Családi adókedvezmény

Az én értelmezésem szerint:

• mivel a gyermek 2007. június 16-tól a ti háztartásotokban nevelkedett, és erről jogerős bírósági végzés van, így 2007. július hónaptól nektek járt volna a csp.
• a másik szülő hibázott, hisz neki június 16-tól számított 15 napon belül be kellett volna jelentenie, hogy a gyermek már nem az ő ht-ban nevelkedik.
• a jogosulatlanul felvett csp-t nem nektek, hanem a MÁK-nak kötelessége visszakövetelni
• A MÁK kötelessége lenne július-október hónapra a csp-t nektek kifizetni. Tehát mindenképpen nektek kellett volna jeleznetek a MÁK felé az igényt.

Az baj, hogy nem fellebbeztetek.

223/1998. (XII. 30.) Korm. R. 6. § (2) Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

1998. évi LXXXIV. törvény (T.)*
a családok támogatásáról

34. §
(1) A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti igényt írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg az igényhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását.
(2) Az igénybejelentés napja az igény átvételének - vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő, a kérelem postára adásának - igazolt napja.

T. 37. §
(1) Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

T. 39. §
Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.

R. 3. §
R. 3. § A T. 39. §-a alapján - írásban - be kell jelenteni

1. nevelési ellátás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt

aa) a gyermeknek, a személynek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését

T. 41. §
(1) Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki

1. arra nem jogosult

(2) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el.

(4) Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha

1. az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette;
2. az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.

(5) Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és az ellátást a (2) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

(6) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni.

(7) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

T. 42. §

(1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.

(2) Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Kedves Nandy,
Az első kérdésemre már mindent értek, köszönöm a kimerítő választ.

• Kicsit bonyolítanám akkor a kérdéseim, más irányokba evezve. Megtaláltam a határozatot a MÁK tól, amiben az van hogy Nov 1 től jár az emelt családi pótlék páromnak. Erre nem fellebeztünk 15 napon belül bár lehetett volna. Eszerint fogom az adóbevallást kitölteni.
• A gyermek Juni közepétől költözött vissza, az emelt családi pótlékot elvleg Juliustól kellett volna kapnunk, amit ha jól emlékszem igényeltük is azonnal, csak az átfutási idő volt lassú. Így 4 hónapig, bár bejelentettük, hogy módosult a gyermek elhelyezése a CSP-t az apukának folyosították, amin ő még mindig csücsül. De ez az összeg nem is az emelt CSP volt, mivel az apa nem volt jogosult emelt összeget kapni.
• Több kérdésem is lenne:
• Vissza lehet e szerezni apukától a rossz helyre ultat CSP-t? ha igen hogyan? MÁK mondta hogy nem a MÁK dolga visszakérni a jogtalanul felvett CSP-t, hanem pereljük mi. Bíróságra anyuka 4 kisgyerek mellett nemigen tud járkálni, én szintén nemnagyon.
• Ilyenkor van-e egyáltalán bírósági eljárás ha perlünk, vagy megoldható simán végrehajtással, mert egyértelmű az eset?
• Annó mikor a gyermek elköltözött az apuka aláírta, hogy odaadtuk neki az akkor is 3 hónapig tartó CSP-t ami annó szintén rossz helyre ment (hozzánk az apukához helyett)
• Ha vissza lehet perelni/végrehajtatni apukától a CSPt amit ő kapott jogtalanul, lehet-e utólag kérni a ki nem fizetett magasabb öszegű CSP különbözetet Nov tól visszamenőleg Juli-ig a MÁK tól? és utólag az erre vonatkozó családi adókedvezményt is érvényesítettni? (ez gondolom már önellenőrzéssel)?
• Hogy lehet "enterezni" hogy átláthatóbb legyen amit írok? :)

„Mr. Kiváncsi # 2008.04.21. 21:54
Nem lehet úgy értelmezni a jogosultsági hónapot hogy bár a gyerekre járt a CSP csak rossz helyre küldték? :)”

Bár lehetne :) Egyébként nem az a lényeg, hogy ki kapja a csp-t, hanem az, hogy a csp. összegének elbírálásakor mennyi gyermeket vettek figyelembe összesen.

„de ezt a 12-t más adókedvezényből megkapná, tehát nem fizetne semmit, nekem meg jönne 12 plusz igélnyelhető.”

Így ok.

„Ami az M30-as nyomtatványán van azt bele kell írni a bevallásba ugye? De ha beleírom a kifizetett családi kedvezményt akkor hol kell lemondani róla? Var rá külön nyomatvány?”

Nincs külön nyomtatvány, az szja-bevallásban kell nyilatkozni róla.

A párod megkapta az M30-ast, ez alapján kitölti a jövedelem rovatot (A-lap), és a kifizető által levont előleget (C-lap). A B-lapon neki nem lesz cs.adókedvezmény, tehát neki fizetendő adó fog kijönni - elvileg, movel a kifizető (munkáltató) kevesebb előleget vont le, mint amennyi a fizetendő adó lesz.

Nem lehet úgy értelmezni a jogosultsági hónapot hogy bár a gyerekre járt a CSP csak rossz helyre küldték? :)

Nandy!
Köszönöm a segítséget.

Ha jól értelmezem, akkor a bírósági végzést követően kb 3-4 hónaptól lehet csak számítani az adókedvezményt, mert az államkicstár nem csinált addig semmit? (amig az apa kapta a családi pótlékot is?)

Az anya esetében neki igazából nem kellene visszafizetnie semmit, mert a családi adókedvezény figyelebe vétele nélkül is annyi adót igényelhetne vissza, hogy az több mint amennyit adózott. Nála úgy nézne ki hogy a 12e elvileg viszafizetné, de ezt a 12-t más adókedvezényből megkapná, tehát nem fizetne semmit, nekem meg jönne 12 plusz igélnyelhető.

Ami az M30-as nyomtatványán van azt bele kell írni a bevallásba ugye? De ha beleírom a kifizetett családi kedvezményt akkor hol kell lemondani róla? Var rá külön nyomatvány?

Sorszám "-1" :)

Írtam sorszámot is, de a rendszer... :(

Tehát:

1. igen, amennyiben a párod nem egyedülállóként kapott családi pótlékot.
2. amikortól a családi pótlék számításánál figyelembe vette a MÁK
3. igen, egész hónapra jár
4. igen, egész augusztusra
5. az adóbevallásban kell nyilatkozni a megosztás tényéről. A nej lemond róla, tehát a 12 eFt adókülönbözetet befizeti, a férj igényli, tehát nála ennyi adótúlfizetés lesz.

Szja 40.§
(3) A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként 4000 forint, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri.

(4) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékot, illetőleg a rokkantsági járadékot folyósítják, magzat esetében a várandósság időszakában azon hónap, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást

(5) A (3) bekezdésben megállapított összeg meghatározása szempontjából az eltartottak létszámába be kell számítani a kedvezményezett eltartottakon kívül azokat is, akiket rajtuk kívül a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek (a továbbiakban együtt: eltartottak).

(6) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

(8) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az eltartottak természetes azonosító adatainak vagy adóazonosító jelének feltüntetése az adóbevallásban, azzal, hogy magzat (ikermagzat) esetében az előzőeket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti.

(9) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető, azonban a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe az adóév végén megoszthatja azt (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni), feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban nyilatkozatot adnak és egymás adóazonosító jelét feltüntetik.

(10) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóbevallás benyújtását követően történik, akkor a várandósság alapján az adóévben fennálló jogosultsági hónapokra járó családi kedvezmény - figyelemmel e § rendelkezéseire is - önellenőrzéssel érvényesíthető.

(11) A családi kedvezmény e § szerint történő érvényesítése a (7) bekezdésben nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

Tisztel Fórum!

Feleségem 2007-ben GYED-en volt teljes évben. Családi adókedvezmény csak 3 fő fölött érvényes tudomásom szerint.
2008 elejétől 2 gyermek volt a háztartásunkban (egy nevelt a páromé, és egy közös). 2008 Juni 16-i bírósági végzéssel egy korábban elköltözött gyermek visszakerült a háztartásunkba, de a lakcímkártyája csak 2008 Juli 16 ban lett kiállítva, így 3 gyermek lett a háztartásban. Párom Aug 20-án töltötte be igazoltan a 12. terhességi hetét. Házaságot októberben kötöttünk, elötte nem volt hivatalos élettársi szerződésünk csak együtt éltünk.
Párom M30 as papírján fel van tüntetve, hogy igénybe vett 12000 FT családi kedvezményt.
A kérdéseim:

• 1, függetlenűl attól, hogy nem voltunk házasok, igényelhetem-e én az összes gyermekre a kedvezményt a megillető időszakokra (junitól 3 gyerekre, augtól 4 re)?
• 2, a visszaköltözött gyermek-re a kedvezmény a bírósgi végzéstől számít vagy a lakcímkártyától?
• 3, a visszaköltözött gyermek esetében, bár hó közepén költözött át, arra a hónapra már az egész 4000 Ft-ot lehet igényelni?
• 4, a születendő gyermekre Aug hó egészére lehet igényelni a kedvezményt?
• 5, megoldható hogy a párom valahogy visszafizeti a neki kifizetett 12000 Ft-ot és én igényelem meg azt is? ha igen milyen nyomtatványon?(neki a GYED miatt annyi adókedvezménye van hogy rosszabbúl járunk ha nála marad a 12000 már kifizetett adókedvezmény) - nem igényeltük meg neki hogy küldjék előre a családi kedvezményt, az államkincstár vagy a kifizetőhelye csak úgy átutalta valamikor ezt.

Szia!

Azt a 45.000 Ft-ot sajna vissza kell fizetned.

Ha munkáltatói adómegállapítást kértél (ők adják be a bevallásodat az M29-es nyomtatványon), akkor részletfizetést kérhetsz a munkáltatótól.

Ha te magad adod be, akkor szintén kérhetsz részletfizetést - az APEH-től.

Tisztelt Jogi fórum!
Tavaly júliusig gyeden voltam,majd augusztus 01-ig szabadságon a munkahelyemen,ahol határozatlan szerződéssel foglalkoztatva vagyok.Augusztus 01-től gyesen vagyok,négyórában pedig egy másik helyen dolgozom.
Most készítette a könyvelőnk az adóbevallást és kiderült,hogy a nagycsaládosoknak járó adókedvezményt én is és a férjem is megkapta.Természetesen az én munkahelyemen ezt nem igényeltük,mégis automatikusan megadták nekem,mert én kapom a családi pótlékot.Most persze csaknem 45000 Forintot vissza kell(ene)fizetnem.
A bérszámfejtők azt mondták,ők automatikusan adták,mivel én kaptam a csp-t,de én nem nyilatkoztam ,hogy kérném.
Nem tudom,hogy miként fogjuk tudni kifizetni egyszerre ezt a pénzt,nem is tartom jogosnak,mert nem én hibáztam.
Mit tehetek most?Fordulhatok valahova segítségért?
Üdvözlettel:
házacska