Banki hitelek

De most tényleg .-)

Egy kiló kenyérről meg lehet mondani, hogy miért annyi az annyi.
Mennyi volt a vetőmag ára, mennyi volt a termelés közvetett és közvetlen költségre egy egységre osztva, mennyi a haszon.
Ugyanez a malomban, a péknél, ugyanez a kereskedőnél.

A banki kamatnál is van ilyen, nyilván, csak nem kötik az orrunkra. De miért nem tudhatjuk?
Mert kisülne, hogy bankközi árfolyam meg irodaházak fenntartási költsége meg munkabérek meg fénymásolás stb. egy egységre Y ft - haszon meg 30 x Y?

Kedves Limma,

Az hogy mennyi a vetőmag ára nem valószinű, hogy tudod (mert ez csak a felekre tartozik, akik megkötik a szerződést). De azt te is láthatod, hogy mennyi volt a bank bevétele és ráfordítása, mivel a beszámoló nyilvános.

Kedves Rexor!

Ok.

Azt látom, mennyi a nyeresége a banknak.

DE ami érdekel az az, hogy állítólag (nem mondom, hogy biztosan, mert nem tudom)külföldi bankok kamatképzéséhez képest a magyar bankok túlárazzák a kamatot.
Ezt írta az index vagy valamelyik másik orgánum.

EZ érdekelne.
Jó, elfogadom, hogy a magyar országkockázat nagyobb, mint a lengyel. Mennyivel?
És ebből az x felárból hogy lesz nálam, mint hitelfelvevőnél 30-szor x?

az a túlárazás kb +2-3%-ot jelent egy ingatlanhitelnél.

Piszkozat!

Végrehajtó1!

Naivitás és bizalom, egymással rokon fogalmak.

Emlékezzünk arra a hajléktalanra, aki hagyta magát leitatni. Beásták a földbe, mert volt kb. 50 ezer forintja a bankszámláján?
http://www.magyarhirlap.hu/…incsben.html

Azok a futball szurkolók is naivak voltak, akik bíztak a kedvenc csapatuk győzelmében, mit sem sejtve arról, hogy némelyik játékos a saját csapatuk vesztére fogadott?
http://tv2.hu/…tartoztattak

Igen, ezek az áldozatok is naivak voltak, megbíztak másokban, ezért váltak áldozatokká.

Igen a naivitásnak nincs határa. Elmondom mennyire naiv vagyok:

• A múlt héten felvettem egy autóstoppost.
• A múlt hónapban, megálltam egy balesetnél és bekötöztem egy ismeretlen pali több sebből vérző fejét.

Tucatnyi autóvezető, isten tudja miért, elment a baleset mellett.
Biztosan volt közöttük, aki azt gondolta, vessen magára, aki hülye haljon meg.
Biztosan volt közöttük aki bizalmatlan volt, azt hitte, hogy a baleset, csak egy megrendezett szituáció, és a szereplők valódi szándéka a naiv emberek megkárosítása.

A hitel károsultak most bajban vannak, akárcsak az az ember aki balesetet szenvedett.

Igen, a hitel károsultak naivak voltak. Alulértékelték a devizahitelezésben rejlő kockázatot, Csakúgy mint Shakespeare - A velencei Kalmár c. művében Antonio szintén alábecsülte a hitelfelvétellel járó kockázatot, és a zálogul szolgáló 1 fontnyi hús jelentőségét.
A történet elolvasható: http://mek.oszk.hu/…/avelkal.htm

Bihari Péter a jegybank monetáris tanácsának a tagja a következőképpen nyilatkozott a devizahitelezéssel
kapcsolatban. Idézek egy részletet a Népszabadság 2009.február 6.-án megjelent cikkéből:

„Földrengés után, a romok között ülve sem tűnik ésszerűnek az az önmarcangolás, hogy nem lett volna szabad házat építeni, mert tudni kellett volna: egyszer úgyis lesz földrengés. Földrengéseket nem tudunk előre jelezni. Nem róható fel azonban a monetáris politikának, a hiteleket kihelyező bankoknak és a hitelek felvevőinek, hogy nem arra építették fel üzleti politikájukat: egyszer, valamikor egy súlyos nemzetközi pénzügyi válság be fog következni. Ez nem józan előrelátás, hanem a kockázat olyan kizárása, aminek következtében mindennemű haladást is kizárnánk.”

A teljes cikk forrása: http://www.nol.hu/…-20090206-35

Ok, oK, OK

Értem én , hogy hülyének (felelőtlennek, gyengeelméjűnek stb.) vagyok kikiáltva, mert frankhitelt vettem fel (még tudom fizetni és kb. most akkora a törlesztő, mintha forintban vettem volna fel)

DE ÉRTSÉTEK MEG MÁR VÉGRE:

NEM AZ ZAVARJA A LEGTÖBB FRANKHITELEST, HOGY EMELKEDIK A KAMAT, AZ ÁRFOLYAM STB.
HANEM HOGY KÖVETHETETLEN MÓDON ÉS FÉLŐ, HOGY ÉPP A KÖVETHETETLENSÉGÉBŐL ADÓDÓAN BECSTELENÜL, TISZTESSÉGTELENÜL.

Mert azt reméltük, hogy a bankok hmmm.... tisztességesen játszanak, hogy ezért nem megyünk uzsoráshoz, mert egy banknak van rengetegféle előírása,szigorú törvényeknek felel meg, a szava szent.
Ha mi betartjuk a játékszabályokat, ők is tartsák be.

De nem tartják be, hanem tisztességtelenül extraprofitot termelnek a bőrünkön.

"az a túlárazás kb +2-3%-ot jelent egy ingatlanhitelnél.
"

Nekem igenis sokat számít az a 2-3 százalék.

Ha adakozni akarok , az az én döntésem.
De hogy sumák módon lenyúlják, az vérlázító.
És főleg, hogy ezt csak nálunk teszik-tehetik meg.

Extraprofitot hol termeli most a bank?
Túlárazás az oirszág besorolásából adódik, ezt az itt élőknek el kell fogadniuk

T.Fórumozók!

Nekem is van deviza hitelem, svájci frankos.
Nekem sem az a bajom,hogy emelkedett az árfolyam,tudom,hogy ez előfordulhat.

Amikor a hitelt kértük nem is ajánlottak mást.A legjobb feltételekkel ez a konstrukció rendelkezett,természetes,hogy felvettük.

Azt nem tartom helyesnek,hogy a kockázatot csak a hitelt felvevők viselik, a bank nem.
El kellene felezni az árfolyamkülömbségből adódó összeget.

Arról már nem is beszélve,hogy a bank saját Ft.megtakarítását helyezte ki svájci frankba,és ebben számolja ki a kamatot is és a kezelési költséget is.
Így nagy mértékű haszonra tesznek szert.

Én nem értek a banki szektorban végbemenő folyamatokhoz,de bíztam a szabályozottságukban, bíztam a bankomban, bíztam a kormányban.Kár volt.
Nagy árat fizetünk érte!

http://index.hu/…g_bizottsag/

remélem, lesz valami haszna

Sziasztok,

Tudnátok nekem segíteni egy fogalom tisztázásában?

Mit jelent a bank "saját forrása" kifejezés?

A saját tőke = a bank saját forrásával?

"A saját tőke a vállalkozás saját forrása, melyet a tulajdonosok, a tagok, a befektetők, időbeli korlátozás nélkül, véglegesen bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére"

Köszönöm.

Saját forrás, ami nem idegen vagyis nem a betétesek pénze, hanem felhalmozott nyereség, tartalékok, alapításkori tőke stb összege.

Azt olvastam,hogy a bank a kölcsönt a PTK szerint , saját forrásból nyújtja. Ez is igaz?

A kölcsönszerződés: kölcsönszerződést az ügyfél likviditási gondok esetén köt a hiány pótlására. A kölcsönszerződés alapján a hitelnyújtó (a bank) köteles meghatározott pénzösszeget a másik fél rendelkezésére bocsátani, amit az adós köteles szerződés szerint visszafizetni. A kölcsönszerződés egy dare jellegű kötelem, ahol a bank meghatározott ideig, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig egy meghatározott pénzösszeget a kölcsönfelvevő rendelkezésére.

A Ptk. szerint a bank a kölcsönt saját forrásából előre meghatározott célra nyújtja, és olyan módon, hogy a visszafizetés meghatározott időn belül, részletekben történik.

Forrás:www.jak.ppke.hu/…lt/bank6.doc

Ez a leírás helytálló?

Kedves Ycal,

és ha helytálló,akkor mi van?
egyébként nem helytálló...

Kedves agica20,

„El kellene felezni az árfolyamkülömbségből adódó összeget.”

ahhoz úgy kellett volna szerződnöd a bankkal...

Kedves limma,

„De nem tartják be, hanem tisztességtelenül extraprofitot termelnek a bőrünkön.”

ez a zöldség aranysárgarépa díjra érdemes!:)

ráadásul, ha jól értem, te nem is a bankban, hanem a pszáf-ban nem bízol...

Kedves Nandiboy,

ne haragudj, de olyan csapkodó és dagályos a fogalmazásod, hogy nem olvastam végig a hozzászólásaidat, csak pár részletet ragadnék ki:

„A hitel károsultak most bajban vannak, akárcsak az az ember aki balesetet szenvedett.”

ez nettó csúsztatás.

„Nekem ez az egész deviza hitelezési rendszer úgy tűnik, mintha a bankok az emberek nyakába rakták volna a hurkot, és az Állam a Jegybankkal kooperálva ki rúgta volna alóluk a széket.”

inkább az emberek rakták a hurkot a saját nyakukba, a válság pedig kirúgta a széket...

„következtethető, hogy a céljuk nem a hitelezett pénzek visszakapása, hanem az ingatlanok megszerzése.”

hm...a bankokra vonatkozó szabályok alapján én viszont inkább azt mondom, hogy egyáltalán nem jó az a banknak, ha ingatlant szerez...

Kacsa:

Ha helytálló ,akkor akkor....

Elmondanád,hogy miért nem helytálló?

Nekem szefós hitelesnek?

Köszönöm.

Azért az elég gáz szerintem, ha egy jog és államtudományi kar pénzügyi tanszékének elérhető dokumentumaiban ezek szerint ilyen elírások vannak, hogy A Ptk. szerint a bank a kölcsönt saját forrásából előre meghatározott célra nyújtja, és olyan módon, hogy a visszafizetés meghatározott időn belül, részletekben történik.

Kedves Ycal,

azért nem helytálló, mert egy légből kapott faszság, amit egy hozzá nem értő kakadémikusi babérokra törő kenyérfényesítő talált ki...így megfelel?

akkor most te is legyél oly kedves elmesélni nekem, hogy mi lett volna, ha helytálló...erre a potenciális faszságra is kiváncsi vagyok ugyanis.:)

Kacsa1111:

Ha ez igaz lett volna, akkor ebből kiindulva a bank a nyújtott deviza elszámolású kölcsönt, nem felvett hitelből fedezte, mint állítja és nem is törleszti vissza vagyis nem vásárol devizát sem országkockázati felárral minden hónapban.
stb.
stb.

Azért kiváncsi lennék, hogy hány pénzügyi diplomásba verte bele ezt a egy légből kapott faszság-ot eme sorok írója.

Kacsa111:

Egy másik fórumon volt egy levelezésem.

A: "A Ptk. szerint a bank a kölcsönt saját forrásából előre meghatározott célra nyújtja, és olyan módon, hogy a visszafizetés meghatározott időn belül, részletekben történik."

B: Avittos, de nagyon... hát igen, a Ptk. felett is eljárt az idő.

A: Avittos, de ez a törvény vagy nem?

B: Igen, ez a törvény: saját forrásból.

Most akkor ez a törvény vagy sem?

Akkor következzen szó szerint a Ptk:

"523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni."
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénzintézet nem a saját nevében vagy nem a saját pénzforrásából nyújt az adósnak."

Tehát az idézett egy mondatnak kb. háromnegyede baromság...

Még valami: pénzügyi diplomások nem a jogi egyetemeken tanulják (szerencsére) a pénzügyi ismereteket...

Rexor:

Ha megkérlek el tudnád nekem mondani, hogy mi a pontos különbség a deviza alapú hitel és a devizában nyilvántartott kölcsön között?

Megköszönném.

Rexor!

A (2) pont már az 528. §-hoz tartozik.

A teljesség kedvéért idézem őket most már tényleg szó szerint.

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

528. § (1) A kölcsönre, valamint a kamatra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a hitelező nem pénzt, hanem más helyettesíthető dolgot ad kölcsön.

(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénzintézet nem a saját nevében vagy nem a saját pénzforrásából nyújt az adósnak.

(3) A bankhitel- és bankkölcsönszerződés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Forrás: http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Kedves Ycal!

Nincs megtiltva a banknak, hogy külső forrásokat is bevonjon a saját forrása mellé.
Átolvastam a kölcsönszerződésemet. Még az is bele van szőve, hogy a „kölcsön fedezete nem CHF forrás”, ezt tudomásul kell vennem.
Ezt nevezem minden oldalú biztosításnak. Nehogy támadható legyen a kölcsönszerződés. Korrektül tájékoztat a bank. Azonban pont emiatt érzem úgy, hogy a devizahitelezésnél úgy járt el a bank, mint egy fogadóiroda.

Az alacsony THM csupán a méz volt a madzagon, mert csekély a jelentősége a későbbi havi részletekre.
Az idő előrehaladtával nagyobb mértékben, van jelentősége a szerencsének, mint a szerződésben megkötött ügyleti kamatnak.

A Bank a deviza alapú hitelt forint forrásból forintban nyújtotta, de a törlesztő részleteket különféle szerencse elemekkel párosította. (1)

Tetszés szerint lehetett fogadni a svájci frank (CHF/HUF) árfolyamának csökkenésére,
lehetett fogadni a japán jen (JPY/HUF) árfolyamának csökkenésére,
lehetett fogadni az európai pénz (EUR/HUF) árfolyamának csökkenésére,
és végül de nem utolsó sorban lehetett fogadni a bank forrásköltségeinek csökkenésére (csak vicc volt hát persze, hogy az emelkedésére).

A törlesztés összegét akár a futball világbajnokság végeredményéhez is rögzíthette volna a bank.
Valószínűleg, azért nem tette, mert annak alakulására nincs közvetlen ráhatása (bár ez sem teljesen igaz, mert szponzori szerződéseken keresztül némi befolyása lehet a futball eredményekre is).

Én tehát abból a szempontból vizsgálnám a devizahitelezés kérdését, hogy a Bank jogosult volt-e kölcsönszerződést színlelve szerencsejátékot játszani?
Más megközelítésből azt vizsgálnám, hogy erkölcsös-e, illetve ütközik-e a törvénybe, hogy a fogadóiroda olyasmire kössön fogadásokat, aminek az eredményére közvetlenül hatással tud lenni. Jelen esetben a bank. Magyarul szabad-e cinkkelt lapokkal játszani, és annak mik a következményei?

„A kölcsön fedezete nem CHF forrás” gondolatot tovább görgetve, ugyanis nem zárható ki annak lehetősége, hogy a Bankok egyszerűen saját forrásaikra és a betétesek pénzére támaszkodva helyezték ki a deviza alpú hiteleket.
A csomagot divatos „devizaalapú hitel” névvel látták el, ami valójában egy csábítóan alacsony kamatozású (HUF BUBOR alatti) hiteltermékből és egy látszólag kis kockázatú szerencsejátékból tevődik össze.
Tehát a hitelfelvevők valójában a hitel mellé fogadásokat kötöttek a devizaárfolyamokra.
Majd miután a hitelfelvevői kedv alábbhagyott (vagy a bankok saját tőkéje kimerült) a kamatokat a bankok megemelték és a befolyó hitel törlesztésekből felvásárolták (felvásárolják) a világon fellelhető összes CHF forrást. Ily módon a CHF-ből hiány lép fel, tehát a CHF árfolyama a kereslet és kínálat szabályai szerint emelkedik. Mitől esne az árfolyam, ha a bankok (anyabankok) mind egy szálig felvásárolják az adott devizákat. Az így generált árfolyam növekedés sem a Magyar, sem a Svájci polgároknak nem kedvez, de az kit érdekel, mert a CHF árfolyam növekedés a deviza hitelezések nagy tömege miatt garantálja a devizahitelezésben közreműködő bankok extra nyereségét.

(1) - Az említett gondolatmenet csupán közvetett feltételezésre alapul, a valósággal való bármilyen egyezőség csupán a véletlen műve.