Szia briga!
Köszönöm a kedves szavakat, igyekszem feldolgozni az eseményeket, és elfogadni a megváltoztathatatlant.
A babát vállaltam, akartuk őt, amikor megtudtam, hogy terhes vagyok, még a 2. fokú tárgyalásra sem kaptuk meg az értsítést, bíztunk abban, hogy még egy kicsit várnak vele. Aztán felgyorsultak sajnos az események és hipp-hopp eljött az aug. 2-a.
De egy pillanatig sem volt kérdés, hogy a baba maradjon-e.
A Te párod még mindig bent van?
Meddig?
És Te hogy bírod lelkileg?