A kor egy állapot, nem érdem.
Ha nem jár el szabályosan, akkor vagy indul a törvényességi eljárás, vagy szívjátok tovább a br*t.
Egyébként sem fogják börtönbe küldeni, ki találta ki ezt a hülyeséget? Majd kötelezik arra, amit magától kellene megcsinálnia, és legfeljebb pénzbírságot kap, ha nem csipkedi magát.
„őt az évzáró közgyűlésre nem hívta meg, oda a meghívás hiányara hivatkozva nem engedte be”
Hát miért nem ment ki valaki, és írtak egy cetlire egy meghatalmazást? Már mehetett volna is befele.
Ha jól értem, van szabályosan elfogadott határozat a lemond(at)ásáról, és az új képviselő megválasztásáról.
Ezek után ő nem hívhatott össze jogszerűen másik közgyűlést, így tök nem számít, hogy egyedül volt-e vagy sem. Az NEM közgyűlés volt.
Persze, ha nektek ez így jó, akkor tűrjétek, de most vagy kiveritek belőle a papírokat, vagy eljárást indítotok ellene. Más nincs, ha önként nem teljesít.
szomorú örökös
A cél pont az ellenkezője volt. Miután elfogadtuk a lemondását és megegyeztünk az új közös képviselő személyében, ő nem volt hajlandó átadni a társasház anyagát az általunk választott új közös képviselőnek, őt az évzáró közgyűlésre nem hívta meg, oda a meghívás hiányara hivatkozva nem engedte be. Ezután távoztunk, így az a közgyűlés elkezdése előtt határozatképtelenné vált.
Egyébként a tulajdonosok többsége által kérvényezett rendkívüli közgyűlés kiírását, melynek témája az új közös képvisel választása lett volna, megtagadta. Majd önhatalmúlag egyszemélyi döntéssel visszahelyezte magát a közös képviselői pozícióba.
Tudom, hogy régen törvényességi felügyeletet kellett volna kérnünk, de senki sem küldene szívesen börtönbe egy kb. 80 éves embert.
Ha az volt a cél a tulajdonosok távollétével, hogy a közös képviselő mégse tudjon lemondani, akkor jelzem, hogy ettől ő még meg fogja tenni, ne reménykedjetek. Letelik a törvényben előírt, ún. türelmi határidő, majd beteszi az iratokat egy közös zárható helyiségbe, ahol nem tűnnek el és közli, hogy mostantól intézzétek ti a ház ügyeit. De erről majd tájékoztatnak azok is, akiknek ez a szakmájuk. :-)
Pontosítanám az előző kérdésemet:
"Azt szeretném kérdezni, hogy bár a 37.$ 3 pontja kimondja:" A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes", határozatképes-e az akkor is, ha azon egyedül az előzőleg írásban lemondott közös képviselő (aki egyben tulajdonos is) jelent meg?"
Lehet-e ő egy személyben levezető elnök, jegyzőkönyv vezető, jegyzőkönyv hitelesítő(k)?
Két tulajdonos által hitelesített jegyzőkönyv hiányéban érvényesek-e az ezen a közgyűlésen hozott határozatok?
Ha a közös képviselő egyben tulajdonos is a társasházban, akkor elvileg végülis igen.
Bár egyedül nem látom be, hogyan vezeti, ellenőrzi, és ellenjegyzi a jegyzőkönyvet...
Legfeljebb a saját javadalmazása ügyében nem hozhat határozatot (mert azon nem szavazhatna).
Azt szeretném kérdezni, hogy bár a 37.$ 3 pontja kimondja:" A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes", érvényes az akkor is, ha azon egyedül a közös képviselő jelent meg?
Majd számolja be a közgyűlésről
MajorDomus! Köszönöm, már nézem is!
Nandy es Győr
ha a közgyűlés elveszti határozatképesseget,akkor meg kell ismételni, s a napirendbol meg hátralévő pontokkal kell folytatni a közgyűlést.
A közgyűlésén a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk szerint illeti meg a szavazati jog, tehát elvileg a férjnek mrg kellene hatalmaznia a feleséget a szavazati joga gyakorlására, de a bírósági ítélkezési gyakorlatban is elfogadott hogy egy lakást egy tulajdonos képviseljen.
Ajánlom mrg tanulmányozasra a dr.Hidasi ügyvédi iroda jogi okfejtéseit társasházi ügyekben.
„akkor mostantól rendkívüli kgy.-nek minősül”
Illetve nem rendkívüli, hanem megismételt.. ez igaz a továbbiakra is.
„Ha a lakógyűlés közben csökken a létszám a határozatképesség alá, akkor mit lehet tenni? Mert bár ugyanerre a napra tettük a megismételt közgyűlést, de csak fél órával későbbi időpontra. Mi van ebben az esetben?”
A rendes közgyűlés kezdetekor meg kell állapítani, hogy az határozatképes-e. Ha igen, akkor rendes kgy-t tartotok. Ha közben egy-két tulaj eltávozása miatt határozatképtelenné válik a közgyűlés, akkor azt jegyzőkönyvezni kell, és onnantól fogva érvényes határozat nem hozható!
Azt nem lehet mondani, hogy akkor mostantól rendkívüli kgy.-nek minősül, és tul.hányadtól függetlenül határozatképes... A rendkívüli kgy. tényét még a kgy. elején jegyzőkönyvben kell rögzíteni, természetesen a meghívóban szereplő időponttól... menet közben nem lehet változtatni!
"Az a baj, hogy sok tulajdonostárs nem, csak a közös képviselő ismeri a társasházi törvényt, a saját alapító okiratát, és a többiek azt hiszik, hogy az valami fegyver a közös képviselő kezében, amit ellenük fog használni. Véleményem szerint egy jól felkészült, a jogait ismerő egyszerű lakónak minden félelme alaptalan a közös képviselővel szemben! Amennyiben az a tudását nem a megbízóinak az érdekében és javára használja, azonnal le kell váltani, és el kell számoltatni.
Ja, aki ezt sem tudja, vagy nem meri megtenni, az csak saját magát okoljhatja a problémájáért."
Nagyon tetszik, ez a gondolat! Szomorú, de valóban ez az igazság ma Magyarországon! Nagyon szükség lenne a társasházak érdekképviseletére ezen okokból! Mert szerintem nagyon sok kk. visszaél a jelen helyzettel!
FONTOS KÉRDÉSEIM: Segítséget szeretnék kérni a törvény értelmezéséhez:
38§ (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. (2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés , ill. a megismételt közgyűlés a határozatát a jelenlevő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerűszavazattöbbséggegével hozza meg.
A kérdés: Van, ahol négy tulajdonosa is van a lakásnak. Eddig a lakógyűlésen úgy szavaztunk, hogy egy tulajdonos(t.hányadától függetlenül) egy szavazatot ért. Ha a mind a 12 lakásunkból volt tulajdonos, akkor 7 szavazat elég volt a feles határozatokhoz. Hogyan kell számolni KONKRÉTAN a szavazatokat - és ugye minden határozat előtt számolni kell - ? Ha a lakógyűlés közben csökken a létszám a határozatképesség alá, akkor mit lehet tenni? Mert bár ugyanerre a napra tettük a megismételt közgyűlést, de csak fél órával későbbi időpontra. Mi van ebben az esetben?
Ha tulajdoni hányad fele jelen van, akkor nem kellene megismételni.
Köszönöm a gyors választ.
Bocsi, félreértettem.
Nem azt jelenti.
A 37§(1)-ben az áll, hogy "A megismételt közgyűlés... az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető,"
Ez azt jelenti, hogy ha ugyanazon a napon tartják a megismételt közgyűlést, akkor az csak akkor határozatképes, ha a tulajdoni hányad fele jelen van?
Ez igy van.
Sajnos a .legtobb epuletben a it atveszek egy sablon van, aminek 80
%~a a tarsahazi torvenybol van kimasolva.
Legjobb az SZMSZ-ben rendezni és akkor nincs vita!
Tulajdonkeppen ervenyes lehet a megismeteltre is ha a mostani gyakorlat szerint ugyanazon a napon tartjak mint az elsot.
ha a tulaj a a meghatalmazast ,,az oktober 10-en tartando,, kozgyulesre adja, s aznap lesz a masodik kozgyules akkor ervenyes a megismeteltre is nyilvan senki nem fogja a szomszedjat 2 darab meghatalmazassal ellatni.
ha nem ugyanazon a napon van, vagy hatarozatkeptelenne valt az elso, s emiatt berekesztettek, akkor Dezso valasza a helyes, mindenkeppen uj papir kell.
A megismételt közgyűlésre újabb meghatalmazás kell, ugyanis az eseti meghatalmazás csak 1 alkalomra szól. Abban az esetben nem kell új, ha a meghatalmazás tartalmazza, hogy a megismételtre is érvényes.
Miért ne kellene/lehetne?
Érdeklődni szeretnék,hogy szerintetek a megismételt közgyűlésen figyelembe kell venni az eredeti közgyűlésre szoló meghatalmazásokat?
Kedves Laca!
A társasházi törvény azért tartalmaz egy jópár olyan "biztosítékot", ami miatt a példabeli közös képviselő nem bánhat el ilyen egyszerűen a tulajdonostársaival:
Már a fentiek biztosítják, hogy ha valami gyanús akcióra készül a közös képviselő, legyen idő és lehetőség felkészülni az ármánykodása ellen. Bárkit meghatalmazhatsz, aki elmegy helyetted a közgyűlésre, semmit nem kell tennie, meg sem kell szólalnia, csak megfelelő időpontban tegye fel a kezét.
Az a baj, hogy sok tulajdonostárs nem, csak a közös képviselő ismeri a társasházi törvényt, a saját alapító okiratát, és a többiek azt hiszik, hogy az valami fegyver a közös képviselő kezében, amit ellenük fog használni. Véleményem szerint egy jól felkészült, a jogait ismerő egyszerű lakónak minden félelme alaptalan a közös képviselővel szemben! Amennyiben az a tudását nem a megbízóinak az érdekében és javára használja, azonnal le kell váltani, és el kell számoltatni.
Ja, aki ezt sem tudja, vagy nem meri megtenni, az csak saját magát okoljhatja a problémájáért.
A kérdésedre a rövid válasz egyébként: kereset kell benyújtani a bíróságra.
Üdv.
Nekem is az a problémám, hogy az eljárás jogszerű, de felvet etikai kérdéseket. Vegyünk egy teoretikus esetet.
A közös képviselő az egyik tulajdonos. Összehív egy közgyülést egy olyan időpontra, amikor nagy valószinüséggel senki sem tud elmenni, pl. hétköznap délelött 11 óra. Megismételt közgyűlés kitűzött időpontja ugyanazon nap 11:30 óra. A napirend egy számára fontos, de a tulajdonosok zöme által ellenzett kérdés. Az első közgyűlés persze határozatképtelen. A megismételt közgyűlésen megszavazza saját magának azt, amit akart. Minden jogszerű, a Társasházi Tv. egyetlen paragrafusa sem sérült. Mit lehet ilyen esetben tenni?