jurkovics Károly által becsatolt mellékletekből az alábbiakat állapítottuk meg:

Jurkovics Károlyt a BRFK III. kerületi Rendőrkapitányságon szolgálatot teljesítő M[.] Csaba r.tzls. 2002. november 23. napján 21 órakor elfogta és a rendőrkapitányságra előállította. A rendőri intézkedésre N[.] Gyula bejelentésére került sor, mely szerint Jurkovics Károly több fiatal lányt leitatott. Az intézkedő rendőr a helyszínen meghallgatta S[.] Alexandrát, aki elmondta, hogy ő és két barátnője együtt elfogyasztottak 1,5 liter gyümölcsvodkát Jurkovics Károly fotóssal együtt, melyet a fotós vásárolt. Ezt követően a békásmegyeri parkolóban ő és két barátnője félmeztelenre vetkőzött és együtt csókolóztak, melyről Jurkovics Károly több fényképet készített. Elmondta, hogy a fotós már régebben is készített róla képeket, melyeket az interneten is szerepeltetett.
Meghallgatta az eljáró rendőr Cs[.] Szilviát is, aki szintén előadta, hogy két barátnőjével és Jurkovics Károllyal együtt italoztak. Ezt követően ruhában, majd fehérneműben több fotót készített róluk Jurkovics Károly. A fotós egy esetben a vizelését is lefotózta. Jurkovics Károly többször megsimogatta a testét és szájon is csókolta.
A rendőr meghallgatta N[.] Noémit is, aki előadta, hogy a kérdéses időpontban együtt italozott két barátnőjével és Jurkovics Károllyal. Az alkoholt Károly vásárolta. Előadta, hogy annyira leittasodott, hogy szinte már nem emlékszik a történtekre, csak arra, hogy félmeztelenül, különféle pózokban fotózta őt Károly, valamint azt, ahogy barátnőjével csókolózik.
Jurkovics Károly a helyszínen elismerte, hogy valóban vásárolt alkoholt, melyet a lányokkal együtt fogyasztott el. Beismerte, hogy fotókat készített a lányokról, azt azonban elmondta, hogy nem kényszerítette őket arra, hogy levetkőzzenek, azt maguktól tették. Ezt követően bemutatta a nála lévő Olympus típusú fényképezőgépben azokat a fényképeket, melyeket a lányokról készített. A jelentés szerint a fényképeken az ittas állapotban lévő félmeztelen lányok voltak különböző pózokban.
Az intézkedő rendőr az Olympus típusú fényképezőgépet 10 db memória kártyával a helyszínen átvette Jurkovics Károlytól.

A Budapesti III. kerületi Rendőrkapitányság a 143-4511/2002.bü. számú határozatával 2002. november 23. napján elrendelte Jurkovics Károly őrizetbe vételét. Ugyanezen a napon és ügyszámon határozat született Jurkovics Károly lakásán történő házkutatásról is. A határozatok indokolásban a nyomozó hatóság kifejtette, hogy Jurkovics Károly ittas állapotba hozott fiatalkorú, valamint gyermekkorú lányokat, rábírta őket, hogy ruhadarabjaikat vegyék le, majd róluk pornográf jellegű képeket készített. Az indokolás tartalmazta azt is, hogy Jurkovics Károly a lányokat szexuálisan zaklatta. Az egyik személynek fogdosta, simogatta a nemi szervét a ruháján keresztül, míg a másik két lánynak a melleit fogta meg és simogatta. Az egyik fiatalkorú személyt akarata ellenére többször megpróbálta szájon csókolni.

2002. november 24. napján a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta ki Jurkovics Károlyt a Btk. 195/A.§ (1) bekezdésbe ütköző kiskorú személyről készített kép megszerzésével, tartásával elkövetett tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette miatt. A BRFK III. kerületi Rendőrkapitányság rendőrei 2002. november 24. napján 00.10 órától 01.30 óráig házkutatást tartottak Jurkovics Károly Budapest, III., [lakcím] alatti lakásában, mely során lefoglaltak 1 db számítógépet, 1 db Samsung tip. videó kamerát, 23 db. winchestert, 82 db videó kazettát, 26 db CD lemezt, 7 db kiskönyvet, 29 db kis lemezt, 10 db papírlapra nyomtatott képet, 15 db fénylépet és 5 db kisméretű papírra nyomtatott fényképet. A házkutatás végrehajtásának módja ellen a házkutatást szenvedőként jelen volt [feleség] nem élt panasszal.
Jurkovics Károly a házkutatás és a gyanúsítás miatt panasszal élt, melyet a Fővárosi Főügyészség az Ün. 466/2002. számú határozatával elutasított. A határozat indokolása az elkövetési magatartást úgy határozza meg, hogy "pornográf jellegű pózokba beállítva készített felvételeket" az elkövető.

A Budai Központi Kerületi bíróság a 3. Bk. 1131/2002. számú végzésével elutasította az ügyészség előzetes letartóztatására vonatkozó indítványát és Budapest területére kiterjedő lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Ezt a végzést ügyészi fellebbezésre a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a 14. Bkf. 4274/2002. számú végzésével helyben hagyta.

2002. november 24-én 02.45 órakor H[.] István r.tőrm. meghallgatta N[.] Noémit, aki a rendőri jelentésbe foglaltakat változatlanul elmondta. Kiegészítette vallomását azzal, hogy az italozás közben már elkezdte Jurkovics Károly fogdosni a nemi szervét, több alkalommal dörgölőzött, simult hozzá. Alexandra száját akarata ellenére megcsókolta, Szilvi és Alexandra mellét megfogta. Egy esetben ajánlatot tett Alexandrának, hogy akt fotókat is készítene róla. A kihallgatáson az eljáró rendőr konkrét kérdéseket tett fel Jurkovics Károly szexuális közeledésével kapcsolatban, melyekre a meghallgatott válaszolt. A jegyzőkönyv végén a következők szerepelnek: ..."A felvett jegyzőkönyv az általam elmondottakat helyesen tartalmazza, melyet felolvasás után h.h. aláírok."
N[.] Noémit a BRFK Vizsgálati Főosztály Élet és Ifjúságvédelmi Osztálya is meghallgatta 2003. április 14. napján. Ekkor a 2002. november 24-i kihallgatással kapcsolatban - mikor elé tárták a 4. oldal 1-4 bekezdését - kijelentette, hogy nem fogta meg Jurkovics Károly a fenekét, és nem simult hozzá. Előadta, hogy a jegyzőkönyvbe nem azt mondta el, ami le van írva. Állítása szerint a kapitányságon csak felolvasták a vallomását, azt sem ő, sem a jelen volt édesapja nem olvasta el. Az elé tárt jegyzőkönyv részletet nem olvasták fel neki. Ugyanakkor azt is előadta, hogy Jurkovics Károly azt az ajánlatot tett Alexandrának, hogy "aludjon nála, és nem lesz csak smár, de ha akarja akkor meg is dugja". Erre Szandi csak annyit mondott, hogy hagyja őt békén. Ezt követően Szilvitől két egy csókot a gyanúsított, ami elől Szilvi elzárkózott. Szilvi és Szandi mesélték neki, hogy "Karcsi" meg akarta fogni a mellüket.

A BRFK Vizsgálati Főosztály Élet és Ifjúságvédelmi Osztálya 2003. május 29. napján meghallgatta [kislányt] is arra nézve, hogy milyen körülmények között ismerte meg Jurkovics Károlyt, milyen kapcsolat van közöttük. A meghallgatott nem tett említést szexuális tartalmú közeledésről.

A nyomozó hatóság 2002. november 24. napján szakértőt rendelt ki annak megállapítására, hogy S[.] Alexandától, N[.] Noémitől és Cs[.] Szilviától levett vizeletmintából kimutatható-e kábítószernek, vagy pszichotrop anyagnak minősülő hatóanyag. A nyomozás során sor került a három lány véralkohol koncentrációjának vizsgálatra is. A vérvételi jegyzőkönyvekre a következő bejegyzést írták: N[.] Noéni vérvételi jegyzőkönyvébe azt írták, hogy "feltehetően kényszeres alkoholfogyasztás", S[.] Alexandra vérvételi jegyzőkönyvébe, hogy "tudomása szerint leitatták, de hogy mivel, nem tudja" Cs[.] Szilvia jegyzőkönyvébe pedig azt foglalták, hogy "feltehetően alkohol tartalmú itallal kábították el."

Dr. Antal Albert iü. elmeorvos szakértő a 2003. április 4. napján kelt szakvéleményében előzményként valóban azt rögzítette, hogy a gyanúsított a lányokat félmeztelenül, szexuális aktust imitáló pózban fotózta. A vélemény tartalmazza azon megállapítást, hogy "az ügyiratban feltárult, hogy az érdeklődési körében a gyermek-felnőtt szexuális kontaktus is megjelent." "Az ügyiratban találhatók olyan adatok, melyek jelzik, hogy az érdeklődési körében a felnőtt-gyermek szexuális kontaktusok fellelhetők..."

Sor került a nyomozás során S[.] Alexandra nőgyógyászati vizsgálatára is, melynek keretében megállapították, hogy a külső nemi szerven elváltozás, sérülés nem látható, erőszakos közösülésre utaló deformitás nem látszik.

Az ügyet a Budapesti III. kerületi Rendőrkapitányság vádemelési javaslattal küldte meg a kerületi ügyészségre 2003. november 17. napján. A Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség nyomozást a tiltott pornográf felvétel készítése bűntette vonatkozásában bűncselekmény hiányában szüntette meg 2004. január 21. napján. Az ügyészség megállapította, hogy a fényképeken felvett pózok - annak ellenére, hogy vannak közöttük erotikus szándékú beállításúak is - nemi vágy felkeltésére nem alkalmasak.

„A Btk. 225.§-ba ütköző hivatali visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.”

A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy M[.] Csaba r.tzls. a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése értelmében szabályosan járt el, mikor a helyszínen a bejelentést követően meghallgatta a három sértettet és Jurkovics Károlyt.
Helyesen járt el, mikor a bűncselekmény bizonyítékát, a Jurkovics Károlynál lévő fényképezőgépet, illetve a 10 db memória kártyát az eljárás alá vonttól elvette. A rendőr ugyanis jogkörében eljárva köteles intézkedni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. A bejelentés és a meghallgatottak vallomása alapján ugyanis gyanú merült fel arra, hogy Jurkovics Károly elkövette a tiltott pornográf felvétel készítése bűntettét. Ezért a rendőr Jurkovics Károlyt a hatóság elé állította, a nála lévő bizonyítékokat pedig elvette.
A nyomozást ezt követően széleskörűen folytatta le a rendőrség. A házkutatás során lefoglaltak minden olyan tárgyat, mely a tiltott pornográf felvétel készítése bűntettének elkövetését támaszthatja alá. Ezért került sor olyan képek, illetve könyvek lefoglalására is, melyek felnőtt személyeket ábrázoltak, vagy gyermeket ábrázolt ugyan(német nyelvű kis könyv) annak tartalma azonban nem volt szexuális jellegű. A nyomozás későbbi szakában derült fény arra hogy a lefoglalt képeken lévő személyek nem kiskorúakat ábrázolnak, a német nyelvű kiskönyv pedig vallási tartalmú.
A házkutatást a törvény által előírt módon folytatták le a rendőrök, ugyanis semmilyen törvénysértésre utaló adat nem merült fel a feljelentő által becsatolt okiratokból. Az a körülmény pedig, hogy nem szóltak előre Jurkovics Károlynak, nem értékelhető a büntetőjog területén: a nyomozás eredményes kimenetele érdekében alkalmazott megengedett nyomozástaktikai fogás, hogy a nyomozó szerv nem szól a célszemélynek arról, hogy nála házkutatást fognak tartani.

N[.] Noémi H[.] István r. tőrm. általi meghallgatásával kapcsolatban sem merült fel semmilyen arra utaló adat, hogy a meghallgatott és törvényes képviselője a 2002. november 24-i vallomást ne olvasta volna át. A meghallgatott és a jelen volt törvényes képviselő a jegyzőkönyvet aláírta, annak tartalmával kapcsolatban sem akkor, sem később panasszal nem éltek. Megjegyzendő, hogy a BRFK Vizsgálati Főosztály Élet és Ifjúságvédelmi Osztálya által felvett jegyzőkönyv is tartalmaz arra utaló adatokat, hogy Jurkovics Károly a gyermekekhez szexuálisan is közeledett.

A véralkohol vizsgálattal kapcsolatos jegyzőkönyvbe foglalt megállapításokkal kapcsolatban megállapítottam, hogy azokat nem az eljáró nyomozó hatóság, hanem a vérvételt foganatosító orvos jegyezte fel a gyermekek által a vérvétel során előadottak alapján. Azt pedig, hogy az orvos ne rögzítse a történteket, megtiltani nem lehet.
Szintén nem szabályozható, hogy a nyomozó hatóság milyen tényállás alapján kérje fel a szakértőt a szakvélemény elkészítésére. A szakértő a véleményét ugyanis nem a nyomozó hatóság által megállapított tényállás alapján, hanem a rendelkezésére bocsátott egyéb adatok alapján hozza meg. Úgyszintén nem szabályozható, hogy a szakértő milyen véleményt adjon, mégha az nem is tetszik az eljárás alá vontnak.

Tekintettel arra hogy a nyomozás során olyan adatok merültek fel, hogy Jurkovics Károly szexuálisan is közeledett a kiskorú, illetve a fiatalkorú lányokhoz, sor került szexuális tartalmú bűncselekmények vizsgálatára is: S[.] Alexandra nőgyógyász általi vizsgálatára, N[.] Noémi részére olyan kérdések feltevésére, melyek a szexuális tartalmú közeledés vizsgálatára irányultak, valamint [kislány] meghallgatására Tekintettel arra, hogy belátási képességgel nem rendelkező, 14 év alatti, illetve korlátozott belátási képességgel rendelkező 18 év alatti személyek alkohollal itatására is sor került Jurkovics Károly részéről, felmerült annak lehetősége is, hogy az alkoholon kívül más anyagot is juttatott a gyermekek szervezetébe. Ezért került sor valamennyi sértett esetében a kábítószeres vizsgálatra is.

Tekintettel a Jurkovics Károly által alkalmazott elkövetési magatartásokra, akkor jártak volna el a rendőrök törvénysértően, így mulasztottak volna, ha nem folytatják le ilyen teljes körűen a nyomozást.
Mindezekre tekintettel M[.] Csaba r.tzls. és H[.] István r. tőrm. magatartásával kapcsolatban megállapítható, hogy az alkalmatlan a hivatali visszaélés bűntettének megállapítására.

A rendőrök azon magatartásával kapcsolatban, hogy a médiának kiszolgáltatták a képeket, lehetővé téve a tévések részéről a tiltott pornográf felvétel készítése bűntettének elkövetését, az alábbiakat állapítottam meg:
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 74/A.§ (3) bekezdés alapján akkor kell büntetőügyekben megtagadni a sajtó számára a felvilágosítást, ha az államtitkot, vagy szolgálati titkot sértene, vagy egyébként az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné. Minden más esetben meg kell adni a médiának a felvilágosítást.
A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 3. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók. A törvény tételesen felsorolja azokat az alapelveket (alkotmányos alapelvek személyiségi jogok), melyek figyelembe vételével kell a műsorszolgáltatást elvégezni. Ezen alapelvek nem tartalmazzák azt az esetet, hogy a rendőrség részéről átadott és kérdéses tárgyú képeket ne jelentethetné meg a média a nyilvánosság előtt. (Azt természetesen a személyiségi jogok figyelembevételével kitakarással közvetíti.) Ezen kívül a törvény teljes szabadságot biztosít.
Ezen jogszabályok figyelembevételével megállapítható, hogy a rendőrség kötelességének tesz eleget, mikor a médiát az ilyen tartalmú képekről tájékoztat

Sziasztok !

Először is kellemes ünnepeket és boldogabb új évet kívánok mindenkinek !!!
Még egy érdekes adalékot szeretnék veletek megosztani az ügyemmel kapcsolatban.
Voltam a bíróságon, hogy másolatot kaphassak egyes dokumentumokról, bizonyítékokról stb., hogy megfelelően el lehessen látni a védelememet.
Mindenről csinálhattam másolatot, kivéve a két képről, amivel vádolnak, nehogy el tudjam vinni egy másik szakértőhöz.
A két kép elérési útja egy TXT file-ban van leírva, mely egy cd-re van kiírva, de azt nem nézhetem meg, pedig az a gyanúm, hogy azok a windows Temp könyvtárban voltak.
PASSZÍVAN !!!!
Ahogy a szakértő írta.
Tehát a történet pontosan úgy szól, hogy egy file visszaállító programmal visszaállítottak egy (ill. két) képet, ami a netről származhatott.
Tehát hiába a tűzfal, a vírusirtó, a spam eltávolító stb., ha egyszer a gépre kerül valami ami a hatóság szerint nem helyes, akkor már bűnös vagy, hiába törlöd ki magadnak vagy törli ki mondjuk egy spam eltávolító.
Akkor most mégse igaz, hogy ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni ?
Egy kép megszerzése és TARTÁSA akkor is megvalósul, ha kitöröltem miután láthattam, hogy nem legális ? Bár nem vagyok orvoszakértő vagy ügyész vagy bíró, hogy megítélhessem.

Mi a véleményetek ?

Üdv Alonso

Kedves alonso,

természetesen nem, ez perdöntő megítélésű az ügyben. Tudnád egy kicsit részletezni a számítástechnikai hátterét annak, amit írtál?

Kedves JuK,

Miután másodszor szólítasz meg ebben az ügyben, most már muszáj válaszolnom. Ne haragudj, de én ebben az ámokfutásodban - amit határozott szakmai tapasztalatom és tudásom alapján csak Te szívhastz meg - nem veszek részt. A felülvizsgálati indítvány és bármilyen más normális jogi kérdés tekintetében természetesen továbbra is állok rendelkezésedre.

Nick,

természetesen nem haragszom, de azért elszomorít, hogy azt nevezed ámokfutásnak, hogy feljelentést teszek, amikor úgy értékelem, hogy bűncselekményt követtek el velem szemben. Nem az az ámokfutás, amikor valaki meggondolatlanul kapkodva tesz helytelen dolgokat? Igaz, hogy három éve ezt látom, de sose én voltam az, aki ezt tette. És most is azt látom, hogy egyesek meggondolatlanul kapkodva helytelen dolgokat tesznek ahelyett, hogy a munkájukat végeznék. Tény, hogy vagy én szívom meg, vagy egyre többen. Észrevehetted, hogy egyetlen érvet sem sikerült még ellenem felhoznia a hatóságnak, az eddigi szivatásaik kivétel nélkül a hatalmukkal való visszaélésből adódtak. Abból, hogy a nyilvánosság kizárásával azt mondtak, amit akartak. Az egész értelmét elvéve azzal, hogy suttyomban zárnak le olyan ügyeket, amiket szándékosan a nyilvánosság előtt kezdenek. Rengeteg t.p.f.v. ügy elejét ismerjük a sajtóból, de a végét szinte egyiknek sem (kivétel talán csak Lévay). Valahogy a végét mindnek eltusolják, mert nem olyan dicsőséges, mint az elfogások, lefoglalások. Valakinek csak feltűnik ez az itt megforduló néhány ezer olvasón kívül is. És akkor talán értelmet nyer az, amit Te (számomra megdöbbentő módon) ámokfutásként értékelsz.

JuK

alonso, ezt írod:

"Mindenről csinálhattam másolatot, kivéve a két képről, amivel vádolnak, nehogy el tudjam vinni egy másik szakértőhöz."

Én ezt írtam a tévések és az őket segítő rendőrök ügyében a nyomozás megtagadása elleni panaszomban:

"Hangsúlyozom, hogy a rendőrség, ügyészség és bíróság egyöntetű álláspontja szerint a terhelt sem készíthet másolatot a saját ügye ilyen tartalmú iratairól, holott erre a védekezéséhez szüksége lehet (például saját szakértői vélemény beszerzéséhez), a törvény pedig az iratok másolását nem korlátozza, így éppen ezek kiadása lenne kötelező. A média viszont birtokolhatja, majd "a személyiségi jogok figyelembevételével" bemutathatja az ilyen képeket?"

Ha jól számolom, két héten belül választ kell kapjak a Legfőbb Ügyészségtől. Majd elküldöm. Ha azt írják, hogy igenis készíthet a terhelt másolatot, akkor vidd be az LÜ álláspontját és csak megengedik a másolást. Ha azt írják, hogy csak a média készíthet másolatot, a terhelt nem, akkor szerezz egy médiabeli ismerőst és kérd meg, hogy kérjen (Neked) másolatot (ilyen állásfoglalásom már van - alább olvashatod -, amely szerint kötelező a média részére a képeket másolásra odaadni, de mivel a feljelentésemet fenntartottam, nem kívánok senkit bajba sodorni). Ha meg azt írják, hogy sem a terhelt, sem a média nem készíthet másolatot, akkor vidd be a szakértőt, hogy ne másolatból, hanem az eredetiről mondjon szakvéleményt (ez nyilván körülményesebb, de másolás nélkül kivitelezhető).

+ Nick!

Egyébként érdekes, hogy a szakértő nézi a törölt fájlokat is! Az egyik vinyómról ezt írja: "A negyedik partíció 2.8 Gb méretű, 54 db fájlt tartalmaz, ezek közül törölt mozgókép fájlokat melyeket már nem lehet visszaállítani." Másik vinyónál: "Teljesen üres. Törölt fájlok sincsenek." (Megjegyzés: ez utóbbi vinyó + a hasonló, meg a "Működésképtelen" vagy "A winchesteren nincs az ügy szempontjából releváns információ" megjelölésű társai - összesen 16 darab - 9 hónappal a szakértői vélemény megérkezése után lett visszaszolgáltatva részemre, addig a szekrényben porosodtak, a "Gyári újságmelléklet" megjelölésű CD-k mellett - ebből újabb "ámokfutás" lesz, azt hiszem. A végül jogerősen elkobzott 6 vinyómnál is "A winchesteren nincs az ügy szempontjából releváns információ" szerepelt, csak írták még a rajta lévő oprendszert is, ami ugyebár t.p.f.-nek számít, ezért kobozta el a bíróság.)

JuK

A számítástechnikai háttérre vonatkozó kérdésem elsősorban az, hogy ilyenkor megállapítható-e, hogy a törölt fájl mettől-meddig létezett a gépeden. Ha ugyanis nem, azonnal lehet azzal védekezni, hogy a képet letöltöttem (ekkor ugye még nem tudtam a tartalmát), megnéztem, észleltem, hogy tiltott, ezért azonnal töröltem. Ilyenkor nincs se szándékos megszerzés, sem szándékos tarts, nyilvánvalóan nem vagy felelős (lásd a butával szemben korábban hozott megszüntetést). Ha meg lehet állapítani a megszerzés és a törlés dátumát, akkor sem kizárt ez a védekezés, csak akkor a vallomásodnak passzolnia kell ezekhez a dátumokhoz.

Nick,

nem érzed, hogy amit írsz, az egy teljesen életszerűtlen görcsölés, hogy dátumtól dátumig létező fájlok esetén megállapítsuk a visszaélést, a társadalomra való veszélyességet? Hogy azt kell vizsgálni, hogy a fájlok letöltési és törlési dátuma passzol-e ahhoz, amit egy vallomás tartalmaz? Nem ezt rendeli büntetni a törvény, Te is tudod. Gyerekek szexuális kizsákmányolása - ez ellen kell fellépni. Az Általad vázolt bizonyítási módnak ehhez semmi köze. Amíg sem a képek készítőit, sem a terjesztőket meg sem próbálják felderíteni, hanem úgy emelnek vádat - mint esetemben -, hogy "voltak" ilyen képek, és ez a vád, addig a bíróság görcsöl azon, hogy a megszerzés-tartást meg lehet-e állapítani, és még ha nem lehet, akkor is megállapítja, mert a vád hülyeségeit további hülyeségekkel tetézi - szóval eddig nekem egyik se mondja, hogy a gyerekek szexuális kihasználása ellen lép fel. Szerencsétlen internetezők ellen lépnek fel, családok ellen, akik semmit nem csináltak, csak vannak (részben törölt) fájljaik, ezeknek vannak dátumai stb. Eleve nem fájlokat kellene nézni, hanem azt, hogy valaki látogatott-e illegális oldalakat. Nem hátulról kellene bizonyítékokat keresni, pontosabban csinálni. Legális oldalakról származó képeket illegálisnak nevezni, emiatt elítélni embereket, tönkretenni családokat, miközben az oldal, ahonnan az illegálisnak nevezett kép származik, továbbra is él és virul - joggal, hiszen nem illegális. A legkevesebb az lenne, hogy gyanú esetén az oldalt azonnal leállítatják. Ugye ez többszázmilliós bevételt tervező oldal esetén nyilvánvaló jogi és anyagi következményekkel járhat, ha kiderül, hogy mégsem illegálisak a képek. De ez, hogy engem elítélnek, az oldalt meg hagyják tovább működni, semmiképpen nem a gyerekek szexuális kizsákmányolása elleni fellépés, hanem beszari módon véghezvitt, látványosságra építő koncepciós eljárás.

Úgyhogy Nick, csak javasolni tudom, ne ess abba a csapdába, ha ilyen üggyel találkozol, hogy a t.p.f.v.-t technikai kérdésként kezeld, fájlok, fájlnevek, fájldátumok érdekeljenek. Mindezt felejsd el, mert mindez nulla. A szexuális kizsákmányolás ellen kell fellépni, de a fájlok vizsgálata, az ezeken való görcsölés nem az, és nem is vezethet oda. Emberünk illegális helyet látogatott vagy sem - ha nem, akkor viszlát. Ha a vád annyit tud összehozni egy év alatt többszázezerért, hogy "vannak képek", akkor szüntesd meg az eljárást azonnal, mert ennél csak rosszabbat tehetsz!

JuK

Nézd JuK,

én egy jogász, azon belül jogalkalmazó vagyok, ennélfogva vajmi kevés módom van annak a meghatározására, hogy mit kellene a törvénynek üldöznie (és hogyan). Az ilyen irányú törekvéseiddel, javaslom, fordulj a jogalkotókhoz, ha meg azok nem foglalkoznak Veled (mint a jelenlegi helyzet mutatja), akkor alapíts pártot, szerezd meg a parlamenti többséget, és akkor a Te törvényeidet fogom alkalmazni. Addig viszont kérlek, jogalkalmazási kérdésekből ne oktass ki engem, mert esetleg - talán egyik utolsó jogvégzettként - én is eltűnök innen, aztán oszthatod az észt - elítéltként (ez nem sértés akart lenni, egyszerű ténykérdés - Bsz. 7.§).

Nick,

a törvény mondja meg, hogy mit üldözz: a tiltott pornográf felvételekkel való visszaélést. Nem az internetezőket, ne a fájlokat a dátumuk miatt. A törvény sehol nem állítja, hogy itt fájlokról, internetről van szó. Az Országgyűlés viszont nyilatkozott a jogalkotó szándékairól a Cyber Crime aláírása kapcsán: "a kiskorúak szexuális kizsákmányolással szembeni védelme a megszerzés-tartás törvénybe iktatásának célja". Nem a törvénnyel van baj, hanem azzal, hogy a rendőrség nem érti a jogalkotó szándékát (a törvénnyel csak annyi a baj, hogy nem elég egyértelmű). Számítógépek elemzésétől vár eredményt, mert bár sokba kerül, látványos számokat lehet vele felmutatni. Bárki számítógépének elemzésével. Azonban a törvény így a célját nem éri el, hanem éppen ellentétes hatást tapasztalhatunk: a családok szétesnek, a gyerekek a közelebb kerülnek a szexuális kizsákmányoláshoz. Erről ennyit. Erre hívtam fel a figyelmedet, hogy technikai irányba mentél el, elszakadtál a valós problémától, és ezzel megítélésem szerint megerősíted a nyomozó hatóságot abban, amiről Te is tudod (szerintem), hogy rossz irány. Én ennyit mondtam, értsd ahogy tetszik. Megbántani vagy kioktatni nem akartalak, csak felhívni a figyelmedet a védeni kívánt jogtárgyra. Sok bába közt elvész a gyerek. A gyerek itt is elveszett, szó szerint, a fájlok, a bitek és a bájtok, a műanyagba vésett gödröcskék és a mágneses impulzusok lettek a főszereplők.

JuK

"- talán egyik utolsó jogvégzettként - én is eltűnök innen "
Ne tedd, kár volna .
B

Nick, én már így is csodálom a türelmedet. :)

Tulajdonképpen abban egyetértek JuK-kal, hogy ezek a fotók kitakarással sem tartoznak a médiára, más kérdés, hogy a jelenlegi Be. és Médiatv. alapján az ügyészi indokolás korrekt.

ObudaFan,

az ügyész ezt írja az indoklásban: "A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 74/A.§ (3) bekezdés alapján akkor kell büntetőügyekben megtagadni a sajtó számára a felvilágosítást, ha az államtitkot, vagy szolgálati titkot sértene, vagy egyébként az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné. Minden más esetben meg kell adni a médiának a felvilágosítást."

Egy szóval sem mondtam, hogy tagadja meg a rendőrség a tájékoztatást, a felvilágosítást. Tájékoztatás, felvilágosítás az, hogy elmondják, hogy miért, kivel szemben indítottak eljárást, miket foglaltak le. Már az is ellentétes a törvény céljával, ha a sajtónak bemutatják a képeket, ugyanakkor ez remek lehetőség lenne akkor, ha a sajtó nem bambán motyogná a rendőrök véleményét, hanem a riportban ez hangzana el: "véleményünk szerint a képeken felnőttek szerepelnek, és semmiképpen sem pornóképek, a Fókuszban minden este leadunk ilyet". A Playboy-ügyben a TV2 ezt remekül megoldotta, egyszerűen nevetségesnek állították be az Ifjúságvédelmet, hogy ezeket a képeket pornográfnak tekintik. És valóban nevetséges az Ifjúságvédelem, hogy ezzel foglalkoznak, miközben az Ifjúság a szemük előtt züllik, mert bizonygatják, hogy az internetezők az ellenségeik. Ez nem tájékoztatás vagy felvilágosítás a rendőrség részéről, sokkal inkább dicsekvés (érdemes megnézni a Kék fény adását, mosolyogva számol be a rendőr a gyermekek szexuális kihasználásáról, mert ez neki - azt hiszi - dicsőséget hoz), de éppen ilyen képekkel nem szabadna dicsekedniük.

Hogy csak egy aktuális példát mondjak: a rendőrség úgy tájékoztatja a sajtót a pedárdafogásokról, hogy minden egyes újságíró kezébe ad egy petárdát, hogy gyújtsa meg, hogy na ez a szabálysértés? Ugye nem? Akkor miért is mutatja be a képeket a kamera előtt, amikor meggyőződéssel állítják, hogy másolat készítése a képekről bűncselemény? A gyilkossághoz használt fegyvert sem sütheti el az újságíró, legfeljebb megmutatják neki. Csakhogy arról felvételt készíthet anélkül, hogy bűncselekményt követne el, de a t.p.f.-ről felvétel készítése állítólag bcs. Úgyhogy szerintem ez az ügyészi indoklás ugyanúgy nem korrekt, mint az egész határozat. Vagy szerinted a többi indoklás is korrekt?

JuK

Sziasztok !

Juk ! Köszi az anyagot ! Később megpróbálom letölteni, mert a freemail egyenlőre valamiért nem engedi.

Nick !

Nem igazán értem, hogy mit is kérdezel.
Az én tudomásom szerint, egy számtech szakértő visszaállított két képet ami előzőleg törölve lett és ez képezi a vádolásom alapját.
Azt sem volt hajlandó senki megmondani, hogy hol találták a képet és hogy mi volt az eredeti elérési útja. Azt már végképp nem tudom, hogy mikor és hogyan került a gépemre.
Kiváncsi lennék, hogy ki az az ember, aki erre válaszolni tudna, természetesen kivéve azt az esetet, amikor szándékosan akarok valamit letölteni, majd azt kitöröltem.
Mindehhez hangsúlyoznom kell, hogy a kép egyáltalán nem pornó kép, de mégcsak nem is erotikus !
A dologhoz hozzátartozik, hogy mivel a gépem régi volt, kevés tárhellyel, minden alkalommal amikor befejeztem a net használatát, (ez ált. soha nem volt több, mint egy óra, mivel vezetékes volt a net és szükségszerűen a fontos információkra voltam kíváncsi) az összes átmeneti tárolót kiürítettem (illetve ezek szerint mégse). Elképzelhető, hogy egyszer-egyszer ezt csak később tettem meg, de azt gondolom, hogy ettől még nem vagyok bűnöző.
Mivel a képet csak egyszer láttam, amikor a nyomozó a saját gépén megmutatta, biztonsággal tudom állítani, hogy nem volt szándékosan letöltve.
Most jut eszembe ! Ha a nyomozó megmutatta a képet és még más videókat is, amivel a társaimat vádolják, akkor az ő gépén is megvannak ezek a képek akár aktív, akár passzív formában, tehát ő is elkövette ezt a cselekményt. Vagy nem ?
Egyébként én arra gondolok, hogy csak a windows netes temp könyvtárában lehetett, mert magamnak soha nem mentettem le pornó képeket a netről.
Ha jól értelmeztem a Te gondolat menetedet, én már akkor is beleestem a megszerzés-tartásba, ha csak egy tized másodpercig is a gépemen volt a kép.
Azért ez így durva. Szerintem.
Azóta a megoldást is megtaláltam erre a problémára.
Egy újság melléklete volt a magyar baglyas linux rendszer cd-ről futtatható változata, ami feleslegessé teszi a wincseszter használatát, legalábbis netezés közben.
A mai metódus szerint tehát ezzel foghatatlan leszek, mivel azt nézek amit akarok, akár tiltott anyagokat is, viszont nálam semmi nyoma nem marad a dolognak.
Kutya legyek ha ez így normális dolog ! Vau !
Igazából itt a probléma lényege ott lehet, hogy valójában nem lehet eldönteni, hogy a kép megszerzése és tartása szándékos volt-e vagy sem, hiszen ez a döntő, hogy bűnös vagyok-e vagy sem, márpedig az én fejembe senki nem lát bele, hogy mikor mit tettem szándékosan és mit nem. Szerintem pedig ezt nem is lehet bizonyítani, se pró se kontra.

Mi a véleményetek ?

Üdv

Kedves alonso!

"Ha jól értelmeztem a Te gondolat menetedet, én már akkor is beleestem a megszerzés-tartásba, ha csak egy tized másodpercig is a gépemen volt a kép."

Rosszul értelmezed. Csak akkor esel bele bármelyik kategóriába, ha bizonyítottan szándékosan, valamennyi tényállási elem tudatában tetted azt. Vegyük sorba!

Először is az a kérdés, hogy a vád tárgyává tett képek mgfelelnek-e a tiltott pornogárfia ismérveinek. Ha nem, akkor nincs mit továőbb vizsgálni. Ehhez én a magam részéről akkor tudnék hozzászólni, ha látnám a képet. De persze nem akarom, hiszen akkor részemről is bűncselekmény lenne, szemben természetesen azokkal, akik hivatalból nézik meg azt (ezt az utóbbi irányt egyébként nagyon nem javasolnám, mert mindannyian láthatjuk hova vezet).

Ha a kép ennek ellenére felismerhetően kiskorút ábrázol pornográf helyzetben, még mindig annak bizonyítása kell a bűnösségedhez, hogy azt szándékosan szerezted vagy tartottad a törléséig. Ezért érdekes, hogy a szakértő mit állapított meg: bizonyítható-e a forrása és hogy meddig volt a gépeden, sőt az is, hogy közben megnyitottad-e. Ha a megszerzés a tudtodon kívül, vagy olyan helyről történt, ahonnan nem kellett tudnod, hogy ilyen képet kapsz, akkor megszerzésért már nem vagy elmarasztalható. Ha az első megnyitáskor - vagy pláne megnyitás nélkül - törlésre került, akkor a tartásért sem vagy elmarasztalható. Ha megnyitottad, láttad, hogy mit ábrázol, de ezek után nem törölted, akkor állhat meg a tartás. Ezért lenne fontos, hogy a fenti variációkból a szakértő mit tud alátámasztani vagy cáfolni.

Alonso!

Minél jobban belemélyedtem anno a megszerzés-tartás témában, annál inkább láthatóvá vált, ez egy "megoldhatatlan egyenlet".Szerintem helyesen látja Juk, a kiskorú védelméhez az égvilágon semmi köze. Minden szándékosságot tagadj le, bizonyítsák az ellenkezőjét, ha tudják.(ha nem, tehetik a szivességet Neked) Ehhez nem kell szakértőnek lenni, mindenki gépén maradhatnak "passzív" képek. Egyébként az, hogy ezeket a képeket"visszaállították" eleve vakvágány. Ha az én formatált lemezem, ami televolt t.p.f-el, visszaállítják, ki szerint lehet ez bizonyíték az én szándékosságomra? Pont engem igazol, törölni kívántam véglegesen.
Nem???
A Linuxos ötleted tetszik. Bár, szerintem az a társadalom, aki tagjait ilyen trükközésre kényszeríti undorító. Én magam annyira megundorodtam a szerzői jogos ügyem közepette, ill. a szakértő bizalmas családi eseményeink kukkolásától, a következőt tettem:
30.000 forintért vásároltam egy szoftvert, mely a merevlemez 256 bites kódolását elvégzi. Vihetik bármelyik szakértőhöz a disk-et, nem lát semmit rajta, ill bootolásnál pld. Disk errort jelez, míg nem kapja meg a jelszavát. Ilyennel fogtak mellé a rendőrök, amikor kikürtölték a szerver lefoglalását több Terrabájt filmmel (azt hiszem Miskolcon), s a szakértő semmit nem talált később a lemezeken. Bár ezt a hírt a média már diszkréten elhallgatta.

Tettem ezt a saját adataim védelmében, s nem azért mert egy társadalomra veszélyes bűnöző vagyok. Ilyen tüskéket növesztett rajtam a mai hazai igazságszolgáltatás. Lesz@rom, hogy ez a jogalkotó vagy a jogalkalmazó hibája, a levét én iszom meg.

muzsolt

Sziasztok !

Kedves Nick!
Azt írod : Először is az a kérdés, hogy a vád tárgyává tett képek mgfelelnek-e a tiltott pornogárfia ismérveinek. Ha nem, akkor nincs mit tovább vizsgálni.
Ez nagyon jó, a baj mindössze annyi, hogy egy felöltözött mindegy hány éves, akár gyerek képe is hogyan lehet pornó kép ? Ezt erőltetik már mióta és nem értem, hogy miért. Igenis azt az álláspontot képviselem, hogy a médiában kellene ezeket a képeket közzétenni, hogy lássa a nyilvánosság, hogy mivel cseszegetnek engem. Bocs ha indulatos vagyok, csak már egy kicsit sok.
Később ezt írtad: "Ezért érdekes, hogy a szakértő mit állapított meg: bizonyítható-e a forrása és hogy meddig volt a gépeden, sőt az is, hogy közben megnyitottad-e. Ha a megszerzés a tudtodon kívül, vagy olyan helyről történt, ahonnan nem kellett tudnod, hogy ilyen képet kapsz, akkor megszerzésért már nem vagy elmarasztalható. Ha az első megnyitáskor - vagy pláne megnyitás nélkül - törlésre került, akkor a tartásért sem vagy elmarasztalható. Ha megnyitottad, láttad, hogy mit ábrázol, de ezek után nem törölted, akkor állhat meg a tartás. Ezért lenne fontos, hogy a fenti variációkból a szakértő mit tud alátámasztani vagy cáfolni. "
Az én gondom annyi, hogy a számtech szakértőnek nem ez volt a feladata.
Az ő dolga annyi volt, hogy szedje össze a lehető legtöbb szerinte pornóképet a wincsiről és azt írja fel egy cd-re az elérési úttal együtt. Szerintem már az is kétséges, hogy a számtech szakértőnek feladata-e eldönteni, hogy mi pornókép és mi nem. A másik bajom, hogy még azt az információt sem osztják meg velem, hogy mi volt az elérési út. Ebben az esetben hogyan tudok védekezni ? Az már csak hab a tortán, hogy ha számtech szakértő kell ennek a dolognak az eldöntéséhez, akkor tőlem egyszerű user-től ez hogyan várható el ?
Anyám csak annyit tud a netről, hogy hol kell bekapcsolni és mit kell beírni, hogy működjön. Annyit nem ért hozzá mint egy mai óvodás gyerek. Akkor ő most látens pedofil, mert esetleg nem törli valamennyi idővel a "megszerzést" követően a ki tudja ki által kiskorú pornó képnek minősített képet ?
Az már csak magánvéleményem, hogy ez tiszta szivatás, mert aki igazi pedofil hajlamú, beteg ember, az már egy ezzel kapcsolatos kihallgatáson kiderül, másrészt ahogy egy pszihológus barátomtól tudom, ezek az emberek nemigen rejtik véka alá hajlamukat, tehát itt többet tehetne a hatóság és talán a törvény céljával is inkább összangban lenne.
Az ügyvédem átnézte az iratokat és tudjátok mit mondott ?
Hogy az ügyész úgy kért felfüggesztett büntetést, hogy még csak meg sem akar jelenni a tárgyláson.
Most mi van ? Már annyi gerinc sincs bennük. hogy a szemembe nézzenek ? Ez azért jelzés értékű a magyar jogrendszerről.
Nick ! Amit te is írtál, hogy a szakértőnek mit kellett volna tenni, de mégsem ezt tette. Akkor most mi van ?
Elismerésem és köszönetem, amiért segítesz nekünk ! Csodálom kitartásodat, remélem meg lesz majd a haszna.

Üdv Alonso

Kedves alonso,

először, amiben nincs igazad:

• azt nem a médiában kell megszavaztatni, hogy egy kép pornográf-e vagy sem, ezt a bíró (és nem a szakértő) feladata eldönteni, és értelemeszerűen a fellebbezésben támadható.
• a Be 241.§-a pontosan leírja, mikor kötelező az ügyész részvétele a tárgyaláson, amikor nem az, akkor 99 %-ban nincs jelen az ügyész. Ez nem Neked vagy az ügynek szóló kiszúrás, ez a törvény. Bocs a fekete humorért, de ha nagyon akarod, hogy ott legyen, akkor helyeztesd magad letartóztatásba, akkor kötelező lesz a jelenléte. :)

Most meg ami fontosabb: természetesen követelheted a szakértőtől, hogy akár személyes meghallgatás, akár kiegészítő szakvélemény útján jelölje meg, mikor és hol voltak a vád tárgyát képező képek a winchestereden, és ebből lehet tovább következtetni a szándékosságra vagy annak hiányára. Volt itt olyan fórumtársunk is, akinél ez már a nyomozati szakban eredményre, az eljárás megszüntetéséhez vezetett.

Alonso!

Az ügyész természetesen az én tárgyalásomon sem volt jelen, így azt sem tudtam megkérdezni miért akarja elkobozni az összes adathordozóm, mikor a nagyrészét már rég visszaadták!?!
Lehet, egy újabb t.p.f-el kapcsolatban fogalmazta a vádat, nem ért rá. Igen, könnyel megtörténhet, pont egy többgyerekes családanya ellen, aki néhány pop-up ablak után nem formázta meg a winchestert.
A szakértőről:

http://www.jogiforum.hu/…/21/2501.3.0#…

A t.p.f. enyhébben minősülő eseteinél szinte rendkívüli eseménynek is számítana az ügyész. Terjesztésnél, nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételnél (ld. internetre felpakolása képnek) viszont ott lesz.

Egész pontosan:

241. § (1) A tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező

1. első fokon, ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,
2. másodfokon, ha az ügyész részvétele az első fokú tárgyaláson kötelező volt, kivéve, ha a részvétel oka a másodfokú eljárásban már nem áll fenn,
3. a vádlottat fogva tartják,
4. ha a vádlott - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,
5. ha a bíróság az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelezte,
6. ha az ügyész bejelenti, hogy a tárgyaláson részt vesz.

Nagyon kímélik az ügyészeket!
Szükség is van rá, hogy lelkiismeretes munkájukkal, jó felkészültségükkel, objektivitásukkal szolgálják az igazságszolgáltatást!
Majd egyszer érdemes lenne megkérdezni egy közvéleménykutatás alkalmával, mennyire látják az állampolgárok teljesülni a fentieket. S ha a többség nem látja, a teljesítményarányos, vagyis inkább minőségarányos bérezés módszerének kidolgozásához kellene hozzákezdeni.