Az Alkotmány megsértésének van következménye?

Nem pattog itt senki . Révfy B. felvetette ezt az alkotmányjogi problémát. Ki ki alkotmányjogi felfogása szerint válaszolt. Bár ő alkotmány "jogészeket" kérdezett, de mivel alkotmányjogásznak magukat kinevező jogászok -pl. Kolláth doktor úr- nem válaszolt így mi "amatőrök" vettük a bátorságot a válasz, illetve véleményadásra.

nem értem a pattogást, majd elévül ez is...
Tiszteletem.
D.

Én csak a vonatkozó jogszabályokat citáltam. A szubszumáció a büntető ügyekben eljáró hatóság ( nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság ) dolga. Nekem mint állampolgárnak mindegy, hogy "hazudós (trágár)ferit" büntetőjogilag felelősségre vonják vagy sem. Jogilag ez a helyzet. Ami igazából szégyenletes, hogy a PTE korábbi dékánja, alkotmányjogász, mégkorábban tudszoc. oktató, mégkorábban fleto kisztitkár haverja úgy állt a zavargásokat követően a kamerák előtt, mint egy nagy "szerencsétlenség". Ebben az emberben minden meglátszódott. "Ennek az embernek ( fleto) bedőlve otthagytam a PTE dékáni tisztét, gyakorlatban kellett leégnem, hogy amit alkotmány jogászként papolok, annak ellentetjét lépem az életben." Ha a Petrétei mégegyszer alkotmányjog témakörében előadást tart, vizsgáztat na az az alkotmányosság csődje.
Egyébként olvassátok el Petrétei tankönyvét e tárgykörben!Megdöbbentő, hogy mit írt és mit tett.
Rexor! Igenis itt bűncselekmény elkövetéséről van szó. Olvasdd el mind az Áht. mind a Btk. vonatkozó passzusait! A kérdés az, hogy ezen bűncselekmények elkövetőit ugyanúgy rabruhába tudja e öltöztetni az arra illetékes , mint azt aki a zsebemből emeli ki a pénztárcámat. Nem véletlenül hoztam fel az izraeli államfő példáját. Megvádolták szexuális zaklatással. Eljárás indult ellene mint más normális ember ellen. A fletó büntetőjogi felelőssége valószínűsítése "önvallomása" óta vitathatatlan. Olvassuk, hogy ügyészségünk lépett volna? Nem olvassuk. Révfy D csak erre kívánta felhívni a figyelmet.

Nem tudta mindenki - a szavazók zöme nem tudta - de a politikusi hazudozás tényleg nem bűncselekmény.

Szerintem szó sincs itt bűncselekményről. A költségvetésre vonatkozó adatok csakugyan nyilvánosak, de az erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget tett a kormány. Hogy ebből ki milyen következtetést vont el, az megint egy másik kérdés. Kb. 2 éve szerintem mindnki tudja, hogy nem mennek rendeben a dolgok és helyre kell rakni a gazdaságot, ahhoz hogy ismét helyrerázzák a költségvetést.

Ez ugyanaz a jogászkodás, kérlek alássan, mint amire válaszolni akartál vele.
Muszáj minden tökre tenni egy zöldet?

Igen, vezetőik vagy annak készülő személyek ügyében.
Amikor pl. egy gyülésen nyiltan kampánycsend megsértésére buzditják az akivistákat, azzal hogy "majd a jogászok megvédenek oszt..........."

Ezen hamar átsiklott mindenki, bár nem tudom ez minek minősithető, szabálysértés vagy büncselekmény?

B

Tesz a bánat. Valaki szerintem hamarosan úgyis megteszi. Azért érdekes dolog az egyes népek hozzáállása a vezetőik által elkövetett vagy elkövetni vélt bűncselekmények vizsgálatához. Nem is régen tele volt a hiradás, hogy az egyik államfőnél házkutatás volt , meg eljárás alá vonták álítólagos "bugyiturka" miatt. Más államokban meg késztények hidegen hagyják a hatóságokat.

Nem érdekes. Tegyél egy próbát, tegyél feljelentést. Aztán majd meglátjuk.

Nem fejezted be. Ugyan......?

Ugyan...

Tisztelt Révfy D !
Az Ön által felvetett kérdésre a válasz:
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 50.§ emígyen rendelkezik:

Eljárási szabályok
50. § (1) 537 A pénzügyminiszter április 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb június 30-áig - elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következő évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.
(2) Az országgyűlési képviselők általános választásának évében, illetőleg a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselő-testületek tagjai általános választásának évében a választás napját (első forduló) megelőző 30 nappal

1. az államháztartás állapotáról a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, saját fejezeteik tekintetében
2. a közigazgatási államtitkárok,
3. az országos hatáskörű szervek vezetői,
4. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója,
5. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,
6. a jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző részletes jelentést tesznek közzé pénzügyi helyzetükről és a választási ciklusban keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi determinációkról, kötelezettségekről.

Nos ez elmaradt így a törvénysértés vitathatatlanul bekövetkezett.

A "böszmeséggel" és "tesze-toszasággal" és még egyéb más édesanya -nyelvünk "gyöngyszemeit" tartalmazó önvallomásban hallottak alkalmasak lehetnek a Büntető Törvénykönyv 177/B.§ -ba ütköző visszaélés közérdekű adattal büncselekmény elkövetésének megállapítására.

Visszaélés közérdekű adattal 805
177/B. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével

1. tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
2. közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,
3. hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.

E bűncselekmén jogtudományi leírásánál ezt olvashatjuk:

" Az elkövetési magatartások:

• a tájékoztatási kötelesség elmulasztása
• ....
• meghamisítás
• hamis vagy hamisított adat hozzáférhetővé tétele vagy közzététele

Az állami szervek jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettsége igen széles körű........jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vag személy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
Ezek az ügyek különösen

• az állami és önkormányzatiköltségvetés és annak végrehajtása"

Nos ezen jogszabályok és a történteket csak össze kell vetni. Ha a történtek ( jogászul: a történeti tényállás) és a Áht. 50.§-ban , a Btk. 177/B. §-ban leírt törvényi tényállások egybe esnek, akkor felmerül a bűncselekmény gyanúja. Jelen bűncselekmény esetében bárki tehet feljelentést, hivatalos személy pedig köteles feljelentést tenni, ha az egybe esést észleli. Mivel nem tudunk róla, hogy indult volna ebben az ügyben büntetőeljárás, íg feltételezhető, hogy még nem észlelte senki az egybeesést.

Szép napot!

Ezzel sem lehet kezdeni valamit?

211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során

1. a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
2. népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
3. jogosultság nélkül szavaz,
4. jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
5. arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
6. megsérti a választás, illetőleg a népszavazás titkosságát,
7. meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm a válaszát. Majdnem megnyutatott.
Érzek a válaszában némi bizonytalanságot.
Mit jelent az, hogy "általában megismerhetők ..."?
Minden hasonlat sántít: aki gyilkolt, az nem gyilkos, merthogy általában nem gyilkol.
Hol a határ? Vagy még azon is lehet vitatkozni, hogy mi az, hogy közérdekű?
Ha nem egyértelmű, akkor vitatkozni kell róla.
Azért, mert az ördög részletekben rejlik.
Válasza után egyik kérdésem megmaradt:
Ha megsértették, akkor kinek kell(!) kezdeményezni a felelősségre vonást, ill. ha már nem kezdeményezi senki, akkor én mint honpolgár kezdeményezhetem-e és hogyan?

Nem sértették meg. A vonatkozó adatok általában megismerhetőek voltak, többnyire nyilvánosságra is kerültek. A hazugság abban nyilvánult meg, hogy ezeket az adatokat politikusi nyilatkozatokban letagadták, hamisan kommentálták, félremagyarázták. Ennek politikai és nem jogi felelősséget kellene maga után vonnia -de ahogyan azt Fritz Tamástól tudjuk, ez egy következmények nélküli ország.
"Ne tetszettek volna hülyének lenni..."

Kedves Mindnyájan!
Tisztelt Alkotmány-jogészek?

Induljunk ki abból, hogy az én agyam rövid.
A sok BÖSZMESÉG kapcsán miért nem esik arról szó, hogy az elmúlt választasok előtt - bevallottan - évekig engem, mint honpolgárt "félre tájékoztattak". Tette ezt a Magyar Köztársaság Kormánya.
Nem sértették meg azt a 61.§-t?
Ez a paragrafus nem arról szól, hogy közérdekű adatok megismeréséhez alkotmányos jogom van?
És, ha megsértették, akkor mi van?
Semmi követkeménye, még csak szóra sem érdemes?
Nincs fórum, amelyik kezdeményezné a felelősségre vonást? Felelősségre vonásról nem is beszélve.
Agyament kérdésem tehát az, hogy megsértették ezt a paragrafust vagy sem?
Ha megsértették, akkor kinek kell(!) kezdeményezni a felelősségre vonást, ill. ha már nem kezdeményezi senki, akkor én mint honpolgár kezdeményezhetem-e és hogyan?