Cukorbeteg adóalapot csökkentő kedvezménye


vzoli # 2010.05.19. 20:59

Sziasztok!

Az alábbi helyzettel kapcsolatban szeretnék majd hozzátok néhány kérdést intézni. A jogászokat tisztelettel kérni szeretném, hogy - ha az alábbi szöveg hosszú is, de – olvassák el, mert jogi, jogértelmezési kérdésben kívánok segítséget kérni teljesen laikusként.

Édesanyám úgynevezett II-es típusú cukorbetegségben szenved 2002 óta. A betegség BNO-kódja: E1180 (Vagyis "nem-insulin-dependens cukorbetegség k.m.n. szövődményekkel". A BNO-kód a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer; a "k.m.n" rövidítés feloldása pedig: "külön megnevezés nélkül". Vagyis az én értelmezésemben szövődmény ugyan van, de meghatározott kategóriákba nem sorolható.) A cukorbetegség ezen fajtájának az a lényege, hogy gyógyszerrel gyógyítható (illetve szinten tartható), és - az I. típusú cukorbetegséggel szemben - inzulinos kezelést nem igényel. (Édesanyám cukorbetegségét 2002 és 2006 között - a 2006-ban nyugdíjba volnult - háziorvosa kezelte; majd - a betegségére vonatkozó dokumentációt a régitől természetesen átvevő - új háziorvosa 2006-ban cukorbeteg gondozó intézethez utalta. Innentől az intézet végezte a laborvizsgálatokat, és az intézet eredménye és véleménye alapján a háziorvos pedig a gyógyszerkiírásokat.

Átnéztem a vonatkozó jogszabályokat, és a 1995. évi CXVIII. tv-ben (SZJA-tv.) azt találtam (40. § (1) bek.), hogy az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától az ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez - hozzávetőleges kalkulációim szerint - 5 évre visszafele számítva (gondolom, ennyit lehetne érvényesíteni visszafele az APEH irányában) olyan másfélszáz és kétszázezer forint közötti összeg lenne. (Ami miatt már érdemes volt tovább kutakodni.)

Az SZJA-tv. 3. § 26. pontjában azt találtam, hogy súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadákban részesül.

Elkezdtem keresgélni, hogy vajon mely jogszabály szól, illetve szólt a súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról. Azt találtam, hogy a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet 1. § (1) bek. hh) pontja azt mondta ki, hogy az adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősül az 1991. évi XC. tv. 3. §-ának 20. pontjában foglaltakon túl az endokrin és anyagcsere betegségek: inzulinos és II. típusú diabetes, stb. Vagyis ezen a jogszabály a diabetesnek azon formáját is - az adóalapot csökkentő kedvezmény szempontjából - súlyos fogyatékosságnak értékelte, amelyben édesanyám szenved (II. típusú diabetes).

Azért írtam, hogy "értékelte", mert tovább kutakodtam, és arra leltem, hogy a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009 (XII. 29.) EüM rendelet 3. § (6) bek.-e ezt a 15/1990 (IV. 23.) SZEM rendeletet 2010. 01. 01-től kezdődően hatályon kívül helyezte. Viszont a 49/2009 (XII. 29.) EüM rendelet 3. § (5) bek.-e azt mondja ki, hogy a II. típusú diabeteses beteg - ide nem értve a 335/2009 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján adókedvezmény igénybevételére jogosult II. típusú diabeteses beteget - részére a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet alapján kiállított igazolás az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére utoljára a 2009-es adóévre vonatkozóan használható fel.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29. ) Korm. rendelet (ez lépett a már hatályon kívül helyezett 15/1990 (IV. 23.) SZEM rendeletet helyébe) 12. pontja az endokrin és anyagcsere betegségek közül (ezen belül is diabetes betegségek közül) - az adóalapot csökkentő kedvezmény szempontjából - súlyos fogyatékosságnak az I. típusú diabeteses megbetegedéseket (BNO-kódok: E10; E100-E109; vagyis 11 db inzulin-dependens betegség) és a szövődményekkel járó II. típusú diabeteses megbetegedéseket (BNO-kódok: E11, E110, E11 (igen, még egyszer), E112, E113, E114) definiálja.

(Egyébként itt van egy BNO-kód kereső: http://www.hazipatika.com/services/bno Aki ezt akarja használni, annak figyelmébe ajánlom, hogy a BNO-kódnak 5 karakterből kell állnia. Ha jogszabályban ennél kevesebb karakterből áll, akkor nullával - illetve nullákkal - kell kiegészíteni.)

Kérdéseim az alábbiak lennének:

1) Igazam van-e abban, hogy - az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából - a 49/2009 (XII. 29.) EüM rendelet 3. § (5) bek. értelmében a már hatályon kívül helyezett 15/1990 (IV. 23.) SZEM rendelet 1. § (1) bek. hh) pontja vonatkozik a 2009-es adóévre (és az azt megelőző adóévekre); s mindez alapján a II. típusú cukorbetegek körébe tartozó E1180-es BNO-kódos beteg is joggal igényelheti ezen kedvezményt?

2) Igazam van-e abban, hogy ezt 5 évre visszamenőlegesen is megteheti? (A cukorbetegség 2002 táján kezdődött, onnantól járt orvosi kezelésre.) Ha nem 5 évre visszamenőlegesen jár, akkor mióta? A betegség orvosi megállapításától, vagy a cukorbeteg-gondozó intézetbe történő jelentkezés dátumától számít-e az időbeli hatály?

3) Igazam van-e abban, hogy a betegséget már évek óta kezelő háziorvos téved, amikor azt hangoztatja, hogy E1180-s BNO-kódos betegnek erre nincs lehetősége? (Ugyan nem tudja pontosan megmondani, hogy miért, de neki azt mondták, hogy csak az inzulinos cukorbetegségre jár, és különben is azt hallotta, hogy, ... meg nem is egy helyről ... stb.) Édesanyám azért fordult a háziorvosához, mert neki - a korábbi háziorvostól "örökölt" dokumentációval együtt - 2002-ig visszamenőlegesen meg kellene hogy legyen a teljes kórtörténete, és így akár 8 évre visszamenőlegesen tudna kiadni igazolást a cukorbetegségéről, illetve annak alakulásáról. (Nem úgy mint a cukorbeteg gondozó intézet, amelynek csak 2006-tól kezdődően vannak adatai erre vonatkozóan. És így mindez az 5 évre visszamenő igényérvényesítés szempontjából nem mindegy.) Meg hát a 15/1990 (IV. 23.) SZEM rendelet 2. §-a, továbbá a 49/2009 (XII. 29.) EüM rendelet 1. § (2) bek. b) pontja is megállapítja a háziorvos hatáskörét a súlyos fogyatékosság igazolásával kapcsolatban.

4) Igaza van-e a betegnek abban, hogy amikor - kínkeservesen - a háziorvostól végre sikerül egy igazolást kicsikarnia a saját betegségére vonatkozóan az APEH felé történő igényérvényesítés érdekében, ... hogy ez az igazolás nem jó, ha nem felel meg a 15/1990 (IV. 23.) SZEM rendelet 2. számú mellékletébe foglaltaknak, illetve az ott írt tartalmi követelményeknek? (Az igazolás egy papírfecni, amin például sem a betegség pontos (BNO-rendszer szerinti) megnevezése, sem a BNO-kódja, sem az, hogy mikor kezdődött ... nem található.)

5) Ha a fenti kérdésekben igaza van a betegnek, akkor milyen lehetősége van az igényérvényesítéshez szükséges orvosi igazolás beszerzésére, ha a háziorvos ettől elzárkózik (illetve ha kiállít valamit, akkor az véletlenül sem felel meg annak a formának, amelynek meg kellene felelnie)? (Édesanyámnak azt javasoltam, hogy forduljon azon kórház betegjogi képviselőjéhez, amelynek területén a cukorbeteg gondozó intézet is működik.)

Ezek voltak a fő kérdéseim. A kutakodásaim során egyéb kérdések is felmerültek bennem, amire - ha lehetőség van - szeretnék választ találni. Pl.:

6) Nézzük meg édesanyám betegségének BNO-kódját: E1180 és megnevezését: "nem-insulin-dependens cukorbetegség k.m.n. szövődményekkel" (K.m.n = "Külön meg nem nevezett".) Aztán nézzük meg a 335/2009. (XII. 29. ) Korm. rendelet mellékletének 12. pontjában szereplő E116-os kódot: "nem inzulin-dependens cukorbetegség egyéb megnevezett szövődményekkel". Előbbi nem ad lehetőséget a 2010. évre - és a jövőre - vonatkozó - az összevont adóalap adóját csökkentő - kedvezmény igénybevételére; míg az utóbbi igen. Mindkettő szövődményekkel jár? Igen. Mi a különbség? A nevéből következtetve főleg az, hogy a "k.m.n"-be sorolás a nagy büdös általánosítással egy biztonságos lehetőséget nyújt az orvos számára a szövődmények tekintetében. Mert ő megmondta, hogy van; csak nem foglalt állást, hogy ez micsoda. De akkor miért nem nevesíti? Ugyanis akkor E116-ba lehetne sorolni "egyéb megnevezett szövődményekkel". Nem világos, hogy hol húzódik az éles határ az E1180-as és E116-os kategória között. Ha ugyan húzódik. Ezért érdekelne a lehetőség, hogy milyen lépések megtételével (esetleges jogi eszközökkel) van lehetőség a diabetes kategóriába sorolás megváltoztatására (E1180-ról E116-ra).

7) Hogyan lehetséges, hogy a 335/2009. (XII. 29. ) Korm. rendelet mellékletének 12. pontja a "Szövődményekkel járó II. típusú diabetes" kategóriában úgy határoz meg E11 kódszám alatt nem inzulin-dependens cukorbetegséget, hogy ehhez tulajdonképpen nem is kapcsol szövődményt? (Tehát ez szövődményekkel járó nem szövődményes cukorbetegség; vagy miaszösz, vagy fából vaskarika.)

8) Hogyan lehetséges, hogy a 335/2009. (XII. 29. ) Korm. rendelet mellékletének 12. pontja a "Szövődményekkel járó II. típusú diabetes" kategóriában - elvileg egyedileg azonosító - E11 kódszám alatt két különböző betegséget is definiál ("nem inzulin-dependens cukorbetegség" és "nem inzulin-dependens cukorbetegség ketoacidosissal")? (Bár ez lehet, hogy csak az Opten-jogtárnak valami gépelési hibája.)

Előre is köszönöm a megtisztelő válaszaitokat.

nandy # 2010.05.19. 21:09

Nem szakmai vélemény, amit írok, de van a családban I. tipusú cukorbeteg, és bizton állítom, hogy teljesen más, mit a II. tipusú c. betegség.

Az I. tipus leginkább visszafordíthatalan betegrségből adódó állapot (jellemzően fiatalkortól kezdődően), pl. hasnyálmirigy alulmúködése, vagy műküödésképtelenesége;
míg a II. csoportba tartozó betegek kezelése sokkal másabb, kevésbé visszafordíthatatlan, mint az első csoporté.

Amit te kérdezel, azon az alapon akár az összes magas vérnyomásos személy is részesülhetne adókedvezményben. Miért is?

nandy # 2010.05.19. 21:11

kevésbé visszafordítha­tatlan

Illetve jóval később számíthat maradandó károsodásra a beteg. Jobban kezelhető, jobban szinten tartható.

nandy # 2010.05.19. 21:13

Egyébként az adókedvezmény igénybevételének feltétele a rokkantsági járadékra való jogosultság is, innentől okafogyottá vált a kérdésed.

vzoli # 2010.05.19. 21:37

Egyébként az adókedvezmény igénybevételének feltétele a rokkantsági járadékra való jogosultság is, innentől okafogyottá vált a kérdésed.

Köszi, Nandy a válaszod (válaszaid); de szerintem nincs igazad.

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.

Lehet, hogy én értelmezem félre, de ha a jogszabályban említett betegség és a rokkantsági járadékban részesülés együttes feltétel lenne: akkor a jogszabályban nem a "továbbá", hanem az "és" vagy az "és egyben" kifejezés szerepelne. Szerintem a törvényszöveg ebben a formájában arra utal, hogy ha valaki rokkantsági járadékban részesül, akkor nem kell vizsgálni, hogy betegsége alapján a speciális jogszabályok a megfelelő kategóriába sorolják-e. Hanem az SZJA-törvény rendelkezése alapján automatikusan jár neki ami jár. Vagyis a rokkantsági járadékban részesülés ténye, és nem maga a betegsége kategóriája keletkezteti az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére szóló jogosultságát. Vagy nincs igazam?

nyugi # 2010.05.20. 11:25

Kedves vzoli,aki nem jogász.
Én sem,de 2008-ig teljesen biztos,hogy járt a II.-es tip.-nak visszamenőlegesen is a kedvezmény,akkor is,ha nem rokkant.Én is megkaptam.
a 2oo9-es változást nem ismerem,/csak 2008-ig voltam érintett/Az orvostól úgy kérd kiállitani az igazolást,hogy mikortól áll fenn.Csak a 2009-nek kell utána nézned.
Üdv.

nyugi # 2010.05.20. 11:30

Az előzőhöz.
Nem adóalapot,hanem adót csökkent.

kpeti # 2011.02.07. 08:15

Sziasztok!
2010-re vonatkozóan:

I. típ. cukorbeteg (már több éve fenáll), 2010-ben dolgozott összesen 4 hónapot megbízási szerződéssel, amúgy nyugdíjas.
Elvileg erre jár az adócsökkentés, mert elvileg összevont adóalapból számolt (ebbe beletartozik az önálló tevékenység is).
A cukorbetegség egész évben fennállt, de csak 4 hónapot dolgozott. Mennyi adócsökkentés jár?
12x3675 vagy csak 4x3675?

/40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).
/

Borka53 # 2011.02.07. 09:33

Insunilos cukorbeteg vagyok. A kódom: E1080. Szerintetek jár adó csökkentés??? A választ előre is köszönöm.

kpeti # 2011.02.07. 10:37

Borka53: jár.
benne van a 335/2009. (XII.29.)korm.r.-ben

Borka53 # 2011.02.07. 15:42

KPETI ! Nagyon szépen köszönöm a számomra kedvező válaszod.Üdv.Borka

fory12 # 2011.03.10. 09:36

Sziasztok Tisztelettel!
Segítséget kérnék!!
Édesanyám cukorbeteg E1190-es kóddal. Olyan kérdésem lenne hogy adót igényelhet e vissza illetve ezt az adóbevallásban hol kell feltüntetni és hogy kell feltüntetni.
Mert a könyvelőnk azt állítja hogy ez a kód nem jó illetve nem tudja hova feltüntetni.
Ebben kérnék segítséget és sürgős lenne.
Köszönöm!

Gore1965 # 2014.01.27. 12:38

Sziasztok

Szeretném kérni a segítségeteket abban,hogy én is cukorbeteg vagyok de nem vagyok leszázalékolva.
Ebben az esetben jár az adókedvezmény van sem.

Előre is köszsönöm a válaszotokat

KrisztinaM # 2014.02.12. 17:57

Kedves Cukorbetegek és Hozzátartozóik!

1-es típusú cukorbeteg vagyok, leírom a teendőiteket az adókedvezménnyel kapcsolatban.
Háziorvos kiállít egy igazolást a súlyos fogyatékosságról, azaz a cukorbetegségről, azt a dátumot is írja rajt, hogy a betegség mióta áll fenn.
Ezt az iratot a munkáltatónak le kell adni, ami alapján a 2014 évi jövedelemnél az adót csökkenteni fogja havi 5.075 Ft-tal (ez egész évre 60.900 Ft) Ugye ez már megéri, hogy ne az államé maradjon!?
Ha a betegség régebb óta áll fent, akkor az adókedvezmény visszamenőleg is megilleti a munkavállalót.
Járjatok utána saját érdeketekben.
Ami megjár, az megjár.
Egy link az adóhivatal honlapjáról:
http://nav.gov.hu/…vezmeny.html

Üdv! K.M.

sneer # 2014.02.17. 18:07

Segítséget szeretnék kérni, 1999 óta vagyok II. típusú cukorbeteg, akkor 1190 BNO kódot adtak. 2007 óta véglegesen napi 4x kell inzulint adnom.
A kérdésem, hogy biztos jó ez a kód vagy másik kóddal kellene besorolni? Erre a kódra úgy tudom nem jár az adókedvezmény.

Rebeca28 # 2014.02.21. 16:31

Tisztelt Szakértők, Hozzáértők!

Gyermekem tartós beteg. A gyerekorvos felhívta a figyelmemet,hogy a személyi adókedvezményt igénybe tudnánk venni,mint szülők, gyermekünk után az éves adóbevallásban. Ki is töltötte a papírokat,pecséttel,mindennel együtt,de a NAV oldalán azt az információt olvastam,hogy szülő,gyermek után nem veheti igénybe a kedvezményt. Akkor most mi az igazság?
Köszönöm előre is a segítségüket!

Valimama # 2014.02.25. 14:06

Tisztelt Szakértő! Tisztelt Hozzáértők!

Egyik dolgozónk ebben az évben úgy nyilatkozott, hogy orvosi igazolás alapján vegyem figyelembe a munkabérének elszámolásakor, hogy Ő súlyosan fogyatékos, tehát jár neki a kedvezmény. Erről igazolást is hozott, amelyet a háziorvosa állított ki. Az igazoláson a dolgozó adatin kívül annyi áll, hogy nevezett 2007. 09. 09. óta krónikus beteg.* Egyébként a szívével műtötték, egy évig táppénzen volt, azonban nem százalékolták le.
Több kérdésem is van ezzel kapcsolatban.

  1. Kell-e szakorvosi vélemény, vagy elegendő a háziorvos igazolása?
  2. Visszamenőlegesen érvényesíthető-e a kedvezmény? És mivel munkáltatói adóelszámolás történt, szeretném tudni, hogy a munkáltatónak kell-e az önrevíziót elvégezni, ha igen, hány évre visszamenőleg tehetem meg?

Várom a válaszokat! Üdvözlettel és köszönettel: Lukácsné Vali

Lyonee # 2014.02.25. 17:03

Nem vagyok szakember a témában, de szerintem ez az igazolás nem alkalmas a kedvezmény igénybevételére.

"Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalma
A súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele
Az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma
A súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása
Ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása
Az igazolás kiállításának dátuma
Az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása"

"(2) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító, a mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó igazolást

  1. szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy
  2. a jogosultságot megállapító (1) bekezdés szerinti orvosi dokumentáció alapján a beteg választott háziorvosa

állítja ki."
Ennek a szakorvosi dokumentációnak a dátuma is hiányzik.
A betegség BNO kódját is fel kell tüntetni. Ilyen betegség önmagában nincs, hogy "krónikus betegség".
Viszont jó néhány betegség nevénél szerepel a krónikus szó.
http://net.jogtar.hu/…n/getdoc.cgi?…
http://net.jogtar.hu/…n/getdoc.cgi?…

nandy # 2014.02.27. 10:58

Visszamenőlegesen érvényesíthető-e a kedvezmény? És mivel munkáltatói adóelszámolás történt, szeretném tudni, hogy a munkáltatónak kell-e az önrevíziót elvégezni, ha igen, hány évre visszamenőleg tehetem meg?

A magánszemélynek kell az önellenőrzést elvégeznie. 2008. évtől kezdődően van rá lehetőség, az előző időszakok már elévültek.

nandy # 2014.02.27. 11:00

Valimama: Gyerkőc után emelt családi pótlék, és pótszabadság illeti meg a szülőt, szja kedvezmény nem.

40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).

nandy # 2014.02.27. 11:01

Bocsánat, ez Rebecának szólt.

nandy # 2014.02.27. 11:03
nandy # 2014.02.27. 11:09

sneer:

Ilyen kódot nem találtam. Nézd meg a 335/2009. rendeletet, abban van a lista. Talán módosítani kell az igazolásod.

sneer # 2014.02.28. 22:08

Kedves nandy!

Köszönöm a választ, utána nézek.

Sz. Józsi # 2014.04.24. 18:23

Tisztelt Szakértő!

A 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt egyik betegségben szenvedek. A szakorvos szerint azonban a betegségem még szerencsére nem olyan súlyos fokú, hogy arról adó-visszatérítést lehetővé tevő igazolást állítson ki. Véleményem szerint csak a 2. §-ban felsorolt esetekben van az orvosnak mérlegelési lehetősége, illetve kötelezettsége, egyéb esetben nincs.
Mit tudok tenni, ha ennek ellenére nem hajlandó az igazolást kiadni?
Válaszát előre is köszönöm.