Alkotmányossági szabályok "felfüggesztése"

... és nincs baja az öregecskedő feleségekkel? :)

Meg a felcseperedő szót is ki tudja ejteni.

Javasolom, hogy az új Alkotmányba kerüljön bele, hogy csak az lehet miniszterelnök, aki ki tudja ejteni az útelágazódás szót.

Olvasnivaló:

http://forum.index.hu/…/showArticle?…

"Az azt megelőző 40 viszont az volt."
Tökéletes végszó(befejező mondat) e témához..!

Ezt azért így nem jelenteném ki. Az azt megelőző 40 viszont az volt.

még az is felmerülhet, hogy az elmúlt 20 év illegitim volt...
(hiszen az alaptv.-t nem demokratikus ogy. hozta)

Ezzel együtt - a tartalmi kérdéseket most nem érintve - pusztán az a tény, hogy a jelenlegi Alkotmány évszáma 1989. előtti, indokolttá teszi, hogy egy új jogszabály szülessen meg.

Hacsak abban nem, hogy a 89-es novellát egy pártállami körülmények között, demokratikusnak még hunyorítva, ellenfényben is csak nehezen nézhető választási szabályok alapján felállt országgyűlés fogadta el. Olyan javaslat alapján, amely a pongyola diktatúra képviselői és legitimációjukat akkor még formálisan nem igazolt ellenzéki tárgyalópartnerek között köttetett. (Annak a bizonyos háromoldalú asztalnak az ellenzéki oldalán is ültek olyanok, akiknek aztán a következő évi választásokon egyáltalán nem termett babér.)

Szerintem is népszavazás kellene, pusztán a szimbolikus aktus miatt.

Az alkotmányozó hatalom, amelyik új alkotmányt tud alkotni, természetesen fel van jogosítva az ennél kevesebbre, a jelenlegi Alkotmány 28/C. §-ának módosítására oly módon, hogy az új Alkotmány hatálybalépéséhez sikeres népszavazásra legyen szükség. Elegánsabb lenne, ha népszavaznánk róla. Ha nem, akkor miben haladnánk meg 1989-et legitimáció terén?

28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.
(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:

1. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
2. hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
3. az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
4. az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
5. az Országgyűlés feloszlásáról,
6. a Kormány programjáról,
7. hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
8. a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
9. a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
10. a közkegyelem gyakorlásáról.

(6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Az Alkotmány meghatározza az országos népszavazás alapvető típusait: jogalap szerint kötelező (kötelezően elrendelendő) és fakultatív (az Országgyűlés mérlegelésétől függő) népszavazást különít el. A kötőerő szerint pedig ügydöntő (az Országgyűlést kötelező) és véleményező (a parlamentre nem kötelező erejű) népszavazást ismer.
A kötelező népszavazás - tipikusan ilyen a kétszázezer választópolgár által kezdeményezett népszavazás - mindig ügydöntő jellegű. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre nézve kötelező.
A véleménynyilvánító népszavazás eredménye nem kötelező az Országgyűlésre, hanem az állampolgárok közreműködését biztosítja a parlament döntéseinek meghozatalában. A népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatnak tartalmaznia kell, hogy a konkrét népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító típusú. A fakultatív népszavazás kezdeményezése során az Országgyűlés döntésén múlik, hogy ügydöntő, vagy véleménynyilvánító népszavazást rendel-e el.
Az 1997-es alkotmánymódosítás rendelkezett a kezdeményezők alanyi köréről is. A népszavazás választópolgárok általi kezdeményezésének feltételei szigorodtak, százezerről kétszázezerre nőtt a kötelező népszavazás, ötvenezerről százezerre a fakultatív népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások száma.
A fakultatív népszavazás elrendelését kérheti továbbá az Országgyűléstől az államfő, a Kormány (vagyis a parlamenti többség) és a képviselők egyharmada (vagyis a parlamenti ellenzék).
Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése taxatív módon, tíz tételben sorolja fel azokat a tárgyköröket, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. A tiltott tárgyak köre a gyakorlati tapasztalatokra és az Alkotmánybíróság népszavazással kapcsolatos döntéseire figyelemmel jelentősen kibővült, védve ezáltal a parlamentáris demokráciát.
A népszavazás alól kivett tiltott tárgyak köre a parlamentarizmus történeti logikáját követi és figyel az európai parlamenti demokráciákban is ismert megoldásokra. A parlamenti demokráciákban az alkotmányok általában védik a népszavazásokkal szemben a gazdasági alkotmányosságot, a parlamentek költségvetési jogát, a parlamentek hatáskörében lévő személyi, szervezeti döntések körét, valamint a nemzetközi szerződések esetében a pacta sunt servanda elvét.
Az (5) bekezdés a) pontjával kapcsolatosan az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg: az alkotmányi felsorolásból következik, hogy az alkotmányi szabályozás kiemelkedő jelentőségével a tiltott tárgykörök zárt, szoros értelmezése áll összhangban. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő rendelkezés konkrét törvények, többek között a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tartalmát vonja ki a népszavazás jogintézménye alól. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megjelenő törvényhozási tárgykört jelenti. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontjában, valamint a 32/C. § (1) bekezdésben szereplő költségvetés és annak végrehajtása (zárszámadás) fordulat teljes egészében megegyezik az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő kifejezésekkel. A költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképp sem tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-költségvetési vonzata van. A költségvetés végrehajtásáról fordulat pedig semmiképpen nem jelenti valamennyi, a költségvetés érvényesítését szolgáló törvény tartalmát, hanem kifejezetten a zárszámadási törvényre utal.
Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Önmagában már az országos népszavazás megtartása is költségvetési vonzatú, hiszen az Nsztv. 14. § (2) bekezdése szerint a népszavazást elrendelő határozatában az Országgyűlés dönt a népszavazás költségvetéséről. Önmagában az, hogy a népszavazás eredménye esetlegesen érinti az Országgyűlés mozgásterét, a következő költségvetési törvény megalkotásakor nem teszi tiltottá a népszavazást. [...] Önmagában az, hogy a népszavazásra szánt kérdés távoli, közvetett összefüggésben áll valamely tiltott népszavazási tárgykörrel, nem eredményezi a kérdés tiltott tárgykörűvé válását. [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 394-395.]
Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, ill. az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az Alkotmány e rendelkezése önmagában teljesen egyértelmű és világos, értelmezési bizonytalanságoktól mentes előírást tartalmaz. Az e rendelkezésben foglalt tilalom, a közvetlen hatalomgyakorlást kizárja a már hatályos nemzetközi kötelezettségek további alakításából. A népszavazás magukról a vállalt kötelezettségekről nem tartható alkotmányosan, teljesen függetlenül attól, hogy a népszavazás eredménye ellentmondana-e, vagy éppen megerősítené-e ezeket a kötelezettségeket. [62/1997. (XII. 5.) AB végzés, ABH 1997, 546.]
Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés c) pontjában megfogalmazott rendelkezés tartalmát értelmezte a 25/1999. (VII. 7.) AB határozat.
Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az Alkotmányból - a taxatív módon felsorolt tiltott kérdéskörökön kívül - a népszavazásnak más korlátai is levezethetők. A kifejtettek alapján alkotmánymódosítási kérdésekben sem kizárt a népszavazás elrendelése, de az a népszavazásnak csak olyan formája lehet, amely nem ad módot arra, hogy a népszavazás átvegye az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét, s nem zárja ki azt, hogy az Országgyűlés döntsön az Alkotmány megváltoztatásáról. Az ügydöntő (megerősítő) népszavazás elrendelésére csak az Országgyűlés alkotmányozási (alkotmánymódosítási) eljárását követően kerülhet sor. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 263.]
Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontja szerint nem lehet népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási, átalakítási, megszüntetési kérdésről. Az Alkotmánynak ez a §-a nem képezheti akadályát minden olyan népszavazási kezdeményezésnek, amelynek eredményeként esetleg egyes állami intézményeken belül szervezeti átalakításra kerülhet sor. E rendelkezés alapján olyan kérdésről nem tartható népszavazás, amely közvetlenül valamely meghatározott állami intézmény szervezetének megalakítására, átalakítására vagy megszüntetésére vonatkozik, amennyiben a szabályozás az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
A 28. § (5) bekezdés e) pontja a 2/1993. (I. 22.) AB határozat elvi megfontolásai alapján került 1997-ben a kizárólagos tárgyak körébe. E határozat rendelkező része kimondta, hogy az Alkotmány 28. § (2) és (3) bekezdései kimerítően meghatározzák az Országgyűlés feloszlásának és feloszlatásának eseteit, így az Országgyűlés népszavazás útján nem kényszeríthető feloszlásának kimondására.
A taxáció f) pontjában megfogalmazott kizáró ok, a kormány programjáról való bizalmi szavazás, klasszikus parlamenti hatáskör, amely a magyar jogrendben a miniszterelnök személyéről szóló döntéssel együtt születik meg. Értelemszerű, hogy itt kizárt a közvetlen demokrácia, ezt erősíti meg az Alkotmány.
A g) és a h) pontokban megfogalmazott kizáró okok az operativitás elvéből következnek; a rendkívüli jogrenddel kapcsolatosan és a Magyar Honvédség fölötti rendelkezési jognál nemcsak a képviseleti demokrácia korlátozódik, hanem kizárt a közvetlen demokrácia mozgástere is.
Az 28/C. § (6) bekezdésének hatályos szövegét az 1997. évi XCVIII. törvény állapította meg. A megoldásban az 1997-es népszavazási kodifikáció azon szándéka jelenik meg, hogy ellenőrizettebbé, nehezebbé kell tenni a kezdeményezéseket, ugyanakkor könnyebb és sikeresebb legyen az eredményes népszavazás.
Az 1997. évi LIX. törvény által megállapított alkotmányszöveg egységesen az eredményesség fogalmában fejezte ki a választói részvételt és a szavazatok számát. A népszavazás tehát akkor is eredményes, ha a választópolgároknak kevesebb, mint a fele megy el ugyan szavazni, de legalább egynegyede a megfogalmazott kérdésre egynemű (igen-nem) érvényes választ ad. E sajátos megoldás átmenetet jelent az abszolút és a relatív többségű rendszer között. A könnyítés viszonylagos, mert a részvételi arány csökkenésével az eredményesség érdekében a szavazók nagyobb hányadának kell támogatnia a kérdésre adott választ. Az 1997. évi XCVIII. törvény az eredményt megállapító alkotmányos szabályt csak az ügydöntő típusú népszavazásra vonatkoztatja. Az alkotmányozó szándéka szerint tehát a véleménynyilvánító típusú népszavazásra ez az eredményt megállapító előírás nem vonatkozik.

akkor nézd meg légy szíves,
hogy ír-e vmit az alkotmánymódosításról, új alk. elfogadásáról
a 28/C. § (5) bek. d.) pontjánál,
vagyis ahol felsorolja, hogy
miről nem lehet népszavazni

Van Alkotmány magyarázatom.

én is ezt mondom, mégis lehurrogtak...

többek szerint ez a kérdéskör tilalmi listán van

új alk. ogy. általi megszavazása előtt is lehet népszav.-t tartani? nincs vkinek alk.magyarázata?

Semmi akadálya, hogy egy új alkotmányról népszavazás (is) döntsön.

utána olvastam: nem lehet népszav.-t tartani
(pedig gyurcsány nagyon pattog, hogy legyen)

ogy hatásköre kizárólag az alkotmányozás

VISZONT

ogy által elfogadott alk.módosítás ügydöntő népszav-al megerősíthető

ügydöntő (megerősítő) népszav. elrendelésére csak ogy. alkotmányozási eljárását követően kerülhet sor

egy esetleges ÚJ ALKOTMÁNY elfogadását lehet-e népszavazáshoz kötni?

egy kolléga azt mondja, hogy NEM lehet, mert alkotmány azt mondja, hogy:

28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:

4. az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,

lehet, vagy nem lehet?

jelenleg hatályos alk. mondja meg, hogyan lehet az újat elfogadni?

a fenti d.) pont alkalm. -e új alkotm-ra?

Van ilyen passzusa az Alkotmánynak. Az 1995. évi XLIV.törvény 1.§-a iktatta be.Viszont ezen törvény 2.§-a szerint hatályát veszti az 1994-ben megválasztott Országgyűlés megbízásának megszűnésekor. Ez 1998. június 18-án megtörtént. Hogy még szerepel az Alkotmányban az nyilván kodifikációs baki.

a 24. § (5) bekezdése tartalmazza ezt

itt egy közvetlen link:

http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

*

itt egy cikk a témáról:

http://index.hu/…nybirosagot/

idézet:

Lecserélhető-e kétharmaddal a négyötöd?

Lázárék indítványának második pontja azt a szakaszt venné ki az Alkotmányból (24 . § 5), amelyet a Horn-kormány felállásakor az akkori, kétharmaddal bíró MSZP-SZDSZ többség egyfajta (később megszegett) önkorlátozó gesztussorozat részeként kodifikált. Eszerint az "új Alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges."

Ez a szakasz több okból is problematikus. Az alkotmányjogászok között eleve vita folyik arról, hogy valójában hatályos-e, mivel eredetileg csak az 1994-98-as ciklus idejére szólt. Ha most kiveszik, azzal a jogalkotó egyidejűleg úgy dönt, hogy visszamenőlegesen hatályosnak tekinti, ez pedig a kérdésessége miatt egy köztársasági elnöki vétó és alkotmánybírósági felülvizsgálat alapjául is szolgálhat.

A módosítással elvi probléma is van. Szigorúan a törvény betűjét nézve, ha az alkotmány kétharmados országgyűlési többséggel módosítható, akkor tetszőleges része is. Csakhogy létezik egy másik, a jogalkotó szándékát, a törvény szellemét kiemelő szemlélet is: eszerint ha a törvényhozás az új alkotmány előkészítését négyötödös többséghez kötötte, akkor ezt a szabályt is értelemszerűen csak ugyanekkora többséggel lehet módosítani. És ugyanígy kérdés, hogy ha az alaptörvény a pártokat egyenlő félnek tekintve bízza rájuk a bírák jelölését, akkor két párt többségével ez a szabály megváltoztatható-e.

„az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.”

Az Alkotmány melyik szakasza tartalmazza e rendelkezést?

nem-nem, nem érted. csak a jogalkotó mulasztása folytán maradt hatályban '98 után.

szerintem ez több mint érdekes, ez már veszélyes
mármint az eljárás módja
amit ráadásul két jogvégzett képviselő írt alá

(házszabályba ütközik a javaslat mert nem fűztek hozzá indokolálást, sérti rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, és amúgy abszolút rosszhiszemű az előterjesztő)

Ahogy nézem az említett rendelkezést a '94-ben megalakult Országgyűlés mandátumának lejártával hatályon kívül kellett volna helyezni - vagy az a törvény erejénél fogva hatályát vesztette volna... csak pár dolgot elcsesztek a hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezésekben. Meg lehet nézni: 1995. évi XLIV. törvény, és az indokolását.

Érdekes megoldás, az tény, de tulajdonképpen ez egy paktum a rendszerváltás utáni időkből, a mostani Országgyűlés csak egy mulasztást pótolt.

így van,
amikor az MSZP-SZDSZ 2/3-al rendelkezett,
önmérsékletet gyakorolt, nem alkotmányozott,
és ezt a biztosítékot tette az Alk.-ba

nem ilyen dicstelenül, lopakodva kéne kivenni...

Ez nem egy alapvető garanciális szabály volt, hanem egy ad hoc született módosítás a pillanatnyi parlamenti erőviszonyok figyelembe vételével valamikor 96 táján.