Hangfelvétel a tárgyaló teremben


Dr.Attika # 2009.10.29. 16:18

Itt nyilván arról van szó, hogy a kérdező nem akar teljes nevén bejelentkezni.Nem köteles. Ma kétszer hívtam egy vámhivatalt. Mind a kétszer a hölgy aki felvette a telefont csak annyit közölt, hogy ilyen-olyan vámhivatal. Én kértem, hogy kit kapcsoljon és ő kapcsolta. nem az ügyfélszolgálatos személye érdekes, hanem, akit konkrétan kérek.

Egyjogász # 2009.10.26. 18:04

Ezt jogszabály nem írja elő, az adott munkáltató határozza meg az ügyfélszolgálatosok kommunikációjának formáit. (Erre pontos "script"-ek vannak, amit az ügyintézőnek be kell tartania, pl. azt is be kell mondania, ha rögzítik a beszélgetést, stb.)
Ez pont olyan, mint pl. egyes helyeken ki van rakva a névtábla vagy kitűző van a dolgozón a pontos nevével, beosztásával, máshol meg nem.

Dr.Attika # 2009.10.25. 19:34

Nem köteles a nevét bemondai, hanem csak annyit, hogy X. Kft. ügyfélszolgálata. Ha konkrét ügyintézőt, vagy konkrét ügyben ügyintézőt keresnek, akkor Önnek, mint ügyfélszolgálatosnak csak annyi a kötelessége, hogy oda kapcsol.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.09.08. 04:59

Ezt a munkáltatótól kérdezd.

Triangulum # 2009.09.08. 04:48

Sziasztok

Valaki tudna nekem abban segíteni, hogyha olyan munkahelyen dolgozom, ami telefonos ügyfélszolgálat,
köteles vagyok-e a teljes nevemet bemondani az üdvözlésnél?
Pl: nem Kürtös Kalácsné, hanem csak Kürtösné-ként mutatkozom be:)

Előre is kösz a választ

cat981 # 2009.03.09. 20:41

már bocsi, de fél órája az elköszönő sorodon röhögök :))) elég szerencsétlen elütés, ill. ne csodálkozz hogy nem vála...ol Neked senki :)

kispali2 # 2009.03.09. 11:25

Mizu, ha tárgyalásra 'behallgatok', és ... a bíró megkérdi a nevem; mire közlöm, hogy szerintem nem vagyok köteles azt megmondani, de kérem a t. bírót, hogy szíveskedjék közöülni, milyen jogszab szerint kérdi-, s gondolja, hogy köteles vagyok ezt közölni; mire ismét felhív a közlésre; én válaszolok, és jkv-ban rögzíti a nevem?
Ilyen esetben a bíró 'felhívása' akár 'kvázi-kötelezésnek' minősül-e, és ... jogot sért-e a bíró?
(Adatvédelmi tv. alapján köteles vagyok ilyenkor nevem elárulni???)

Légyszi válaszopljatok!
Köszi.

Iucundus # 2009.02.05. 11:01

Egyjogász,

Hozzájárulás nélkül nem lehet személyes adatokat - kép, hang - rögzíteni, mint ahogy azt sem akadályozhatja meg senki, hogy saját nyilatkozatát felvegye ....


Ddr

Egyjogász # 2009.02.05. 07:17

Persze, hogy készíthető, de mint írtam HOZZÁJÁRULÁSSAL. A Pp. mást mondana?

Az ügyész kivételével a felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a tanúról, a szakértőről, a tolmácsról és a szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulása esetén készíthető kép-, illetve hangfelvétel. Szükség esetén a bíróság e személyeket a kép-, illetve hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel.

Iucundus # 2009.02.04. 17:11

Kbs,
Off: Akár gólya, akár tarisznyarák, le vagy maradva...

On:
2008.július.01.- től hatályos Pp. 134/A.§. lehetővé tette a felvételkészítést.


Ddr

Kovács_Béla_Sándor # 2009.02.04. 08:47

Azt a bíró maga dönti el, hogy az előtte fekvő ügy szempontjából mi lényeges, mi nem. Azzal együtt jogod van kérni, hogy szó szerint jegyzőkönyvezzenek ezt vagy azt.

De ha engem kérdezel, akkor egy polgári perben nem lényeges, hogy valaki olyan kijelentést tesz, amelyet te büntetőeljárásban szeretnél felhasználni
Ráadásul még a magában a büntetőeljárásban tett vallomást is bármikor visszavonhatja a terhelt, hát még azt, amelyet nem is abban az eljárásban tett.

adzam # 2009.02.04. 05:27

Pistone! Kösz, itt a megoldás!

Pistone # 2009.02.03. 22:24

Kedves Fórumozók!

Ugyebár vannak jogszabályok, amelyek szinte kizárólag csak a csalárd módon eljárókat segítik. Irgumburgum. Egyébként számomra teljesen érthetetlen, hogy ezen miért nem lehet változtatni.

Adzam, büntetőeljárásban a tanúvallomás felhasználható. Ha mondjuk valaki hajlandó tanúskodni, és elmondja, hogy mit hallott a bíróságon, egyébként meg ezt alá is tudja támasztani egy olyan felvétellel, amelyet egy ismeretlen személy dobott be a levelesládájába... Szóval én egyáltalán nem látom reménytelennek a dolgot. Hiszen azt írtad, hogy hangfelvételed van. Gondolom, ezt valamely ismeretlen jóakaród juttatta el számodra...
Csak nem bedobták a postaládádba, mint D. Ibolyának?? Még az is lehet, hogy ugyanazok voltak...

Üdv:Pistone

adzam # 2009.02.03. 19:14

Ehhez képest hangfelvétellel bizonyítottam a bíróságon azt, hogy a szomszédos ingatlanon olyan mértékű volt a szomszéd által okozott zaj, amit nem voltam köteles eltűrni, másképpen hogyanis bizonyíthattam volna? Ezt a bíróság elfogadta.
Másrészt a hangfelvétel nem az én sumákságom bizonyítéka (bár legyen), hanem annak, hogy a bíróság igenis lényeges dolgot nem rögzít a jegyzőkönyvben. És mire észhez térsz, amatőrként, a bírósági hangfelvételnek már nyoma sincs, megsemmisítik.

Egyjogász # 2009.02.03. 17:33

"A hangfelvétel a tárgyaláson elhangzottak rögzítése másféle módon, tehát nem általad írásban. Hol itt a probléma? Hol az a jogszabály, amelyik ezt tiltja?"

Hol az a jogszabály, amelyik ezt megengedi?

A tárgyaláson elhangzottakat a bíró rögzítheti, illetve rögzítheted a saját hangoddat.

Más hangját akkor veheted fel egy tárgyaláson, ha kifejezetten hozzájárul (azaz nem sumákban), mivel nincs olyan törvény, ami ezt megengedné.

1992. évi LXIII. törvény
a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

  1. ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
  2. azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése is.

adzam # 2009.02.03. 08:27

kbs

Addig rendben lévő a dolog, hogy Te felkészültségednél fogva nekünk, amatőröknek, rászorulóknak nagy segítséget nyújtasz.
Az is rendben lévő, hogy tanuljunk meg pontosan fogalmazni.
Tehát: ismeretlen tettes ellen, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt folyik nyomozás, amely összefüggésben áll a panelprogrammal. Ennyi a hivatalos rész.
Ami a nem hivatalos: olyan nyílászárók kicserélése után is igényelték az állami támogatást (8 lakás), amelyekben már évvel, évekkel korábban kicserélték azt. Ezt a tényt ismerte el a felperes a bírósági tárgyaláson, mely tárgyalás nem ebből az ügyből kifolyólag folyt, de érintette ezt is. Erről a tárgyalásról, erről az elhangzott mondatról van hangfelvételem, ez itt a kérdés, és erre válaszoljál, hogy ezt megküldhetem-e az ügyészségnek, és anélkül-e, hogy ebből bonyodalmam származna?

Várom válaszodat és másét is.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.02.02. 21:34

Társasház nem tud csalni, mert nem természetes személy. A többit nem kommentálom.

adzam # 2009.02.02. 21:08

Már jogerősen elveszítettem a pert, de másik vonalon viszont fut az ügyészségi vizsgálat, itt akarom a hangfelvétellel bizonyítani a csalást, nem a bíróét, a társasházét.

monalisa1 # 2009.02.02. 21:04

Ha a bírónak nem volt kifogása a hangfelvétel lejátszásához, de az ott elhangzottak "valahogy" mégis kimaradtak a jegyzőkönyvből, a következő tárgyaláson kérheted, hogy szó szerint ill. lényegileg rögzítve legyen az anyag a jegyzőkönyvben. Nem fog tetszeni..., de jogod van hozzá.

adzam # 2009.02.02. 20:46

Ráadásul most én egy olyan szituációba keveredtem, hogy bejelentésemre ügyészségi vizsgálat indult egy társasházban történt visszaélés ügyében. Állításomat a bíróságon a felperes részéről elhangzott mondatok is alátámasztják, amiről hangfelvétel van. Nyilván, ez a rész a bírósági jkv-ből kimaradt. Mit csináljak? Átadhatom az ügyészségnek a hangfelvételt?

adzam # 2009.02.02. 15:10

Szerintem meg nyugodtan rögzítsd az elhangzottakat, már egyszer máshol hasonló témakörben leírtam, hogy akkor ilyen alapon gyorsírással sem rögzíthetnéd azt, meg sehogyan, ami elhangzott. A hangfelvétel a tárgyaláson elhangzottak rögzítése másféle módon, tehát nem általad írásban. Hol itt a probléma? Hol az a jogszabály, amelyik ezt tiltja?

Iucundus # 2009.02.02. 14:19

A "titokban" szerzett hangfelvételekkel sok baj van, ezért ezt nem tanácsolnám senkinek.

A legnagyobb probléma az, hogy nem használható fel bizonyítékként. Legfeljebb egy nyomozást alapozhat meg, ahol tanúk meghallgatásával lehetne megerősíteni a hangfelvételt és itt be is zárul a kör. Ugyanis a tárgyaló teremben általában ellenérdekelt felek vannak, akik csak azt erősítik meg, ami érdekükben áll...Ezen a ponton a "titkos" hangfelvétel , legfeljebb azt bizonyítja, hogy az a jogsértő valójában, aki a felvételt készítette...

Itt csak az állam által törvényesen működtetett rendszer segíthet.


Ddr

Aladar08 # 2009.01.27. 16:54

...és mi van akkor,ha titokban mégis felveszem a tárgyalást magáncélra(?). Csak akkor derülne ki,ha az elhangzottak és a jegyzőkönyvben rögzítettek olyan pontokban eltérnek,amelyek perdöntőek lehetnek.
Akkor pedig bizonyítékként szolgálnak arra,hogy "elferdítették" az elhangzott mondatokat.

Azt azért kétlem,hogy az igazság bizonyítását megelőzné az elmaradott technikai szinvonalú rendszer miatti szokásjog.Vagy igen?
A kérdés pedig felvetődik,hogy a mai igen fejlett XXI. századi eszközök idején (pl. MP3 felvevő) mi indokolja az egyhelyben toporgást?

véső (törölt felhasználó) # 2009.01.27. 16:01

lucundus

Ez a téma már 2007-ben is felvetődött,rendes kis vita alakult ki.
Gyakorló jogászok véleménye: jól van ez így...

Iucundus # 2009.01.20. 09:58

Saját nyilatkozatát bárki, bármilyen eszközzel, bármikor - tehát a tárgyaló teremben is - rögzítheti.

Miért alakult ki ennek ellenére olyan bírói gyakorlat, hogy a peres felek saját nyilatkozatukat hangrögzítő eszközzel nem vehetik fel? Általában bírói interpretáción átesett - azaz módosított - nyilatkozatok alapján történik az ítélkezés.Tisztelet a kívételnek! Ezen gyakorlat számos esetben további jogvitákat generál, pedig ellenkezője volna a cél.

Ez alkotmányos jogokat sért és "csak" a (rossz) szokásjog legalizálja, azaz jogellenes mivolta ellenére tűri az igazságszolgáltatás rendszere.

Várom megtisztelő véleményeteket!

Iucundus


Ddr