Vadsuhanc
A tanú szavahihetőségének vizsgálatára nem kérhetsz szakértőt, ezért meredek a felvetésed. Egyszerűen nem tartozik a per tárgyához. Ha a félnek kétségei vannak a tanú előadásával kapcsolatban, kérje azvidézését (megfelelő indokkal), és a meghallgatáson kell kérdezni.
Tibi2
Ha a per tárgya a gyermekkel kapcsolatos (pl. kapcsolattartás), akkor a pszichológus szakértő meg tudja állapítani, hogy van-e a másik oldalon rád nézve hátrányos befolyásolás.
Mellesleg a szakértő vélemény megalapozhatja annak gyanúját, hogy a nagyszülő vette rá a gyermekkorút a hamis állítás előadására....
A meredekség csak abban vagy hogy a saját gyermeke vizsgálatát kell kérnie.
Esetleges más bizonyíték nem lévén - erre utal a gyermek meghallgatása is - igenis helyén való a szakértő kirendelése annak megállapítása érdekében , hogy a gyermek a valóságot tárja-e a bíró elé és pláne akkor ha az apát esetlegesen súlyos bűncselekménnyel vádolják. ( mert ahogy kiveszem itt nem polgári perről van szó )
Vadsuhanc
Ez elég meredek elgondolás.
Traffic
Persze, hogy igazat kell mondania. A kérdésed az volt, hogy elkövetheti-e a rágalmazás bűncselekményét a tanú? A válasz igen.
Viszont lehet kérni szakértő kirendelését, hogy állapítsa meg a gyermekkorú személy igazat mond-e vagy sem.
T. oligaliga!
A bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban az eljárásjogi pozíciója: tanú. Figyelmeztették a hamis tanúzás, hamis vád törvényes következményeire. Ebből gondolom úgy, hogy elsődlegesen a fenti bűncselekmények valamelyikét követi el a tanú, ha nem mond igazat.
És most elvonatkoztattam attól, hogy a tanú gyermekkorú, hiszen akkor fenti bűncselekményekre történő figyelmeztetések nem hangzanak el.
Üdv,
Traffic
Traffic
Miért ne lehetne? A tanúskodás nem mentség és nem kibúvó.
T. oligaliga!
Így van köszönöm!
Véleményed szerint bíró előtt el lehet követni a rágalmazás bűncselekményt?
Üdv,
Traffic
Traffic
Tibi2
Létezik az új Btk -ban a közvetett tettes fogalma: aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.
A rágalmazas gondatlanságból nem szokott előfordulni, ez az alakzat nem is büntetendő.
T. Tibi2!
Nem.
Ha hatóság előtt valaki valótlant állít, igazságszolgáltatás elleni bűncselekményt valósíthat meg, általában hamis tanúzást. Fontos, hogy az ügy lényeges körülményére tegyen valótlan vallomást.
Aki erre ráveszi a hamisan tanúzót, a hamis tanúzásra felhívás bűncselekményt követi el.
A 14. életévét be nem töltött gyermek nem követheti el ezt a bűncselekményt, mivel büntethetőséget kizáró ok áll fenn (gyermekkor).
Hogy az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül hogy megvalósulhatott-e valamelyik, azt nem tudom.
Hamis tanúzás miatt csak akkor indulhat eljárás, ha az alapügy jogerősen befejeződik.
Üdv,
Traffic
Tisztelt Fórumozók!
Akkor is megvalósul a rágalmazás ill. rossz hírkeltés, ha a rágalmazó nem saját maga, hanem egy harmadik személlyel, pl. gyermekkel kelti a rossz hírét valakinek?
Konkrétan a nagyszülők a saját unokájukat(kiskorú gyermekem) használták fel arra, hogy a bíróság előtt valótlant állítsanak rólam (apa).
Köszönöm a választ
László
Köszönöm a segítségeket!!! Nagyon nehezen bizonyítható ez a dolog!!!
Tisztelt békés
Attól függ.
Becsületsértés magánindítványos bcs. Bírósági feljelentés, illeték lerovása után foglalkoznak vele, ha csak nem a kuncsaft közfeladatot ellátó személy. Pl. polgármester, képviselőtestületi tag.....stb. Ebben az esetben, hivatalból a közeg által üldözendő bcs.-ről beszélünk, s eljárnak.
Munkaügyi bíróságon is van keresni valónk.
Ezen felvetések esetén, korlátozott az információ, az érdemi döntésre, állásfoglalásra. Milyen-mi a károkozás, a hátrány, az eset kapcsán. Ki kinek, mit, milyen hátránnyal, összegszerűen mit okozott. Miből, milyen hátrány keletkezett, s az kinek.
Így nehéz állást foglalni, mint olvasható, a fentiek alapján.
Tisztelettel
----------------------Btk. 179. § (1) Aki valakirôl, más elôtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedô szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendô.
(2) A büntetés két évig terjedô szabadságvesztés, ha a rágalmazást
követik el.
180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedô szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendô.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendô, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
183. § (1) A 176-177. és a 178-181. §-ban meghatározott bûncselekmények elkövetôi magánindítványra büntethetôk.
Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest
http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/
Ambrus, a becsületsértést, meg a rágalmazást milyen alapon zárod ki a konkrét tények ismerete nélkül?!
Tisztelt Mindenki!
A véleményeteket szeretném kérni abban, hogy amennyiben tanukkal bizonyítottan tudom igazolni, hogy a munkahelyemen a valóságnak nem megfelelő rossz híremet keltik, mit tudok tenni, illetve milyen jogi eszközzel tudok élni?
köszönettel!!
