Sziasztok!
Az alábbi helyzettel kapcsolatban szeretnék majd hozzátok néhány kérdést intézni. A jogászokat tisztelettel kérni szeretném, hogy - ha az alábbi szöveg hosszú is, de – olvassák el, mert jogi, jogértelmezési kérdésben kívánok segítséget kérni teljesen laikusként.
Édesanyám úgynevezett II-es típusú cukorbetegségben szenved 2002 óta. A betegség BNO-kódja: E1180 (Vagyis "nem-insulin-dependens cukorbetegség k.m.n. szövődményekkel". A BNO-kód a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer; a "k.m.n" rövidítés feloldása pedig: "külön megnevezés nélkül". Vagyis az én értelmezésemben szövődmény ugyan van, de meghatározott kategóriákba nem sorolható.) A cukorbetegség ezen fajtájának az a lényege, hogy gyógyszerrel gyógyítható (illetve szinten tartható), és - az I. típusú cukorbetegséggel szemben - inzulinos kezelést nem igényel. (Édesanyám cukorbetegségét 2002 és 2006 között - a 2006-ban nyugdíjba volnult - háziorvosa kezelte; majd - a betegségére vonatkozó dokumentációt a régitől természetesen átvevő - új háziorvosa 2006-ban cukorbeteg gondozó intézethez utalta. Innentől az intézet végezte a laborvizsgálatokat, és az intézet eredménye és véleménye alapján a háziorvos pedig a gyógyszerkiírásokat.
Átnéztem a vonatkozó jogszabályokat, és a 1995. évi CXVIII. tv-ben (SZJA-tv.) azt találtam (40. § (1) bek.), hogy az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától az ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez - hozzávetőleges kalkulációim szerint - 5 évre visszafele számítva (gondolom, ennyit lehetne érvényesíteni visszafele az APEH irányában) olyan másfélszáz és kétszázezer forint közötti összeg lenne. (Ami miatt már érdemes volt tovább kutakodni.)
Az SZJA-tv. 3. § 26. pontjában azt találtam, hogy súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadákban részesül.
Elkezdtem keresgélni, hogy vajon mely jogszabály szól, illetve szólt a súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról. Azt találtam, hogy a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet 1. § (1) bek. hh) pontja azt mondta ki, hogy az adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősül az 1991. évi XC. tv. 3. §-ának 20. pontjában foglaltakon túl az endokrin és anyagcsere betegségek: inzulinos és II. típusú diabetes, stb. Vagyis ezen a jogszabály a diabetesnek azon formáját is - az adóalapot csökkentő kedvezmény szempontjából - súlyos fogyatékosságnak értékelte, amelyben édesanyám szenved (II. típusú diabetes).
Azért írtam, hogy "értékelte", mert tovább kutakodtam, és arra leltem, hogy a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009 (XII. 29.) EüM rendelet 3. § (6) bek.-e ezt a 15/1990 (IV. 23.) SZEM rendeletet 2010. 01. 01-től kezdődően hatályon kívül helyezte. Viszont a 49/2009 (XII. 29.) EüM rendelet 3. § (5) bek.-e azt mondja ki, hogy a II. típusú diabeteses beteg - ide nem értve a 335/2009 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján adókedvezmény igénybevételére jogosult II. típusú diabeteses beteget - részére a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet alapján kiállított igazolás az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére utoljára a 2009-es adóévre vonatkozóan használható fel.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29. ) Korm. rendelet (ez lépett a már hatályon kívül helyezett 15/1990 (IV. 23.) SZEM rendeletet helyébe) 12. pontja az endokrin és anyagcsere betegségek közül (ezen belül is diabetes betegségek közül) - az adóalapot csökkentő kedvezmény szempontjából - súlyos fogyatékosságnak az I. típusú diabeteses megbetegedéseket (BNO-kódok: E10; E100-E109; vagyis 11 db inzulin-dependens betegség) és a szövődményekkel járó II. típusú diabeteses megbetegedéseket (BNO-kódok: E11, E110, E11 (igen, még egyszer), E112, E113, E114) definiálja.
(Egyébként itt van egy BNO-kód kereső: http://www.hazipatika.com/services/bno Aki ezt akarja használni, annak figyelmébe ajánlom, hogy a BNO-kódnak 5 karakterből kell állnia. Ha jogszabályban ennél kevesebb karakterből áll, akkor nullával - illetve nullákkal - kell kiegészíteni.)
Kérdéseim az alábbiak lennének:
1) Igazam van-e abban, hogy - az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából - a 49/2009 (XII. 29.) EüM rendelet 3. § (5) bek. értelmében a már hatályon kívül helyezett 15/1990 (IV. 23.) SZEM rendelet 1. § (1) bek. hh) pontja vonatkozik a 2009-es adóévre (és az azt megelőző adóévekre); s mindez alapján a II. típusú cukorbetegek körébe tartozó E1180-es BNO-kódos beteg is joggal igényelheti ezen kedvezményt?
2) Igazam van-e abban, hogy ezt 5 évre visszamenőlegesen is megteheti? (A cukorbetegség 2002 táján kezdődött, onnantól járt orvosi kezelésre.) Ha nem 5 évre visszamenőlegesen jár, akkor mióta? A betegség orvosi megállapításától, vagy a cukorbeteg-gondozó intézetbe történő jelentkezés dátumától számít-e az időbeli hatály?
3) Igazam van-e abban, hogy a betegséget már évek óta kezelő háziorvos téved, amikor azt hangoztatja, hogy E1180-s BNO-kódos betegnek erre nincs lehetősége? (Ugyan nem tudja pontosan megmondani, hogy miért, de neki azt mondták, hogy csak az inzulinos cukorbetegségre jár, és különben is azt hallotta, hogy, ... meg nem is egy helyről ... stb.) Édesanyám azért fordult a háziorvosához, mert neki - a korábbi háziorvostól "örökölt" dokumentációval együtt - 2002-ig visszamenőlegesen meg kellene hogy legyen a teljes kórtörténete, és így akár 8 évre visszamenőlegesen tudna kiadni igazolást a cukorbetegségéről, illetve annak alakulásáról. (Nem úgy mint a cukorbeteg gondozó intézet, amelynek csak 2006-tól kezdődően vannak adatai erre vonatkozóan. És így mindez az 5 évre visszamenő igényérvényesítés szempontjából nem mindegy.) Meg hát a 15/1990 (IV. 23.) SZEM rendelet 2. §-a, továbbá a 49/2009 (XII. 29.) EüM rendelet 1. § (2) bek. b) pontja is megállapítja a háziorvos hatáskörét a súlyos fogyatékosság igazolásával kapcsolatban.
4) Igaza van-e a betegnek abban, hogy amikor - kínkeservesen - a háziorvostól végre sikerül egy igazolást kicsikarnia a saját betegségére vonatkozóan az APEH felé történő igényérvényesítés érdekében, ... hogy ez az igazolás nem jó, ha nem felel meg a 15/1990 (IV. 23.) SZEM rendelet 2. számú mellékletébe foglaltaknak, illetve az ott írt tartalmi követelményeknek? (Az igazolás egy papírfecni, amin például sem a betegség pontos (BNO-rendszer szerinti) megnevezése, sem a BNO-kódja, sem az, hogy mikor kezdődött ... nem található.)
5) Ha a fenti kérdésekben igaza van a betegnek, akkor milyen lehetősége van az igényérvényesítéshez szükséges orvosi igazolás beszerzésére, ha a háziorvos ettől elzárkózik (illetve ha kiállít valamit, akkor az véletlenül sem felel meg annak a formának, amelynek meg kellene felelnie)? (Édesanyámnak azt javasoltam, hogy forduljon azon kórház betegjogi képviselőjéhez, amelynek területén a cukorbeteg gondozó intézet is működik.)
Ezek voltak a fő kérdéseim. A kutakodásaim során egyéb kérdések is felmerültek bennem, amire - ha lehetőség van - szeretnék választ találni. Pl.:
6) Nézzük meg édesanyám betegségének BNO-kódját: E1180 és megnevezését: "nem-insulin-dependens cukorbetegség k.m.n. szövődményekkel" (K.m.n = "Külön meg nem nevezett".) Aztán nézzük meg a 335/2009. (XII. 29. ) Korm. rendelet mellékletének 12. pontjában szereplő E116-os kódot: "nem inzulin-dependens cukorbetegség egyéb megnevezett szövődményekkel". Előbbi nem ad lehetőséget a 2010. évre - és a jövőre - vonatkozó - az összevont adóalap adóját csökkentő - kedvezmény igénybevételére; míg az utóbbi igen. Mindkettő szövődményekkel jár? Igen. Mi a különbség? A nevéből következtetve főleg az, hogy a "k.m.n"-be sorolás a nagy büdös általánosítással egy biztonságos lehetőséget nyújt az orvos számára a szövődmények tekintetében. Mert ő megmondta, hogy van; csak nem foglalt állást, hogy ez micsoda. De akkor miért nem nevesíti? Ugyanis akkor E116-ba lehetne sorolni "egyéb megnevezett szövődményekkel". Nem világos, hogy hol húzódik az éles határ az E1180-as és E116-os kategória között. Ha ugyan húzódik. Ezért érdekelne a lehetőség, hogy milyen lépések megtételével (esetleges jogi eszközökkel) van lehetőség a diabetes kategóriába sorolás megváltoztatására (E1180-ról E116-ra).
7) Hogyan lehetséges, hogy a 335/2009. (XII. 29. ) Korm. rendelet mellékletének 12. pontja a "Szövődményekkel járó II. típusú diabetes" kategóriában úgy határoz meg E11 kódszám alatt nem inzulin-dependens cukorbetegséget, hogy ehhez tulajdonképpen nem is kapcsol szövődményt? (Tehát ez szövődményekkel járó nem szövődményes cukorbetegség; vagy miaszösz, vagy fából vaskarika.)
8) Hogyan lehetséges, hogy a 335/2009. (XII. 29. ) Korm. rendelet mellékletének 12. pontja a "Szövődményekkel járó II. típusú diabetes" kategóriában - elvileg egyedileg azonosító - E11 kódszám alatt két különböző betegséget is definiál ("nem inzulin-dependens cukorbetegség" és "nem inzulin-dependens cukorbetegség ketoacidosissal")? (Bár ez lehet, hogy csak az Opten-jogtárnak valami gépelési hibája.)
Előre is köszönöm a megtisztelő válaszaitokat.
