A jog az nem egy egyértelmű dolog

Mindig tudtam, hogy a jog az nem egy egyértelmű dolog, amivel most is találkoztam. Jogerős itélettel szemben felülvizsgálati kérelmet szeretnék az ügyvédemmel beadatni. Az egyik ügyvéd azt mondja, hogy a jogerőre emelkedéstől számítva 60 nap áll rendelkezésre, ami már jelen esetünkben lejárt. A másik ügyvéd azt mondja, ennek nincs időbeli korlátja. A felülvizsgálati kérelem csak un. jogegységi döntésre irányulhat. Mi van akkor ha jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében nem született jogegységi határozat ?

A jog általában tényleg nem egy egyértelmű dolog, de az adott kérdés tökéletesen az. Vagy félreértettél valamit az ügyvédek által elmondottakból, vagy nekik kellene visszaadniuk a diplomájukat. Ugyanis:

A felülvizsgálati indítványnak mindössze két esetben van időbeli korlátja: az egyik az ügyész űltal a terhelt terhére bejelentett indítványak, de annak sem 60 nap, hanem 6 hónap. Másrészt akkor, ha az elítélés az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított törvény alapján történt, ekkor az Alkotmánybíróság határozatától számít a 6 hónap. Minden más esetre kifejezetten kimondja a törvény:

Be (2) A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása - a 406. § (2) bekezdésének esetén kívül - nincs határidőhöz kötve. Az indítvány benyújtását nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, vagy a terhelt büntethetősége megszűnt.

Ezt még nem akartam elküldeni, csak véletlen kattintottam az "elküld" gombra.

Akkor kiegészítve és folytatva: az előbb idézet rendelkezés a Be 410.§ /2/ bekezdése, az abban hivatkozott 406.§ /2/ bekezdés pedig a korábban írt, alkotmánybírósági határozatra vonatkozó rendelkezés.

Az pedig, hogy a felülvizsgálati kérelem csak jogegységi döntésre irányulhat, akkor marhaság, hogy értelmezni sem tudom. A felülvizsgálati kérelem és a jogegységi eljárás két különböző dolog, egymáshoz semmi közük nincs. Valójában felülvizsgálatnak az alábbi okokra hivatkozva van helye:

Be 405. § (1) Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha

1. a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor,
2. a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 90. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
3. a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor,
4. a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom [354. és 355. §, 389. § (1) és (3) bek., 549. § (4) bek.] megsértésével került sor.

Köszönöm szépen a gyors válaszodat. Mint laikus ember a válaszodban leírtakat megértettem és így a döntésemet is könnyebben meg tudom hozni.
Mégegyszer köszönöm szépen.

Sokatszorra is jogosulatlan gazdasági előny megszerzése. Az 1998-ban érvényes jogszabély szerint a bíróság a pályázattal kapcsolatban nem lát kifogásolni valót, csak a megvalósításban. Nem a döntéshozó megtévesztését jelöli meg , hanem a finanszirozást végző Magyar Államkincstárt és azt mondja, akkor már tudatában voltunk, hogy nem az a munka fog elkészülni amit a pályázatban szerepeltettünk.
Ezzel a ténnyel lehet e egy felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni ? Mert a jogszabály a döntéshozó megtévesztését szankcionálja.
Ugy fogalmaz az ítélet, hogy a pályázat benyujtása után a finanszirozási szerződés előtt voltunk tudatában, hogy milyen munkákat fogunk elvégeztetni.

Kedves hihetetlen,

anélkül, hogy érdemben belebocsátkoznék a témában, annyit mindenképp biztonsággal leszögezhetek: mivel az Általad írt probléma tisztán jogkérdés (nem pedig ténykérdés), a Be 405.§-ának /1/ bekezdés a./ pontjára alapítva teljes egészében felülbírálható a felülvizsgálati eljárás keretében.

Nem tudom miből vontam le azt a következtetést, hogy a felülvizsgálati kérelem esetén a rendelkezésre álló peranyag és az ügyvéd által tett észrevétel alapja a döntésnek. Az ügyvédem azt mondja, hogy ha fel kell menni Bp-re a LB élé akkor mi a helyzet.
Ezek szerint tárgyalás is lehet ahol engem és ügyvédemet is meghallgathatják, vagy az ügyvédem nem járatos ilyen ügyekben ?

Ha a LB szerint a felülvizsgálati indítvány elfogadható, azaz a törvényben előírt okok valamelyikén alszik, akkor nyilvános ülésen dönt.

A többiektől elnézést kérek, ennél hosszabb vagy bonyolultabb kérdésekre a héten - teljes elhavazódottság okából - nem valószínű, hogy válaszolni tudok. Utána igyekszem pótolni.