Alkotmányellenes rendelkezések

Fórum → alkotmányjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Kiszi # 2009.07.02. 08:40

Persze, hogy attól még máshol is írhatsz szerződést, de az ügyvédi munka legnagyobbrészt az irodádban/alirodádban zajlik, így már az is korlátozás, hogy nem dolgozhatsz egy másik helyen.
Esetünkben a "kitelepülős" munkák aránya igen csekély, max. 2 havonta egy öreg néni, akihez be kell menni a kórházba a szerződést aláíratni.

Egyjogász!
Az, hogy a cégeknek ott dolgozik, az teljesen természetes, de a maszekoláshoz már inkább ügyvédi iroda kéne. Elvileg a kamara meg is izélhetné ezért, mert az Etiaki szabályzat 10/2 pontja szerint "más kamara területén ügyfeleket nem fogadhat".
A 10/3 pont pont arról ír, amit te is írsz. E szerint ott is csak akkor maszekolhatna, ha azt irodaként/alirodaként bejegyezte a kamara. Ez pedíg másik megyében nem lehetséges.

Szóval máshol az ügyvállalás is necces... Az a baj, hogy tök be van szorítva ezekkel a rendelkezésekkel az ügyvéd.

Szerintem fogok írni egy beadványt. Az időről, amit kérdeztem az előző hsz-ban, tudtok valamit?

Dr.Attika # 2009.07.01. 19:49

Ez a korlátozás csak az irodára, alirodára vonatkozik.Ügyet vállalni bárhol lehet.Egyébkéntsztem is tök értelmetlen és alkotmányellenes is. Ha egy clgnek lehet a székhelye és fióktelepe más megyében, akkor miért ne lehetne aliroda is más megyében.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Egyjogász # 2009.07.01. 17:00

Majd az ügyvédek megmondják a tutit, de szerintem az átalad idézett rendelkezés nem azt jelenti, hogy más megye területén nem dolgozhatsz.

Nekem az egyik ismerősöm a PM-i kamara tagja (a srác pesti, de egy váci haverja irodájába "jelentkezett be" a kamaránál), az összes megbízója Pesten van, és ténylegesen a megbízó cégek székhelyén dolgozik, azt is megengedik neki, hogy ott maszekoljon.

Kiszi # 2009.06.30. 23:03

Volna egy "szakmai" kérdésem:
Az Ütv. 12. § (3) szerint: Az ügyvédi kamara területi kamaraként (a továbbiakban: kamara) és országos kamaraként (Magyar Ügyvédi Kamara) működik.
19. § (1) Az ügyvéd Magyarországon egy kamara tagja lehet, és ennek a kamarának a területén tarthat fenn irodát és alirodát.

Ez nem ütközik a vállalkozás szabadságába? Se nem szükséges, se nem arányos, sőt mi több tök értelmetlen, hogy csak egy megye területén dolgozhatok. Túrtam az ABH-kat, de ilyesmire még csak utalást se találtam, max. a taxisok létszámát, stb., de földrajzi korlátozásra nem találtam semmit.
Különösen abszurd ez pl. Pest megye esetében, ahol két távolabbi településen, pl. Vácon és Tökölön is lehet irodád, de a kettő között, Bp.-en nem dolgozhatsz. Megint csak vicces, ha pont a megyehatáron vagy és a szomszéd településen már tilos alirodát nyitnod.

Szerintetek érdemes ezt megbolygatni az AB-on? Konkrétan a 19. § (1) bek.-re gondolok, ami a vállalkozás szabadságába ütközik (szerintem).

Más: Van aki járatos abban, hogy az AB általában hány év alatt dönt? Én most épp olyat láttam, amit kb. 3-4 év alatt intéztek el, de biztos van már olyan is, ami 10 éve porosodik (Uram bocsá': rohad) bedobva a szekrény mögé...
Esetleg előrébb veszik az olyan beadványokat, ami egy kicsit megalapozottabbnak tűnik és nem azt sérelmezi az illető, hogy a Boeingnek joga van a telke fölött 10 km. magasan elrepülni? (megtörtént)

Előre is köszi!

dr Zákányi Csaba # 2007.08.14. 14:54

Emlékkönyvbe való kiváló gondolat!
De mi köze a témához?

matrix03 # 2007.08.13. 09:22

"Az egyetlen dolog, ami szükséges a Gonosz diadalához,
hogy a jó emberek ne tegyenek ellene semmit."
(Edmund Burke)

Anthony # 2007.05.22. 20:13

Kedves Legislator!

Szerintem nagyon szigorú vagy. Az éremnek több oldala van. Egyrészt a jogi munkának lényeges része a jogszabályok értelmezése, mely sokféle szempont szerint végezhető. Amit felvetsz, az már etika. Kérdés, hiszed-e, hogy a Te értelmzésed az egyedüli üdvözítő, vagy sem, illetőleg milyen cél érdekében jársz el. Egyébként a jogviták lényege az eltérő jogértelmezés, így minden jogász valamilyen formában csűri-csavarja a jogszabályokat, csak esetleg nem vallja be.
Jogi képviseletre márpedig szükség van, ez a jogállamiság része.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.21. 18:24

De megvagy akadva azzal az MNB-vel, alto!
Egyébként ettől nyugodtan alhatsz: az adófizetők pénze nem hozzájuk folyik be, így semmit nem is csinálnak vele.

Legislator # 2007.05.21. 16:36

A jogcsavarók, jogcsűrők neve latin szóval rabulista. Pejoratív szó.

Sunshine after the rain.

Legislator # 2007.05.21. 16:35

Talán túlzottan is támaszkodnak a korábbi gyakorlatukra. Kényelmes, álprecedensjogias álláspont.

Sunshine after the rain.

Anthony # 2007.05.13. 20:44

Kedves Alto!

Lényeges összefüggésre éreztél rá. Deklaráltan az Alkotmánybíróság a hozzá benyújtott indítványt mínősíti. Csakhogy összetétele változó, mindenkor megfigyelhetők benne irányzatok, melyeknek az álláspontja különvéleményekben nyilvánul meg. Ezen kívül ott van még a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat is. Megfigyelhető, hogy ez a gyakorlat jobban köti a tagokat, mint véleményem szerint kellene. A bírákat pártok delegálják, sokan igyekeznek újraválasztatni magukat.

alto # 2007.05.11. 19:38

ok, de én nem vagyok jogász, csak érdekel a jog. "A jogászi munka már csak olyan, hogy kár tagadni, a megbízónk érdekében csűrjük-csavarjuk a jogszabályokat." A probléma ott van, hogy ez az alkotmánybírák esetében is igaz lehet. Akkor pedig az ígért alkotmányellenesnek vélt tv. Ezt szóról szóra
idézni fogom egy alkotmányjoggal foglalkozó szakember tanulmányból: "1996. március 12-én dr.Trim Gábor ügyvéd indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (Iktatószám: 490/B/96), amelyben kérte az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. Törvény 4. § (1) bek., valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény 19. §(5) bek. utólagos normakontroll keretében történő megsemmisítését. Többek között arra hivatkozott, hogy az Alkotmány 61. § (1) bek. szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. Az Alkotmány 8. § (2) bek. szerint pedig az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani, de az alapvető jogok lényeges tartalmát még törvény sem korlátozhatja. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog az Alkotmány alapvető jogokat tartalmazó XII. fejezetében található, tehát alapvető alkotmányos jognak tekintendő. Tudomásunk szerint az AB még nem döntött ebben az ügyben. Ha lenne ilyen döntés, az érintené az MNB elnökének azt a jogát is, hogy a közpénzekre vonatkozó érdemi döntéseit - saját határkörben - 20 évre letitkosíthatja."
Az idítvány elindító oka, hogy MNB-t nem lehet ellenőrizni, hogy mit csinál az adófizetők pénzével.

Anthony # 2007.05.10. 19:10

A jogászi munka már csak olyan, hogy kár tagadni, a megbízónk érdekében csűrjük-csavarjuk a jogszabályokat. A hatályos jogszabályokat egyébként jogi munkakörben nem lehet figyelmen kívül hagyni, ez olyan lenne, mintha egy mérnök tervezésnél elfeledkezne a Magyar Szabványról, azaz fatális hiba. Egyébként előfordulhat az az érdekes eset is, hogy egy jogszabály hatályosnak tűnik, de mégsem. Most nemcsak arra gondolok, hogy később frissítik a jogtárat.

tomas64 # 2007.05.10. 18:42

Ezennel megengedem!

Önálló véleményem: beterjesztek egy indítványt az AB elé, remekül érvelek, azonban előfordulhat, hogy az AB szerint mégsem alkotmányellenes a jogszabály.

Amúgy a gondolatmenet zseniális, valóban, előbb alkotmáynellenes egy jogszabály, és nem utóbb!

De azért az AB döntés előtt, TE is hivatkozol rá, ha úgy alakul? Vagy magadra nézve kötelezőnek tartod, nemde?

Anthony # 2007.05.10. 18:34

tomas64, szerintem te egy önálló kritikus individum vagy, engedd meg mindenkinek, hogy bármely jogszabályról véleményt nyilvánítson, hiszen köztünk vannak a jövő alkotmánybírái is. Egyébként szerintem előbb alkotmányellenes egy jogszabály, és csak azután semmisíti meg az Alkotmánybíróság. Te is vélekedhetsz úgy egy jogszabályról hogy alkotmányellenes, terjessz elő indítványt, ha jól érvelsz, álláspontod elfogadást nyerhet. Egyébként mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?

tomas64 # 2007.05.10. 18:13

Amúgy egy törvény csak akkor alkotmányellenes, ha az Alkotmáynbíróság ezt kimondja.

Anthony # 2007.05.10. 18:10

Bármiről írhatsz, amiről kedved van.

alto # 2007.05.10. 15:18

ebbe a topikba belefér olyan tv.-re hivatkozás is ami már jó ideje alkotmánysértő több szakember szerint is (csak az AB nem hamarkodja el a döntést a kérdésben)?

Anthony # 2007.05.09. 21:45

Kedves matrix03!

Az általad felvetett kérdésekre válaszként egy tanulmány is kevés lenne. Az ügy beható ismerete nélkül csak álltalánosságban lehet válaszolni Más kérdés egy jogszabály alkotmányellenessége, és más kérdés a jogalkalmazás törvényessége, anomáliái. Tippek: jogi és jogon kívüli eszközök alkalmazása pl. a Pp. jogorvoslati eszközei, alkotmányjogi panasz, utólagos normakontroll, uniós bírói út, nyilvánosság igénybevétele, sajtó, érdekképviseletek, Állampogári Jogok Országgyűlési Biztosa, minisztérium stb. Tudnod kell, hogy ráadásul sajnos a kártérítéshez való jog nem alkotmányos jog, ezért a kártérítési jogszabályt a jogállamiság, diszkrimináció oldaláról érdemes támadni. A tárgyban négy alkotmánybírósági indítvány van előterjesztve.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.09. 16:14

Jogi fejtegetésnek látszó szöveg...

matrix03 # 2007.05.09. 15:50

Legfelsőbb Bíróság bírósági jogkörben okozott kártérítési eljárásban hozott ítéletben kiemeli, hogy „a bíróságok jogalkalmazási tevékenységükben biztosítják a jogszabályok érvényesülését”

Legfelsőbb Bíróság hivatkozott álláspontja, az Alkotmány 50§(1) bek-vel, anyagi jogszabályokkal egyezően és a Bszi. 7§. jogi feltételként fennálló szembenállása miatt további kérdés merül fel:
• Mi a teendő abban az esetben, ha a bíróságok jogalkalmazási tevékenységükben tetten érhetően nem biztosítják a jogszabályok érvényesülését
• Mi a teendő akkor, ha a Bszi.7§ alapján mindenkire kötelező végleges döntést a bíróságok jogszabály megkerülésével hozzák meg és fennáll a végleges döntés deklaratív semmissége
• Milyen jogerővel, és végrehajthatósággal bír az a „végleges” bírósági döntés, melynek semmissége – alacsonyabb szintű jogerejére figyelemmel –, alkotmányellenessége jogszabályellenességében áll és az egyértelmű semmisség megállapításához külön eljárásra nincs is szükség.

Alapvető állampolgári kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, hogy a Bszi.7§ megfogalmazásában és jogértelmezésében nyújthat-e segítséget ahhoz, hogy végleges, végrehajthatóvá nyilvánított magasabb jogszabályba ütköző deklaratív semmis bírósági határozatok egy jogállamban érvényesíthetőek lehetnek.
Alapvető állampolgári kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, hogy a Bszi.7§ megfogalmazásában és jogértelmezésében nyújthat-e segítséget ahhoz, hogy hatalmi erővel kikényszerített deklaratív semmis bírósági határozatokkal állampolgárok alapvető emberi jogainak sérelmével járó végleges döntés érvényesíthető legyen. A Bszi.7§. ilyen értelemben történő alkalmazása nagyfokú bizalmatlanságot keletkeztet, igazságszolgáltatás hitelességébe, a jogszabályok jogerejébe, és az alkotmányban garanciát kapott alapvető jogok érvényesítésébe vetett hitet ássa alá.

A Legfelsőbb Bíróság ítélete a Bszi.7§ jogszabályt eljárásjogi kizárás feltételeként Alkotmány 57§.(5) bek és Ptk.349§(1)-(3)bek szemben alkalmazza, ezzel a hivatalos minőségben eljáró személy elleni hatékony jogorvoslati jogot zárja ki. Ez a jogállamisággal olyan összeegyeztethetetlen helyzetet, ellentétet alkot, mely az Alkotmány 2§ alapján alkotmányossági felülvizsgálatot kíván.

Anthony # 2007.05.07. 21:40

Kis hazánkban számos alkotmányellenes rendelkezés van hatályban. Némely új jogszabály ezen az úton inkább visszalépést képvisel. Várom az ezzel kapcsolatos felvetéseket, általatok alkotmányellenesnek ítélt rendelkezések megjelölését, esetleg már előterjesztett indítványaitok lényegét, tervezeteiteket. Mivel az utólagos normakontrollt bárki kezdeményezheti, néhény témában akár közös indítványt is előterjeszthetnénk. Vitakészségeteket, szakmai hozzáértéseteket kár lenne kihasználatnul hagyni. Mellesleg egy sikeres indítvány referencia munkának sem utolsó.