Tisztelt Szakértők, Kedves Olvasók!
Egyik nagyon kedves barátom (az egyszerűség kedvéért legyen a továbbiakban Ügyfél) nevében írok, ténylegesen illetékességem nincs az ügyben, azonban szakmából (pénzügy) és munkahelyemből (az ügyben felmerült másik félnél, vagyis a következőkben nevén nem említett Banknál dolgozom) adódóan talán jobban átlátom a helyzetet, azonban jogilag hasznos tanáccsal nem tudok szolgálni. 2008. augusztusában használt lakásvásárlás céljára, lakástakarékpénztári (továbbiakban: LTP) megtakarítás mellett nyújtott jelzálog kölcsönszerződés jött létre az Ügyfél és a Bank között. Ezen szerződés értelmében az Ügyfél vállalta, hogy a hitel tőkerészének biztosítékaként LTP szerződést köt, majd a futamidő lejártát követően az engedményezhető részt előtörleszti, ezáltal pedig a tőkerészt csökkenti. Eddig nincs is gond. A probléma ott kezdődött, hogy a hitel igénylése a szerződéskötést megelőző évben, 2007. augusztusában történt. Ügyfél ekkor kötötte meg a fent említett LTP szerződést, bízva akkor abban, hogy a Bank által kért szerződéskötési feltételeket teljesítve rövid időn belül hozzájut az igényelt hitel összegéhez, vagyis megkaphatja a lakást. A megvásárolni kívánt ingatlant ekkor - az addigi tulajdonos kötelezettségéből adódóan - a Bank (nem másik, hanem ugyanaz a Bank!!) jelzálogjoga terhelte. A lakást terhelő kölcsön azonnal kiegyenlítésre került, pont azért, hogy az adás-vételt mihamarabb véghez tudják vinni. A Bank azonban az elkövetkező egy évben (!) képtelen volt arra (mondjuk ki: hanyagul járt el), hogy ezen jelzálogot levegye az ingatlanról, ergo egészen addig az adás-vételre, illetve a kölcsönszerződés megkötésére nem kerülhetett sor. A problémát akkor egy panaszkezelésnek, illetve egy vezérigazgatónak írt levél oldotta meg. Az LTP megtakarítások az első hónapban megfizetésre kerültek, azonban látva a Bank tétlenkedését, a befizetések szép lassan elmaradtak (az LTP szerződést ténylegesen nem megtakarítási céllal nyitották, hanem csupán azért, mert a hitelkonstrukció megkövetelte). Fontos megemlíteni, hogy az Ügyfél nem tudott másik Bankhoz fordulni a 2007.aug.-2008.aug. közötti időszakban, mert - csak hogy még bonyolultabb legyen a dolog - a hitelt a fészekrakó program keretében kívánták igénybevenni és az Ügyfél 2007. 10. hónapban betöltötte 35. életévét, így más pénzintézethez már nem fordulhatott. Amikor a szerződést megkötötték, az Ügyfél - sajnos csak szóban - jelezte az LTP elmaradásokat. A szerződés megkötésre került anélkül, hogy a Bank megvizsgálta volna a biztosíték akkori állapotát, illetve ha meg is tette ezt, az Ügyfelet nem szólította fel a rendezésre. A szerződésben természetesen természetesen benne foglaltatik, hogy "amennyiben LTP megtakarítás mellett nyújtott jelzálogkölcsönt vesz igénybe az adós, úgy neki FLK-val szemben semmilyen jogcímen nincs fennálló tartozása, illetőleg, ha volt, azt az FLK részére megfizette és azok az FLK-nál jóváírásra kerültek." Ügyfél a szerződést aláírta, nem hiszem, hogy "tudott" erről a pontról. (Igen, ilyenkor én is azt mondom, hogy mielőtt aláírok bármit, elolvasom, de ez sajnos az esetek többségében, főleg ha az ember nem látja át az ügyletet, nem történik, hanem csupán aláír valamit és örül a pénzének és az immár saját tulajdonú lakásának). A szerződés tartalmazza azt is, hogy az Ügyfél szerződésszegést követ el, ha "az LTP megtakarítások befizetése esetében 3 havi késedelemben esett", illetve "ha olyan szerződésszegést követ el, mely következményezként az állami támogatásra való jogosultságát elveszti". Jól értelmezem tehát, hogy az Ügyfél már a szerződés aláírásakor is szerződésszegést követett el?? A Bank erre miért nem figyelmeztette?? Az egésznek az lett az következménye, hogy az LTP-megtakarítások a kölcsönszerződés megkötését követően ismét megfizetése kerültek (kamatkésedelem soha nem állt fenn!), az LTP hátralék azonban nem. A Bank az Ügyfelet a hátralék rendezésére soha nem szólította fel, sem írásban, sem pedig szóban. A Lakástakarékpénztár tanácsát követve azonban az Ügyfél írásban kérte a Bankot a probléma megoldására, illetve az FLK szerződés meghosszabbítására, ezáltal pedig a kölcsönszerződés módosítására. Választ erre a kérésre sem szóban, sem pedig írásban nem kapott! 2009. augusztusában Ügyfél kézhez kapta a Bank mindezidáig egyetlen levelét, melyben közölték, hogy az FLK elmaradások miatt kölcsönszerződését azonnali hatállyal felmondták és kérik a tartozás (jelenleg több mint 6mio forint) 5 munkanapon belüli megfizetését. Természetesen Ügyfél ezen kérésnek nem tud eleget tenni, s ezt a levélben megadott telefonszámon jelezte is, ismételen kérte, hogy a problémát számára kedvező módon oldják meg, de erre azt a választ kapta, hogy jobban teszi, ha azonnal fizet. A kérdésem tehát a következő: mit lehet tenni ilyen esetben? Mit lehet tenni akkor, ha a Bank sorozatos hibákat követően, melyekért természetesen felelősségre nem vonható, hiszen jogilag úgy vélem (mint említettem, jól ismerem) minden oldalról biztosítva van, egyetlen felszólítás nélkül ilyen helyzetbe hozza az Ügyfelet? Segítségüket, jótanácsaikat előre is köszönöm. Üdvözlettel, Évi
Banki hitelszerződés felmondásra került
Na, azért itt nem csak a bank hibázott... Az ügyfélnek azért azt illett volna sejtenie, hogy nem véletlenül kérik az LTP-t. Mi az, hogy nem fizette, mert...? És később miért nem fizette be a hátralékot? Miért várt ennyi ideig - ha jól számolom, több mint egy évig?
Jogi tanáccsal én nem szolgálhatok, de talán érdemes lenne személyesen bemenni a Bank ügyfélszolgálatára.
A Banknak sem érdeke az, ha megszűnik a hitelszerződés, hiszen a várt kamat elmarad.
Kedves Nandy,
Köszönöm, hogy elolvasta levelemet és köszönöm a tanácsot.
Nem állítom én sem, sőt maga az Ügyfél sem, hogy nem hibázott. Hibát követett el ő is, ugyanakkor ismétlem, a Bank egyértelműen hanyagul látta el a hitelfelvétel kapcsán keletkező feladatát.
Az Ügyfél tényleg nem járt el a tőle elvárható módon, de ezt saját tapasztalatból tudom (hiszen én is ugyanúgy ügyfeleket kezelek, ugyanúgy hiteleket intézek), hogy nem mindig vannak tisztában azzal, hogy nekik mi a feladatuk, bizalmukat a szakértőbe, esetükben a Bankba fektetik.
A Bank viszont nem járt el a tőle elvárható módon. Nem jelezte az Ügyfél részére, hogy gond lesz, nem hívta fel a figyelmét a tartozás rendezésére és a szerződés aláírásakor nem nézte meg a biztosítékot, csupán aláíratta azt az Ügyféllel.
A kérdés jelen esetben nem az, hogy ki hibázott nagyobbat. A kérdés az, hogy az Ügyfél mit tehet, ha júliusban jelezte az Bank részére, hogy élne a szerződéshosszabbítás és –módosítás lehetőségével, amire nem kapott választ, csupán egy hónappal később egy felszólító levelet az azonnali fizetésre vonatkozóan, majd a levélben megadott elérhetőségen ismét kérte, hogy módosítsák a szerződést (természetesen az LTP-t rendezné és a módosításhoz kapcsolódó költségeket is – a szerződésnek megfelelően – állná). A Bank ezt egyértelműen elutasította és egyáltalán nem mutatkozik segítőkésznek, nem a probléma megoldását keresi, hanem lezárását szeretné végrehajtani, mit sem törtődve azzal, hogy az Ügyfelet milyen helyzetbe hozza.
Köszönöm,
Évi
Ismétlem: nem vagyok jogász.
De az biztos, hogy szerződést módosítani csak mindkét fél közös akaratával lehet. Jó dolog, hogy az ügyfél kezdeményezte a szerződésmódosítást, de ha abba a bank nem egyezik bele, nem lehet kényszeríteni.
Mondom, egyezkedni kellene a bankkal. Legjobb lenne, ha nem egy "mezei" ügyintézőhöz fordulna, mert annak nincs döntési jogköre, hanem magasabb szintre menne.
Nem tudom, a szerződés megkötésekor mire hívták fel a figyelmét és mire nem. Azt tudom, hogy amikor anno én vettem fel hitelt, a közjegyző pontról pontra végigment a szerződésen, szájbarágósan elmagyarázott mindent...
"A Banknak sem érdeke az, ha megszűnik a hitelszerződés, hiszen a várt kamat elmarad."
Nem olvastam el teljesen ezt a történetet, de azt én is meg tudom erősíteni, hogy a fenti, egyébként teljesen logikus szempontot manapság sajnos nem veszik figyelembe a bankok.
Én nem tudom milyen emberek ülnek a bankokban olyan döntéshozó pozíciókban, akik eldöntik, hogy hogyan menjenek a dolgok, de időnként én is hallok olyan sztorikat értelmetlen, megmagyarázhatatlan döntésekről, melyek totális idiotizmusra utalnak.
És akkor az olyan elképesztő pofátlanságokról még nem is beszéltünk, amit már többektől is hallottam, hogy a hitelkérelmező céges ügyfeleket több hétig-hónapig hülyítik, beszedik előre a többszázezer forintos hitelbírálati díjat, aztán egy háromsoros levélben, indoklás nélkül közlik, hogy sajnos elutasították a hitelkérelmet.
Az biztos, hogy egyre több a rossz hitel, plusz a válság miatt egyes ingatlanok értéke is csökkent, ezek a tényezők hosszú távon a bank likviditását is veszélyeztethetik.
A kérdező esetében nincs szó hiteltartozásról, "csak" az LTP-t felejtette el pár hónapig fizetni, ezért talán a bank is hajlik majd az egyezségre (a jól fizető adóst szerintem minden banknak meg kellene beszülnie manapság). Szóval meg kell próbálni.