középérték

"Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke [az] irányadó."

Ez mikor volt aktuális? Alkalmazták a bírók?

Alkalmazták, mert kénytelenek voltak, de már vagy 4 éve nem hatályos.

az Orbán kormány törölte el vagy már az újabb kormány?

vagy ezt nem volt kötelező alkalmazni? Ugyanis láttam 8 évvel büntetendő bűntett miatt adott felfüggesztett börtönbüntetést, ami abban az időszakban született, amikor ez a középmérték élt. Ezekszerint nem alkalmazták ? vagy a bírók ki tudtak térni ezelöl?

Indokolni kellett az eltérést, és indokolták. A szocik helyezték hatályon kívül.

Szerintem kötelező lett volna alkalmazni, de nem tették. 1999. március 1. és 2002. március 1. között volt hatályos.

pontosan mettöl meddig volt hatályos ez a középmértékes dolog?

Az elkövetés ideje számított a bírói figyelembevétel szempontjából vagy az ítélethozatal napja?

ja és noch ein (még egy) kérdés.

Ez a középérték dolog csak azoknál a bűncselekményeknél érvényesült, ami igy rendelkezik, hogy : " a) egy évtôl öt évig terjedô szabadságvesztés....."
vagy az utóbbiaknál is,
amely így rendelkezik, hogy " három évig terjedô szabadságvesztéssel büntetendô.".

Az első kérdésedre már olvashattad a választ.

A másodikra: mind a kettő. Azaz az mind az elkövetési időnek, mind - általában - az elbírálás idejének az említet időszakra kellett esnie.

Figyelembe kellett (volna) venni akkor is, ha nincs külön legjelölt alsó határ, mert akkor bejött a generális minimum, a 2 hónap.

bocs hogy újra feltettem a kérdést, hogy ez mettől meddig volt érvényben., de pont amikor én beírtam a kérdést, akkor te már megadtad a választ. ...

Amúgy nem alkalmazták, azt én is látom. Mi az oka, hogy nem alkalmazták? Túlzottan irreális volt? Bírói lázadás?

ja és még egy kérdés. Obudafan azt irta, hogy a szocik helyezték hatályon kivül, de 2002. márciusában még nem voltak választások.....Mi volt az oka, hogy hatályon kivül helyezték?

Igazad van, elírtam: 2003. márcus 1. a befejező dátum.

Arra meg, hogy miért nem alkalmazták, azt dum válaszolni, hogy is-is. Részben irreális is volt, különösen a Btk 83.§ /3/ bekezdése, részben a bírák nem merték felvállalni a büntetések hirtelen megtöbbszöröződését.

Nick Name!
Ezt ugy érted,a csüccsös büntetések szigogodását(növekedését)nem merték??
de miért?

Engem Nick az érdekel, hogyha valóban élesben menne ez a középértékes dolog és alkalmaznák is, akkor is igaz lenne, amit egy korábbi fórumon feltett kérdésemre válaszoltál, miszerint szinte kizárható a letöltendő szab. veszt egy olyan bűntettre, aminél a bűnt. tétel három évig terjedő szab.veszt..és halmazatban áll egy vétséggel?

vagy ez a középértékes dolog inkább súlyosabb tételeknél számított volna, ha alkalmazták volna?

sőt, ha újra megszavazásra kerülne a jövőben ez a középmérték dolog, akkor a hatályba lépése elött elkövetett bűncselekményeknél nem is lehetne alkalmazni, ugye?
na igy már 3 kérdést tettem fel zsinórban :)

Na, akkor próbáljuk áttekinteni:

• a középmérték mindenféle szabadságvesztésre vonatkozott, hosszabbra és rövidebbre is.
• ha élesben alkalmaznák, akkor egy három éves bűntette és egy vétség találkozásánál 2 év 1 hó vagy 2 év 4 hó lenne a középmérték. Mivel a két vénél hosszabb büntetés nem függezsthető fel, ha a lefelé való eltérés nem lenne az adott esetben indokolt, nem is lehetett volna felfüggesztettet kiszabni.
• ha újra megszavaznák, bizonyosan nem vonatkozhatna a hatályba lépése előtt elkövetetett dolgokra.

irtad Nick..hogy a középértékből való kiindulást nem alkalmazták.

Viszont volt itt még 2 egyéb szigorítás is, amit én találtam...de lehet hogy ennél több is volt:

az egyik:
90. § A büntetés végrehajtása nem függeszthetô fel, ha

4. az elkövetô a háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendô bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követte el.

a másik: Btk 87-re hivatkozva.
(5) Bűnhalmazat esetén a büntetés a (2) bekezdés alapján csak különös méltánylást érdemlô esetben enyhíthetô.

Ezt a kettőt alkalmazták vagy nem?

Most viszont jöjjön kérdésként egy ínyencség, igazi Nicknek való..bár feltételezem, hogy a válasz neked nem lesz túl nehéz.A kérdésem a fenti kérdéskörhöz kapcsolódik.

2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levô törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levô új büntetô törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntetô törvénynek nincs visszaható ereje.

NOs, ezek alapján, ha valaki 1998 végén követte el a bűncselekményt és érintette őt valamelyik szigorítás, akkor szerencséje volt, hisz a BTK 2-es paragraf. alapján rá a szigorítások nem vonatkoztak..
Ez tiszta sor...De mi van akkor, ha a büncselekmény megítélése kedvezőbbé vált mondjuk 1999 után valamilyen szempontból. Ilyen esetben a bűncselekmény vonatkozásában a különös részben már kedvezőbb a megítélés, de a büntetés kiszabás feltételei viszont szigorodtak.. Ilyen esetben hogy alkalmazzák? (alkalmazták volna) A különös rész szerint az enyhébbet vették volna elő, a büntetéskiszabás szempontjából pedig maradhatott volna a régi, 1999. március elötti?
Remélem érthető a kérdés, bár tudom hogy bonyolultan fogalmaztam.

Persze, hogy alkalmazták.
A 2. § szempontjából az a lényeg, hogy nem lehet az egyes rendelkezéseket külön megnézni, és külön elbírálni, hogy a büntetési tétel szempontjából az elkövetéskori, a felfüggeszthetőség szempontjából az ítélethozatalkori szabályokat lehetne alkalmazni, hanem összességében kell megvizsgálni, melyik szabályrendszer a kedvezőbb. Ha mindenképp 1 év alatti szabadságvesztést szabna ki a bíró, nyilván az a szabályozás a kedvezőbb, ahol lehetőség van felfüggesztésre. Ha viszont mindenképp 2 év felett, akkor az, ahol a tételkeret kevésbé szigorú.

vagyis az általad említett példa alapján mindig a kedvezőbbet alkalmazták (volna) ?

Nem volna, hanem alkalmazták.

ObudaFan már megválaszolta a kérdéseket, érdemben természetesen egyetértek vele. a különbség köztünk az, hogy a középmértékre - és nem értékre - vonatkozó szabályokat ténylegesen nem alkalmazták a bírák, papíron természetesen igen.

Obudafan írta:
"A 2. § szempontjából az a lényeg, hogy nem lehet az egyes rendelkezéseket külön megnézni, és külön elbírálni, hogy a büntetési tétel szempontjából az elkövetéskori, a felfüggeszthetőség szempontjából az ítélethozatalkori szabályokat lehetne alkalmazni, hanem összességében kell megvizsgálni, melyik szabályrendszer a kedvezőbb."

Vagyis ha a bünt. kiszabás feltételei voltak kedvezőbbek a vádlott számára akkor az annak megfelelő BTKt használták időben, ha a különös részben alakultak kedvezőbben a tételek, vagy az adott büncs. már nem bcs..akkor az annak megfelelő idejűt?

A Különös és az általános részi rendelkezéseket egybe kell vetni, és azokat kell alkalmazni, amelyek összessgében kedvezőbb elbírálást erdményeznek.